Esti Hírlap, 1964. március (9. évfolyam, 52-76. szám)

1964-03-02 / 52. szám

r Átszervezés, önkényes kilépés, ilUSZÍV A SZOT levelesládája 4 Az egyeztető bizottság gflfn­gwf#ig#ggvizsgálata ♦ Egy különös szemlélet Cseng a telefon, bontják a reggeli postát, kopogtatnak... Panaszosok jelentkeznek. Gyárakból, hivatalokból, in­tézményektől érkeznek a le­velek, kérelmek. A múlt év második felében 672 pana­szos levéllel foglalkozott a SZOT, s ennél sokkal több telefonbejelentést intéztek. , A beérkező levelek, kéré­sek közül a legtöbb: bérpa­nasz. Alacsony kereset, vagy fizetéscsökkenés ügyében for­dulnak segítségért a Szak-­­szervezetek Budapesti Taná­csához. Gyakorta kifogásol­ják a panasztevők: vannak üzemek, ahol a túl­órát nem akarják kifizetni — „csúsztatott" szabad idő­vel váltja meg a vállalat. A felmondással kapcsola­tos panaszok száma csök­kent ugyan, de még most is sok érkezik. Kétharmad­részükben a dolgozó mond fel vállalatának, s azt sérelme­zi, hogy hozzájárulással nem engedik el, munkaerőhiányra hivatkoznak. Ezek a pana­szok főként a vasas, az épí­tő, a kereskedelem, a közle­kedés és a helyi ipar dolgozói köréből érkeznek. Az ügyeket a TEB-hez irányítják. A te­rületi egyeztető bizottság né­hány vállalatnál, például az Egyesült Villamos Gépgyár­ban megvizsgálta az okokat. A felmondások oka általában az a bérfeszült­ség, amelyet a vállalati át­szervezés keltett. Alacsony és magas fizetést­ műszaki dolgozók kerültek egymás mellé, s ekkor sokan kérték áthe­lyezésüket, illetve munkavi­szonyuk megszüntetését a hozzájárulással. Felmondási ok az is, ha a vállalat a vá­ros központjától messze fek­szik: sokan hivatkoztak egészségi állapotuk romlásá­ra is. Nagy a szakmunkás­hiány, kiképeztek például 18 esztergályost, közülük 15 azonnal elhagyta a gyárat, s főleg magánkisiparosnál he­lyezkedtek el. A műszaki gár­dánál ugyanez a helyzet. Fia­tal mérnökök nem töltik el­ a rendeletileg meghatározott két esztendőt sem, inkább önkényesen kilépnek. Az ön­kényes kilépés munkakönyvi bejegyzésének semmiféle visszatartó hatá­sa nincs, mert minden dol­gozó lényegesen magasabb fizetéssel helyezkedik el más vállalatnál. Az önkényesen kilépők megítélésében újabban külö­nös szemlélet tapasztalható. A legtöbb üzem kedvezőnek tartja, mert az önkényesen vándorlónak két évig csak az alapszabadság felét kötelesek kiadni, s azt mondják: ha ennyire ragaszkodott hozzá régi munkahelye, ha nem ak­arta elengedni, bizonyosan szorgalmas, nagy tudású szakember... Ritkább eset, ha a vállalat a felmondó. Ilyenkor több­nyire az átszervezés az ok. Fegyelmi úton kevés dol­gozót bocsátanak el. Ez többnyire visszaélések mi­att vagy­ egészen különle­ges okból következik be. Panaszok érkeznek a sza­badság kiadásával, az újítá­sokkal, a munkaruhák jutta­tásával kapcsolatban. Leg­többen azt sérelmezik: nem kapnak megfelelő ruhát, vagy túlságosan hosszú a hordási idő. Névtelen bejelentés tavaly — egész évben — mindössze kettő érkezett. Az egyik in­dokolt volt, a másik nem. Ezekben az ügyekben is el­járnak. A munkáslevelek sorsa, ha indokolt panaszról