Esti Hírlap, 1964. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1964-09-01 / 205. szám

Négyszáz sebesült Philadelphiában Philadelphia, szeptember 1. A város néger negyedében az elmúlt három napon a fajüldözők szította zavargá­sok következtében több mint 400 ember megsebesült, sok négert letartóztattak és több millió dolláros anyagi kár keletkezett. T­űzharc Kasmírban Ravalpindi, szeptember 1. A kasmíri tűzszüneti vonal mentén összetűzésre került sor indiai katonák és kas­míri fegyveresek között. A harcban tizenhárom indiai meghalt. A CSEHSZLOVÁKIAIHRUSCSOVIÁTOCATAS Ma: pihenőnap, holnap üzemi- és tsz-látogatások Prága, szeptember 1. Nyárádi Éva jelenti: A mai napot pihenéssel tölti a szovjet delegáció, de holnap újra mozgalmas óráknak néz elébe Hruscsov és kísérete: termelőszövetke­zeti és üzemi látogatásoké lesz a nap. A Hradzsinban tartott teg­nap esti ünnepi fogadással egy időben került a nyilvá­nosság elé a hivatalos cseh­szlovák—szovjet tárgyalások­ról szóló kommüniké. A fe­lek nézetei megegyeznek a munkásmozgalom kérdéseit illetően, továbbra is együtt harcolnak a nemzetközi munkásmozgalom egységéért, a marxizmus—leninizmus alapján. A küldöttségek tag­jai eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzetről, és ki­jelentették, fáradhatatlanul küzdeni fognak a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett éléséért. A megbeszélések nem ér­tek véget, hiszen a Hruscsov vezette delegáció még több napot tölt el Csehszlovákiá­ban. Dél- Vietnam:A buddhisták kéthónapos ultimátuma Saigon, szeptember 1.­A dél-vietnami buddhista vezetők ma reggel közle­ményben jelentették be, hogy kéthónapi időtartamra be­szüntetik a tüntetéseket, hogy­ így a kormánynak időt adjanak a követelt demokra­tikus intézkedések végrehaj­tására. A közlemény megál­lapítja, ha a kormány elsza­lasztja ezt a lehetőséget, és október 27-ig nem biztosítja a népnek a szabadságjogo­kat, általános sztrájkot indí­tanak. Khanh tábornok Dalatban fogadta Maxwell Taylor amerikai nagykövetet, hogy a dél-vietnami válságról esz­mecserét folytasson vele. Az amerikai külügyminisztéri­um szóvivője cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek sze­rint Khanh szemrehányást tett volna Washingtonnak, amiért titokban Van Minh volt köztársasági elnököt, po­litikai riválisát, támogatja vele szemben. A külügyi szó­vivő hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok továbbra is Khanht tekinti Dél-Viet­­nam miniszterelnökének. „Elvesztette-e az Egyesült Államok a háborút Dél-Viet­­namban?” — ez a címe a U. S. News and World Re­port című amerikai folyóirat egyik cikkének, amelyet a TASZSZ is idéz.­­ A cikk lényegében igenlő választ ad a feltett kérdésre. Vázolja azt a katasztrofális helyzetet, amelybe az amerikai beavat­kozók és bábjaik kerültek a több év óta tartó partizánhá­ború után. A VONAT —A MÁSIK TETEJÉN KÖTÖTT KI... Vasúti katasztrófa Arnheim határában 3 halott, 30 sebesült Arnheim, szeptember 1. Dobsa János jelenti: A mozdony szó szoros ér­telemben a levegőbe ugrott és a szembejövő vonat egyik kocsijának tetején kötött ki. A holland—nyugatnémet ha­tár közelében, Amnheim hol­land város határában