Esti Hírlap, 1965. október (10. évfolyam, 231-256. szám)

1965-10-01 / 231. szám

£eés®eéé Simon Zsuzsa Kis szerep, mindössze két jelenet. De az első jelenet megragadó. A fuvolás fe­lesége kezét nyújtja né­hány kopejkáért. A pénz azért jár, mert a férje mu­zsikált a duhajkodónak. Az ogyesszai csapszék mulato- zójának a fia nem hajlandó apjt szórakozását megfizet­ni. Az asszony félvállas, keszeg teremtés, lerí róla az éhség és a nyomor. Ku- nyerál, pedig tudja, hogy minden reménytelen. Simon Zsuzsa alakítja ezt a sze­repet Bábel Alkony című darabjában, a Thália Szín­házban. Eszközei egysze­rűek, ahogy beszél, ahogy mozog, s ahogyan néz: ki­váló színészi teljesítmény. Megérdemli a nagy tapsot, amivel a közönség játékát fogadja. (K.) Fjo-iwteiz • Hát igen, bele kell vég­re nyugodnunk, hogy azért találták fel a televíziót, hogy vitákat is lássunk a képer­nyőn. Ezúttal az Ifjúsági Filmklubban vitatkoztak a debreceni Kossuth' Lajos Tudományegyetem filmköré­nek tagjai. A kiváló filmmű­vészeti szakértő, Nemeskürty István bejelentette, hogy Foxi Maxit és társait min­denki szereti, erre aztán el­kezdtek vitatkozni Foxi Maxi, Maci Laci, Kandúr Bandi jellemvonásairól. Mindenki mindenben egyetértett. Ab­ban ts, hogy Kandúr Bandi lusta és falánk. Azért mégis folyt a vita — vagy inkább az azonos nézetek kicserélése — egy kerek órán át. Foxi Maxi persze, nagyon csodál­koznék, ha megtudná, milyen homlokráncoló komolysággal tárgyalták kalandjait a pesti televízióban. Nem art mond­juk, hogy egyáltalán ne be­széljünk Foxiékról, Kandúr- ékről, de ennyire túlértékel­ni, ennyire komolyan venni egy kedves kis rajzfilmsoro­zatot. — felesleges. • Szerdán a Csak felnőttek­nek! című műsor második adá­sát láthattuk. Ha abból indulunk ki, hogy egymillió néző előtt tár­gyalnak meg egy olyan aktuális problémát, hogy beleszóljon-e a magánéletbe a társadalom, akkor a riporter. Molnár Margit meg­jegyzése szerint — hasznos lehet ez az adás: hátha magábaszáll egy iszákos, „garázda” férj és nem veri többé a feleségét. Itt az volt a baj, hogy — nem volt vita. Egyeztek a vélemények és inkább csak leszögezték a tény­állást, hogy igenis, a társadalom szóljon bele a magánéletbe ilyen vagy olyan formában. Egy centi­vel nem jutott előbbre a problé­ma a megoldás felé. Viszont di­csérni lehet a vitatémát bemuta­tó filmet. Vajon a panaszkodó hang megszólaltatója színésznő volt vagv egy igazi szerencsétlen asszony? Kitűnő voH! Még csak annvit, ho*»v a kérdést ne „ves­sék” fel*. Nem szereti azt egy kérdés. Annak örül, ha „felte­szik”. • A Ha lenne 100 mil­lióm ... című film vetítése­kor arra pondoltunk: mi mit csinálnánk, ha lenne 100 mil­liónk. Ezt a filmet például nem néztük volna vécfia. De mivel nincs 100 milliónk: vi­tát indítunk, és azt mendyuk, koay nrrwron sok a gyenge film a televízióban. (Fendrik) SZÍNHÁZAK PÉNTEKI MŰSORA Opera ház: Salome: Bolero fKörnvpi bérlet. 1. előadás, V. — Oneraház E’-kel Színhaza: Tra- viata (4. bér'W. 2. előadás, 7). — Nemzeti Színház: TTr* muri (7). — Ke ton a. József Színház: Az if*úsá<r éd**« madara (7». — Ma­dách Színház: A vágv vSMamosa (7). — Madách Színház Kamara­színháza: A bnTond lánv Í7). — Vígszínház: Közíáték Víchvben ffél 8). — Ódry Színn*d: Szegény Dániel ff*! 