Esti Hírlap, 1965. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1965-02-01 / 26. szám
Premier a stúdióban A Balázs Béla Filmstúdió azért alakult, hogy fiatal, a nagyfilm lehetőségeivel nem rendelkező művészek gyakorolhassák magukat a szakmában. S ha valóban ilyen gyakorlatról van szó, ki tehetne szemrehányást a fiataloknak, ha valami újat, új módon szeretnének elmondani. Ha nem erre törekednének, akkor kellene figyelmeztetni őket erre. Lassan-lassan már nemzetközi híre is van munkájuknak. Mindez viszont nem jelentheti azt, hogy mindent kritikátlanul elfogadjunk, csak azért mert újra törekszeneik. Legújabb filmjeik például (A Férfiarcképről már szó esett e hasábokon) több bíráló észrevételre késztetik a nézőt. Lakatos Iván Mozaik című filmjében se többről, se kevesebbről nem akart szólni, mint arról, hogyan éreznek, gondolkodnak a mai bányászok. E gondolatok kifejtéséhez igen érdekes, eredeti hanganyagot használ fel. Annyira érdekeset, hogy a kép gyakran csak illusztrál. Kétségtelen érdeme viszont a filmnek, hogy nyers őszinteséggel beszél a bányászok hangulatáról, mégis sikerül megmutatni, hogy ezek az emberek nemcsak a nagyobb keresetért szállnak naponta a föld alá. A Színe és fonákja (Simó Sándor) című filmben szintén a szándékot lehet dicsérni. A szexuális élet, a párválasztás kérdéseit felvetni a nő oldaláról, ez lehetett az alkotó nagyon szimpatikus elképzelése. Közben azonban annyira belebonyolódott a film keretét biztosító riporter magánéletébe, majd a különböző filmeszközökbe — ellesettség, természetes szereplők, színészek, paródia —, hogy a végén a káoszban elvész a nemes szándék. A Levelek Júliához című filmben (Kardos Ferenc) már a szándék kihámozása is elég bonyolult. Végül azért kiderül, hogy nem jó katonának lenni, mert az ember fiát otthagyja a nő, hogy triviálisan fogalmazzunk. Kétséges azonban, hogy ez a bölcsesség önmagában filmtéma-e. Másrészt viszont a fiatal rendező vibráló tehetsége (gyakran meghökkenti a nézőt képi ötleteivel) inkább a szokványkeretek szétfeszítésére szorítkozik, hiányzik belőle a célratörő összefogó erő, és így az ötletek önállósulnak, miközben lassan-lassan elvesz a gondolat. Ismételjük: nem baj, ha ilyen filmeket is készítenek, azért van a Balázs Béla Stúdió, hogy ebben a műhelyben gyakoroljanak a fiatal művészek. De azért talán nem árt, ha a műhelymunka problémáiról a nyilvánosság is tudomást szerez. Bernáth László KéPIVU ÚJDONSÁGOK A Világjárók — Klasszikus útleírások sorozatban jelent meg Garciaso de la Vega útikönyve, az inkák és konkisztádorok. Mika Walteri neves finn író regénye Színűbe címmel jelent meg, melyben az ókori keletre viszi el olvasóit. A Népek Meséi sorozatban most indiai mesék kerültek megjelenésre, Stádhá és Krisna szerelme címmel. Jársz és kiáltasz címmel jelent meg. Tornai József verseskötete. Az Olcsó Könyvtár sorozatban második kiadásban jelent meg Az apácafőkötő című kötet, amely a XIV —XVI. századi olasz próza legszebb írásait tartalmazza. Tatay Sándor Ifjúságnak szóló regénye Puskák és galambok címmel került megjelenésre. A TV MŰSORA KEDDEN DÉLELŐTT: 8.05: Iskola-tv. Orosz nyelv az általános iskolák VI. oszt. számára. — 9.00: Környezetismeret a vidéki ált. isk. IV. oszt. számára. A kőolaj. — 9.25: Környezetismeret budapesti ált. isk. III. oszt. számára. Látogatás az Ikarus Gyárban (ism.). — 10.05: Tanulmányi kirándulás az ált. isk. VIII. oszt. számára. Kémiához. — A műtrágyagyártás. — 11.00: Orosz nyelv középiskolásoknak. — 11.00: Orosz nyelv ált. isk. részére (ism.). — 14.55: Környezetismeret (ism.). (vidéki ált. isk.). □ A LEGÉRTÉKESEBB könyvek 1962-ben címmel az amerikai könyvtárosok egyesülete jegyzéket készített. Az ötvennégy „legértékesebb" mű élén Mark Twain levelezése áll, majd rangsorban utána egy modern színdarabgyűjtemény. Ezt követi Albert John Luthuli Nobel-díjas dél-afrikai író megrázó műve, melynek címe: Szabadítsátok fel népemet! □ MŰVÉSZKLUB alakult Békéscsabán, a TIT-székházban. Írók, újságírók, festőművészek, színészek találkoznak rendszeresen a művészklubban, s irodalmi, politikai, képzőművészeti problémákat vitatnak meg. A két EREDETI BEMUTATÓRA készülnek vidéki színházaink. A Szegedi Nemzeti Színház előadja Prokofjev Három narancs szerelmese című operáját, Versényi Ida rendezésében, Vaszy Viktor vezényletével. A másik bemutató Kecskeméten lesz: Török Rezső bohózatához Horváth Jenő írt zenét, a darab címe: A gyereket a gólya hozza. □ CSOHÁNY KÁLMÁN grafikáiból rendeznek kiállítást a Bajcsy-Zsilinszky úti Dürer-teremben. A kiállítást szerdán délután nyitja meg B. Supka Magdolna művészettörténész. □ A VISEGRÁDI ŐRTORONY eszpresszóban „irodalmi péntek esteket” tartanak. Február 5-én Soós Zoltán költő és Végh Antal prózaíró szerzői estjét rendezik meg Dénes Margit zeneszerző közreműködésével, február 12-én pedig Ábel füstje címmel Áprily Lajos szerzői estjére kerül sor, melyen Jancsó Adrienne adja elő a József Attila-díjas költő és műfordító műveit. □ „A JELENKOR SZÍNHÁZA * A SZÍNHÁZ JELENKORA" — címen kerekasztal-konferenciát rendez az osztrák írók társasága (Gesellschaft für Literatur) márciusban neves írók, rendezők, esztéták részvételével. A meghívottak közt szerepel Franco Zefirelli, Eugene Ionesco, Max Frisch, Leopold Lindtberg, Gustav Sellner. □ ELKÉSZÜLT AZ ELSŐ FILM Algériában. Címe: „Algériaiak”. A film a nép felszabadító harcait és a mai gazdasági fejlődést ismerteti. Az idei második filmet az olaszokkal együtt forgatják, „Algériai harc” címen. □ KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS nyílik Csepelen február 5-én a felszabadulási ünnepek keretében. A kiállításon a csepeli képzőművészeti körök, festőművészek, rajztanárok és amatőr festők legjobb alkotásai pénz- és tárgyjutalomban részesülnek. □ 300 VÁTOZTATÁST hajtott végre Robert Graves, az oxfordi egyetem költőprofesszora Shakespeare Sok hűhó semmiért című vígjátékán, melyet februárban mutat be a londoni Nemzeti Színház Franco Zeffirelli rendezésében. □ RIO DE JANEIRO idén ünnepli megalapításának 400. évfordulóját. Erre az alkalomra a város vezetői olyan ünnepséget terveznek, amelyen részt vesz a világ száz legnagyobb városának egy-egy művészeti együttese, színháza, balettkara. LADY L... ... a címe Sophia Loren új filmjének, amelynek egyes jeleneteit Montreux-ban forgatják. A képen, partnerével, David Nivennel. (Mellette, „civilben” — a rendező.) (MTI Külföldi Képszolgálat) Gyártástörténet és vizeskréta Sajó Péter iskolája ♦ Tárlat Angyalföldön Kevés művész ismeri jobban a munkát és a munkást, mint ő. Nem kell elutaznia ahhoz, hogy rájuk találjon. Az ajaxkalapács melletti ifjúmunkásokat vagy a kazánműhelyi kovácsokat épp úgy ismeri, mint a szerelőtéri lakatosokat vagy a szerszámműrhelyi köszörűsöket. Tizenkilenc, a Darugyárban eltöltött esztendő sok ezer napja zsúfolódik a 17 gyermekes szegény mozdonyvezető fia, Sajó Péter festőművész emberi és művészi pályájába. Páratlan energiával szövi életművének legszebb vásznát, a Harmóniát. Alkot, tanít, nevel, buzdít, szervez, serkent. Járja a gyárat, be-beszól a szobákba: — Érdekes tárlat nyílt, gyertek megnézni! És vasárnaponként