Esti Hírlap, 1966. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-01 / 77. szám

A TANÁCSELNÖK ELMONDJA: Mi várható Ferencvárosban? Ferencvárosi gondokról, panaszokról tanúskodnak azok a levelek, bejelentések, melyek szerkesztőségünkbe érkeztek. A lakosság problé­máival dr. Bojtor György­höz, a IX. kerületi Tanács elnökéhez fordultunk vála­szért . A felszabadulás előtti 80 ezerről mintegy 120 ezer­re nőtt a kerület lakosainak száma — mondotta. — Ha csupán azt az egyszerű igaz­ságot említem, hogy több embernek több a gondja, máris érthető, miért nőttek meg a­­panaszok. Az egykori proletárne­­gyedek lakói: az Aszódi, Vá­góhídi és Gubacsi telepiek szóvá tették az áruellátás, valamint a szolgáltatások egyenetlenségét: kevés az üzlet és a kisiparos a kül­ső városrészeken.­­ A kerületben 125 álla­mi és szövetkezeti szolgálta­tó egység működik. Ez va­lóban kevés, ezért még 77­9 szerelő-javító kisiparosnak adtunk ki engedélyt. Csakhogy településbeli el­­osztódásuk kedvezőtlen: a belső kerületrészeken a Körúttól, a Kálvin tértől a Hámán Kató útig 712 kis­iparos dolgozik, míg a külső településeken mindössze 50 —60. És ezek is mindinkább kiöregszenek, közülük mind­össze 160 az ötven éven aluli. — A külső városrészben alig akad üzlethelyiség, ez jelenti a legnagyobb gondot. Átmenetileg úgy segítettünk, hogy magánlakásokon is engedélyeztük a szolgáltató tevékenységet. Végleges megoldást csak új üzletházaik jelenthetnek. Ezért már jövőre hozzáfognak a Gubacsi úton az első kül­területi, hatalmas méretű üzletkombinát felépítésé­hez, amelyben — a többi között — KftZÉRT. ven­déglátó egység és orvosi rendelő is működik. Harmincezer ember gond­ja a levegőszennyeződés. A József Attila lakótelep szom­szédságában a Budapesti Vegyiművek és az Állati Ta­karmányokat Előállító Vál­lalat gyárkéményei ontják a füstöt, a gyárudvarokon fel­halmozott állati hulladékok és az enyvfőzés bűze még csak tetézi a panaszokat. Az országgyűlés gazdasági bi­zottsága már nyolc esztende­je határozatot hozott a ta­­­­karmánygyár kitelepítéséről. Az anyagi feltételeket is megteremtette, 120 milliót áldoz erre a népgazdaság. Miért késik a végrehajtás? Másfél esztendeig azon folyt a vita, hová települ­jön a takarmánygyár: Taksonyba vagy Tökölön túlra Úgy tűnik, ez megoldódott: szakemberek úgy döntöttek, csak Tököl jöhet számítás­ba. Az új gyárépület — hí­rek szerint — mégis csak 1969-ben készül el. Nem le­hetne valamivel gyorsabban cselekedni ? A bölcsődei férőhelyek, elhelyezési nehézségek miatt is több észrevételt tett a la­kosság. — A bölcsődei férőhelyek száma két évtized alatt 23- szorosára nőtt, és ma már 23 bölcsődében 1400 kisgyerme­ket tudunk elhelyezni, ez mégsem elegendő — hang­súlyozta a tanácselnök. — Különösen nehéz a helyzet az új lakótelepeken, ahová kizárólag többgyermekes családok költöznek. Már mi is szóvá tettük, hogy a je­lenleg érvényes, és ezer la­kosra megállapított bölcső­dei férőhelynorma ezeken a helyeken nem elégíti ki a szükségletet, ezen változtat­ni kell. Máris megszületett az első eredmény: épp a na­pokban adjuk át a kerület 24-ik bölcsődéjét. (szőke) 2)ernó oldal •xv\\\\\\\\v\\\\\wvw* KÉS - UÜU-ÁJJOS Egészségügyi cikkek, orvo­si előadások nyomán újból és újból kapjuk a legkomo­lyabb