Esti Hírlap, 1966. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-01 / 77. szám
A TANÁCSELNÖK ELMONDJA: Mi várható Ferencvárosban? Ferencvárosi gondokról, panaszokról tanúskodnak azok a levelek, bejelentések, melyek szerkesztőségünkbe érkeztek. A lakosság problémáival dr. Bojtor Györgyhöz, a IX. kerületi Tanács elnökéhez fordultunk válaszért . A felszabadulás előtti 80 ezerről mintegy 120 ezerre nőtt a kerület lakosainak száma — mondotta. — Ha csupán azt az egyszerű igazságot említem, hogy több embernek több a gondja, máris érthető, miért nőttek meg apanaszok. Az egykori proletárnegyedek lakói: az Aszódi, Vágóhídi és Gubacsi telepiek szóvá tették az áruellátás, valamint a szolgáltatások egyenetlenségét: kevés az üzlet és a kisiparos a külső városrészeken. A kerületben 125 állami és szövetkezeti szolgáltató egység működik. Ez valóban kevés, ezért még 779 szerelő-javító kisiparosnak adtunk ki engedélyt. Csakhogy településbeli elosztódásuk kedvezőtlen: a belső kerületrészeken a Körúttól, a Kálvin tértől a Hámán Kató útig 712 kisiparos dolgozik, míg a külső településeken mindössze 50 —60. És ezek is mindinkább kiöregszenek, közülük mindössze 160 az ötven éven aluli. — A külső városrészben alig akad üzlethelyiség, ez jelenti a legnagyobb gondot. Átmenetileg úgy segítettünk, hogy magánlakásokon is engedélyeztük a szolgáltató tevékenységet. Végleges megoldást csak új üzletházaik jelenthetnek. Ezért már jövőre hozzáfognak a Gubacsi úton az első külterületi, hatalmas méretű üzletkombinát felépítéséhez, amelyben — a többi között — KftZÉRT. vendéglátó egység és orvosi rendelő is működik. Harmincezer ember gondja a levegőszennyeződés. A József Attila lakótelep szomszédságában a Budapesti Vegyiművek és az Állati Takarmányokat Előállító Vállalat gyárkéményei ontják a füstöt, a gyárudvarokon felhalmozott állati hulladékok és az enyvfőzés bűze még csak tetézi a panaszokat. Az országgyűlés gazdasági bizottsága már nyolc esztendeje határozatot hozott a takarmánygyár kitelepítéséről. Az anyagi feltételeket is megteremtette, 120 milliót áldoz erre a népgazdaság. Miért késik a végrehajtás? Másfél esztendeig azon folyt a vita, hová települjön a takarmánygyár: Taksonyba vagy Tökölön túlra Úgy tűnik, ez megoldódott: szakemberek úgy döntöttek, csak Tököl jöhet számításba. Az új gyárépület — hírek szerint — mégis csak 1969-ben készül el. Nem lehetne valamivel gyorsabban cselekedni ? A bölcsődei férőhelyek, elhelyezési nehézségek miatt is több észrevételt tett a lakosság. — A bölcsődei férőhelyek száma két évtized alatt 23- szorosára nőtt, és ma már 23 bölcsődében 1400 kisgyermeket tudunk elhelyezni, ez mégsem elegendő — hangsúlyozta a tanácselnök. — Különösen nehéz a helyzet az új lakótelepeken, ahová kizárólag többgyermekes családok költöznek. Már mi is szóvá tettük, hogy a jelenleg érvényes, és ezer lakosra megállapított bölcsődei férőhelynorma ezeken a helyeken nem elégíti ki a szükségletet, ezen változtatni kell. Máris megszületett az első eredmény: épp a napokban adjuk át a kerület 24-ik bölcsődéjét. (szőke) 2)ernó oldal •xv\\\\\\\\v\\\\\wvw* KÉS - UÜU-ÁJJOS Egészségügyi cikkek, orvosi előadások nyomán újból és újból kapjuk a legkomolyabb intelmeket, hogy mindenki ügyeljen testsúlyára, és ne szedjen össze fölösleges kilókat. Avult ma már gyerekkorunk jó öreg háziorvosának az a véleménye, hogy az idegeknek legjobb ágy a zsírpárna. Nincs nap, hogy rádióban, tévében, újságban ne látnánk, hallanánk, mennyi veszedelemmel jár a hízás. És noha mindenki tudja, mennyire helyénvaló volna, vonalainak karcsúságát megőrizni szinte senki nem képes. Hosszú ideje tűnődöm, hogy mi lehet az oka, és