Esti Hírlap, 1964. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-01-02 / 1. szám

HARSAG KÖZÜGYBEN Az év e­lső intézkedése: egy kézbe kerül Budapesten a zöldség-gyümölcs ellátás Az új kérdés: ronája-e az útrai árnyítás a városképes A kérdést még a múlt esz­tendőben továbbítottuk a SZÖVOSZ-hoz. Sásdi Sándor, a Fővárosi Tanács kereske­delmi osztályának vezetője volt a feladó: „Mikor lesz olyan tervszerű a felvásárlás és az értékesítés — kérdezte —, hogy ennek a fogyasztó lássa a hasznát?” A tárgyalások akkor már folytak, s azóta megszületett a döntés is: a főváros zöldség-gyümölcs­­ellátása az idén már a földművesszövetkezetek ke­zében összpontosul. Felkerestük a SZÖVOSZ il­letékes elnökhelyettesét, Pa­­nák Lászlót. — Mint megírtuk, mi is indokoltnak látjuk a főváros zöldség-gyümölcs-ellátásának megjavítását, de hogyan lát­ják önök, mi tette égetően szükségessé ezt a gyökeres átszervezést? — Eddig — válaszolta az elnökhelyettes — több szerv is közreműködött a főváros zöldség-gyümölcs-ellátásá­ban, s ez gyakran olyan zavarokat okozott, amelyeknek végül is a fogyasztók látták a kárát. 1964-ben az összes szaküzleteket a földművesszövetkezetek ve­szik át, s ők látják el majd a zöldséget-gyümölcsöt áru­ló állami vegyesboltokat is. Már elkészült az utasítás a budapesti nagykereskedelmi szövetkezeti vállalat, illetve két kiskereskedelmi szövetke­zeti vállalat megszervezésére. — Mi lesz az új vállalatok feladata? — "Ellátják a nagyfogyasz­tói közü­leteket, valamint­­az egyéb vállalatok zöldség-gyü­­mölcs-boltjait. De az elosztó tevékenységen túl feladatuk lesz a tárolás, a tartósítás, a feldolgozás — például sava­nyítás, szeszfőzás —, az ele­­ny­ samingozás, konyhakész, féltés­i áruk elkészítése és értékesítése is. Az 1-es szá­mú­­ kiskereskedelmi vállalat hatáskörébe tartozik majd az 1—IV. XI— XVI. és XXII. kerület ellátása, a többi ke­rületekről a­ 2-es számú új zöld­ség-gyümölcs kiskereske­delmi­­vállalat, gondoskodik. — Bizonyára nem kevés szervezési és anyagi problé­mát is jelent ennek a telje­sen új organizmusnak a fel­állítása. Feltehető, hogy so­kat is várnak tőle. — A SZÖVOSZ-nak ez va­lóban új gondot és több mun­kát jelent, reméljük azonban, hogy a szó jelképes — és ez esetben valódi — értelmében is meghozza a „gyümölcsöt”. Január elsejével — az új határozat értelmében — a termeltetéstől egészen az­­ értékesítésig egy kézbe ke­rült az áru, így a felelős­ség is. Reméljük, hogy ennek a fo­gyasztóközönség látja majd hasznát. — Köszönjük a választ, és mi is bízunk ebben. De Pa­nni­ Lászlónak, úgy is, mint SZÖVOSZ-elnökhelyettesnek és úgy is, mint budapesti vá­sárlónak, bizonyára lenne még további kérdése. Beáll­­na a ,,közügyben haragosok” sorába? — Köszönöm, hogy így fo­galmazta a kérdést, mert az én gondom is ilyen kétoldalú. Érint, mint szövetkezeti veze­tőt és mint pesti vásárlót is. Most, hogy átvettük a zöld­­ség-gyümölcs-ellátést, már hallunk olyan hangokat — elsősorban a Fővárosi Tanács építési osztálya részéről —, hogy meg kell szüntetni a zöld­ség-gyümölcs utcai, úgyne­vezett „szabad árusítását”. Arra hivatkoznak, hogy ez rontja a városképet. Mi vi­szont nem megszüntetni, ha­nem új, ízléses pavilonokkal éppen bővíteni szeretnénk az utcai árusítást. Ez terhet vesz le az üzletekről, s a fogyasz­tó is gyorsabban, kényelme­sebben jut az áruhoz. Mi vál­laljuk, hogy nem „rontjuk a Vidáman köszöntötte az ország népe az új évet. Szil­veszter éjjelén a budapesti vendéglőkben elfogyott 2500 hektoliter hordós bor, ezer hektoliter palackos bor, két­ezer hektoliter sör, 41­ ezer dupla fekete, 45 ezer üveg pezsgő, száz mázsa húsból készült étel, száz mázsa hal, hatvan mázsa virsli. A szil­veszteri számlához tartozik még: ezen az éjjelen 80 ezer trombita szólt, 25 ezer papír­síp riasztgatta a vidám pes­tieket, s 25 ezer csomag hó­labda segítette a jó hangula­tot. ASZTALFOGLALÁS BÉCSBŐL Budapest már december 31-én kora délután megkezd­te a szilveszterezést: a Nagy­körúton megszólaltak a sí­pok, a trombiták, hogy kö­szöntsék az új évet. Estére, a finom ételek és italok ha­­­zájában,­Óbudán,­nagy volt a forgalom, a sok kisvendéglő­ben, mindegyik kellemes szórakozást kínált. Az óbudai Sípos-vendéglő híre egyéb­ként eljutott a határon túlra is. Szilveszterre Bécsből fog­laltak asztalt. A bécsiek, mint mondták, kitűnően szó­rakoztak. NEMZETKÖZI BÁLOK Szilveszter éjjelén messzi tengerekről jött a hír: a Csepel Duna-tengerjáró Istambul előtt, a tengeren hajózott. Éjfélkor a hajósok pezsgővel kívántak egymás­nak boldog újévet. A Duna­újváros hajósai Korfu köze­léből küldtek üzenetet. Először rendeztek a Cita­della kazamata borozójában nemzetközi bált. Akik itt szilvesztereztek, felejthetet­len élménnyel gazdagodtak. Nemzetközi bált rendeztek a Gundelben, a Hungáriában, a Royalban, az Európában. A Hungáriában német, jugo­szláv, lengyel, csehszlovák, román, brazil turisták meg­tanulták a csárdást. Régi szokásukhoz híven az újságírók a Magyar Sajtó Házában szilvesztereztek. Éjfélkor Szakasits Árpád, a MUOSZ elnöke mondott po­hárköszöntőt. A PESTI UTCÁN Budapest éttermeiben, kis­kocsmáiban és eszpresszói­ban minden asztal, minden szék foglalt volt Szilveszter éjjelén. Ám az igazi teltház a Nagykörúton volt. A vi­dám pestiek ellepték a jár­dákat, az úttestet. A villa­mosok, az autóbuszok alig haladhattak. Vásárlóra talált húszezer csákó és sapka, 15 ezer álarc és maszk, 80 eze­­trombita. Akadt meglepetés is. Néhányat­ nem elégedtek meg a papírtrombitával, „igazit” hoztak magukkal, sőt, még dobot is ... A szilveszteri krónikához tartozik még az is, hogy a mentőknek négyszer annyi dolguk volt, mint egy „nor­mális” éjszakán. A Fővárosi Villamosvasút, a Fővárosi Autóbuszüzent és városképet" — viszont sze­retnénk, ha nem akadályoz­nák a vásárlók érdekében történő utcai árusítást. Sárdi Mária az Autótaxi Vállalat felké­szült szilveszter éjszakájára. Ám a forgalom még a várt­nál is nagyobb volt. Harminc vonalon 250 villamos közle­kedett, legtöbb a 6-os vona­lán. A kocsik