Esti Hírlap, 1964. július (9. évfolyam, 153-179. szám)

1964-07-01 / 153. szám

OPW . OPW... OPW... 92 700 „közös" kocsi útnak indult ! Tizenegy határállomásról ♦ Naponta jelentés Prágába ♦ Ma­ hajnalban életbe lépett a KGST határozata a vág­tnparkról Ma hajnalban életbe lé­pett a KGST határozata, a baráti országok vasútjai megkezdték a közös kocsi­park üzemeltetését. Hét ál­lam 92 700 fedett és nyitott kocsit adott a közös parkba, ebből Magyarországé 7000 nyitott és 2000 fedett vagon. Nagy fontosságú esemény ez. Ma hajnalban tizenegy ha­tárállomásról és 23 nagy csomópontról elindulnak a CPV-jé­be ellátott közös kocsik — mondották a MÁV-nál.­­ A határozat értelmében a közös park kocsijai jel nél­kül már nem hagyhatják el az országot. A kocsik tovább­ra is az egyes országok tulaj­donában maradnak, de a résztvevő hét állam úgy használhatja azokat, mintha a sajátjai lennének. Tehát az áruval beérkező OPV-ko­­csikat a maga területén új­ra megrakhatja akár egy má­sik résztvevő ország, akár egy nyugati állam számára küldendő, akár hazai rendel­tetésű áruval. A vagonokat végső rendeltetési helyükről küldik vissza a tulajdonos országnak. A prágai központi iroda a kocsikat irányítja és tartja számon. Minden résztvevő állam naponta jelentést ad Prá­gába a nála levő közös ko­csikról és ezeknek a jelentéseknek az alapján történnek majd a kocsielszámolások, a kocsi­bér fizetések. Ugyancsak megkezdődött az úgynevezett cserealkatrész raktárak felál­lítása is. A különböző „nem­zetiségű” kocsikat — hiba esetén — a típusuknak meg­felelő alkatrésszel javítják meg az egyes országok vas­útjai által küldött alkatrész­­készletből. A közös park megvalósításával mintegy 15 százalékkal csökken az üres kocsik futási ideje. t. a. Nemcsak Tihany a Balaton­ ­i szórakozó és pihenőhelyek mindkét parton Nemcsak a siófoki szálló vagy a tihanyi önkiszolgáló étterem új a Balaton-vidé­­ken. Több apróbb, kevésbé reprezentatív, nem milliós, csupán tízezer, esetleg száz­ezer forintos létesítmény is várja, fogadja a vendégeket, külföldieket, hazaiakat egy­aránt. Ilyen — a többi kö­zött — a szemesi önkiszolgá­ló Vigadó, a leilei Muskátli, a badacsonyi reggelizőbolt. A hévízi Pannóniában reggel 10-től délután 4 óráig kap­ható bográcsgulyás. A leilei Becsali Csárda slágere a szalonnasütés, autós csárdát rendeznek be Balatonkereszt­­úron, cukrászdát Tabon. Fo­­nyódligeten eszpresszót, bü­fét és új halsütőt nyitnak. Badacsonyban minden bi­zonnyal népszerű lesz az öt üzletből álló borkóstoló sor, itt frissen sülteket, halat, bort, sört, kávét, fagylaltot árusítanak majd. Káptalanfüred fagylalto­­zót, Akarattya reggeliző bisztrót kap. A balatonfüre­di Tölgyfa Csárdát i korszerű­­sítették, kertjében szalonna­sütő alkalmatosságot helyez­tek el. Ábrahámhegy újdon­sága autóparkoló, autómosó szolgálattal. Balatongyörökön presszós kisvendéglő javítja a vendéglátást. Borpincével nagyobbítják a keszthelyi ha­lászcsárdát, az ábrahámhe­­gyi vendéglőt. S még egy korszerűsítés: a siófoki köz­ponti cukrászatban új olaj­­tüzelésű kemence dolgozik, ez ötszörös kapacitást jelent, naponta 50 000 darab süte­ményt. Lelle lágyfagylaltgé­­peket rendelt, remélik, a be­rendezések mielőbb megér­keznek — több is elkelne ezekből Balaton-szerte. Ne­hézséget okoz: a tihanyi pék­üzem megszűnt. A