Esti Hírlap, 1964. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1964-04-01 / 77. szám
A A hangszóró mellei Hófehérke és a hét óriás A legkorszerűbb helyszín kulisszái között elevenedett meg a közismert mese. Hófehérke ez esetben csinos, patai lány, aki stewardessnek készül, a törpék helyébe lépő óriások pedig szerelőmunkások. Ők segítenek a mai Hófehérkének, hogy elérhesse célját. Mindez, persze, a zenés játék megszokott bonyodalmai között történik. Intrika és szerelem kél bírókra, s természetes, hogy utóbbi marad felül. Hófehérke az egyik óriás felesége lesz. Kristóf Károly fordulatos történetet kanyarított, Kerekes János pedig kellemes zenét írt hozzá. Egyikmásik szám talán még sláger lesz. Dicséretet érdemelnek a szereplők is: László Margit, Mednyánszky Ági, Géczy Dorottya, Márkus László, Kibédy Ervin és a többiek. Gereblyés László szerzői estje A költő 60. születésnapján Gereblyés László műveiből rendezettszerzői estet az Irodalmi Színpad. A negyven esztendő művészi termésének különböző korszakaiból számlázó, különböző műfajú költemények — jó és lelkes előadók tolmácsolásában — híven mutatták meg Gereblyés töretlen, forradalmi egyéniségét. Ez a töretlenség — ahogy Garai Gábor is hangsúlyozta az est bevezetőjében — nem azt jelenti, hogy a költő valaha is egysíkú volt. Hiszen a legsötétebb időkben is voltak vidám percei és órái, s a konok biztatások és fájdalmas felkiáltások játékos, kedves dalokkal keveredtek. És a győzelmek idején is megénekelte szomorúságát, ha éppen szomorú volt Válogatott verseinek kötete még nyomdában van, így hát ez a jól sikerült szerzői est dokumentálta, milyen sok színből is tevődik össze Gereblyés László harcos költészete. Két verset kell külön is kiemelni. Az egyiket, a Magyarország 1941-es hadba lépésekor írt, nagy, sikoltásszerű költeményt Szentpál Mónika, a másikat, mely az 1956-os ellenforradalom feldúlta Budapestet siratja, Bitskey Tibor tolmácsolásában hallottuk. De igen szép volt — Bánki Zsuzsa, Bessenyei Ferenc, Gordon Zsuzsa és Bitskey Tibor oratóriumszerű előadásában — a bárányról szóló, nevezetes Suprevielle-költemény fordítása is. Nem csoda, hiszen Gereblyés a haladó szellemű francia költészet egyik magyarországi „nagykövete”. A költő hosszú betegség után még lábadozik, nem tudott jelen lenni szerzői estjén. Alkotásaival és alkotásaiban azonban mégis ott volt kedden este az Irodalmi Színpadon. A. Egy viszonzatlan szerelem emlékei Lengyel filmdráma 14 éven aluliaknak nem ajánljuk Bemutató: április 2. Idézett Csontos — Kálmán Bonyolult sorsú embert, igen nehéz szerepet alakít Kálmán György Darvas József drámájában, a „Részeg eső”!-ben. Csontos Gyulát ártatlanul csukták le a személyi kultusz idején, s ami a legördögibb: vallatói elhitették vele, hogy nem ártatlan. Egyénisége — sokakkal ellentétben, akik lelkileg töretlenül kerültek ki az üldöztetésekből — némileg eliszaposodott. És Kálmán György — intellektuelek győzelmeinek és kudarcainak, belső fényességének és zűrzavarba hullásának ez az izgalmas tehetségű megszemélyesítője — úgy jelenítette meg Csontos Gyula sértődöttségét, félreállását, már-már mániákus mivoltát, hogy a néző mindvégig az elmulasztott lehetőségeket érzi, azt: ki és mi lehetett volna ez az ember?! Törzs ág és