Esti Hírlap, 1965. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-01 / 153. szám
ÉVI 900 BETEGRŐL VAN SZÓ •32 kórházi ágy és ami 99 mögött*• Sok a beteg — kevés az ágy. Hévízen is. Hosszú ideig kell várni, míg valaki az üdülő- és gyógyfürdő kórházába beutalót kaphat. — ötvenkét beteggel tudnánk naponta többet ápolni — mondja a hévízi kórház adjunktusa, dr. Balogh István —, ha__ Mi van e ha . . . mögött? A KIVITELEZŐ NEM ISMERI EL A hévízi kórház mellett a Petőfi utca 24. számú úgynevezett Pákozdi-házban sokan laktak a kórház orvosai és ápolói közül. Az épületet 1963 szeptemberében életveszélyesnek, lakhatatlannak nyilvánították és — az Egészségügyi Minisztérium jóváhagyásával — az itt lakókat átköltöztették a kórház különböző osztályaira. Ezáltal 52 ágyhellyel kevesebb lett a gyógyintézetben. A lakhatatlan ház rendbehozatalához hamarosan — 1963 negyedik negyedében — hozzálátott a Zala megyei Építőipari Vállalat. Az épületet 1964 decemberében kellett volna átadniuk. A munkálatok elhúzódtak, az újabb határidő először 1965. március 30., majd 1965. május 15. A beköltözésről azonban mindmáig szó sincs. Az átadandó ház ugyanis lakásra alkalmatlan. A kórház és az Egészségügyi Minisztérium megbízottai nem vették át. A május 26-i jegyzőkönyv szerint: a második emelet tetőfödémének régi beázásai az épület használatát nem teszik lehetővé. Rossz a központi fűtés kazánja is. A kivitelező vállalat azonban a hibákat nem ismerte el. Az átvétel megtagadását jogtalannak tartja. Szerintük szellőzéssel kell kiszárítani az épületet. 220 BEÁZÁS Az építő vállalat a Budapesti Központi Döntőbizottsághoz fordult, a kórház pedig az ÉMI Építőipari Minőségvizsgáló Intézetet kérte fel vizsgálatra. Az ÉMI-szakértők a házban összesen 220 beázást találtak. A földszinti és az első emeleti lakásokban, a lépcsőházban a műanyag falfestésen penészgomba-telepek virulnak. Rossz a szigetelési is. ? A döntőbizottság tárgyalási jegyzőkönyve szerint: az építő vállalat vezetői a szak-értői véleményt nem fogad ? ták el: ellenszakértő kikül? dését kérték. Ugyanakor fel- 5 ajánlották: bérbe veszik a la? kásokat és mindaddig hasz-nálják, amíg a beázás meg? nem szűnik, illetve a hibákat? ki nem javítják. (A szakértők véleménye: javítással az át-? ázás nem küszöbölhető ki, a? száradás ideje 5—6 év!) •A kórház igazgatósága a „nagy- lelkű" ajánlatot nem fogadtaA mennyezetről csöpögő víz helyenként már tócsákban áll a szobákban!) A vitát — véleményünk szerint — nem helyes húzni. Érvünk: az 52 ágy. A 52 ágyban ugyanis — háromhetes átlagos kezelést számítva — évente több mint 900 beteget lehetne gyógyítani. Éppen ezért kellene soronkívül tárgyalni a hévízi kórház ügyét. És nemcsak tárgyalni — intézkedni. Rövid úton. Körmendi Judit A hévízi kórház orvoslakásainak sorsa és egy nagylelkű ajánlat el. INTÉZKEDÉST - RÖVID ÚTON ! A döntőbizottság a tárgya? lást elnapolta. A végzés kis mondja: az Építésügyi Mi? nisztérium elnöki és jogi fő-osztályát kérik fel újabb szakértő kijelölésére. A dön? tőbizottság harminc napon belül várja a szakvéleményt.? erre a peres felek tíz napon belül kötelesek észrevételeiket megtenni. Ha ez mind? beérkezik, csak akkor tűzik? ki az új tárgyalást. 