van bennük szó, mindig megoldódik. D. K. Jönnek a távezérléses vonatok Olajf­űtésre alakítják át a gőzmozdonyokat A napokban tartotta Rödö­­nyi Károly miniszterhelyet­tes, a MÁV vezérigazgatója sajtótájékoztatóját a vasútra váró fontos szállítási felada­tokról. A tájékoztató alapján megkérdeztük az illetékes szakosztályvezetőket: a má­jusi új menetrenddel milyen újítások, változások várha­tók a nyári személyforgalom­ban? Elmondották, hogy a duna­keszi járműjavítóban — két másik járműjavító bekap­csolásával — készülnek a távvezérléses szerelvények, az úgynevezett „tolt” vona­tok. Olyan szerelvények ezek, amelyeknek mozdonyát a célállomáson nem kell le­kapcsolni, a visszaúton a mozdony maga előtt tolja a szerelvényt, amelynek első kocsija a távvezérléses be­rendezés segítségével vezető kocsivá alakul. A távvezér­léses szerelvények jelentős mértékben csökkentik a me­netidőt és mintegy 40 gőz­mozdonyt lehet segítségük­kel „megtakarítani”. — Folyik a gőzmozdonyok olajfűtésre való átalakítása — mondották. — Ez igen nagy energiamegtakarítást jelent majd és kiesnek a szénfelvételre fordított idők. Egy élajfűtéses mozdony tartálya három Budapest— Záhony közti útra elegendő üzemanyagot tárolhat. Közeleg már a tavasz. Ha a Szent István parkban várja az ember, akkor azt képzelheti, hogy ott van már valahol a Hármashatárhegy mögött. Abból az irányból jön ugyanis valamilyen nyers, zöld áramlás, a visz­­szamaradt hólé illatával ke­veredve. Egy villogó csillag is látható újabban a Margit­­híd és a budai közért felett — jó lenne tudni, mi a neve —, ez a csillag is a tavaszt jelzi, és még sok minden földi fény. Másképp világí­tanak a Caramell cukrászda neonbetűi és a parkot körül­­álló ostorlámpák. A Cara­­mellből olykor eltűnik a Ca­ra, s csak a mell ragyog dia­dalmasan, nőre, szerelemre gondolnak a betűk, egy os­torlámpa pedig hetek óta ide­gesen pislog, nem vitás, hogy őt is a tavasz izgatja. Aztán az óra is más-más időt mu­tat mind a négy oldalán. Za­vart, bizonytalan, azt se tud­ja, hol a feje. Igen, az egész park érzi és várja a tavaszt. De hiába a nagy mozgás, nyugtalanság, szimatolás, es­te hat körül még szabályos tél van. Sötét és hideg. A fáknak jólesik egy kis veréb­láb melege, és a Muki is skótkockás kabátkát hord még. A Muki sárga dakszli, mind­két szeme felett barna fél­körrel. Olyan, mintha állan­dóan felhúzott szemöldökkel szaladgálna, s még aggodal­masabbnak látszik, mint ami­re az élet kényszeríti. Mert rengeteg dolga van. Rövid Klára alatt ellenőrizni egy csomó oszlopot, fát, bokrot, köveket, s közben figyelni Nagykabátot. Nagykabát las­san lépeget utána, meg-meg­­áll, néha köhög is. Hamar elfárad, s mennek haza. Mu­ki is nagyon várja már a ta­vaszt, mert akkor Nagyka­bát leül egy padra, s lenn maradnak este nyolcig is. Muki kövér, öreg kutya, hosszú, felkunkorodó farok­kal, ami zűrzavaros szárma­zásra vall. Nagykabát is öreg, de sovány, s majdnem bokáig egy darab, a vállai meg kitömve. Ahogy ballag Muki után, zsebre dugott kézzel, olyan ezzel a tartás­sal, mint akit nemigen érde­kel a parkon túli