8). — Tháha Színház: Alkonv (71. — József AttH*» Szín­ház: Kéménvkatanosok (71. — Bartók Színház a Fővárosi O^e- rettszín házban: Mátyás király Debrecenben (du. 31. — Vidám Színpad: vagv ko^cí? ffÁl ?h. — Kis Színpad: beszállás Pá­rizsban í7l. — Ai^mi Bábszín­ház: E‘Tiisffiiru1va (de. 10'. — Ka­mara Varieté: Pesti álmok és fél o>. — Fővárosi Nazvcirkusz; A Berlini Nagycirkusz vendégjá­téka (fél 4 és 7). Fantom az agyban Hol a napközi? ♦ Budakesziről Kispestre ♦ Oklevél az érettségi bizonyítvány mellé A ferde lapú iskolapadról legurul a játék: hiába, tante­rem ez, nem napközi. Mégis itt kell eltölteni a délutánt — pedig a tanítás után mi­lyen jó volna más környe­zetben, napközinek való he­lyiségben folytatni a napot, nem pedig iskolapadban! TÍPUS-FELEDÍKENYSÉG — Ha lehet, ne legyen pa­naszkodás jellege a riport­nak ... — kéri az iskolaigaz­gató, Barabás Antalné. De hóit ezt mégis csak szóvá kell tenni. Mert ha egy ötvenéves iskolaépületben nincs hely a napközire, az érthető. Ám ha egy vadonat­új, korszerű, szép új iskolá­ból felejtik ki a tervezők a napközi-szobát, az már fur­csa. És annál is inkább szót érdemel, mivel ez nemcsak az új kispesti, tizenkét osz­tályos iskola ügye. Az épület — típusterv szerint épült. Te­hát, valószínűleg sok új is­kolában maradnak továbbra is mostohagyerekek a napkö­zisek. S ha már itt tartunk, hadd mondjunk el mindjárt még két hibát, s ezzel le is zárjuk a panaszok sorát, hiszen az iskola tervei egyébként szív- vel-gonddal készültek, s a három politechnikai szobá­tól az ultramodern ebédlőig és konyháig minden szépen sikerült. A tantermeket azon­ban parkettázták, s ezzel szinte megoldhatatlan tisz­tántartási probléma elé állí­tották az iskolát. „Váltócipő” kötelező a gyerekeknek, ha bejönnek: mamuszba bújnak, ha kimennek az udvarra, is­mét fűzhetik a cipőt, aztán újra vissza... És még egy hi­ba — a Típusterv figyelmébe —: sokkál több kézmosólehe- tőség kell. Tessék számolni: emeletenként 120—150 gye­rek, tíz perc szünet, tízóraiz­ni is kell és ehhez — össze­sen két vízcsap. Közben pe­dig mennyi szó esik arról, hogy az elemi higiéniára az iskolában kell rászoktatni a gyerekeket! SOK A JELENTKEZŐ S itt kétszeresen fontos do­log ez. A közös igazgatású intézmény középiskolás tago­zata ugyanis: egészségügyi szakgimnázium. A tanügyi reform egyik újszülötte ez az iskolatípus, amely egyrészt a lányok szakképzésének gondjain segít, másrészt az egészségügyi apparátuson: hiány van rendelőintézeti asszisztensekben. Az itt vég­ző lányok érettségi bizonyít­ványuk mellé asszisztensi oklevelet is kapnak majd. Persze, csak négy év múl­va. Egyelőre csupán elsősei vannak a szakközépiskolá­nak. Hogy mekkora volt az érdeklődés iránta, azt mutat­ja, hogy még vidékről is sok jelentkező akadt, és a fővá­ros minden kerületéből, még Budakesziről is járnak gye­rekek ide, a kispesti Gyáli útra. De a két párhuzamos osztályból az egyik kispesti lányokból állt össze. A közismereti tárgyakon kí­vül, heti hatórás gyakorlati oktatást kapnak. Ez két éven át tanműhelyben, az iskola demonstrációs termében zaj­lik majd, ahol az ágyakban fekvő bábukon, úgynevezett fantomokop gyakorolják a betegápolást. A második két év során viszont már kórhá­zakban és rendelőintézetek­ben kapják a gyakorlati ok­tatást, s itt végzik a nyári gyakorlatokat is. A