itt azonban egész éjjel csak „döcögve” járhattak. Az év első csúcs­­forgalma a Hungária-étterem környékén zajlott le. Kilenc­­venhét autóbusz közlekedett szilveszter éjjelén, s a taxi minden eddiginél nagyobb forgalmat bonyolított le: éj­féltől reggel 9 óráig 30 ezer­szer fuvarozott. A HORTOBÁGYI CSÁRDÁBAN Petőfire emlékezett szil­veszter éjszakáján Kiskőrös lakossága. A faluban ponto­san éjfélkor félbeszakították a mulatságokat.,, s fáklyás menetben vonultak a tanács­házától a kis nádfedeles, nyitott kéményű Petőfi-ház­­hoz. A Somogy megyei Buzsá­­kon a kisbíró ősi rigmusok­kal hívogatta szilveszterezni a falu lakosságát. Somogy megye legidősebb asszonya, Horváth Jánosné Öreglakon 101. esztendejétől búcsúzott. A hortobágyi csárdában is állt a vigalom. Az egész csárdát a hortobágyi csikó­sok bérelték ki erre az éjsza­kára. Itt mulatott Pásztor György, a híres hortobágyi ötösfogat hajtója. A kör­mendi tsz-tagok a Batthyá­­nyak hajdani kastélyának nagytermében szilveszterez­tek. Vidám, derűs újévköszü­ntés Trombitakoncert * Mi fogyott ♦ Fáklyás éjféli Petőf­i-ünnepség Budapest első újszülöttje 1964-ben Erődi Katalin. (MTI-fotó : Bojár felv.) PILLANTÁS A HÍDRA A daru ötven méter magas. A gém karja harminc mé­teres. Két míniumvörösre festett pilon között áll. Las­san elindul. A horog leeresz­kedik. A horog két tonna. Sárga a feje, fekete csíkok­kal, hat karvastagságú drót­kötél tartja. KÁBELHÍD CSAK EGYSZER ÉPÜL A Duna-parton öt ember erősíti fel a tíztonnás vas­pályadarabra a köteleket. A darus fent megtörölgeti az ablaküveget és megmozdítja a tíz méter hosszú vasszer- Lia és Erzsi ♦ Éget a vas Mit látni a hídfőről * A meleg beton keretet. A pályalemez rozsdás színű, barna. Oldalán piros festékkel a jel: 00 E. A köte­lek megfeszülnek. Aztán a parancsnok int. Mindenki félreáll. Tíz tonna felemelke­dik. A brigádvezető kinyúj­tott tenyérrel félköröket raj­zol a levegőbe, irányítja a darust. A hídpálya egy da­rabja, amelyen már az idén autók szaladnak, a Duna fö­lött a levegőben lebeg. Aztán reccsenés: elszakad a kötél. A horog a levegőben. A kifeszí­tett szerelőszőnyeg alatt ro­han a jeges ár. A hatágú drótsodrony tekereg a víz felett. Hidászok rohannak a parton. — Először a szolnoki hidat építettem, aztán Dunapente­­lére mentem, csarnokokat építeni. A hideghengermű­­vet, a meleget, a kohókat, óriási vasszerkezeteket. Fő­­építésvezető voltam. Akkor az volt szép. Most itt helyet­tes főépítésvezető vagyok. Vállaltam. Kábelhíd egyszer épül az ember életében — mondja Vogt Károly a pesti hídfőnél. Fent állunk, az állványo­kon, a város felett. Mellet­tünk a bekötött kábelek pi­ros kévéje ,olyan, mintha a napsugarakat bilincselték volna a kövekhez, a pesti földhöz. A JÉG ROMANTIKÁJA Hegesztenek. Az öreg sze­mén szögletes védőüveg, kucsmában van. Kék szikrák röpködnek a hó felett, a vas már vörösen izzik. A hang nem hallatszik fel az állvá­nyokra. Fekete kutya fut ki a híd alól. — Cézár! — Idáll vala­ki. A kutya megáll, hegyezi a fülét, aztán