most — egy kísérletből — azt hiszem, rájöttem. Késkérdés az egész. Művészi fantáziával megáldott pékek és igényesebb közért késkezelők szeretik akként szelni kettőbe a kenyeret, hogy vágásuk nyomán ferde sík határolja a fél veknit. Az így nyert ellipszis két akkora területű, mint amikor merőlegesen eresztik bele a kardot, és a kenyér csodálatos magasságúnak mutatkozik. Tagadhatatlan, hogy igen hatásos kirakati műremek. A kenyér az üvegen keresztül oly impozánsan dagad, mintha azon melegében repült volna be Hódmezővásárhelyről. Persze, amíg csak a kirakat számára nyírják a pupát ily nagyvonalúan, semmi baj. Elvégre almával, szőlővel kapcsolatban szerzett élettapasztalatokból már nagyon jól tudjuk, hogy más a kirakat, és más a rideg való. Különbség van közszemlére kitett áru pompája, és a vevő markába nyomottnak egyszerűsége között. Nincs oly balga kuncsaft, ki azt gondolná az ő elméjében, hogy a tepertő, amelyet zsírosacskóban hazavisz, a legtávolabbról is hasonlít ama diadalmas, dölyfös, reprezentatív Nagy Pörchöz, mely hentesüzletek tárlójának márványpolcain az utcai járókelők megbűvölésére hivatott. Régi dolog, hogy a kirakat, az kirakat,acskó, azacskó. Nem ez a baj. Helyesebben szólva éppen az a baj, hogy nem ez a baj, hanem az, hogy a színvonalra törekvő kenyérmívesek nemcsak a kirakat számára alkotnak művészit. Sajnos, a vevő szatyrába is megcsuszamlott felületű kilókat metszenek... Otthon aztán állsz, és tanácstalanul nézel a ferde síkú döfire. Hogyan tovább? Kiskéseddel tépelődve kerülgeted, és fontolgatod, miképpen folytasd a kerge parabolát. Próbálsz kiegyenlítő vágást alkalmazni, és kapsz egy ék alakú testet, dinnyeszeletre emlékeztető gömbháromszöget, melynek — déli szélességben — kétujjnyi héja van, ám észak felől nincs természetes határa. És csak többszöri faragcsikálás után tér vissza az egyensúly, de mire kedvedre való karéjokat szelhetnél, oda az egész kiló. És a legnagyobb tipródás közepette pillantottam meg a dauerolt kést. Mert egy idő óta van a kirakatban fűrészfogú, csipkézett, és van főleg hullámos élű svéd. És azonnal világos lett előttem, hogy srégen indított kenyérszelés zökkenő nélkül csak úgy folytatható, ha közel akkora fegyvert ragadok, mint amekkorával a staféta első tagja rajtolt. Azonnal megvettem, nyele kilóg a ládából, de azóta én is tudok olyan stégeket termelni, mint a legnevesebb mesterek. Öröm egyfelől, másfelől aggodalom. Kiderült ugyanis, hogy szépnek szép, ám nagykéssel csak nagy szelet nyeshető. És nem csak kenyérből. Tegnap vettem az első próbasonkát, és a svéd hullámos akkora szögeket hasít belőle, mint a két tenyerem. Sürgősen megfékezni a svéd csodafegyvert, mert ha divatjuk általános lesz, végképp elhízik a nemzet. Kisjó A virágos házaspár ARANYJELVÉNY A SZÉP BUDAPESTÉRT Éremgyűjtemény, aranyjelvények — első díjak — után mentem Kőbányára: aranyhullás volt a Liget utcában. Magyar Lajos, meg a felesége a kerületi tanács elnökéhez készülődött; délután ötre voltak hivatalosak, átvenni, hazavinni az újabb aranyakat. Két aranyérmet kellett vitrinbe tenni a régiek mellé: párosával gyűjtenek. Igaz, az asszony vezet, ő már három aranyjelvényt kapott, a férj csak kettőt. Vita, veszekedés azonban nem támad ebből: „Családban van mind, az a lényeg.” Ez az újabb két aranyjelvény a „Szép Budapestért”érem talán csak az ölükbe hullt, az előző csillogása vonzotta őket? Az asszony azt mondja: „500 óra társadalmi munkát végeztünk, de külön-külön.” Mintha 41 napot dolgoztak volna egyhuzamban, pihenés nélkül a múlt évben. „A férjem nagyon szereti a tisztaságot, a virágokat.’’ A Liget utcában, a húszas számú házban nagy udvart vettek gondozásukba. Kapáltak, ástak, gyomláltak, locsoltak. Tavaly száz rózsatövet ültettek el, júniusban pompázott a ház. Aztán nem elégedtek meg az udvarral sem, kint a ház előtt a járdát is teleültették virágokkal. „A virágos ház” — így ismerik Kőbányán a Liget utcai házat. A gyerekek meg így emlegetik, a virágok, gondozott ágyások gazdáit: „A virágos Magyar bácsi és a virágos Magyar néni.” A jelvényeket tegnap kiosztották, föltehetem a kérdéseket, hisz így szokás, a győzteseket megkérdik a győzelem után. Csak a feleséggel tudtam beszélgetni, a férj dolgozik ilyenkor, az Északi Járműjavító lakatosa. — Mikor jut idegük ennyi munkára? — Délutánonként. A szombat délután, meg a vasárnap teljesen a miénk. — Szórakozni nem járnak? — Nekem itt van a család, de a férjem sem megy sehova, sem meccs, sem poharazgatás nem érdekli, csak a kert, a virágok és a ház. — A múlt héten mit dolgoztak? — Fölástuk a kertet az udvaron és kinn a ház előtt. A férjem befestette a földszinti lakások ajtajait is. Nem hagy ki egyetlen lakást sem. — Nem fáradnak el a sok munkában? — A magunk örömére csináljuk. El sem lehet képzelni, milyen kellemes a hangulat ebben a nagy házban tavaszi-nyári vasárnapokon, mikor a lakók kint üldögélnek, sétálgatnak a virágok között. Pesti bérházakból idejár sok rokon, mert azt mondják, olyan szép itt és olyan jó a levegő, mintha kirándulnának a zöldbe, k.es. A nagy ellenség ellenfele Rosszindulatú daganatok ♦ A mikroszkóp fontossága Komplex kezelés ♦ A beteg sejtek pusztítói A név fogalom. Dr. Kellner Béla, a rákikutatás professzora tekintély itthon és ismert világszerte: 1928 óta száznál több tudományos közleményt jelentetett meg. — A rosszindulatú daganatok tulajdonsága, hogy beszűrik a környező szöveteket, közben határuk elmosódik és a nyirokcsomókban, illetve a szervekben az eredeti daganathoz hasonló áttéteket képeznek. Elméletem szerint: az áttétek képződése a daganatban bekövetkezett szétesési folyamatokkal áll kapcsolatban — mondotta munkájáról. — A szövet rohamos burjánzását a táplálórendszer nem tudja követni, s a daganat kisebb-nagyobb részei törvényszerűen elpusztulnak. A daganatszövet pusztulása egyes területek fellazulásához, egyes sejtek kiszabadulásához vezet. A környezetükből kiszabaduló daganatos sejtek eleinte a külvilág felé szóródnak. Később a különvált daganatsejtek áttörnek a daganat közvetlen környezetébe, majd a nyirok-, illetve a véráramba kerülnek. Alapjában ezekből a sejtekből képződnek az áttétek. Képződésük az elsodródó sejtek számétól, minőségétől, a szervezet úgynevezett lebontó tevékenységétől és a talajtól függ, ahová ezek a sejtek kerülnek. Leningrádtól Moszkváig A magyar tudós életútja röviden: Pécsett doktorált, Entz Béla mellett kórboncnok, előbb magántanár, később kórházi főorvos, 1947- től egyetemi tanár, 1954-től az Onkopathológiai Kutató Intézet vezetője. — A daganatból tovasodródó sejtek először a daganat közvetlen környezetében telepednek meg — folytatódik a magyarázat. — E rákmenti áttétek jelenlétét vagy hiányát mikroszkópi vizsgálattal meg lehet állapítani. Ha áttétek a daganat mentén még nem képződtek, többnyire távolabbi áttétek sincsenek. Viszont jelenlétük amellett szól, hogy valószínűleg távolabbi áttétek is képződtek. Az összefüggéseket több évtizede vizsgálom. Az eddigi eredmények bizonyítják, a szövettani lelet és a klinikai lefolyás között 15 —30 százalékos az eltérés. Az utóbbi években egyik legfőbb törekvésem annak tisztázása, mi az eltérés oka. A gyakorlati alkalmazás tekintetében jelentős, hogy már műtét közben szövettani metszetek készíthetők, ezekről leolvasható, képezett-e a rák közvetlen környezetében áttétet, vagy