világ. „Ké­rem, nagyon jól megvagyunk mi ketten a Mukival.” Télen, este hat óra tájban, csak itt-ott álldogálnak a parkban, inkább átmenőket látni, mint sétálókat. Akik mégis eltűnődnek a csillago­kon, egy kavics roppanásán, azok a Mukit is megnézik, szólnak hozzá, megsimogat­ják. s Nagykabáttal is be­szédbe elegyednek, természe­tesen, Makiról. Muki csúnya, lehetetlen kis alak, de ked­ves. Főleg a hordóhasa miatt kedves: mintha egy henger imbolyogna bokortól fáig, fá­tól padig. És aztán egyéb ér­dekesség nem is akad ilyen­kor a parkban. Az esti levegőzők már lesik Mukit, s Muki szinte percnyi pontossággal feltűnik a Po­zsonyi út sarkán, mögötte Nagykabát. Nagykabát álta­lában szomorkás, özvegy le­het, vagy agglegény. Büszke Mukira, olykor magához in­ti, igazít a kabátján vagy a nyakörvén, mintha igazolni akarná vele, hogy ők ketten összetartoznak. Tegnap este is jönn, las­san lépegetve Nagy ba­bát, s Muki póráza bánato­san­ lógott ki a zsebéből. Mu­ki végezte a feladatát, fa tör­zsek, fdszögellések felülvizs­gálatát, de közben vissza­­visszanézett, hogy Nagyka­­bát követi-e. A levegő lágy volt, a Dunán csak elvétve úszott egy-egy csorba szélű jégtábla, s délelőtt egy rigó már hóvirágot is látott a Szi­geten. A leszerelt hinta felé tar­tott Muki, amikor vad ugatás hallatszott az egyik kapualj­ból, majd egy fekete kutya rohan­t ki a parkba. Vidám, fiatal uszkár, tagadhatatlanul előkelő családból. Száguldott, ugrált, keringett. — Viens ici! Bill! Viens ici! — kiáltott utána egy an­­tilopzakós fiatalember. De Billnek esze ágában sem volt odamenni. Tovább nyaran­ászott előre-hátra. Ha egy pillanatra megtorpant, csak azért, hogy aztán kivá­lasszon egy irányt, s újra ne­­karamodjék. Mukival már nem törődött senki. Még Nagykabát is megállt, mint mindenki, aki ott egyessett a parkban, s úgy forgott a feje, ahogy Bili ci­kázott. Amikor pedig Bili produkálni kezdte magát, Nagy kabát csípőre tett kéz­zel csodálta. Bili ugyanis egyszer csak az antilopzakós­­nál termett, s átugrálta az antilopzakós kinyújtott kar­ját, mindig magasabban, s azt is tudta, hogy felugorjék s megperdüljön a levegőben. Amikor Bill elvonult az antilopzakóssal, Nagy­kabát is induláshoz készülődött. — Gyerünk, Muki. Muki elgondolkodva apró­zott kurta kis lábaival Nagy­kabát után. Ő is megpróbál­ja, amit a fekete idegen csi­nált! — Várj! — vakkan­tott Nagy­kabátnak, s amikor Nagykabát visszafordult, hoz­záfogott a mutatványhoz. Elsőre nem ment. Második­ra se. Hiába akart felugrani, a hasa visszarántotta. A Har­madik kísérlet se sikerült. Egyik se. Hanyatt esett, még gurult is egyet. A N­agykabát jóságosan meg-L­e veregette az oldalát. — Nem baj. Múld. Öregek vagyunk mi már. Muki nem felelt. Igaza van Nagykabátnak. Csak az a vi­gasztaló az életben, hogy kol­bász lesz vacsorára. Fendrik Ferenc: ESTI TÖR­TÉNET Nyuszi, tojás, bárány, locsoló Április 15. Tavaly ekkor köszöntött ránk a húsvét, s véle — könnyű felöltő, kihaj­tott ing — a tavaszi vasár­napok, hétvégék, kerti sörö­zések és a balatoni víkend­­túrák kezdete. Idén: március 29. Kereken két és fél héttel előbb kell locsolni, szobát foglalni Dobogókőn és a két­napos ünnep étrendjéről gondoskodni. Két és fél hét: versenyfutás az idővel hús­­vétig. Hét vagonnal több csoki A Csemege Csokoládégyár­­nál érdeklődöm: versenybe t­udnak-e állni a megrövidült naptári határidőkkel? ..