tisztaság keverékét hozza ki a színész — a dráma legbensőbb intenciói értelmében — Csontos nézéséből, járásából, egész megjelenéséből. Szomorú karikatúrát, amely mögött egy nemes emberarc sejlik fel. Kálmán — bár nem egy olyan szerep van mögötte, amelyből könnyen meríthetett volna Csontos jellemzéséhez — nem utánozza önmagát sem. Erre az alkalomra találta ki, pontosabban, találta meg, mit kell tennie és mit kell éreznie Csontos köntösében. Ezt a megtalálást, ezt a rábukkanást nevezik a színész művészetesnek. SODRÁSBAN Új magyar film bemutatója Tisza parti táj, szelíd bársonyvíz, napfény, puha homok ... És hét fiatal egy csapatban, akár a csikóik, zúdulnak a vízre, úszni, játszani, nevetni s felhozni a mélyből iszapot, egymást dobálni. És közülük az egyik nem jön vissza, befogta a mélyvíz ... Tragédia, amely mindig megrázza az élőket, bánat, amely szétrágja az emberi szálakat, halál, amely önvizsgálatra kényszeríti a megmaradottakat. Nagyon szűkszavúan ez a lényege az író és rendező Gaál István Sodrásban című filmjének. A téma és a helyzet választása jó szemre vall. Hat lányt és fiút a rokonszenv, barátság, szerelem, rokonízlések, rokongondolatok egy csokorba fognak, így gondoljuk róluk, látva a falu melegben fulladozó utcáján vidáman vonulni a vízhez. S látjuk, hogy a tragédia, akár a robbanás, darabokra dobta szét ezt a kis közösséget. De miért történt így? Mi lett volna az az erő, amely jobban összefogja őket, ha a halál angyala átsuhan felettük? És miért hiányzott ez az összetartó erő? A választ a jellemek boncolásától várjuk." És úgy vagyunk, mint a megcsalt szerelmesek: a megbeszélt helyen tőlünk messze suhan el az, akit vártunk. Csak villanásnyi jellemrajzok, egy-egy mozaik, amikből jó szemmel, dús fantáziával hozzáképzelhetjük a teljes képet, ha sikerül. S most már nem is a filmet faggatjuk, hanem íróját, rendezőjét. Az alaphelyzet, igaz, őszinte, hiteles, még akkor is, ha több helyen darabosnak érezzük a párbeszédeket. Mai fiatalok mozognak mai környezetben, napjaink világában. De ha idáig eljutott Gaál István, miért nem bukott alá a lélek mélységéig? Igaz, hogy veszélyeket rejt magában, s idegeket gyötrő fáradság az ár, de aki elindult bátran az önmaga választotta úton, annak nem szabad megtorpannia. A teljességet kell célba vennie, s így még a kudarc is felemelő, tiszteletet keltő. S erre annál is inkább vállalkozhat az, akinek olyan társai valanak, mint Sára Sándor, nagyszerű operatőri képességekkel és Szőllőssy András, kifejező zenéjével. A szereplők kiválasztását viszont merésznek érezzük, s nem is elsősorban a „civilek”, hanem a főiskolások miatt Szépek, fiatalok, tehetségesek, s ezt mindegyikükről elmondhatjuk. De éppen a fiatalságuk és a markáns vonásokat nélkülöző jellemrajzuk szinte uniformizálja őket, összemosódnak. S bennünk a film megfogalmazta kérdés ki nem elégítő válasszal zárul. Pesőic Ferenc Nagy tavaszi,nyári divatbemutatót rendez a Különlegességi Női Divatszalon, tervező Hotschild Klára, az Állatkerti Gundel dísztermében, április 6-, 7-, 8-, 9-, 10- én 18 órai kezdéssel, továbbá 11- én 19 órai kezdéssel és 12-én daled ott 11 órakor és este 18 órai kezdéssel. Jegyek elővételben a Különlegességi Női Divatszalonban (Budapest, V., Váci u. 12.) válthatók. Tejedtan:iái—312 (x) Kis történetek Róluk és Rólunk A szovjet, kormányküldöttség magyarországi látogatása alkalmából holnap mutatja be a Híradó mozi Borsodi Ervin rendezőinek azt a kisfilmjét, amit Kis történetek Róluk és Rólunk címmel állított össze. A filmben felhasznált, több, régebben készült dokumentumfelvételt és újabbat is készített. Április 1. — szerda KOSSUTH. 