kliniku- mokra a második évtől orvo­sok oktatják majd őket. La­tint is tanítanak az új isko­lában, persze, főleg az orvosi terminológiát. KICSIK-NAGYOK — Jó-e a közös igazgatású tizenkét osztályos rendszer? — kérdezzük; hiszen az okta­tás folyamata nem függ szer­vesen egybe, a nyolc általá­nost végzetteknek csak töre­déke folytatja majd itt a ta­nulást. — Annál jobb viszont első­sorban nevelési, mozgalmi szempontból — mondja az igazgatónő. — Ahol hattól ti­zennyolc éves korúak van­nak együtt, szépen kifejlőd­het a gondoskodó szeretet a nagyok részéről, a felnézős ragaszkodás a kicsik oldalá­ról, s ez az úttörők és a KISZ munkáját élettel tölti meg. — Neve lesz az új iskolá­nak? — Jó ideje törjük a fejün­ket A magyar orvosi nyelv megalapítójára, a 48-ban ha­ladó szerepet játszott nagy magyar orvosra, Bugát Pálra ■ gondoltunk. Fencsik Flóra Arccal a XX. század felé Modem magyarok * Külföldi mesterek A Corvina Kiadó A művé­szet kiskönyvtára című soro­zata hetvenedik kötetéhez közeledik. A méltán népsze­rű kis könyvecskék tömör pályképek; nívós reproduk­ciók segítségével ismertetik meg olvasóikat a külföldi és magyar képzőművészet nagy- jaival. Az olcsó ár és a vi­szonylag magas példányszám teszi a művészeti ismeretter­jesztés egyik legfontosabb, legmozgékonyabb eszközévé a változatos tematikájú so­rozatot. Jövőre a sorozat az eddigi­nél is nagyobb arányban foglalkozik majd századunk magyar és külföldi mesterei­vel. Még az idén négy kötet je­lenik meg: Bogdan Radu: Andreescu, Aradi Nóra: Fő­nyi Géza, Pap Gábor: Nagy István és László Gyula: Bor­sos Miklós című tanulmá­nya. A jövő évre tervezett kötetek még inkább a XX. századi művészet túlsúlyba kerülését ígérik. Aradi Nóra Dejneka, a neves szovjet fes­tő, grafikus és szobrász pá­lyafutását ismerteti; Bernáth Mária az expresszionizmus nagyhatású mestere, Munch művészetét elemzi; D. Fehér Zsuzsa a jeles alföldi festő, Kurucz D. István alkotásait mutatja be; Haulich Lenke Amos Imrének, a két világ­háború közötti magyar fes­tészet izgalmasan eredeti, tragikusan elhunyd; képvise­lőjének festészetét ismerteti; Kampis Antal pedig a ku- bizmus és több más stílus­törekvés alapítója, Georges Braque munkásságát elemzi. V. Markova tanulmánya Ve- necianovot, a múlt század jeles orosz festőjét mutatja be; Németh Lajos a neo- impresszionizmus egyik ala­pítója, Seurat festészetét elemzi, Pataky Dénes a francia impresszionizmus legjelentősebb mestere, Mo­net munkásságát ismerteti. Solymár István a neves mai magyar festőt, Bartha Lász­lót; Soós Gyula a XIX. szá­zadi magyar romantika ki­emelkedő szobrászát, Izsó Miklóst; Zolnay László pe­dig a század elején indult nagyhatású csoport, a Nyol­cak egyik vezető tagját, Márffy Ödönt mutatja be. A tématervből azonban sok minden hiányzik is. Ha csak példaként említünk olyan neveket, mint Siquei­ros, Max Ernst, Kokoschka, Diego Rivera, Chagall, Mondrian, Léger, sőt, a még vitathatóbb Kandinsky, Mi­ro, Klee, vagy Brancusi — jeleztük, mennyi teendő vár még a kiadóra. Reméljük, a sorozat tovább megy a meg­kezdett úton, és következe­tesen pótolni igyekszik a XX. századi művészet isme­retében mutatkozó hiányo­kat. (zs. i.) Középkori egyetem Érdekes tanulmány jelent meg a Pécsi Tudományegye­tem gondozásában „A pécsi egyetem a középkorban” címmel. 