Ó, mi csak nyuszit és bárányt gyár­tunk!” Mert az átszervezés megtörtént az édesiparban is: a Csemege csak egyik gyártelepe a Magyar Édes­ipari Vállalatnak. Tehát, ak­kor központban: elkészü­­lünk-e húsvétra? — Nemcsak a határidő jött közelebb — mondja a főmér­nök —, a mennyiség, a ren­delés is megnövekedett. Hét vagon húsvéti figurával — nyállal, tojással — többet kell gyártanunk, mint ta­valy. De azért a nyuszi pon­tosan megérkezik. Ugyanis az idén, a Mikulás után, a karácsonyi szezon után nem tartottunk szünetet,,mint más években, azonnal hozzálát­tunk a húsvéti árukhoz. Percnyi szünet sem volt. Ta­lán húsvét után . .. Csibi, a lapuló palack És a locsoló, vagyis a köl­ni? Zuglóból, a régi Venus gyárból Albertfalvára költö­zött a kölnigyár: a vegyi­gyár területén egy új, mo­dern­ gyárépületet kapott. Kellett is, mert sokkal illa­tosabb akar lenni tavaszra a város: ilyen nagy rendelé­sek még egy esztendőben sem voltak. Karácsonykor — pedig igen sok külföldi köl­ni és parfüm között lehetett válogatni — kifogyott min­den, és most: Pest, Győr, Szeged nagykereskedelmi vállalatai sürgetik az illat­szeripart: kölnit, tavaszi il­latot minél előbb, minél töb­bet! A két és fél hetet pedig úgy hozzák be: már kará­csony előtt hozzáláttak a húsvéti kölnik gyártásához. Tavaszra a virágillatok lesz­nek divatosak, és a húsvéti locsoló figurák közt az új­donság az úgynevezett Csibi­­üveg: a zsebben jól elrejtő­ző, zsebbe simuló lapos pa­lack. A gyár tavaszra, nyárra számtalan új kozmetikum­mal jelentkezik. A Napozó­val, új fajta napozóvízzel, amely a legkorszerűbb fény­védő anyagokból készült, és tökéletes védelmet nyújt a leégés ellen. A száraz napo­záshoz igen alkalmas, nem olajozza a ruhát, a testről zuhany alatt könnyen lemos­ható. A modern, vita­minős bőrfrissítő készítmények közt végre elkészült a magyar Uborkatej is. Ötven kerthelyiség nyit A vendéglátóipar is húsvé­ti lázban ég. Körülbelül öt­ven kerthelyiségteraszt nyit húsvétra. Húsvéttól, a melegebb időktől a korszerűbb utcai árusítást — az egészségügyi és városrendezéssel kapcso­latos előírásokkal összhang­ban — szeretnék megvalósí­tani. Miért van erre szük­ség? Két adat csak. A fel­­szabadulás előtt (nem a két­milliós Budapesten) 4500 vendéglátóipari üzlet volt a fővárosban. Ma (Nagy-Buda­­pesten!) 2000 üzlet dolgozik. A régi helyiségek visszaadá­sa, az újak építése csak lassúbb ütemben folyhat. A szükséglet pedig nagy. Ezért a főváros is foglalkozik már ezzel a kérdéssel. Idén ízléses hűtőpultokon beveze­tik az utcai fagylaltárusítást a dobozos, Pingvin nevű jégkrém lesz ez. Csomagolt süteményeket is árulnak majd itt. Azonkívül, ha az eldobható csomagolású kí­sérletek si­kerülnek, akkor még a csomagolt szörpök, hi­deg kakaó, tejeskávé is ki­megy az utcára, a zöldbe, az erdei utakra, s