18.00: Hírek. — 18.10: Részletek vígoperákból. — 17.05: Horizont. — Gazdasági híradó. — 17.26: Mai dalok — mai témák. — 18.O kr: Hírek. Sport. — 1810: Moszkvai tudósítónk jelenti. — 18.20: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója: „Élt egy gyáva király Pannóniában”. — 19.56: Mese. — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: Márciusban hallották először... — Tánczene. — 21.05: Kutyaszorító. Vidám félóra. — 21.35: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye a stúdióban. — A szünetben kb. 22.00: Hírek. — Kb. 22.20: Sporthírek. — Kb. 22.25: A hangverseny közvetítés folytatása. — 23.10: Könnyűzene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Éji zene. PETŐFI: 16.10: Iskolarádió. — 16.25: Népi zene. — 16.40: Az olvasás művészetéről beszél Benedek Marcell. — 17.00: Hírek. — 17.05: Hangverseny. — 17.40: Orvosi tanácsok. — 18.00: A Honvédelmi Minisztérium Központi Fúvószenekara játszik. — 18.20: Kozmosz. Tallózás külföldi tudományos folyóiratokban. — 18.45: Madrigálok. — 19.00: Mi történt a nagyvilágban? — 19.15: Katonadalok. — 19.50: Aida. Részletek Verdi operájából. — 20.30: Riportműsor. — 21.00: Hírek. — 31.05: Bartók művészi pályája. H. rapszódia. — 21.35: A novella mesterei. — 21.50: „Szállnak a darvak” . ♦ . Zenés riport Behat Györggyel. — 22.48: Magvari Imre lemezeiből. — 2300: Hírek. Április 2. — csütörtök KOSSUTH: 4.30: Hírek — 4.35—7.54 Zene. — Közben 5.00, 6.00, 7.00: Hírek. — 8.10: Reggeli hangverseny. — 8.55: Édes anyanyelvünk. — 9.00: A Gyermekrádió műsora. — 9.15: Könnyűzene. — 10.10: Hírek. Lapszemle. — 10.10: Fajankó. Mesejáték. — 10.52: Időszerű nemzetközi kérdések. — 11.02: Kórusok és népi zenekarok műsorából. — 12.00: Hírek. — 12.15: Tánczenei koktél. — 13.00: Ipari ország — mezőgazdasági ország. — 13.20: Bellini operáiból. — 24.00: Hírek. — 14.10: Zenés országjárás. — 15.10: Béresek. Asztalos István elbeszélése. — 15.25: Händel, Cecilia, vess rám egy pillafatást — olasz kantáta. — 16.00: Hírek. — 16.10: Délutáni frissítő. PETŐFI: 5.00—8.00: Reggeli zene. — Közben 6.30: Hírek. — 14.00: Hajdú Júlia: Téli örömök — szvit. — 14.25: Zongoraművek. — 15.00: Hírek. — 15.05: Népdalok. — 15.39: A Simás ködmöne. Az Ifjúsági Rádió műsora. — 16.00: Rádióegyetem. Zenei tagozat. — 16.50: Magyarországi útiképek. — Riportsorozat. A TV SZERDAI MŰSORA: 17.45: Hírek. — 17.50: A kisfilmek kedvelőinek. 1. Katonaélet. Amerikai burleszkfilm — Stan és Pannal. 