1967. szeptember 1- én lesz ugyanis hatszázadik évfordulója annak, hogy V. Orbán pápa aláírásával erő­sítette meg Nagy Lajos ki­rály pécsi egyetemalapító levelét. A közelgő jubileumi ünnepség előkészítésére bi- •zoítság alakult. Elhatároz­ták: 1966-ban tanulmánykö­tetet adnak közre a régi egye­temről. Dr. Csizmadia Andor dékán most megjelent mű­vében egykori forrásokra utalva írja, hogy nem sok­kal a mohácsi vész előtt Icét- ezren látogatták a pécsi egyetemet. Egy Párizs közelében élő olasz építész, Mario Zumpichiat Pisában volt valaha nászúton, s annak emlékére háza tetején kicsiben felépítette a ferde tornyot. Ez két évvel ezelőtt volt. Azóta még egy tornyot fejezett be, amely a londoni Big Ben kicsinyített mása. A kis Big Ben 3 méter 65 cm magas. □ FORMA ÉS TÉR a cí­me Barcsay Jenő most ké­szülő új művének, amely a nemzetközi sikert aratott „Művészeti anatómia” és az „Ember és drapéria” folyta­tása. n MAI MAGYAR KÖL­TŐK megzenésített verseiből rendeznek sanzonestet pén­tek este az írószövetségben. A műsor második felében a. Műszaki Egyetem Irodalmi Színpada lép fel, „Versasszo­ciációk prózára” című műso­rával. Október 1. — péntek KOSSUTH: 14.00: Hírek. — 14.03: Fúvósmu­zsika. — 14.20: Nem boszorkány­ság — technika. — 14.40: Moha bácsi, a törpe. — 13.09: üzenetek. — 15.40: A Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepén. — 16.00: Hírek. — 16.15: Köszöntjük a hajóépí­tőket! Zenés műsor. — 16.55: Ju­hász Gyula verseiből. — 17.00: Tánczene. — 18.CO: Mi történt a nagyvilágban? — 18.15: Hazánk hírei. — 18.20: Uj Zenei Újság. — 19.05: A mikrofon előtt: az Or­szágos Idegenforgalmi Hivatal vezetője. — 19.20: Tánczene. — 20.00: Esti Krónika. — 20.90: Ek­lézsia-megkövetés. Németh Lász­ló drámáiának rádióváltozata. — 22.00: Hírek. — 22.20: Sibelius Fesztivál 1965. Brigit Nilsson dal­estje. — 23.03: Népi zenekar. — 23.32: Zenekari muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: Könnyűzene. PETŐFI: 14.20: Jeanette McDonald és Eddy Nelson énekel. — 14.45: Énekszámok. — 15.00: Hírek. — 15.05: Délutáni hangverseny. — 16.20: Rádiójáték gyermekeknek. — 16.50: Az Alekszandrov együt­tes. — 17.00: Hirek. — 17.05: A zenekar története. Haydn szim­fonikus művészete. — 17.35: Elő­adás Mendeléről. —■ 17.55: Händel és Haydn-művek. — 18.20: Ma­gyar nóták. — 19.00: Hirek. — 19.05—22.00: Simoné Boccanegra. Verdi operájának közvetítése. Közben 19.36: Láttuk, hallottuk... — 20.51: Sevcsenko verseiből. — 20.55: Hírek. — 22.00: Ami a jövő hét zenei műsoraiból kimarad. — 23.00: Hírek. URH: 18.30: Hírek. — 18.35: Könnyű­zene. — 19.15: Sibelius-művek. — 20.10: Tánczene. — 21.00: Zongo­raművek. — 22.00: Operett- és filmzene. — 22.30: Hirek. Október 2. — szombat KOSSUTH: 4.30: Hirek. — 4.32—8.00: Reg­geli zene. Közben 5.30, 7.00: Reg­geli Krónika. — 5.00, 6.00, 6.30, 8.00: Hírek. — 8.20: Lányok, asz- szonyok ... — 8.40: Schütz: Ka­rácsonyi történet. — 9.25: Dallal tánccal a világ körül. — 10.00: Hírek. — 10.10: Fúvósátiratok. — 10.35: Eklézsia-megkövetés. Né­meth László drámájának rádió- változata. — 12.00: Hírek. — 12.15: Tánczene. — 13.00: Bikády György színészanekdotái. — 13.10: Operettrészletek. — 14.00: Hírek. — 14.20: Jancsó Adrienne és Mindszenti Ödön énekel. — 14.35: Sibelius-müvek. — 15.05: Ml tör­tént