füredi ke­nyérgyár csak fehérárut ké­szít, és sokszor a minőség sem megfelelő. Nemegyszer Ajkáról vagy Veszprémből hozzák a félszigetre a kenye­ret. ITT A FŐSZEZON! Adagolt csípősség 4500 vagon zakuszka ♦ Gép csomná*., gőz hámor » Zöldségkoktélok A borsó most kerül az üve­gekbe. Éjjel, nappal. A sze­zon ... „ ... nem.i az első iktatókönyv.. De a gyár — a Földvári úti konzervgyár — fölé már a tudomány tornyaként ma­gasodik az új Konzervipari Kutató Intézet. Egy termelő gyár ölelésében dolgozik (az­előtt négy helyen, termelő­üzemektől elszakítva, távol egymástól), együtt a gyárral. A gyár fölé magasodik, az egész konzerviparnak tör utat — előre meghatározott tématerveken dolgoznak a kutatók —, de a gyárból szökken­­a magasba, az ipar­ban jelentkező problémákat is azonnal megoldja. (Egy ik­tatókönyvet lapozgatok — „úgy nézze, hogy az idén nem az első iktatókönyvünk” — március óta 122 megbízást kaptak a különböző konzerv­üzemektől. (Lent — a gyár­ban — szalad a borsóvonal, éjjel-nappal érkeznek a ko­csik, a vagonok, de már egyes üzemrészekben új cikkek, új technológiai eljárások próba­­gyártásai folynak. Az idén már a nagy gyár terve ki­sebb, mint tavaly, viszont kí­sérleti gyártása nagyobb, las­san kísérleti üzem lesz telje­sen. A gépészeti osztály téma­feladata röviden: olyan gé­peket konstruálni, amelyek a kézi mu­nkát megszüntetik. A csumázógép már az idén paprikát tisztít, csumáz.­­A Szovjetuniónak 4500 vagon­nál is több zakuszkát — pap­rikába töltött, párolt zöldség­keverék — készítünk, meny­nyi paprikát kellene kézzel tisztítani, csutkázni!) Új gőz­hámozóberendezés is elké­szült: nemcsak a paradi­csom, de a barackok, sőt, a burgonya héját is lehámozza. Magyarosabb lecsó Újfajta konzervek próba­­gyártása folyik az üzemré­szekben. A zöldségkoktélok. Hat-hét féle zöldségléből üdítő italok készülnek. Alapanyaguk pa­radicsom, de sárgarépa, zel­ler, paprika, cékla levével. Tavaly 27 variációban kezd­ték, most a legjobbakból már vagonos tételek készülnek, főleg piackutatási célokra. Elkészültek a komplettált májkrémek is. A hússal vita­mint is fogyasztunk: a máj­krémbe 20—25 százalék sár­­garépapürét teszünk, nem- _ csak olcsóbb lesz a konzerv,­­ de izét, színét kiemeli. Fiatal (és drága) még a paprika, de az izgató — il­lattal és tüzes ízzel izgató — kérdés: milyen lesz a lecsó? Végre az idén nemcsak a ha­gyományos konzervipari le­csót gyártják, az ugyanis nem azonos az igazi, magyaros le­csóval. A konzervlecsó 50 százalék paprika, és 50 szá­zalék paradicsomlé. Ez túl leveses. Az úgynevezet rác lecsó — ezt főzzük otthon, ezt hívják magyaros lecsó­nak — amelyben 70 százalék a paprika. Az idén kisebb, jövőre komolyabb mennyi­ség készül belőle. Hófehér pille zacskóban — ez a rósejbni Érdekes ételízesítőt kóstol­tam. A fűszerpaprika erőből (melléktermék volt eddig) ké­szült, s nemcsak kitűnő étel­ízesítő fűszer, de értékes bio­lógiai, tonalizáló hatása is van. A csípősséget ezentúl adagolni lehet majd, nem kell a levesbe dobott cse­resznyepaprika jóindulatától, szeszélyétől tartani — túl erős lesz-e az étel vagy meg sem moccan —, csak csepeg­tetni kell, ki hogyan szereti: egy csepp, két csepp, méreg annak a halászlénak. A gyümölcsleveknél is for­dulatot várunk. Túl geilek, édesek voltak. Kikísérletez­ték, melyek az optimális sav- és