2. A három horgász. Csehszlovák rajzfilm, a» 18.10: Csak egy kicsivel jobban . . . Közvetítés az Autóvillamossági Gyár Kultúrterméből. Riporter: Megyeri Károly. — 18.50: Esti mese. — 19.00: Vidéki színházak tv-fesztiválja. Don Quijote: Lunacsarszkij kétrészes színművének közvetítése a Miskolci Nemzeti Színházból. (Csak 14 éven felülieknek!). — A szünetben Tvhíradó. — Kb. 21.55. Tv-híradó — 2. kiadás. — SZÍNHÁZAK SZERDAI MŰSORA Operaház: Bánk bán (Székelyhidy bérlet, 8. előadás, 7). — Operaház Erkel Színháza: Sámson és Delila (8. bérlet, 8. előadás, 7). — Nemzeti Színház: Részeg eső (7). — Katona József Színház (Petőfi S. u.): Dándin György (7). — Madách Színház: Danton halála (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: A szerető (7). — Vígszínház: Hátsó ajtó (7). — Thália Színház: Rozsdatemető (7). — Fővárosi Operettszínház: Tündérlaki lányok (7). — Bartók Gyermekszínház a Fővárosi Operettszínházban: Hókirálynő (3). — József Attila Színház: A potyautas (7). — Vidám Színpad: Ez van (fél 8). — Kis Színpad: Csacsifogat (Szerdai bérlet, 4. sorozat, 7). — Jégszínház: Egész évben szerelem (7). — Zeneakadémia: Petri Endre zongoraestje (Zongorabérlet, II. sorozat, fél 8). — Kamaraterem: Szilágyi Erzsébet női kamarakórus (fél 8). — Állami Bábszínház: Az engedetlen kiskacsa (10). — Kamara Varieté: A varieté csillagai (6 és fél 9). Most van először öltözőm... A FALUSZÍNHÁZBÓL A FŐVÁROSI OPERETTBE Őszi ködben, tikkasztó napsütésben, téli fagyban — tizenhárom évig járta az országot. Csizma, csótananadrág, bőrkabát: ez volt nappali munkaruhája. Este — elvarázsolt királykisasszony — csipkébe, selyembe öltözött. Színésznő és fiatal. 1949-ben a Bányász Színház autóján vágott neki az országnak, aztán a Művelődésügyi Minisztérium kocsija gördítette tovább, majd a Faluszínház autóbuszán folytatta az utat. Ha kellett, díszletet ácsolt, a hőskorban tizenegy fajta betegségen esett át a hűlésettől — de tizenhárom év alatt kilenc napig volt betegállományban. A vidéki közönség Gorup Adrienn néven ismerte — ma a Fővárosi Operettszínházban Arányi Adriennnek tapsol a nézőtér, mint a Tündérlaki lányok Rózájának. Mert a vidéki színpadok hősnője háromszavas szerepekben kezdi most újra pályáját a fővárosban. — A tanyavilág úttalan útjai nem ábrándították ki hivatásából? — Hűséges ember vagyok . .. — A színész éltetője a siker: reklám, főváros, film... Mi kárpótolta ezért? — Nem kellett kárpótlás. Ami engem éltetett — romantikusan hangzik? — a tudat volt: küldetésben járok. Művészetet, szépséget, áhítatot vittünk oda, ahová nem vezetnek betonutak, ahol nemzedékek nőttek fel, csak kalendáriumon és biblián. — A gyakorlat el szokta koptatni az ilyen lelkesedést. — Nem voltam „lelkes”. Inkább tudatos, kitartó. Vannak egyetemi tanárok és vannak betűvetésre oktató, elsőosztályosokkal küszködő tanítók. Én az utóbbiak munkáját vállaltam. — Miért? — Mert más tolmácsnak lenni és más követnek. Amikor én Capuletnét játszottam vidéken, Shakespeare követe voltam a magyar falun. — Jól érzi magát az Operettszínházban ? — Nagyon. Amióta színész vagyok, mostban először öltözöm, öltöztetönöm... És néha nosztalgiával gondolok a falura. Pajtákban, csűrökben, iskolatermekben játszottam — ugyanott néhány év múlva kultúrházak fogadtak. Nevét nem hirdetik öles betűk a plakátokon. A végvárakról jött — mellén a Faluszínház hűségjutalmának vitézségi érmével, tarisznyájában a marsallbottal. Minden front lelke — közkatona. (nőtt) Mint katonát a csatatéren... Meghalt Viski Balás László Két hete sincs, hogy e lap hasábjain elismeréssel méltattuk Viski Balás László művészi munkásságának eredményeit, az Ernst Múzeumban megrendezett szép gyűjteményes