Esti Hírlap, 1964. február (9. évfolyam, 27-51. szám)

1964-02-01 / 27. szám

KI A FELELŐS A népi ellenőrök megvizs­gálták a Lakatos utcai új la­kótelep építésének helyzetét. Megállapították: a szolgál­tató, a kereskedelmi, a he­lyi ipari, az iskolai, valamint az egészségügyi hálózat a tervek szerint akkor készül el, amikor az új lakótelep több mint tíz­ezer lakosának nagyobbik fele — mintegy másfél év alatt — már beköltözik. A múlt év végéig például ezer lakos foglalta el új ott­honát, s az idén — a ter­vek szerint — további, mint­egy öt-hatezer lakos költözik a telepre. Az általános isko­lát azonban csak 1965 harma­dik negyedében, az orvosi rendelőt s a gyógyszertárat 1965 negyedik negyedében, az első üzletet pedig 1964 má­sodik negyedévében építik fel. Azt is megállapították, hogy a vizsgálat napjáig a tervezett létesítmények építé­séhez a legtöbb helyen hozzá sem fogtak. Ez annál is in­kább súlyos hiba, mert Pest­lőrinc és Pestimre kereske­delmi, iskolai, egészségügyi Lakótelep — szolgáltatások nélkül Rendelő, gyógyszertár kimaradt a tervből ♦ Kevés üzlet, az is későn ♦ A népi ellenőrzés vizsgálata a Lakatos utcai lakótelepen hálózata elmaradt a buda­pesti átlagtól. S mert a telep közintézményei a tervezett­nél is lassabban készülnek, a lakosságot ellátó hálózat színvonala ahelyett, hogy javulna, tovább romlik. Egy több mint kéteszten­­dős jegyzőkönyv szerint a 24 tantermes iskola befejezését 1964-re jelölik meg. Most vi­szont a vizsgálat megállapí­totta: a 24 tantermes iskola befejezésének ideje: 1965 harmadik negyed. Pedig az iskola elkészülhetett volna kellő időben, ha ala­posabban megszervezik a munkát A beruházó vállalat például nem adott kielégítő utasítá­sokat a tervek rendelésekor, és nem bírálta felül a kész terveket. Ki a felelős azért, hogy a pestlőrinci új lakótelepen az üzletek, az iskolák, az egész­ségügyi intézmények a lakos­ság beköltözése után másfél évvel épülnek fel? Norma szabályozza, hogy egy új la­kótelepen mennyi üzletet, is­kolát, orvosi rendelőt, szol­gáltató üzemet kell építeni. Ezt a követelményt a La­katos utcai telep fejleszté­sekor megsértik. . A terv szerint itt 2788 lakás épül. Ehhez 3416 négyzet­­méter területen kellene fel­építeni szolgáltató létesítmé­nyeket, éttermeket, élelmi­szer- és iparcikkboltokat. Ezzel szemben csak 1709 négyzetméternyi alapterületet szánnak erre a célra. A ja­vító szolgáltatásrtak 976 négyzetméter területre van szüksége. Ehelyett is csak 660 négyzetméter helyet ter­veztek. Körzeti orvosi rendelőt, gyógyszertárat még az ere­deti programban sem tervez­tek. Csak a tanács hosszas sürgetésére értették meg, hogy a gyógyszertárat, ren­delőt mégis meg kell építe­ni­. A munkát azonban csak 1960 negyedik negyedében fejezik be. Az új lakótelep 530 millió forintba kerül. A lakóházak­hoz kapcsolódó beruházások végösszege 35,5 millió forint. Az építkezés miatt szüksé­gessé vált házszanálásokból keletkezett veszteség 40—50 millió forint, az egész lakó­telep költségének csaknem tíz százaléka. Az építők előtt azonban összefüggő, szabad terület nyílt, s ha gondosab­ban készítik elő az építési te­rület kijelölését, ha körülte­kintőbben terveznek, 20 mil­lió forintot lehetett vol­na megtakarítani. Békés Attila (Bozsán felv.) Ma reggel a Blaha Lujza téren a Nemzeti Színház és a Corvin Áruház előtti autó­parkolónál megjelentek az út­bur­káló szakmunkások, kezdődik ismét a földalatti vasúti állomás építkezése. Hetven gyárat korszerűsítenek A 21-es Építőipari Vállalat dolgozói az idén csaknem