cukorhatások, amelyek frissítővé, üdítővé teszik a leveket, így az eddig enge­délyezett 16 százalék cukor helyett 14 kerül majd a gyü­mölcslébe, és az italok cit­­romsavfokát kicsit megeme­lik. Konzerviparunk új, jelen­tős gyártmánya lesz az éve­kig elálló rósejbni. Csodála­tos találmány. Egy kis zacs­kó hófehér pillét húzott elő a főmérnök íróasztalfiókjá­ból, forró olajba dobta, s né­hány másodpercen belül ki­nyíltak a pillék, és úszni kez­dett az olaj tetején az illa­tos, ropogós rósejbni. Burgo­nyából, burgonyalisztből, kis sóval lapocskáik készülnek, amit körülbelül hét száza­lékra kiszárítanak. Évekig tárolható. Ha vendég jön­ egy marékkal bele a forró olajba, kész a friss rósejbni, lehet bontani a palackot hozzá. K. Gy. ­ Este fél 9-től a Budagyöngye Étterem­ KERTHELYISÉGÉBEN (II. Vöröshadsereg útja 36.) NYÁRI KOKTÉL Zenés műsor Fellépnek: Koródi Lajos, Faludi Mária, Fazekas Nicolette Szenes László, Forgács László. Zene: Bányay együttese * A bárban: Bányay—Ondras vokál duó. Kedden szünnap Gyermekképek az üveglap alatt Ma délben, Semm­elweis Ignác születésének évfor­dulóján dr. Szabó Zoltán egészségügyminiszter 30 or­vost tüntetett ki a Kiváló orvos, 70 orvost az Érdemes orvos címmel. Ugyanekkor adták át 6 gyógyszerésznek a Kiváló gyógyszerész és 12-nek az Érdemes gyógy­szerész kitüntető oklevelet. 61 tudományos dolgozat Dr. Gergely Károly, a Schöpf-Merei koraszülő-ko­­raszülött kórház igazgató­jő-Milyen orvos? Nagy tudá­sú, lelkiismeretes, örökké töprengő, mindig az újat ke­reső. Ezt az adjunktusnő mondja, aki több mint év­tizede vele dolgozik. Nagy probléma volt a koraszülött­osztályon — r­­eséli —, hogy sok gyermek halt meg a csecsemőkori sárgaságban. Gergely doktor külföldi köz­léseket olvasott az ilyen eset­ben alkalmazható, életmentő vércseréről. Nemcsak saját kételyeire kellett választ ad­nia, hanem sok ellentétes szempontot is figyelembe kellett vennie Még a törté­netet mesélő adjunktusnő sem mert egyértelműen eb­ben melléállni. Az első vér­­cseréket maga végezte el, még a manuális munkát is — hogy teljesen meggyőződ­Mindig nyugodt, kedélyes? Soha nem futja el a méreg? Kollégái egymásra nevetnek: az anyatej! Az igazgató rendszeres fogadóóráin sorra várakoznak az anyák, érdek­­­­lődni kicsinyeik állapotáról. Aki kis könyvecskével nem tudja igazolni, hogy rend­szeresen behordja az anya­orvosa talán éppen ezekben az órákban indul hazafelé olaszországi útjáról, távirat­tal sem lehet már elérni, jó­­néhány napba telik, amíg megtudja, hogy a „Kiváló orvos” címmel tüntették ki. A „hivatalos” indoklásban ilyen félmondatok, szavak: „Kiváló tudományos és gya­korlati munka .. . 61 tudo­mányos dolgozat, 48 előadás ... intézményében szigorú munkafegyelem... magas szakmai színvonal...” A telefonkönyvben csak annyi áll a neve mellett? „gyermekorvos”, iól akik is­sék és meggyőzzön. Ma már apró életek százait mentik meg vércserével a halálos sárgaságtól. S hogy „embernek” milyen Gergely doktor? Helyettese, a kórház szülészetének veze­tő főorvosa „nem nyilatko­zik”. — „Én elfogult vagyok Karcsival — mondja. — Harminc éve ismerem, egy padban ültünk az egyete­men. Negyvenkettőben bevo­nultatták katonának, s egyet­len elégtétele az volt, hogy tiszti egyenruhában karon­­fogva sétált a Horthy-rend­­szertől üldözött barátaival a