tárlat megnyitása napján. S most halála híréről értesülünk. Mint katonát a csatatéren — a kiállításon, az Ernst Múzeumban érte a hirtelen halál — kedves képei és a művészetszerető tárlatláttogatók körében. Viták, fannyalgó dicséretek, durva elmarasztalások kereszttüzében fejezte be pályáját. Fesztészetéről lehet vita ezután is —— de pedagógiai munkásságáról csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk. A Képzőművészeti Gimnáziumban nevelt növendékei — akik közül nem egy országos hírű művésszé vált — szukát köszönhetnek Viski Balás Lászlónak. Okos és lelkes tanári munkáját kormánykitüntetés is jutalmazta. □ WERNER MÁRIA, az Országos Filharmónia szólistája, férjével, Pécsi Sebestyén orgonaművésszel április elején Hamburgban, Kölnben, és Frankfurtban szerepel, majd Britten „Háborús requiem”-jének budapesti bemutatója után Párizsba és Brüsszelbe utazik, ahol Liszt-, Bartók- és Kodály-művekből álló hangversenyeket ad. Tehetséges, fiatal képzőművész Garabuczy Ágnes kiállítása A Tanács körúti Mednyánszky Terem tárlata fiatal festőt avat jeles művésszé. Garabuczy Ágnes mindössze négy esztendeje végezte el a főiskolát, de az azóta eltelt rövid idő alatt olyan határozott és karakterisztikus festővé vált, hogy első bemutatója is értékes eredményeket összegezhet. Mintha önálló stílusa is kialakulóban lenne. A képek műművészi mondanivalója érdekes kettősséget mutat. Elsőnek a konstruktív térformálás, tárgyábrázolás, a jól megépített kompozíciós szerkezetek ötlenek szemünkbe. Ám, ha kis időre megállunk egyegy kép előtt, a látszólag hideg tárgyilagossággal elrendezett képi elemek közül a gyengéd líra szólamai is kihallatszanak. Eza költői érzelmesség egyszerű és őszinte. A Pantomim játékos elmerengő gitáros figurája, a Könyöklő erőteljes és mégis nőies alakja, a Hegedűs s még néhány más mű tanúsítja, hogy a festőművésznő sikerrel ötvözi egybe az ellentétes elemeket. Szép munkák a szovjetunióbeli tanulmányút élményeit felelevenítő képek. Itt Rubljov, a nagy orosz ikon festő stílusának újraköltésével próbálkozott meg — sikeresen. Vagy a zágorszki templom különös — misztikus légkört éles realitáselemekkel keverő — komor hangulatú jelenete. Ezekben a festményekben a tragikus groteszk iránti vonzódása tűnik kifejezettebbnek. Persze, a művészettörténeti élmények s egy-egy rokonszemléletű fiatal művészünk hatását itt-ott felfedezhetjük, de ezt nem érezzük negatívumnak, mert a hatások szervesen beilleszkednek művészi világába. Cs. M. A négyarcú Shakespeare A kőbányai Pataki István Művelődési Házban a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kerületi fiókja A négyarcú Shakespeare címmel rendez emlékestet a négyszázadik évforduló alkalmából. Az előadó Hegedűs Géza író, közreműködnek Bánky Zsuzsa, Mensáros László, Szakáts Miklós, Várady Hédi, Szendrey-Karper László gitárművész. Sajtógrafika A Kulturális Kapcsolatok Intézete Dorottya utcai kiállítótermében pénteken délben nyitják meg az 1964-es Sajtógrafikai Kiállítást. Balogh István, Darvas Árpád, Ernyei Sándor, Finta József, Görög Lajos, Hegedűs István, Konecsni György, Máté András, Papp Gábor, Sinka Mátyás és Szilvássy Nándor művei szerepelnek a tárlaton, amit Lengyel Lajos Kossuthdíjas, a Kossuth Nyomda igazgatója nyit meg.