sem. Ez fontos a további kezelés szempontjából. Dr. Kellner Béla tucatnál több országban járt. Hoszszabb tanulmányúton volt Leningrádban. Ellátogatott — egyebek között — a stockholmi Karolinska Intézetbe. Előadásokat tartott az Egyesült Államokban, felszólalt a londoni világkongresszuson, elnökölt moszkvai tudományos tanácskozásomtek osztódását. E méreggel sok kutató egyidőben kezdte el kísérleti állatok átoltható daganatának kezelését. A Colchicin és az ugyanilyen hatású Podophyllin, valamint a mustárnitrogén nemcsak a daganatot pusztítja, hanem károsít egyes szerveket, így mindenekelőtt a vérképzőrendszert és a béltraktust. Munkatársaimmal óráról órára követtük az anyagok hatására történő szövettani változásokat. Ezen az úton olyan módszerek birtokába jutottunk, amelyek felvilágosítást adnak arra: milyen daganatgátló hatás várható egy szertől. A Magyarországon előállított és általunk vizsgált vegyületek közül eddig öt bizonyult gyógyszerként használhatónak. A legismertebb a Gyógyszeripari Kutató Intézetben szintetizált Degranol. A chemotherapiás szerekkel ma még csak egyes daganatoknál, elsősorban a fehérvérűségnél tudunk javulást elérni, sokszor sikerült a beteg életét meghosszabbítani. Gyógyulást azonban csak a klasszikusnak számító műtéti, illetve sugártherápiától várhatunk. Időben, időben! Kiváló orvos. Hatvan éven túl. A fia egyetemi hallgató — villamosmérnöki karon. Szabad idejében (van ilyen?) szépirodalmat olvas. Szereti a képzőművészetet is, kedves festői Monet, Van Gogh, Brueghel. — A daganatok gyógyításánál alapvető, mikor történik a műtét, mikor kezdődik a sugár-, illetőleg chemotherápiás kezelés — dr. Kellner Béla szavait jegyezzük. — Ha a daganat még nem képezett áttéteket, akkor a műtét és az utána alkalmazott sugárkezelés — a legtöbb betegnél — sikerrel jár. Ezek a gyógymódok ma még sokkal hatékonyabbak a chemotherapiás kezelésnél. Ezért a gyógyszeres kezelést az előbbiek után szokás alkalmazni. Tapasztalat: a szervezetbe sodródó, de meg nem telepedett daganatsejtek chemotherapiás szerekkel biztosabban elpusztíthatók, mint megtelepedésük után. Intézetünkben a vizsgálatok egyik legfontosabb ága az áttétek képzésének gyógyszeres megakadályozása. Átoltható daganatok sejtjeit a véráramba juttatjuk és ezzel párhuzamosan visszük a kísérleti állatok szervezetébe a vizsgálandó vegyületet. Az átoltható daganatok között vannak egy-egy gyógyszerrel szemben nagyon érzékenyek. Ezeknél 80—100 százalékos gyógyulást sikerült elérni. Más átoltható daganatok ellenállóbbak, itt legfeljebb az állatok egyharmada-fele marad életben. Világtekintély — A vizsgálatok célja: a klasszikus gyógymódok mellett és azokkal párhuzamosan a gyógyszeres kezelés bevezetése. Sok adat bizonyítja, hogy a „komplex kezelés” az eredményeiket, a gyógyulás lehetőségét lényegesen javítja. Legfontosabb: olyan gyógyszerek keresése, amelyek elpusztítják a daganatsejteket, ugyanakkor minél enyhébb elváltozást okoznak a szerveken. Az intézetben a chemotherápiás szerek okozta szövettani változások vizsgálata és az áttétek képzésének megakadályozása az utóbbi években a fő feladat. A Magyar Tudományos Akadémia levelező, a Royal Society of Medicin külső tagja. Az Egészségügyi Világszervezet 1965-ben alakított Nemzetközi Rákkutató Központja Tudományos Tanácsának tagja. Tekintély itthon, és ismert világszerte. László Miklós A rákkutató munka közben. A mikroszkópnál dr. Kellner Béla. Öt gyógyszer — 1941-ben kezdtem chemotherapiás vizsgálataimat a Colchicinnel, az őszi kikerics mérgével — gyakorlati kutatását ismerteti a professzor. — Felfedezték, hogy ez az anyag akadályozza, időlegesen felfüggeszti a sej