5 Közben Hévízen továbbra is beázik a ház. Lehull az ujj vakolat. Elrothad a padló. (A ) asopp-VIHSfcW csütörtök du. 4 órakor Az osztrák köztársasági elnök levele a Magyar Eszperantó Szövetséghez A világ számos országával kapcsolatban álló Magyar Eszperantó Szövetséghez levél érkezett — a feladó: Franz Jonas, az Osztrák Köztársaság elnöke. A szomszéd ország államfője régi munkáseszperantista. Budapestre postázott eszperantó nyelvű levelében köszönetet mond azokért az üdvözlő sorokért, amelyeket elnökké választása alkalmából a Magyar Eszperantó Szövetségtől kapott. Franz Jonas egyébként járt már Magyarországon: az 1926-ban Budapesten rendezett eszperantó-konferencián az osztrák munkáseszperantista küldöttség tagja volt. Felesége szintén beszéli a nemzetközi nyelvet. Franz Jonas még elnökké választása előtt elvállalta — s utóbb megerősítette — az idei európai eszperantó-konferencia fővédnöki tisztét. A július végén Bécsben összeülő konferencián magyar küldöttség is részt vesz. (MTI) Mennyit szemetelnek a budapestiek Legtöbbet a józsefvárosiak Budapesten egy év alatt egymillió 153 ezer köbméter házi szemét keletkezik, enynyit szállt el 98 KUKA és 122 félpormentes szemétszállító autó. Legtöbbet a VIII. kerületben szemetelnek, ott fűtenek a legtöbbet szénnel és fával. A Fővárosi Köztisztasági Hivatal 157 ezer 695 lakóépületből, 568 ezer lakásból szállítja el a szemetet. S ha ehhez hozzáadjuk a gyárak, üzemek szemetét, akkor ezek valóságos hegyet alkotnak. Joggal fáj hát a feje a Köztisztasági Hivatalnak — hol lehet ennyi szemetet elhelyezni? A romás hadiút” — olvasom árvízi jegyzeteim között. Sár, por jégeső és villámlás jut eszembe róla; aggódó virrasztás, idegbúrok feszülése, izmokinak próbatétele, s a töltésnyílásokra boruló verejtékező testek. Húsz megszállott védő 16 napos emberfeletti küzdelme a gyilkos ár szorításában. Maroknyi raj talpalatnyi földön, a csatárláncként lezúduló folyammal szemben — a hátország utolsó kapuja előtt. ..Elveszni lehet itt — vagy feltartani az ellenséget.” A római hadiút: háromszáz lépés Dunaszekcső és Bár községek között, a Belsőréti patak hídjánál — Mohács kapujában. A Bátaszék felől Mohácsra vivő országút legmélyebben fekvő szakasza, ártéri erdő fái határolják a Duna felől. Jelkép és szimbólum a gigászi küzdelemben. Ha elönti a víz, megszakad az árvízi város vivőere, a közlekedés csak óriási kerülővel. Pécsen át talál utat hozzá. Gépkocsik rohannak itt át: kővel, zsákokkal, szivattyúkkal, mentőosztagokkal tábori konyhákkal, élelemmel, buldózerek cammognak, földnyesők, dömperek, kétéltűek, katonák, munkásőrök, önkéntesek száguldanak — nincs megállás, minden percre foglalt az út. Kétszer ad, ki gyorsan ad, de csak egyetlen úton lehet.S ha mégis elönti a víz? ötvenhatban elöntötte. És most? Követem naplómat. Június 11., este. A hídnál kiszállunk a terepjáróból. A vízügyi igazgató és a megyei párttitkár gumicsizmában cuppog, gondterheltek. „Nehéz lesz, igen nehéz lesz tartani.” Másnap reggel tudósításba diktálom: „Dunaszekcső és Bár községek között a Belsőréti patakot visszanyomta a Duna. A víz elöntötte a közeli kertészet földjét, s a vízből 20—30 centiméterre kiemelkedve csak az országút csíkja látszik. Kétséges, hogy a kilenc és fél méteres vízállás esetén fenntartható-e rajta a közlekedés. A vízmagasság ma: 915 centiméter." Éjjel esik az eső. A másnapi terv: szádpallók leverésével elzárni a híd nyílását, a mögötte elöntött földről pedig leszivattyúzni a vizet. Mennydörgés, villámcsapás. Nem lehet, a