a strandok sé­tányaira. Új fagylaltstabili­­zátor anyagot dolgozott ki a vendéglátóipar: ezzel az olasz lágy fagylalthoz hasonló lágy fagylalt készül. A húsvéti étlapokon külön­ben a bárány is szerepel majd, és külön megállapodás a sörgyárral: a csapolt bar­na sör is. K. Gy. Isúsv­ét: két és fél héttel előbb — Elköltözött a kölnigyér Uborkatej — Csapolt barna sör TAVASZI NAGYTAKARÍTÁS (Kotroczó f­erv.) 400 millió a Ferencvárosra Felújítják a Boráros téri aluljárót • Söröző a Kilián-laktanyában • Külkereskedelmi főiskola épül Több mint 402 millió fo­rint összegű beruházással fejlesztik ebben az évben a Ferencvárost. Ebből a jelen­tős összegből 53 milliót for­dítanak a ferencvárosi lakó­házak karbantartására, tata­rozására. A külső Mester utcában kiépítik a közvilágítást, az Ecseri úton pedig vízcsövet fektetnek le. A Hámán Kató téren bővítik a gázhálózatot. Felújítják a Boráros téri aluljárót. Több millió forintot fordí­tanak átrendezésre és útja­vításra. Játszótereket létesí­tenek a Közraktár utcában, a Czuczor utcában, utcaker­teket a Hámán Kató úton, a Gyáli úton, a Vágóhíd utcá­ban. Sok helyen állítanak fel kő­ virágtartókat. Sok új bolt is nyílik a Fe­rencvárosban. Budapest leg­nagyobb élelmiszer áruházát az Üllői úti lakótelepen épí­tik fel. A volt Kilián-lakta­­nya pincéjében hangulatos sörözőt létesítenek. Az év fo­lyamán 19 KÖZÉRT-boltot, 18 vendéglátó, üzletet és 23 iparcikk boltot tataroznak. A Hámá­n Kató téren 655 szövetkezeti lakás építését kezdik meg ebben az évben, amelyekhez egy nagyobb ABC-áruházat, önkiszolgáló fűszer-csemege boltot, ház­tartási boltot és 75 férőhelyes óvodát is építenek. Az Üllői úti lakótelepen idén 1879 la­kás építését fejezik be. A Toronyház utcában ven­déglátóipari technikum, az Ecseri úton külkereskedelmi technikum és főiskola építése kezdődik. Az Üllői úton a tanév kezdetéig elkészül egy 12 tantermes iskola, egy 75 férőhelyes óvoda. Az Üllői úti lakótelepen nyílik meg idén Budapest egyik legna­gyobb és legkorszerűbb­­ke­rületi könyvtára. 0­1­J egyetemi épületek a fővárosban Tovább fejlesztik, bővítik az egyetemeket és főiskolá­kat. A Budapesti Műszaki Egyetemen például a Duna­­parti épület munkálataira az idén mintegy 30 millió fo­rintot költenek. Az új épü­let jelentős segítséget nyújt a hallgatói létszám emelésé­hez. Az Eötvös Loránd Tu­dományegyetemen az egye­tem központi épületét és a Ságvári gyakorló isko­lát korszerűsítik. Gondot fordítanak az egye­temi és főiskolai hallgatók elhelyezésére is. A Budaörsi úton épülő kollégium mint­egy 900 hallgatónak biztosít otthont. A Közraktár utcá­ban épül a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem diákotthona, amelyben 600 fiatalt helyezhetnek el. A Budapesti Műszaki Egyetem 1000 személyes férfikollégiu­mot és 400 személyes leány­­kollégiumot k­ap. A külföldi ösztöndíjasok részére 300 sze­mélyes új diákotthont építe­nek. Az idén országosan — tehát a vidéki egyetemeket és főiskolák­at is beleértve — 300 millió forintot költenek az egyetemi épületek és kol­légiumok építésére, korszerű­sítésére. (MTI)

Next