Esti Hírlap, 1965. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-03 / 102. szám

Népünk alkotó munkájában testet ölt a nemzetközi munkásszolidaritás (Folytatás az 1. oldalról.) had, boldog és békés emberi élet megvalósításáért.­­ A magyar dolgozók ma­gasra emelték május elseje lobogóit és kitartottak mel­lettük a megpróbáltatások és az üldöztetések nyomasztó évtizedeiben is. Büszkén me­neteltek a dicsőséges Tanács­­köztársaság idején az első szabad május vörös zászlói alatt, amelyeket megszentelt ereklyeként őriztek a ne­gyedszázados fehérterror sötét éjszakájában. Majd új­ból, diadalmasan kibontották őket, amikor a Szovjetunió­nak a hitleri fasizmus felett aratott győzelme nyomán hazánkban is végérvényesen és visszavonhatatlanul fel­virradt a szabadság hajnala. — Ma az 1945-ös felejthe­tetlen május óta huszon­egyedszer ünnepelünk szaba­don. Alig néhány hete tartot­tunk ünnepi számvetést sza­badságunk húsz esztendejé­ről, legnagyobb nemzeti ün­nepünk április 4-e alkalmá­ból. Megállapíthattuk, hogy a magyar munkások, pa­rasztok, értelmiségiek, egész dolgozó népünk büsz­kén és magabiztosan te­kinthet vissza szabadsá­­gunk első két évtizedére. — Dolgozó népünk — tár­sadalmunk élenjáró erejé­nek, a Magyar Szocialista Munkáspártnak a vezetésé­vel — nagy, valójában törté­nelmi eredményeket ért el. A magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép szocia­lista hazája építésével, a munkáshatalom gazdasági, politikai és társadalmi meg­szilárdításával is híven telje­síti a világ dolgozói iránti in­ternacionalista kötelezettsé­gét.­­ Most, a második ötéves terv utolsó esztendejében új, nagy feladatok állnak előt­tünk. Sikerrel kell megolda­nunk ötéves tervünk döntő esztendejének feladatait, hogy megvalósíthassuk or­szágépítő céljainkat és si­kerrel alapozhassuk meg a soron következő harmadik ötéves tervet. Nem kis erőfeszítéseket igényel ez. A magyar mun­kásság, parasztság, értelmi­ség, az egész dolgozó nép azonban tisztában van az­zal, hogy céljaink megva­lósításával legnagyobb haza­fias, nemzeti ügyünket szol­gálja, elősegíti népünk további felemelkedését, hazánk fel­virágzását, békéjének és nemzeti függetlenségének védelmét, s egyben a szo­cializmus erőinek gyarapí­tásával erősíti a világ for­radalmi, haladó erőinek közös nagy ügyéért vívott harcot Kedves elvtársak! — A nemzetközi élet ég­boltján ma komor vihar­felhők tornyosulnak. Az amerikai imperializmus a vietnami nép elleni barbár agresszióval és sorozatos provokációval súlyosan ve­szélyezteti a világ békéjét. Az amerikai agresszoroknak a nemzetközi jogot durván lábbal tipró, galád bűn­cselekményei ellen világ­szerte száz- és százmilliók emelik fel tiltakozó szavu­kat. A földkerekség béke- és szabadságszerető népei mesz­­szehangzó szóval követelik: „El a kezekkel Vietnamtól!” — A nemzetközi proletár­szolidaritás ünnepén külö­nös erővel zeng a népeknek ez a kórusa. Különös erővel jut kifeje­zésre a béke és a társadal­mi haladás erőinek elszánt akarata és eltökélt szándé­ka, hogy a legmesszebbme­nő támogatást és segítséget nyújtják az amerikai ka­landorok ellen csodálatra méltó bátorsággal küzdő, hős vietnami népnek. — Mi, magyar dolgozók egyek vagyunk a világ dol­gozó százmillióival ebben a cselekvő szolidaritásban. Egyek vagyunk velük ab­ban, hogy erőnkhöz mérten mi is minden segítséget megadunk vietnami testvé­reinknek. Somogyi Miklós beszéde után percekig zúgott a taps és az éljen, majd újra meg­szólaltak a harsonák s tízezer budapesti fiatal nyitotta meg a főváros dol­gozóinak felvonulását. Elöl a proletariátus vörös zászlaját vitték, ezt a nem­zetek zászlóival vették kö­rül. Utána a hazánk felsza­badulásának 20. évforduló­ját jelképező embléma gör­dült végig a téren. Az úttö­rők, a középiskolások, a vi­lágifjúsági találkozóra ké­szülő fiatalok menetét ezer vörös és nemzetiszínű lobo­gó zárta. Fél tizenegy előtt érkeztek a tribünök elé a főváros dolgozói. Az első sorokban ott voltak azok a párt-, ál­lami és szakszervezeti veze­tők, akik jóval az indulás előtt felkeresték a gyüleke­ző dolgozókat, hogy velük együtt vonuljanak fel. Köz­tük volt Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kál­lai Gyula, Nemes Dezső, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, dr. Ajtai Miklós, Brutyó — Éppen ezért fo­kozott jelentőségű dol­gozó népünknek a szo­cializmus építésében elért minden újabb sikere. Szo­cialista hazánk felvirágzá­sában, népgazdaságunk fej­lődésében, népünk anyagi és szellemi javainak továb­bi gyarapításában elért minden eredményünkkel ko­runk döntő történelemfor­máló tényezőjének, a szocia­lista világrendszernek az erejét fokozzuk. Hatékony hozzájárulás ez az imperia­listaellenes és gyarmatosí­­tásellenes erők