a héten a nagyvilágban? — 13.20: Operarészletek. — 16.00: Hí­rek. — 16.15: Hétvége ... Zenés műsor. PETŐFI: 4.30—10.33: Azonos a Kossuth Rádió műsorával. — 14.20: Köny- nyűzene. — 15.00: Hírek. — 15.05: Kórus. — 13.13: Ifjúsági Rádió. — 16.00: Heti hangversenykalauz. A TV MŰSORA PÉNTEKEN: 14.30: Élővilág (ism.). — 17.10: Fizika, a középiskolák II. oszt. számára. Egy test, több erő (ism.). — 17.40: Angol nyelv, (ism.). — 18.10: Az Iskola-tv pos­tája. Műsorkalauz — pedagógu­soknak. □ KUN BÉLA születésé­nek 80. évfordulójára, 1966. február 20-ra, megjelenik a Magvető gondozásában Kim Bélánénak, a nagy forradal­már özvegyének memoár­kötete. A könyv végigkíséri Kun Béla életútját, gyer­mekkorától az emigráció megpróbáltatásaiig. □ LATABÁR KÁLMÁN, aki amerikai turnén vesz részt, a napokban Los Ange­lesbe érkezett. Latabár hol­nap este mutatkozik be az amerikai közönségnek. □ LE CORBUSIER, a kö­zelmúltban tragikusan el­hunyt világhírű építész, „Az urbanisztikai gondolkodás” című népszerű tanulmányát hamarosan magyarul is meg­jelenteti a Gondolat Kiadó. □ NORVÉG LAKÁSMŰ­VÉSZETI KIÁLLÍTÁS nyí­lik szombaton az Ernst Mú­zeumban. A kiállítást a nor­vég külügyminisztérium és a Kulturális Kapcsolatok Inté­zete rendezi. Gyerekek! A távbeszélő mese­mondó műsora (171—888) október l-én, pénteken: A borbély és a szegényember (elmondja: Turgo- nyi Pál). Dunai Hangok Hétfőn érkezik Budapest­re a Dunai Hangok bolgár vegyeskar, amely magyaror­szági turnéja alkalmával ok­tóber 5-én a Zeneakadémián, 6-án a kecskeméti Katona József Színházban mutatko­zik be. A bolgár vendégek október 7-én Dunaújváros­ban a Munkásőrség Közpon­ti Férfikarával együtt ad­nak közös hangversenyt. Osztap Bender Magyarországon Két érdekes regény jelent meg a „Kozmosz” ifjúsági so­rozatban. Az egyik — Somor- jai József „Ólomkatonák” cí­mű regénye — a negyvenes évek elején, pesti munkás- fiatalok és diákok között ját­szódik. Főhőse Schütz Józsi, a forradalmi mozgalomban „Husszein” becenevet kapó, érettségizett nyomdászsegéd. Kalandjain, válságain, nehéz harcokat vállaló életút) ám keresztül, lakkozó egyszerű­sítés nélkül ismerkednek a fiatalok a jövőért küzdő leg­jobbak áldozatvállalásával. A szerzőnek személyes él­ményei fűződnek a felszaba­dulást közvetlenül megelőző, nehéz esztendők munkásmoz­galmához. S nyilván ez is se­gítette őt abban, hogy érde­kes alakokat és hiteles at­moszférát teremtsen. Mulatságos Ágoston György és Veress István „Ameriká­ból jöttem” című szatirikus regénye. Hősének — aki szinte a magyar Osztap Ben­der —, sikerül különböző linkségekkel pénzt, méghozzá nagyon sok pénzt keresnie, kihasználva különböző fogya­tékosságainkat. És a szer­zőknek is sikerült — némi szimplifikáció ellenére — ar­ra buzdítaniuk az olvasót, hogy ne engedje soha, senki­től „palira venni magát”: se rafinált ügyeskedőktől, se konok bürokratáktól. Modern Táncok Iskolájába: kétműszakban dolgozók táncun folyama október 3-án csak va sámap du. fél 5 órakor. Felnőt teknek 4-én este 7 órakor. Veze tó: Gyenes Rudolf. Majakovazki u. 58. Telefon: 138—716. 423—615 l f) TJX A T* Rnttkai, Október 3-an, A VÍGSZÍNHÁZ KAMARAELŐADÁSA . ' ' ^ 9-élU0'én „ónovcfRoinnv ANABRAG «I W este fél 8-óiakoi AZODRY SZÍNPADON Komédia 3 felvonásban Tábori, Kati

Next

/
Thumbnails
Contents