fél­­milliárd forint értékű mun­kával bővítik a budapesti ipartelepeket. Mintegy het­­ven gyárat korszerűsítenek. Ebben az évben adják át a Magyar Kábel Művek Buda­foki úti új gyáregységét. Érdekes építészeti különle­gesség ez az új üzemcsarnok, mert az ország legnagyobb előregyártott tetőelemeiből rakták össze az épület fede­lét. A második félévben be­fejezik Albertfalva új méz­feldolgozó és csomagoló üze­mének, továbbá a Textilfes­tőgyár nagycsarnokának és a Gyógyszeripari Kutató Inté­zetnek az építését. Az év vé­ge előtt átadják Budapest új éléskamráját, a Sertésvágó­híd 600 vagonos hűtőházát is. Most kaptak sürgős megbí­zatást a Budapesti Nemzet­közi Vásár bővítési és szépí­­tési munkáira. Májusig Új lengyel és olasz pavilont kell építeni, de csinosításra vár­nak a régi kiállítási csarno­kok is. A XI. kerületben új ke­nyérgyárat építenek, fontos új feladat a marhavágóhíd hűtőházának építése is. A vállalat új műszaki intézke­désekkel segíti az építkezé­sek meggyorsítását. Ebben az évben például már három irodaházat emelnek előre­gyártott típusszerkezetekből, amelyekkel majdnem a felé­re csökkentik az építkezés idejét. Az új intézkedések valóra váltásával az idén már átlagosan hat százalékkal nö­velik a termelékenységet a vállalat építkezésein. (MTI) Királyi váróból modern vasútállomás Épül Gödöllő új pályaudvara A második világháborúban megsérült Budapest környéki állomások közül a gödöllői volt legtovább romos álla­potban. A régi felvételi épül­­let és a mellette levő volt királyi, illetve kormányzói váróterem félig rombadőlt, kiégett. A forgalom rohamos növekedése, az Agrártudo­mányi Egyetem terjeszkedése és Gödöllő idegenforgalma mindinkább megkövetelte egy új, modern pályaudvar építését. Az újjáépítés tervei két évig feküdtek, mert a volt királyi váró ideiglenesen helyreállított épületében a Ganz Árammérőgyár export­ra raktározott anyaga fe­küdt. Végre, hosszú idő után a Keresztessy Zoltán főter­vező irányításával készített tervek alapján megindulha­tott az építkezés. Fel­tételezés szerint, ez az épület Ybl Miklós tervei alapján ké­szült, s így az eredeti hom­lokzatot meg kellett tartani. Ebben az épületben lesz a pénztárcsarnok, a várócsar­nok, a MÁV-raktár, az Utas­ellátó étterme és a váróte­rem, míg a régi állomás épü­letében az üzemi irodákat, a nyári várót, és a korszerű bisztrót helyezik el. A volt királyi várból kialakítandó állomásépület tavaszra elké­szül. A PESTI UTCÁN Válogatás Szolgálatban Séta Hazafele (Kotroczó felv.) Feltörik az aszfaltot, meg­ Jutka bánata,Béla öröme Elvált szülők gyermekei az iskolában — Kinek mi a legnagyobb öröme? A gyerekek, akiket az óra végén benntartottunk az osz­tályban, csodálkozva néznek rám, a II. osztály ismeretlen vendégére... A tanító némi azonban segítségemre siet, és a kicsinyekhez alakítja a kér­dést. — Te például minek örülsz a legjobban, Jutka? Jutka a játéknak örül, Bé­la a havazásnak, s így aztán feltűnés nélkül sor kerül a zárkózott Ilonkára is, aki ki­böki: ő annak örül a legjob­ban, ha apukája és anyuká­ja találkoznak. Még ha ő nem is lehet akkor ott! Szülei egy hónapja külön élnek. A kislányt különösen gyötri a család széthullása. De Jutka és Béla sem tarto­zik az osztály örökvidámjai közé. Mindketten elvált szü­lők gyermekei. És a tanító néni naponta tapasztalja: az ilyen gyerekek — érzelem­­világukban és tanulmányi előmenetelükben — hátrá­nyosan különböznek a töb­biektől. Ebben egyetért vele ennek a VIII. kerületi álta­lános iskolának valamennyi pedagógusa. Vajon mit