híd alatt beton van. Most mit tegyünk? A víz rohamosan emelkedik. Június 16.: A tudósítás: „Dunaszekcső és Bár községek között a Belsőréti patak hídjánál és környékén az országutat minden bizonynyal elönti a víz.” Zuhog egész nap, reménytelenül. Az ártéri víz alattomosan, kegyetlen kiszámítottsággal nyomul közelebb az úthoz. A holnapot nem éri meg szárazon ... És másnap hajnalban áll még az út! Erősebb, mint bármikor. Ami hihetetlen: egyetlen éjszaka méter magas töltés közé fogták. Kitették a táblát: „Lassan, 5 kilométeres sebesség!” S lépésben, de árad Mohácsra a gép, az anyag és az ember. Egy percre kisüt a nap. Kik ezek az emberek? „Húszan jöttünk. Tizenöt munkás, egy gépkezelő, egy dózeres, egy szivattyús, két forgalomirányító." A nevek? „Minek az, kérem? Közkatonák vagyunk mi, közútiak is, írja azt, hogy Temesi szakaszmérnök csapata.” Ebédszünetben tarhonyát terít az öreg kubikos, társa egy nagy harcsáról beszél. Fekete Volgák, „küldöttségek” érkeznek az országúthoz. ..Emberek, lehet ezt tartani?” Borostás kis öregember hunyorog vissza: „Márhogy miért ne lehetne? Azért vagyunk mi itt!” Június 18. Hol van már a kilenc és fél méteres víz... Sár és lucsok borítja az utat, mintha a szennyes víz előjele lenne. Drótra aggatott villanykörték csüngenek az agyagos töltés felett. „Nem állt ki a lapát a kezemből kcaka. Hullámzott a töltés, mint a víz. Nem mozdultunk mellőle. Homokzsákokkal támasztottuk meg, szorítottuk, döngöltük, tapostuk.” És tengelyig vízben — de közlekednek a járművek. „Egy menyecske csókot dobott nekem, képzelje” — kuncog az útőr, és lobogtatja a levelet, amit a felesége írt: „ ... épül a házunk, a fiú felvételizett az egyetemen.” Ebédre bográcsgulyást hoznak — szidják a szakácsot, hogy kihagyta a cseresznyepaprikát —, éjjel pedig beázik a sátor. „Úgyis keveset alszunk, kibírjuk állva is.” Kilencszáznyolcvan centiméteres víz öleli, nyomja, fúrja, feszíti az utat. A híd nyílása felett homokzsákok. „Az este meg akart dőlni valamelyik, a János a hátával tartotta, míg odaértem.” Egyiküket eljött a nagyfia látogatni, ottragadt, másnap csákányolt, és hazaüzent: „Itt töltöm a szabadságom.” Június 20. „Éjjel felkelt a komám, átszakadt a töltés, az úton a víz. Ezt — mondtam — még álmomban se hiszem el. Nem is volt igaz, csak szivárgott kicsit. Viszszaszorítottuk.” Június 23. A falu futballpályáján öt centiméter látszik, ki a felső kapufából. Az út még mindig szabad. „Tegnap lent voltunk a faluban, öt pipát szereztünk, füstölünk a szúnyogoknak.” A gátőrnek palacsintát sütnek a kertészetben, lekváros ba-jússzal történelemórát tart: „Ez itt római hadiút volt, Eszék felől jött...” S ha tízméteres víz jön?! „Itt az elefántok se törnek át.” Tegnap megint megállo ttak a fekete Volgák: „Tud- ják tartani, emberek?” „Hát persze, hogy tudjuk. Nagy le-igény a folyó, csak akkor ijedj meg, ha az emberrel találja, szemben magát.” És robog, árad, siet, por-! felhőben és zivatarban a gépkocsioszlop az országúton ! — Mohácsra. Ilkei Csaba • ÁLL AZ ÚT TÁBORBAN Építőtáboroknak adták át zsibongásukat az elcsendesedett iskolák. Az évvégi vizsgák izgalmait táborokban alakult brigádok közti versenyek váltották fel. Fényesednek a lapát- és csákánynyelek, falak emelkednek, megtelnek a gyümölcsösládák. Soroksáron a Szőlészeti Főiskola Tangazdaságában alakult meg a Ságvári Endre önkéntes ifjúsági