Esti Hírlap, 1965. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1965-03-01 / 50. szám

Filmankét a Húsz óráról Az Egyetemi Színpad márciusi műsora Az Egyetemi Színpad jövő havi filmműsorai közül ki­emelkedik Fábry Zoltán Húsz óra című, Sántha Fe­renc regényéből készült filmjének vetítése és vitá­ja, valamint a Riport- és do- kumentumfilm-stúdió szerzői estje és előadás Andrzej Wajda művészetéről. Gazdag az Egyetemi Szín­pad irodalmi műsorprog­ramja is: a Régi magyar iro­dalom című sorozatban Jan- csó Adrienne népballada- estjére és a magyar rene­szánsz és barokk irodalmát bemutató estre kerül sor. A Kortárs című folyóirat 5-én rendezi meg irodalmi estjét. Előadóestet rendez Kárpáthy Zoltán pantomimművész, valamint a Pege quartett is. Bemutatót tart az Egyetemi Táncegyüttes, hangver­senyt rendez az Egyetemi Kamarazenekar. Az Egyetemi Színpad han­gos folyóirata, a negyedik évfolyamában tartó Hori­zont, e havi száma a mai francia kultúrával foglalko­zik. A képzőművészeti film és zenei művek illusztrált bemutatása mellett sor kerül Simoné de Beauvoir Manda­rinok című regényének is­mertetésére és előadják Anouilh Medeia című egy- íelvonásosát Somlyó György fordításában, Mezei Éva ren­dezésében. Láthatatlan színpad Német hangjátékok Alig született meg — a húszas évek végén — a rá­diójáték új műfaja, Bertolt Brecht, a nagy német színhá- házi újító az újon bedül is újat teremtett Az óceánrepü­lés című rádió-oratóriumával. A fasizmus uralma — sok egyéb mellett —, elsorvasz­totta az izgalmas brechti kezdeményezést is. A negy­venes évek végétől kezdve azonban, elsősorban a Német Demokratikus Köztársaság­ban, de a Német Szövetségi Köztársaság fiatal, haladó szellemű íróinak kezdemé­nyezésére is, a rádió-orató­rium, a rádió-montázs, a köl­tői ihletésű és tömörségű hangjáték újjáéledt. A német hangjáték, a maga műfajá­ban, olyan híressé lett, mint az olasz film. Sok fontosat mondtak el ezek a művek embertelenségről és ember­ségről, a szerencsétlen német múltról és a jövő reményei­ről. 1958 körül jutott el csú­csaira az újjáéledő — a brechti hangszerelést tovább­fejlesztő — német rádiójáték. S ekkortájt — bár ez a mű­faj a füleknek és nem a sze­meknek van szánva —, a leg­érdekesebbeket és legértéke­sebbeket kezdték könyvalak­ban is kiadni. Brecht. Wolf­gang Borchert, Weyruch, Günther Koch és mások hangjátékai olvasmányként is gondolati, érzelmi élményt tudtak adni. A tizenegy művet tartal­mazó magyar kötet csak íze­lítőt adhat a mai német hangjátékok gazdagságából. Albert Gábor — aki a mag­vas utószó szerzője is —, jól válogatta össze a legjellem­zőbb darabokat, s a háború előtti termésből csak a ma­ga nemében klasszikus mű­vet, Az óceánrepülést vette be a kötetbe. Nagyon érde­kes mű a „Gruppe 47” alapí­tójának. Alfred Andersch- nek James Dean halála című montázsa, amely a mai Ame­rika egy tragikus nemzedé­kének, a „megvertek generá­ciójának” sajátos eszközök­kel ábrázolt, találó rajza. Bár az Amerika, Amerika című, nagyobb műsor — amelybe e rádiójáték beleillett volna — már elhangzott, érdemes vol­na. az antológia több más, eddig nem közölt darabjával együtt, a