városban.” Az adjunktusnő hozzáteszi: „A korszellem és a mi rendszerünk megköve­teli egy kórház igazgatójá­tól, hogy humánus legyen. Neki ez az alaptermészete.” tejet, hogy bejár kicsinyét táplálni, azt már a többi asz­­szonyok eltanácsolják a fo­gadószoba elől: jobb, ha nem is kerül a főorvos úr szeme elé. Mert a főorvos — szigorú ember, Sárdi Mária merik, azt mondják, ez a legfontosabb számára a vi­lágon. Az íróasztala, a kór­házban, most néhány napig üres, csak az egészet bebo­rító üveglap alatt maradtak ott a képek. Kisfiúk-kislá­­nyok. Egyik kis ágyacská­­ban, másik képeskönyvvel, harmadik János vitéz jelmez­ben. Egykori „kora-babák”, 1000—1500 grammos aprósá­gok. Gergely doktor az éle­tét tette fel arra, hogy segít­se az életbe lépést ezeknek a túl korán érkezett ember­kéknek. EGYKILÓS KISBABÁK MEGMENTŐJE AZ ÉLETET ADÓ VÉRCSERE • HIVATALOS ÉS NEM HIVATALOS INDOKLÁS , harminc éve ismerem.. A tej! — és hány fagyit kapok ablakonként. Látták volna, hogyan né­zett rám az a fehérbó­­bitás kedves nővér a körúti elegáns eszpresszóban, mikor feladtam neki a megrende­lést, így: — Kérek egy nagyon rossz feketét. , Törött pohárban. Rúzsosan. Lejjebb hajolt hozzám, azt hitte, nem jól hall. Megis­mételtem. — Egy nagyon rossz kávét kérek. Törött pohárban. Rú­zsosan. Mosolygott, aztán nevetett: — Jó­pofa tetszik lenni. — Hogyan? — és ránéz­tem fapofával. Elrebbent az asztaltól. Vagy ahogy lent a műhely­ben mondják az ifik, elspu­­rizott hátra, a herendibe foglalt presszógéphez. A lá­nyok is mind engem bámul­tak, a kávéfőző­ lány valami­re fel is kapaszkodott, hogy jobban lássa a vendéget, aki így rendelte meg a feketé­jét. Ők is valósággal termelési értekezletet tartottak. Na­gyon igyekeztek. Vagyis — sejtették miről lehet szó. A pincérlány — most néz- Saját dugámba... tem meg jobban, ő is egy kis szőke herendi-baba —, letet­te elébem a feketét. Heren­di-tányér, herendi-csésze, éj­sötét fekete, vert arany krémhab a tetején. A kedves nővér győzelem­ittas mosollyal tovább akar állni. — Egy pillanat — szóltam rá. Megtorpant. Fölemeltem a csészét, be­lekortyoltam a kávéba, és elkapva a számtól, letettem a csészét az asztalra. És a legkomorabb pofával, hango­san kértem a panaszkönyvet. A pincérlány ijedten kér­dezte: — Nem jó? — és hátra­csavart fejjel nézett a társai­ra, akik egy kupacba csopor­tosulva várták a hatást. — Épp az, hogy nagyon jó a kávé. Én rossz kávét ren­deltem. Törött poharat. Sa­többi. Kérem ... hát itt nem veszik figyelembe a vendég kívánságát? Mondjam tovább? Hát ter­mészetes, hogy elálltam a panaszkönyvtől, mert hiszen én... szóval hát erről van szó. Nem kiabálni, hogy ké­rem, égett a kávé, sok a víz, törött a pohár... és tessék nézni, főúr, kisasszony, ked­ves nővér, tiszta rúzs a szé­le. Én megelözönt a bajt. Meg én. Ha én bemegyek egy kávézóba, nagyot kiáltok­­kérek egy rossz kávét... az ismeretlen felszolgáló nevet, az ismeretlen kávéfőzőnő nevet és jó humorral együtt a szívén kívül a kávét is be­leteszi a duplába. TZZ így volt tegnapig. Be­lli mentem a távolbudai kis beszlibe. Híre ment már úgy lehet a patentomnak. Elhangzott a szokott szöveg, a verk megindult és a pin­cér — nyugdíjas, ötszázas —, letette elém a kávét. Tö­rött pohárban, akkora rúzs­folttal a­ pohár szélén, amek­kora száj nincs is. Boross Elemér

Next