tudnak minder­ről a gyermeküket elhagyó szülők? ÚJ SZERELEM — Ilonka, keresik. — Az idős háziasszony kicsit mo­gorván szól be az albérleti szobába, ahonnan meglepőd­ve lép ki a kicsi Ilonka fel­nőtt mása. Először — mivel a gyerekről beszélek — a gyámügyi hatóságok emberé­nek néz, aztán elpirul zava­rában s kijelenti: magán­élete nem tartozik újságíró­ra. Idézem, hogy kislánya mit mondott délelőtt az isko­lában. Szemét elönti a könny, de kitart: ragaszkodik egyéni szabadságához és jogaihoz. Második házasság előtt áll, ha majd lesz lakás is — oda­viszi a kislányt. Ezt íg­éri! Az ismeretlennek tett ígéret eleve lelkiismeretfurdalás­t takar, s ezért megkérdezem: — És ha akkor az apa fog hiányozni? — Nem fog, és nem érde­kel! — csip a válasza. Kü­lönben is huszonnégy éves és új szerelem is van a vilá­gon ... GYŰLÖLKÖDÉS * Jutka édesapja, K. László kisiparos. Műhelyében dol­gozik, vele könnyebb szót érteni, s mintha már túl is lenne válása problémáján. Az asszony lebecsülte a mes­terségét, így hát megél ő most asszony nélkül is. Kis­lányát minden héten látja. Hogyan? Hát, megáll a kapu­aljban, s ha odafönn észre­veszi a gyerek, lejön. Nem lenne jobb felmenni, becsön­getni, néhány szót váltani, s úgy indulni a közös sétára? — kérdezem. — Nincs mit beszélnünk! — Jutkának lenne jobb, ha így jönne el hazulról, s nem a függöny mögül lesné az apját... — Nem les. Már úgy is volt, hogy ott jártam és nem jött le. — Mit mondott aztán leg­közelebb? — Hogy nem látott. Sze­rintem az anyja ellenem ne­velt, és bosszúból nem en­gedte le... S a gyűlölködés tüskéket szúr Jutka — és Ilonka — érzékeny szívébe. A „KÜLÖNÖS “ CSALÁD Béla esete a legbonyolultabb és mégis a legegyszerűbb. Apja is, anyja is második házasságban él, mindkét csa­ládban ő az egyetlen gye­rek ... A karácsonyt öten együtt ünnepelték, a szülői értekezletekre hol az „apák”, hol az „anyák” valamelyike megy el. Nem ritka a közös kártyaparti, amit kis széken a gyerek is végigizgul. Ál­talában a férfiaknak drukkol! Előtte is vannak megmagya­rázhatatlan, zavarodó dol­gok, nincs azonban, aho kü­lönösen sértené — mondja édesanyja, akit a munkahe­lyén kerestem fel. Néha vá­gyakozik a távollevő után, de sokat sosem kell várnia. Ennek a különös család­nak a tagjai, akik egyébként mind a négyen jónak tartják új házasságukat, sokat talál­koznak — kimondatlanul is a gyerek érdekében ... Mint­ha itt rejtene valami enyhítő és reményt keltő oldása a ne­héz problémának, amit a kü­lönvált szülőknek a gyerme­keikkel való kapcsolata je­lent. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy ezt a helyzetet néhány ismerő­sük nevetségesnek,­ sőt, er­kölcstelennek is tartja... Nyilván olyanok, akik ha­sonló helyzetben a gyerme­kük érdekével szemben egyé­ni szabadságukra és jogaikra hivat­koznának. Petress István Magyar oxigéngyárak Indonéziában Indonézia részére több nagyüzemünk közreműködé­sével még az idén három tel­jesen felszerelt oxigéngyár készül, amelyeket Szumátra északi részén, továbbá Jáván és Celebeszen helyeznek üzembe. A gyári berendezés az áramfejlesztő generáto­roktól az elektromos és víz­­v­ezető rendszerekig és a karbantartáshoz szükséges teljes tmk-műhelyig min­den felszerelést magában foglal. Rövidesen néhány in­donéz szakember érkezik hazánkba, hogy a magyar üzemekben megismerkedje­nek az oxigéngyártás tech­nológiájával. (MTI) KALODERMA GELEE finomítja, ápolja a kezét. Hűvös, nyirkos, szeles idő kiszárítja, érdessé teszi a bőrt. Rendszeresen ápolja KALODERMA GELEE-vel Ára: 6.50 Ft.

Next