James Deant a ma­gyar rádióban is sugározni. Hiszen hangjátékról igazi ítéletet a hangszóró mellett lehet mondani... (Európa Könyvkiadó.) A. Igricbábués a többiek Mit szóltak a párizsi gyerekek ? ♦ Fából faragott királyfi ♦ Tervez A TV BEMUTATÓJA: Iván lljics halála és fejlődik az ország legkisebb „De, kivel nem ér föl egész világ ökre, Dicső hire-neve fennmarad örökre." Az igricbábu — akkor még nem hívták narrátornak — utolsó szavai az előadás vé­gét jelentették. Nagy, megil- letődött csendbe csapódott össze a függöny. Aztán felálltunk, s a Nemzeti Bábszínház első elő­adását olyan ünnepléssel ju­talmaztuk, hogy felért egy tüntetéssel. Az is volt. Akik részt vettünk a Toldi 1941-es bábbemutatóján, tudtuk, hogy Rév István parányi színháza az első csapásokat töri az európai szintű ma­gyar bábművészet felé. És azt is tudtuk, hogy ez a vál­lalkozás a közönségen kívül az égvilágon senkire és sem mire nem számíthat... Hét együttes vidéken Azóta Rió de Janeirótól Tokióig tizenhat nemzetközi gyűjteményben és múzeum­ban szerepelnek az Állami Bábszínház bábui. A máso­dik bukaresti bábfesztiválon aranyérmet nyertünk — báb­művészeink szerepeltek Nyu- gat-Berlinben, Bécsben, Var­sóban és több városban. A párizsi gyerekek — nem kü­lönben a hivatalos kritika — nagy tetszéssel fogadták a francia televízióban bemu­tatott János vitézt. Bábda­rabjaink közül immár tizet játszanak ma világszer­te a különböző bábszínházak. A Népköztársaság úti kis színház előadásainak évente átlag 473 ezer nézője van — s jelenleg 10 ezer gyermek­kel levelez. — Hány együttessel műkö­dik a színház vidéken? — Héttel. Tavaly ezer elő­Bama Miklós festőművész pályája — bukással kezdő­dött. A 19-es proletárforra­dalom bukásával. Horthyék elől menekülnie kellett, s öt­éves párizsi emigrációja alatt vált ismert festővé. Vitz Bé­la támogatta a fiatal grafi­kus kezdő lépéseit; első na­gyobb munkáját a Francia Kommunista Párt kulturá­lis szekciójának megbízásá­ra készítette: albumot állí­tott össze a fehérterror rém­tetteit leleplező rajzaiból. Henri Barbusse, akinek nagyon megtetszett az al­bum, azt mondta: „Magának tanulnia kell. Itt Párizsban nehéz lesz érvényesülnie.” S Barbusse közbenjárására és segítségével 1926-ban a Szov­jetunióba ment, ahol Luna­adást tartottak a fővároson kívül. Szilágyi Dezső, a színház igazgatója hangsúlyozza, hogy a színház változatlanul és elsősorban a gyermekeké. A műfaji kísérletezés azon­ban megköveteli, hogy a fel­nőtt előadásokról se mond­janak le. — Tavaszra például nagy fába vágjuk a fejszénket. Felnőtt műsor keretében színpadra visszük Bartók Fából faragott királyfiját és Sztravinszkij Petruskáját. Az előadás pantomim jelle­gű lesz — a bábjátékot csak zene kíséri. Építkezünk — Pillanatnyilag van kül­földi meghívásuk? — Hivatalosak vagyunk Bukarestbe a szeptemberben rendezendő nemzetközi báb- fesztiválra. Az Állami Bábszínház or­szágos kultúrintézmény: plakátjai évente átlag 1300 előadást hirdetnek. A fővá­rosi előadások éppúgy, mint a vidékiek zsúfolt nézőtér előtt mennek. Régi gond, hogy a Népköztársaság úti kis színház már túlnőtt a szűkre méretezett falakon, az épület