szalad tovább. Felugrik egy pufajkás em­berre. Az kivesz valamit a zsebéből, feltartja, a farkas­kutya ugrik utána. A..híd­ őrzője. Itt találták az építők, ételt, meleg szál­lást adtak neki. Mindenhova kíséri őket, az idegenekre dühösen vicsorít. Leér a talpfákra a pálya­lemez. — Kioldani! — hang­zik a parancs. Leszerelik a tartóköteleket. A vas hideg, olyan hideg, hogy éget. — Ké­bhegyről jöttem, ott munkavezető voltam. Ma fél hétkor kezdett a brigád. Kokszot szállítottak, kirak­tuk, eztán átmentünk a bu­dai oldalra, vaslemezek ér­keztek, elrendeztük. Most forgatjuk helyükre a pálya­lemezeket. — Hideg van. Nem rossz itt dolgozni? — Szép munka ez! Nagyon szeretjük. A jég, a hó még „romantikusabbá” teszi. Olyan élete van a hídszerelőnek, mint a katonának. Parancsot teljesít. Fegyelmezetten, mert egy rossz mozdulat is beláthatatlan katasztrófát okozhat — mondja Esztergá­lyos Sándor, a legfiatalabb brigádvezető. — Mi már jól összeszoktunk, egymás moz­dulatait is értjük. Most mu­száj. Csúszik a part, lefagy­tak az állványok. NYÚJTÓZIK MAJD A NAPSÜTÉSBEN Épül a feljáró. Betonoznak. Óriási keverő forog, gőzölve. Melegítik a kavicsot, a vizet is. Csilléket tolnak. Kis daru gördül, a betonozóké. Olajos hordók alól kormossárga lán­gok csapnak fel, kiáltás: — Gőzt! — Aztán csak a temp­lom mellett, a torony fél­magasságában a megfeszülő házakat látni, ahogyan a munkába dőlnek. — Most nincs hideg!.. . Tavaly télen, a pilon szerelé­sénél, akkor igen. Fent pofo­zott a szél, rádermelt az em­berek keze a csavarokra ... A hideg akkor mínusz tíz volt... A kapuzat tetejéről látni lehet Kőbányáig a várost. — Mióta épít­ hidakat? — Kölyökkorom óta — mondja — Czomba József, elem­ek brigádja az északi ol­dalon kötötte be a kábeleket. — Hozzánőttem már. Sehová se mennék innen, itt szeret­nék nyugdíjba menni. Mikor műszak után várom a 2-es villamost, nézem a hidat. Tudja, milyen szép lesz? ... Barázdált arcából világít a szeme, összehúzza nyakán a pufajkát. — Hol melegszenek? — A kalyibámban. Leme­zekből tököltük. Meggyújt­juk ebédidőben az olajos hordó alatt a tüzet. Aki ott­honit eszik, megmelegíti. — A Józsi bácsinak két büszkesége van: Lia és Erzsi — mondja a mérnök. — Lia, a lányom művészi tornász, szerepelt a tv-ben is!.. . jövőre talán ő lesz a bajnok. Az Erzsi? Az a híd... A Duna fölött kinyújtó­­zott a híd. Felágaskodtak két partján az oszlopok. A szere­lőszőnyeg alatt jégtáblák úsznak dél felé. Újév után megkezdik a pályaszerelést. Őszre pedig már autók fut­nak a kábelhídon, reggel ma­gasabban, délután alacso­nyabban. A híd nyújtózik a napsütésben, tíz fok hőmér­­sékletváltozásnál tíz millimé­tert változik szintje. Most tüzek lobognak, sár­gán, kormos lánggal, a beto­­nozókat beburkolja a gőz, a hegesztő mellett kék csilla­gok fúródnak a jégbe. A to­ronydaru méltóságteljesen fordul Buda felé. Dolecskó Kornélia Öt éve lőtték le­ az első szovjet holdrakétát 1959. január 2-án indult út­nak a Szovjetunióból az el­ső holdrakéta. Az évforduló alkalmából az MTI munka­társa megkérdezte Nagy Er­nő gépészmérnököt, a MTESZ központi asztronautikai szak­osztályának titkárát, mit ho­zott az azóta eltelt öt eszten­dő az űrkutatásnak ezen a területén.