játszó­dott le tegnap ez a kísérte­ties jelenet, amikor egy Ruhr-vidékről jövő gyorsvo­nat vezetője nem vette észre a tiltó vö­rös jelzést, és belerohant egy holland személyvonatba. Az összeüt­közés ereje levegőbe röpítette a holland vonat első" kocsiját is, amely a nyugatnémet gyorsvonat harmadik kocsijá­ra hullott. A kisiklott kocsik szétlapították a sínek mentén álló váltóőr-bódét is, a váltóőr azonban még ide­jében kiugrott belőle. Az egymásba ékelő­dött és teljesen összeroncso­­lódott kocsik között nehéz dolga volt a mentőszolgálat­nak, csak több órás megfe­szített munka után sikerült kiszabadítani a szerencsét­lenség áldozatait. A két vo­nat nem volt zsúfolt, s így a súlyos katasztrófának vi­szonylag kevés áldozata van: 5 halott és 30 sebesült. Utrechtben ma ünnepelték volna a holland vasutak 125 éves jubileumát. Az ünnep­ség azonban elmaradt. Az Eötvös Lorárd Tudományegyetem Ságvári Endre gyakorló is­kolájában tíz órakor szólalt meg az első csengő, a tanévnyitó kezdetét jelezte, az 1964—65-ös iskolaévét. Fehérvári Gyula igazgató az új kis­iskolásokat köszöntötte. Képünkön: az első osztályosok. (Bozsan felv.) Ma, a szünidő utáni első nap reggelén matrózblúzos kislányok, kékszoknyás, fehérblúzos apróságok mennek az iskolába, nyújtózkodnak, hogy elérjék a bejárati kapu kilincsét. Félénken,­­kíváncsian állnak sorba. Vége a nyárnak? Vége a meteorológiai gyár­nak. Az időjárás szakembe­rei ugyanis — a naptártól el­térően — nem szeptember 21-ig számítják a nyarat, ha­nem három teljes hónapra: június, július, augusztusra. Tegnap tehát véget ért a nyár. A Meteorológiai Intézet munkatársainak mérlege szerint az idei nyár az átlagosnál melegebb volt, bár az utolsó hetek egyálta­lán nem kényeztettek el ben­nünket. Az a ritka esemény fordult elő ebben az évben, hogy június volt a legmele­gebb hónap, az augusztus vi­szont nagyon hűvös. A jú­niusi 22,9 fokos átlagos hő­mérséklettel szemben au­gusztusban az átlag a 20 fo­­­­kot sem érte el. A három nyári hónap összege viszont mégis melegebb volt az ötven év adataiból számított 21 fo­kos átlagnál: 21,1 fok. A legmelegebb nap július 22-e volt, ekkor Budapesten 34,3 fokot, az Alföldön, Túr­­kevén 36,2 fokot ért el a hő­mérséklet. A leghűvösebb nap, augusztus 24-e, ekkor csak 9,8 fokot mértek Buda­pesten, s a Zala megyei Len­ti községben reggel mindösz­­sze 3 fok volt a hőmérséklet. Az „esős vasárnap” az idei nyár slágere lehetett volna, mert a három hónap csapa­dékban gazdag volt. Egyéb­ként a júliusi zivatarok kö­zül a 23-i felhőszakadás komoly károkat okozott Pécsett, mert a lejtőn alá­zúdulva két nagyobb lakó­házat alámosott. Vajon vége a nyárnak? Pillanatnyilag még rossz az idő, a levegő erősen le­hűlt, és a hideg légtömegek néhány napig itt maradnak a Kárpát-medencében. Re­mény van azonban arra, hogy újabb hideghullám egyelő­re nem érkezik, és lassú felmelegedés várható. Nem sok csapadékra számí­tanak, talán száraz, szeptem­ber ígérkezik. B. K. A meteorológia utolsó nyári napja Politikai fizika — Mi az, te haszontalan, talán kapcsolataid vannak? ... — kérdi Erhard nyugat­német kancellár Mende sza­baddemokrata politikustól, s már emeli is a pálcáját. Miért