kicsi, elavult. Mi­kor oldódnak meg technikai gondjaik? — Uj épületünk terveit már rajzolják a mérnökök, a nagyobbításhoz, az átépítés­hez szükséges pénz rendel­kezésünkre áll. Jövőre épít­kezni kezdünk. Hírnév a világban Nemcsak a munka lesz te­hát könnyebb — a színház­nak nem kell szégyenkeznie csarszkij személyesen is fog­lalkozott vele és fölvették a Képzőművészeti Akadémiá­ra. Képeivel sikereket ara­tott; Az elvtársi bíróság cí­mű vásznát a Tretyakov Képtár vette meg. A felsza­badulás után tért haza Ma­gyarországra. A Nemzeti Szalonban 1950-ben rende­zett első önálló pesti kiállí­tása nyomán a szocialista realizmus elkötelezett híve­ként dicsérték a kritikák. Barna Miklós most har­mincöt lapból álló szénrajz- sorozatot fejezett be, ame­lyen a magyar munkásmoz­galom történetének legfonto­sabb eseményeit eleveníti fel. Rajzain a fehér és fekete foltok színhatásainak dina­mizmusát kutatja és alkal­mazza. színháza majd külföldi vendégei előtt sem. A Budapesten járt lon­doni, moszkvai, pekingi, bé­csi vagy bukaresti bábszín­házak elsősorban a magyar bábművészek jó hírét vitték magukkal, a jövőben azon­ban korszerű falairól is be­számolhatnak. Húsz fiatal színész, ipar­művész gyűlt össze 1947 őszén a volt Rév-féle kis színházteremben. Megalapí­tották az ország első állandó és hivatásos művészekből álló bábszínházát. 1949-ben ebből lett az Állami Báb­színház. Az. akkor bontakozó kis együttes azóta az európai bábművészet reprezentánsa. (nöti) Remekbe szabott jelene­tekkel kezdődik Mihályfi Im­re tv-filmje. Iván lljics Golo­vin pétervári törvényszéki bíró felkeresi panaszával a híres orvost. Balsejtelmei vannak, talán először legyinti meg a korai elmúlás gondo­lata. Az orvos rideg, fölé­nyes, kelletlen — teljesen közömbös neki ennek az em­bernek a sorsa, aki gyógyu­lást remél tőle. A vizsgálat után kettőjük párbeszédének apró hangsúlyaiból, mozdula­taiból, szemrebbenéseiből tudjuk: Iván lljics számára nincs menekvés. De magára- maradottsága legalább any- nyira a végzete, mint beteg­sége. Utolsó napjaiban egy inassá lett muzsik. Geraszim önzetlen, természetes jósága hatja meg, és döbbenti rá sa­ját érzelmi sivárságára. Itt már a tolsztoji filozófia lép előtérbe és Iván lljics utolsó „megváltó” tette — családja iránti gyűlöletét a sajnálat és a megbékélés váltja fel —- minket már nem ragad meg. Tolsztoj prózája, mely a bel­ső és külső világot, gondolato­kat és eseményeket elválaszt­hatatlanul elegyít térben és időben, szinte megoldhatat­lan feladat elé állította Szé­kely Júlia forgatókönyvírót, és Dobos István dramatur­got. Az egyivelésű, folyama­tában drámai elbeszélést kel­lett jelenetekre bontaniuk, s a párbeszédek megírása is zömében rájuk hárult. Elis­merésre méltó munkát vé­geztek, főleg Golovinnak fe­leségéhez való viszonyát, el­rontott házasságát tisztázták világosan. Ennek érdekében a morfiumos félálomban ver­gődő Iván lljics „visszaláto­gat” édesanyjához (Dayka Margit játssza, finom lírával), aki — most már rájön — óv­ta őt a szerelem nélküli, jó partitól. A kissé Fellini-szerü módszert csak annyiban vi­tatjuk. hogy nem használták bővebben. Például, hogy