­­ A Lunyik 1. indításával a rakétatechnikusok tulaj­donképpen azt kívánták bebi­zonyítani, hogy a korszerű kémiai hordozórakétákkal nemcsak a szputnyikok in­dításához szükséges első, hanem a Föld nehézségi erő­terének elhagyásához nélkü­lözhetetlen második kozmi­kus sebességet, az úgyneve­zett szökési sebességet is el lehet érni. E céljukat sike­rült megvalósítaniuk. A szov­jet rakétatechnika még ugyanabban az évben a hold­kutatás két másik, műszaki­lag jóval nehezebb feladatát is megoldotta: a Lunyik 2. becsapódott a Hold felszínén, a Lunyik 3. pedig a Hold túlsó oldalát is lefényképez­te.­­ Az akkori eredmények túlszárnyalása tulajdonkép­pen mindmáig nem sikerült. Az amerikaiak 1961 augusz­tusa óta öt Rangert indítot­tak a Hold felé, de céljaikat egyik esetben sem tudták el­érni. Az egyik ugyan becsa­pódott a Holdra, de a túlsó oldalon, úgyhogy a Hold-fel­szín tervezett televíziós ku­tatása és a képeknek a Föld­re juttatása nem valósult meg.­­ Több éves szünet után 1963 áprilisában indult út­nak a negyedik szovjet hold­­rakéta. Bár kétségkívül fon­tos és értékes mérési adato­kat szolgáltatott, lényegében csak a korábbi hasonló kí­sérletek ismétlésének tekint­hető.­­ A holdkutatásnak ez a viszonylagos lelassulása arra enged következtetni, hogy a közvetlen rakétatechnikai feladatok megoldása után most a jóval nehezebb, irá­­nyítástechnik­ai, műszertech­­nikai és híradástechnikai feladatok várnak megoldás­ra. — A holdkutatás jövőjét eléggé megbízhatóan lehet megjósolni — folytatta Nagy Ernő. — A legközelebbi fel­adat a Hold felszínére auto­matikus mérőállomásokat szállítani üzemképes állapot­ban, majd pontos beméré­sük. Ezzel nemcsak az otta­ni fizikai viszonyokról lehet megbízható adatokat szerez­ni, hanem a Holdon egy pon­tosan bemérhető „fix pont” birtokába is jutunk, amelyet az újabb automata holdraké­ták leszállításakor mintegy világítótoronyként lehet az irányításnál felhasználni. Ezeknek az állomásoknak az energiaellátása havonta leg­alább kéthetes időszakra a napelemek segítségével kitű­nően megvalósítható.­­ Az automaták feladatai­nak siker­es elvégzése után kerülhet sor a nehezebb, bo­nyolultabb problémákra: a Hold túlsó oldalának felderí­tésére, immár embert szál­lító és a Holdat megkerülő űrhajókkal, végül a Holdra fékezetten leszálló és onnan visszatérni is képes, embert szállító űrhajók indítására.­­ Az űrkutatás szakértői­nek és a versengő két nagy állam vezető politikusainak véleménye szerint — fejezte be nyilatkozatát Nagy Ernő — ennek az évtizednek a vé­gére e feladatok meg is old­hatók. MOST HOZZA BE... Expressz ingtisztítás. _ Száraz vegytisztítás munkanapra Felsőruha festést, tisztítást­­ munkanapra Fehérnemű, ágynemű és függöny mosást 10 munkanapra vállalunk RUHATISZTÍTÓ KTSZ. BUDAPESTEN MINDENÜTT!

Next