tábor. A mezőgazdasági munkálatokat 137 nagykátai, váci, ócsai és egri középiskolás fiú segíti. (Wormser Antal felv.) HAZIAS FELESEG... SZERZŐ: TÖRÖK ERZSI A fecskét fogd meg... A főzés nemsok mesterség * A gyógyító bárányleves Köhögés ellen kukoricaszakáll ♦ Betegeknek ír receptkönyvet a Kossuth-díjas énekesnő A látogatás kétszeresen indokolt: 25 évvel ezelőtt lépett először pódiumra Török Erzsi, Kossuth-díjas énekesnő, és a jubileumi hangversenyre készülődés mellett, diétás szakácskönyvét írja, mert híres háziasszony is egyben. Első szakácskönyvét 1959-ben adta ki, az erdélyi konyha fűszeres ízeivel elkapkodták, még neki sem maradt példány belőle. Laborfalvy, Vízváry, Berky A főzés nemcsak mesterség, hanem művészet is. Színésznőink között sok kitűnő háziasszony volt: Laborfalvy Róza, Vizváry Mariska, Berky Lili... — Szenvedélyes szakácskönyv-olvasó vagyok — mondja Török Erzsi —, érzem az ételek ízét, és mint a partitúrát, úgy olvasom a receptet. A legtöbb könyvnek azonban az a baja, hogy nem gyakorló háziasszonyok írják, szerzőik nem járnak piacra, nem ismerik a lehetőségeket, és főleg nem tudják, hogy mit lehet főzni a betegeknek, mit ehetnek, mi táplálja, erősíti őket Egy amerikai tudósításból tudta meg, hogy szegény Bartók Béla betegágyában az otthoni tejfeles krumplilevest kívánta. Legutóbb, amikor Tamási Áron gyengélkedett, tárkonyos báránylevesre áhítozott. Varga Mátyásnéval, a Nemzeti Színház díszlettervező művészének feleségével Alsónémedibe utazott és egy juhásztól gyenge báránykát vett. Megfőzte az írónak, és lehet, hogy Tamási ettől gyógyult meg... Petrezselyem és édes paprika Jó néhány beteget meggyógyított már Török Erzsi. A rádió „pagodájában " időnként Buga László doktorral tanácskozik, vajon mit főzzön valamelyik betegének, így született meg az elhatározás: betegségfajtánként, külön-külön füzetben, szakácsrecept-sorozatot ir. — Diktáljon le egy különleges Török Erzsi receptet? — Majd a könyvben — hárítja el a kérést. De addig is elmondom, hogy mit találtam egy 1711-ben megjelent szakácskönyvben a féktelen borisszák ivásról való leszoktatására. „A fecskét fogd meg, megmellyesztvén égesd meg a tollát, és szép aprón törd meg mozsárban, és add meg vnnya borban; annakutánna még az illattyát is gyűlöli...” Nos, az én receptjeim nem ilyen radikálisak, de remélem, hatásosak. A hagymatea se rossz A betegnek is lehet fűszert és jó ízeket adni, mert például a tárkony ártalmatlan, könnyen emészthető, a petrezselyem, az édes magyar paprika pedig javítja a beteg étvágyát, ami ellenállóképességéhez, felerősödéséhez okvetlenül szükséges. — Orvosszakértővel átnézzük a régi háziszerek receptjeit is. Az orvosi rendelés nélkül, nyakra-főre szedett gyógyszereknél hasznosabbak a jól bevált háziszerek. — Például? — Hát... köhögés ellen kukoricaszakállból teát főzni... vagy hörghurut ellen nagyon jó a hagymatea. Láz ellen nem árt a csuklókra és a bokákra ecetes borogatást tenni. Régen, Kolozsvárott, a hűléses tüdőgyulladást úgy gyógyították, hogy vettek egy kiló friss tehéntúrót, jó nedveset, beletették két vászonkendő közé és a beteg hátára kötötték. A negyvenfokos láz órák alatt 37—38-ra lement. Közben elkészül az igazi kolozsvári rakottkáposzta is. — Csak akkor kóstolja meg, ha egészséges — óv a háziasszony Török Erzsi. — Betegnek a káposzta semmilyen formában sem jó! Ráthonyi János