haragszik így a nebu­lóra Erhard tanár úr? De hi­szen ki van írva a táblára: „A kancellár csinálja a poli­tikát”. És a Mende mégis be­leszólt: kapcsolatokat sürget a „nemlétező” NDK-val... Előrejelzés szerda estig: Lassan csökkenő felhőzet, szerdán már eső nélkül. Mér­séklődő északi szél. Hűvös éjszaka. Budapesten ma dél­előtt a hőmérséklet 16 fok. Erőpróba az olimpia előtt Ma kezdődik a Sportcsarnokban az ötnapos nemzetközi röplabda­torna Ma kezdődik a Sportcsar­nokban az ötnapos nemzet­közi röplabdatorna. Részt vesz az összecsapáson a fran­ciák, a bolgárok, a csehszlo­vákok és az NDK leg­jobb válogatott együttese, Porubszki László, az olim­piai válogatott edzője el­mondta, hogy valamennyi já­tékos fokozott erőfeszítéssel készült a mostani találkozók­ra. — Voltak nehézségeink is — folytatta az edző —, első­sorban a sűrített bajnoki program volt­ az, ami játé­kosaink állóképességét alapo­san próbára tette. És még egy: válogatottjaink a közös edzéseken japán labdákat használtak, míg a bajnoki mérkőzéseken a hagyomá­nyos bőrlabdával játszottak. E problémák azonban nem akadályozták különösképpen a felkészülést és a magyar olimpiai csapat a legjobb összeállításban lép pályára. A torna egyébként az utolsó erőpróba az olimpia előtt. A legjobb 12 játékost neveztük a nemzetközi viadalra: Tatár, Czafik, Flórián, Molnár, Gá­los, Jánosi, Lantos, Prouza, Bodó, Kangyerka, Tüske és Iváncsó alkotja a gárdát. Az utánpótlás-válogatottban csak fővárosi fiatalok kaptak helyet. A külföldi ellenfelekről, a legerősebb vetélytársnak a csehszlovák együttes lát­szik és a játékosokat ismerve, nem mindennapi röplabda­csemegének ígérkezik a szombaton sorra kerülő ma­gyar—csehszlovák találkozó. A mai műsor egyébként 17 órakor a Franciaország—■ NDK találkozóval kezdődik, majd a Bulgária—Csehszlo­vákia és a Magyarország A— Magyarország-utánpótlás ta­lálkozó következik. —sz— Tokió a világ legnagyobb városa 3100 millió ember a Földön 4 Tallózás az ENSZ-évkönyvben New York, szeptember 1. Az ENSZ közelmúltban ki­adott néprajzi évkönyvének adatai szerint a Föld lakos­ságának lélekszáma 1962 kö­zepén elérte a 3,1 milliárdot. A Föld lakóinak száma éven­te 2,1 százalékkal növekedik. Az adatok tanúsága sze­rint a Kínai Népköztársaság a földkerekség legnépesebb országa. Lakóinak száma 670 millió. Utána következik In­­­­dia 449, a Szovjetunió 221, az Amerikai Egyesült Államok 187, Indonézia 98, Pakisztán 97, Japán 95, Brazília 75, Nyugat-Németország 55 és Nagy-Britannia 53 millió la­kossal. E tíz országban él az emberiség kétharmada. Terü­letüket tekintve a legna­gyobb államok: a Szovjet­unió, Kanada, a Kínai Nép­­köztársaság, az Egyesült Ál­lamok, Brazília, Ausztrália, India, Argentína, Szudán és Algéria. Sorrendben a legnagyobb város: Tokió 8,6 millió lakos­sal. A világ második legna­gyobb városa New York, ahol 7,78 millió ember él. Utána sorrendben követke­zik: Sanghaj 6,9, Moszkva 6,32, Bombay 4,42, Peking 4, Chicago 3,55, Kairó 3,41, Rio de Janeiro 3,22, Tiencsin 3,22, Leningrád 3,18, London 3,17, Sao Paulo 3,164, Osaka 3,15 és Mexico 3 millió lakossal. (Ezek az adatok általában nem foglalják magukba az elővárosokat.)

Next