néhány lelkes érdeklődőnek tárlatvezetést tart. Saját tüze és meggyőződése hajtja. A fotókört művészi tanácsokkal látja el, formát ad kiállításuknak; gondja van a könyvtár új szerzeményeinek kiválasztására, s több évi kutatómunka nyomán kétéves tanulmányban dolgozza fel a gyár történetét, a Ganz-vállalkozások kezdetétől napjainkig. Hivatali beosztása: gyártáselőkészítési csoportvezető. Már korai alkotásaiban jelentkezik a ma céltudatosan megvalósuló törekvés: a cselekvő, mozgó ember figurájának megörökítése; a munka lendületével, izzásával, ritmusával azonosuló központi alany legjellemzőbb vonásainak hiteles, szuggesztív visszaadása. Kifejezőeszközeiben gazdag, de mindig mértéktartó; kiváló arányérzékkel ötvözi a valóság elemeit saját képzeletével; választja szét a lényegest és a lényegtelent, fogja össze a nagy távlatokat és az apró részleteket. Mondanivalójához sajátos, de nem keresett technikát talált: a rétli és a fekete ceruza kombinációját, az úgynevezett vizeskrétát, mely jellegzetes festői textúrát ad képeinek. önálló kiállítását négy évvel ezelőtt mutatta be a Derkovits-teremben, képeit a Nemzeti Galéria és a Legújabbkori Történeti Múzeum őrzi. Szülőhazája, Angyalföld, most készíti elő tárlatát: a felszabadulás után itt vezette az első képzőművészeti szabad iskolát. Túl az ötödik ikszten fáradhatatlanul alkot, fiatalosan dolgozik és tanít. SZINHÁZAK HÉTFŐI MŰSORA: Nemzeti Színház: Az előadás elmarad (7). — Katona József Színház: Villámfénynél (3. szelvénybérlet, 7). — Madách Színház: Tanner John házassága (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: A bolond lány (7). — Vígszínház: Zoo, avagy Az emberbarát gyilkos (H-bélet, 3. előadás, 7). — Thália Színház: Thália kabaré (7). — József Attila Színház: Az ezerkettedik éjszaka (7). — Fővárosi Operettszínház: Csárdáskirálynő (7). — Irodalmi Színpad: Ős-Faust: Ausasin és Nicolete: Cigányok (B-bérlet, 3. előadás, 7). — Egyetemi Színezd: Horizont (5 és 8). — Állami Bábszínház: Szentivánéji álom (1S). A fonóhák költészete Könyv jelenik meg az egykori borsodi fonóházak életéről, munkájáról és szokásairól. Lajos Árpád, a miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzkutatója tíz évvel ezelőtt elhatározta, hogy öszszegyűjti és megmenti a borsodi társasfonók emlékeit. Azóta több mint 80 községet keresett fel a Hegyközben, a Matyóföldön, Csereháton, a Bódva völgyében és a Tiszamenti falvakban. Kétszáz idős emberrel beszélgetett, akik fiatal korukban bejáratosak voltak a fonóba, összegyűjtötte a különböző hagyományokat, szokásokat, a fonók költészetét, játékvilágát, táncait és dalait. Leírta a fonóházak berendezését, munkaeszközeit, munkamódszereit. Az öregek elbeszélése nyomán 320 régi népdalt kottázott, 200 tréfás népi játékot és mintegy száz népmesét és sok találós kérdést jegyzett fel. A könyv Borsodi fonó címmel, felszabadulásunk 20. évfordulójára, áprilisban jelenik meg. □ SOSZTÁKOVICS OPERÁJÁT, a Katyerina Izmailovát február elején mutatja be a bécsi Staatsoper. A darab prágai előadásának sikere arra késztette a bécsi operát, hogy a rendezés és a szcenikai munkák irányítására Karel Jemeket, illetve Oldrich Simacek tervezőművészt kérjék fel, a prágai Nemzeti Színházból. A bemutatóra meghívták Sosztakovicsot, aki már a darab utolsó próbáin is részt vesz. Február 1. — hétfő KOSSUTH: 16.00: Hírek. — 16.10: Gyermekrádió. — 18.50: Könyvről — könyvre. — 17.00: Tánczene. — 18.00: Hírek. — 18.11: Kamarazene. — 18.10: Ifjúsági Rádió. — 19.00: Könnyűzene. — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: A győzelem állomásai. — 22.00: Hírek. — 22.15: Három egyfelvonásos kamaraopera. — 23.35: Morgenstern verseiből. — 23.50—0.25: Magyar nóták. Közben 24.00: Hírek. PETŐFI: 16.00: Vonósnégyes. — 16.30: Édes anyanyelvünk. — 16.35: Operettmuzsika. — 17.00: Hírek. — 17.05: Lányok, asszonyok. — 17.35: Hangverseny. — 18.15: Mezőgazdasági előadás. — 18.25: Nótacsokor. — 13.00: Mi történt a nagyvilágban? — 19.15: Szimfonikus hangverseny. — 20.15: Daljátékrészlet. — 20.35: Zongoraművek. — 21.00: Hírek. — 21.05: Verbunkosok. — 21.30: A hét zeneszerzői. — 22.15: Tánczene. — 23.00: Hírek. URH: 14.00—18.00: Budapesten és környékén azonos a Petőfi Rádió műsorával. — 18.30: Hírek. — 18.40: Francia áriák. — 19.15: Megszámláltatott. Rádiódráma. — 20.02: Tánczene. — 20.39: Láttuk, hallottuk. — 20.59: Zenekari muzsika. — 21.50: Könnyűzene. — 32.30: Hírek. Február 2. — kedd KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.35—8.00: Reggeli zene. Közben 5.00, 6.00, 7.00, 8.00: Hírek. — 8.15: Népek zenéje. — 9.00: Ifjúsági Rádió. — 9.20: Mendelssohn: Skót szimfónia. — 10.00: Hírek. — 10.10: Napirenden. — 10.15: Daljátékokból. — 11.00: Iskolarádió. — 11.30: Zongoraművek. — 12.00: Hírek. — 12.15: Tánczene. — 13.00: Mezőgazdasági előadás. — 13.15: Háry János, Daljáték-részletek. — 13.45: Törvénykönyv. — 14.00: Hírek. — 14.10: Falusi délután. — 16.00: Hírek. — 16.11: Énekszámok. PETŐFI: 5.00: Hírek. — 5.05—8.00: Reggeli zene. Közben 6.00, 7.00, 8.00: Hírek. — 14.00: Partizándalok. — 14.25: Kamarazene. — 15.00: Hírek. — 15.05: Operettrészletek. — 16.10: Csillagászati előadás. — 16.25: Barokk muzsika. Az élelmes dal sikere a San Remó-i dalfesztiválon San Remo, február 1. Szombaton este véget ért a San Remó-i zenei fesztivál, az olasz könnyűzenei élet legnagyobb eseménye. A győzelmet a Le piangi, se ridi (Ha sírsz, ha nevetsz) című olasz dal szerezte meg, az olasz Bobby Solo és az amerikai The Minstrels együttes előadásában. Az idei fesztiválon minden dalt először olaszok, aztán külföldi énekesek vagy együttesek adtak elő. A győztes számot 20 zsűri választotta ki, amelyek 20 különböző olasz városban, televízión követték a zenei versenyt. Négy zsűri tagjait úgy válogatták össze, hogy a könnyűzenekedvelők társadalmának legszélesebb rétegeit képviseljék; az egyikben kiskatonák, a másikban idős hölgyek, a harmadikban iskolásfiúk, a negyedikben pedig a perugiai egyetem külföldi diákjai foglaltak helyet. Az „olasz Elvis Presley”nek nevezett Bobby Solo, igazi nevén Roberto Sappi, a tavalyi San Remó-i fesztiválon tűnt fel. (MTI) Tonotesz • Az igazak álma című nyugatnémet filmet mintha csak televízióra készítették volna: vérbeli tv-játék pergett, játékfilm helyett. Témáját, a náci zsidóüldözést, a ,,birodalmi” kispolgár szemével, újszerű környezetben láttatja. Volt egy olyan érzésünk, hogy a felelősséget kizárólag a náci pártgépezet nyakába varrja, de szerencsére túllép ezen a szemléleten, elítéli a polgárság gyávaságát, passzív sodródását és a hősnő tudatra ébredésének folyamatát meggyőzően ábrázolja. Hilde Krahl (és a többi szereplő) játéka nagyon igényes. A film legjobb jelenete az asszony és a lelkész közötti első találkozás. Bizonyos egyszerűsítéseik, rutin-megoldások ellenére is hatásos, érdekes film. • Az első adás után nehéz véleményt formálni a dr. Kildaresorozat további alakulását illetően. Két körülmény mindenesetre szembeszökött: az egyik, hogy a felvetett problémák egy része minket is érint, a másik, hogy — sajnos — ezeket a problémákat hollywoodi érzelmességgel vagy szájbarágó moralizálással