küzdelmé­hez, a népmillióknak a bé­kéért, a szabadságért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért ví­vott világméretű harcához. — Így lesz még teljesebb számunkra ezen a mai má­jusi ünnepen a május else­jék történelmi tartalma. Így ölt testet a mi dolgozó népünk alkotó munkájában, mindennapos tetteiben is a májusi ünnep legfőbb mon­danivalója — a nemzetközi munkásszolidaritás! — Éljen május elseje, a világ dolgozóinak harci se­regszemléje! — Éljen és virágozzék a világ dolgozóinak legyőz­hetetlen harci egysége és összeforrottsága! — Éljen a népek barátsá­ga! — Éljen a szocializmus és a béke! János, Ilku Pál, a Politikai Bizottság póttagjai, dr. Ko­rom Mihály és Szurdi István, a Központi Bizottság titká­rai. Munkásőrök hozták a Világ proletárjai, egyesülje­tek! jelszó hatalmas be­tűit, s nyolc oszlopban hömpöly­­gött a térre az emberfo­lyam, élen a Miniszterta­nács és a SZOT vörös zász­lajával kitüntetett üzemek dolgozóival. Az alkotó, a teremtő mun­kát köszöntötte a felvonu­lás. A munkában elért ered­mények határozták meg az üzemek, vállalatok rendjét. Az eredményeket ismerte­tő táblák mellett sok-sok érdekes ötlet díszítette a menetet. A Ganz-MÁVAG gyáriak a főváros új büsz­keségét, az Erzsébet-híd kicsinyített mását emelték magasba, a KÖZÉRT dol­gozói hatalmas bőségkosa­rat vittek. A felvonulás hű képet adott arról, hogy a dolgo­zókban mélyen él a prole­tár nemzetköziség, a népek barátságának eszméje. „Békét Vietnamnak?", Jöl­jen a világ népeinek ba­rátsága!”, ,jöljen a szocialis­ta tábor országainak egy­ségei — hirdették a felira­tok. A dolgozók menete után 1600 úttörő köszöntötte az ünnepi demonstráció nézőit, a párt és a kormány vezetőit. Majd a sportolók vonultak fel, élükön az olimpikonok­kal. A tornászok impozáns élőképe búcsúztatta a sereg­szemle nézőit: vörös lobogók és a népek zászlóinak karé­jában hatalmas vörös csil­lagot formáltak, előtte pedig kirajzolták a köszöntést: Él­jen a párt, így ünnepelt az ország A budapesti felvonulás Május 1-én zeneszó ébresz­tette az ország majdnem minden városának és közsé­gének lakosságát: országszer­te száz- és százezrek vettek részt a színpompás ünnepi felvonulásokon. Szolnokon például több mint három órahos­­­szat tartott a város dolgo­zóinak, iskolásainak látvá­nyos felvonulása. A menet élén haladt Czinege Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja. A szekszárdi dolgozók szovjet vendégeikkel együtt emlékeztek meg a munkás­­osztály nagy ünnepéről. Debrecenben nagy tapsot kapott a felvonulók sorá­ban a „húszévesek száza­da”. Veszprém megyében az ipar­vidékek munkássága és a környező községek parasztsá­ga együtt ünnepelte május elsejét. A megyeszékhely dol­gozóinak felvonulásán részt vett Pap János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Veszprém megye országgyű­lési képviselője. Zalaegersze­gen a megyeszékhely dolgo­zóival ünnepelte május else­jét Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, valamint a me­gyében tartózkodó jugoszláv szakszervezeti küldöttség. A nagykőrösi felvonuláson az élüzem címmel most tizen­hetedszer kitüntetett kon­zervgyár dolgozói aratták a legnagyobb sikert.A tribünön Kubai diákok a felvonuláson Megindul a menet a Dózsa György úton Majálisok, műsorok, sokféle szórakozás A sokféle program, vagy a vártnál szebb idő , de tény, hogy az ünnep két nap­ja az utcára, a parkokba, a környező hegyekbe vonzotta a budapestieket. Budán mintegy húszezren szórakoz­tak a Kamara-erdei majáli­son, a városmajori szabad­téri színpadon a magyar néphadsereg művészegyütte­sének tapsoltak, a Gellért­hegyen nonstop-műsor volt. A Népligetben több ezren nézték meg a vasasok sza­badtéri színpadán fellépő együttesek változatos, gaz­dag műsorát A hűvösvölgyi Nagyréten is nagy közönsége volt az új szabadtéri színpad bemutató műsorának. Nagy sikere volt az ünnep mindkét napján a budai he­gyeknek és a Margitsziget­nek. A Szigeten már kora reggeltől tízpercenként in­dultak a népszerű mikrobu­szok a gyermek és felnőtt utasokkal. S nemcsak a kö­zeli, de a távolabbi helyeket is felkeresték a budapestiek. Végtelen gépkocsikaravánok indultak a Balaton déli part­jára. A Dunakanyarba, Szentendre felé 8—10 per­cenként indultak a HÉV-sze­­relvények, nagy volt a dunai hajóforgalom is Visegrádra. Május 1-én nyílt meg Szent­endrén a papszigeti camping, amely bizonyára kedvelt ki­rándulóhelye lesz a buda­pestieknek. A Duna-parton megjelentek az első sátrak is. Az ünnep második napján is folytatódtak a programok, a műsorok, este pedig dísz­kivilágítással búcsúzott a fő­város a májusi ünneptől. A két ünnepnapon sokan voltak a Gellértben. Főleg napoztak. (MTI fotó Fényes, Friedmann, Kovács, Maár és Vigovszky felvételei)

Next