lás­suk Golovint hivatali tényke­dése közben, ama bizonyos felettesek bűvkörében, kik­nek véleménye szentírás volt számára, s akiket gépiesen, személytelenül utánzott. „Nem a lázadás lett volna-e a helyes?” Iván Iljicsnek e gyötrő kérdését kellett volna jobban megvilágítani. Mihályfi Imre rendezése, a már említett első jeleneten kívül is teremt emlékezetes pillanatokat. A legfőbb él­ményt azonban Bósfi Lajos játéka és Sik Igor egészen ki­vételes szintű operatőri mű­vészete jelenti. Básti, amikor módja van. az igazi színészi alkotásra, valóban tolsztoji mélységeket ér el. Egyenér­tékű partnere az orvos szere­pében Greguss Zoltán és Máthé Erzsi, mint feleség. Hegedűs Tibor 1964-ben .* 755 milliót költöttünk könyvre Az 1964. évi magyar könyvkiadás adatairól rész­letes statisztika készül. Ta­valy összesen 4164 művet je­lentettek meg a kiadók — 55- tel többet, mint az előző év­ben. A példányszám 44 mil­lió 730 ezer volt. Az 1963. évinél több tudományos és ismeretterjesztő művet adtak ki: 5,6 százalékkal nőtt a szépirodalmi művek pél­dányszáma, s körülbelül ugyanennyivel a tankönyve­ké. Az ország lakossága a múlt évben 755 millió forin­tért vásárolt könyvet — 33 millióval többért, mint az előző esztendőben. □ AZ EGRESSY KLUB­BAN ma délután a képzőmű­vészeti szakkörök vezetői ré­szére előadást tart dr. Kam- pis Antal művészettörténész A modern építészet és a kép­zőművészet kapcsolata cím­mel. Magyar film Széles változatban is. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. Bemutató: március 11. A Jegenyék — szárazon és vízen A FŐSZEREPLŐ: CIVILBEN MIKROBIOLÓGUS Demjén Gyöngyvér. A Sportuszoda nagy, fedett medencéjében vígan zajlik a délelőtti edzés. A meleg víz­ben — ahogy a fiatalok hív­ják: a brügölőben —, a lus­tább ja lubickol, a lelátó lép­csőin ütemesen gimnasztiká- zik egy csomó gyerek. Seníki sem vet ügyet arra a fekete klottnadrágos, esetlen fiúra, aki most belevetette magát a mélyvízbe, s azonnal bele is fulladna, ha gyoirsan ki nem húznák. Mivel — nem tud úszni. Március 1. — hétfő KOSSUTH: 16.00: Hírek. — 16.10: Gyermek­rádió. — 16.50: Könyvről könyv­re. — 17.00: ötórai tea. — 13.00: Hírek. — 18.15: Az Ifjúsági Rá­dió műsora. — 18.3$: Eleanor Ste­her Moza.t-áriákat énekel. — 18.50: A győzelem állomásai, III. rész. — 19.51: Esti mese. — 20.00: Esti Krónika. — 20.30: Zenélő kaleidoszkóp. — 22.00: Hírek. — 22.15: Izraeli Fesztivál 1961. — 23.08: Könnyűzene. — 24.00: Hí­rek. — 0.10: Couperin: Laudato pueri Dominum — motetta. PETŐFI: 16.00: Szabad szél, operettrész­letek. — 17.00: Hírek. — 17.05: Lányok, asszonyok... — 17.35: Édes anyanyelvűnk. — 17.40: Dél­utáni hangverseny. — 18.20: Ra- baud: Éjjeli körmenet. — 18.35: Érdemes-e gyárat exportálni? -- 18.45: Kőrössy János zongorázik. — 19.00: Mi történt a nagyvilág­ban? — 19.15: Népi zene. — 19.50: Gazdaszemmel hazánk me­zőgazdaságáról. —- 20.00: Nagy­mesterek muzsikájából. — 20.34: Uj művek a világirodalomban. — 21.00: Hírek. — 21.05: Schubert- müvek. — 21.40: „Nem beszélni kell itt, hanem cselekedni”, He­tes Tibor írása. — 22.00: Id. és ifj. Johann Straussról előadás. — 22.45: Versek. — 23.00: Hírek. URH: 14.00—18.00: Budapesten és kör­nyékén azonos a Petőfi Rádió műsorával. — 18.30: Hírek. — 18.40: Könnyűzene. — 19.15: Ver­di: Don Carlos, aperaközvetítés — köziben 21.02: Felolvasás. — 22.32: Hírek. Március 2. — kedd KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.35—7.59: Reg­geli zene. Közben 5.00, 6.00, 7.00, 8.00: Hírek. — 8.15: Énekszámok, — 9.05: Ifjúsági rádióműsor. — 9.25: Népi zene. — 10.00: Hírek. — 10.10: Zenekari muzsika. — 11.00: Iskolarádió. — 11.30: Ope­rettrészletek. — 12.00: Hírek. — 12.15: Tánczenei koktél. — 13.00: Gazdaszemmel a nagyvilág me­zőgazdaságáról. — 13.15: Báthv Anna és Závodszky Zoltán éne­kel. — 13.45: Törvénykönyv, jo­gi műsor. — 14.00: Hírek. — 14.10: Falusi délután. — 16.00: Hírek. — 16.10: Rövid hangverseny. PETŐFI: 5.00: Hírek. — 5.05—8.00: Reg­geli zene. — Közben 6.00, 7.00, 8.00: Hírek. — 14.00: A Zsoldos­együttes játszik. — 14.25: Kóru­sok, hangszerszólók. — 15.00: Hí­rek. — 15.05: Operarészletek. — 16.«): Verbunkosok, katonadalok. Hopponmaradt szélhámos Magyarul beszélő szovjet filmvígjáték Bemutató: március 4. jZÍNHAZAK HÉTFŐI MŰSORA: Erkel Színház: Állami Hang- ersenyzenekar, Pécsi Liszt Fe- enc Kórus (vezényel: Ferencsik ános. Téli bérlet, I. sorozat, fél ). — Nemzeti Színház: Oresteia le. fél 11); Az idegen (7. szel- /énybérlet, 7). — Katona József Izínház: Léda (7). — Madách Színház: Hamlet (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: A bo­lond lány (7). — Vígszínház: Ka­renina Anna (7). — Thália Szín­ház: Thália Kabaré (7). — József Attila Színház: Becket (A-bérlet, 4. előadás, 7). — Fővárosi Ope­rettszínház: Nagymama (7). — Állami Déryné Színház a rákos- keresztúri Dózsa György Müv. Házban.: Koldus és királyfi (de. 10). — Állami Bábszínház: Szent- ivánéji álom (7). (Inkey Tibor felvétele) — Akkor miért ugrott be, maga szerencsétlen?! — Mert azt tetszett monda­ni ... De nemcsak a fiúra nem ügyelnek, hanem az őt körül­vevő, reflektorok és kábelek erdejében nyüzsgő filmesek­re sem, akik ezen a reggelen ellepték az uszodát. A mai ti zen-évesek szemében már nem szenzáció, hogy útón-út­félen filmforgatásba ütköz­nek. Uj magyar film felvételei kezdődtek. Rendezője Gaál István, operatőrje Herczenik Miklós, a címe — egyelőre —: Jegenyék. Meséje az ötve­nes évek elején játszódik, hő­sei egyetemisták. A ma fel­vett jelenet: egy MHK-pró- ba; a vízbe pottyant fiú egye­temre járó, megszeppent pa­rasztgyerek, aki nem meri bevallani, hogy nem tud úsz­ni. Fürdőruhásan, frottírkö­penyben, itt vár sorára a le­látó lépcsőin a. film többi szereplője is: Demjén Gyöngyvér, Dóri Virág főis­kolás és Koncz Gábor. A főszereplő arcát a Nyá­ron egyszerű című filmből is­merjük, amelyben szintén fő­szerepet játszott: Tóth Ben­cének hívják. Debreceni egyetemista volt, amikor fel­fedezték. — És azóta? — Azóta elvégeztem az egyetemet, mikrobiológus va­gyok, s a keszthelyi Agrártu­dományi Főiskolán lettem ta­nársegéd? — És a film? — Nagyon szeretem, színes, érdekes munka. De a szak­mámat a világ minden kin­cséért sem cserélném el, soha. (fencsik) A magyar munkásmozgalom története - szénrajzokon

Next

/
Thumbnails
Contents