tálalják, ami bántóan elütött a film realista szándékától. Nyilvánvaló, hogy nem játékfilmről van szó, inkább cselekményesített példázatról: kíváncsian várjuk, milyen őszinteséggel nyúl majd a továbbiakban az orvosi, s a társadalmi kérdésekhez. Fülöp Zsigmond ezúttal eléggé fakó szinkronhangjával nem voltunk elégedettek, annál inkább Berek Katáéval, akinek Beverley Garland filmszínésznő sokat köszönhet . •. . • A tartalmas csütörtöki műsort a Leningrad ostromáról szóló Erőd a Néván zárta. Megdöbbentő dokumentumok sorát láttuk, szívbemarkáló, felejthetetlen képeket egy szinte elképzelhetetlen hősi helytállásról. Kissé sokalltuk a szöveget és sajnáltuk, hogy a késői időpont miatt feltehetően kevesen látták a filmet. Talanitisz és Arisztarhov művét mielőbb meg kell ismételni! • Nem könnyű „rovat” a Napló: öt-tíz percbe kell belesűríteni egy emlékezetes eseményt, úgy, hogy ne legyen sablonos, hogy ne csak emlékeztessen, de érdekeljen is. A szombati Napló nagyszerű szerkesztésben mondta el a lényeget Hitler hatalomrajutásáról és a második világháború fordulatát hozó Volgamenti csatáról. • Lenyeltük ezt a Spagettit nem tudom, milyen módra, de nehezen. Megállapítottuk, hogy a magyar tv-nézők jobb játékpartnerek, mint a nyugatnémetek (elfogultság nélkül). Igaz, nekik nem adnak fel ilyen ostoba feladványokat, amire a Spagetti szerzője sem tudott mit válaszolni. Mi legalábbis nem értettük a befejezést. Ráday Imre könynyed, franciás csevegése s egész színészi alkata merőben ellentétes Curd Jürgens ,,súlyos” (vagy inkább nehézkes?) egyéniségével. Ám ez a szinkronizációs ballépés ezúttal másodrendű, semmit sem rontott az „élvezeten”. (hegedűs) hamniszóró mellett ! Rádióballada egy városról Több új sorozat indult útjára az új esztendőben a rádióban. Közülük az „A győzelem állomásai" című — nyolc adásra tervezett — sorozat látszik a legjelentősebbnek, amelynek első részét, a sztálingrádi csatáról és a mai Volgográdról szóló „rádióballadá”-t ma este sugározza a Kossuth-adó. A sorozat arra vállalkozik, hogy a halványuló személyes emlékeken s az iskolában tanult adatokon túl, közel hozzá a ma élő nemzedékhez, miért is volt és milyen is volt a Hitler és cinkosai által a világra kényszerített háború, és milyen nagy erőfeszítés, az egyszerű embereknek milyen helytállása kellett hozzá, hogy legyőzzék a népek leigázására törekvő, s ebben kezdeti sikereket el is ért fasizmust. A helytállás nagy eposzának, ez a valóban balladai hangvételű első része minden ízében „rádiós” módszerekkel épített hidat a huszonkét év előtti, drámai időszak és a ma között. Megszólaltatott egykori harcosokat, civileket — akik szintén harcosai lettek az eldöntő jelentőségű csatának —, és ezek az emberek minden fellengzősségtől mentesen, csak az emlékezéstől átfűtve mondották el, mit láttak, mit éreztek, mit éltek át. S ezekből az időnként korabeli hadijelentésekkel és mai volgográdi „rádiókarcolatok”-kal fűszerezett vallomásokból állt össze a fontos témáról érdekesen, újszerűen szóló műsor. Van ugyan a műsorszámmal kapcsolatban néhány probléma, amiről vitatkozni lehetne, de az vitathatatlan, hogy Bánkuti Gábor és Vajda Ferenc e rendhagyó riportműsora anyagában gazdagon, magas hőfokon és mindenképpen emberi hangon szól „a városról, amely helytállt Európáért”. A. G. A Vígszínház vendégjátéka a MOM Művelődési Házban február 4-én, csütörtök este 7 órakor. Bemutatásra kerül: Csurka István: Szájhős c. komédiája. (x) Zeneoktatásra rt. félévi beiratkozás M. Köz. VI. Nagymező u. 19. vez. A. Walter Gitta okf. zenetanár. (x)