intelmeket, hogy min­denki ügyeljen testsúlyára, és ne szedjen össze fölösle­ges kilókat. Avult ma már gyerekkorunk jó öreg házi­orvosának az a véleménye, hogy az idegeknek legjobb ágy a zsírpárna. Nincs nap, hogy rádióban, tévében, új­ságban ne látnánk, halla­nánk, mennyi veszedelem­mel jár a hízás. És noha min­denki tudja, mennyire he­lyénvaló volna, vonalainak karcsúságát megőrizni szin­te senki nem képes. Hosszú ideje tűnődöm, hogy mi lehet az oka, és most — egy kísérletből — azt hiszem, rájöttem. Késkérdés az egész. Művészi fantáziával meg­áldott pékek és igényesebb közért­ késkezelők szeretik akként szelni kettőbe a ke­nyeret, hogy vágásuk nyo­mán ferde sík határolja a fél veknit. Az így nyert el­lipszis két akkora területű, mint amikor merőlegesen eresztik bele a kardot, és a kenyér csodálatos magassá­gúnak mutatkozik. Tagadhatatlan, hogy igen hatásos kirakati műremek. A kenyér az üvegen keresztül oly impozánsan dagad, mint­ha azon melegében repült volna be Hódmezővásárhely­ről. Persze, amíg csak a kira­kat számára nyírják a pupát ily nagyvonalúan, semmi baj. Elvégre almával, szőlő­vel kapcsolatban szerzett élettapasztalatokból már na­gyon jól tudjuk, hogy más a kirakat, és más a rideg va­ló. Különbség van közszem­lére kitett áru pompája, és a vevő markába nyomott­nak egyszerűsége között. Nincs oly balga kuncsaft, ki azt gondolná az ő elméjében, hogy a tepertő, amelyet zsí­ros­acskóban hazavisz, a legtávolabbról is hasonlít ama diadalmas, dölyfös, reprezentatív Nagy Pörchöz, mely hentesüzletek tárlójá­nak márványpolcain az utcai járókelők megbűvölésére hi­vatott. Régi dolog, hogy a kirakat, az kirakat,­acskó, az­acskó. Nem ez a baj. Helyesebben szólva éppen az a baj, hogy nem ez a baj, hanem az, hogy a színvonal­ra törekvő kenyérmívesek nemcsak a kirakat számá­ra alkotnak művészit. Saj­nos, a vevő szatyrába is megcsuszamlott felületű ki­lókat metszenek... Otthon aztán állsz, és ta­nácstalanul nézel a ferde sí­kú döfire. Hogyan tovább? Kisk­éseddel tépelődve ke­rülgeted, és fontolgatod, miképpen folytasd a kerge parabolát. Próbálsz kiegyen­lítő vágást alkalmazni, és kapsz egy ék alakú testet, dinnyeszeletre emlékeztető gömbháromszöget, melynek — déli szélességben — két­­ujjnyi héja van, ám észak felől nincs természetes hatá­ra. És csak többszöri farag­­csikálás után tér vissza az egyensúly, de mire kedved­re való karéjokat szelhetnél, oda az egész kiló. És a legnagyobb tipródás közepette pillantottam meg a dauerolt kést. Mert egy idő óta van a kirakatban fű­­részfogú, csipkézett, és van főleg hullámos élű svéd. És azonnal világos lett előttem, hogy srégen indított kenyér­­szelés zökkenő nélkül csak úgy folytatható, ha közel akkora fegyvert ragadok, mint amekkorával a staféta első tagja rajtolt. Azonnal megvettem, nyele kilóg a lá­dából, de azóta én is tudok olyan stégeket termelni, mint a legnevesebb meste­rek. Öröm egyfelől, másfelől aggodalom. Kiderült ugyan­is, hogy szépnek szép, ám nagykéssel csak nagy szelet nyeshető. És nem csak ke­nyérből. Tegnap vettem az első próbasonkát, és a svéd hullámos akkora szögeket hasít belőle, mint a két te­nyerem. Sürgősen megfékezni a svéd csodafegyvert, mert ha divatjuk általános lesz, vég­képp elhízik a nemzet. Kisjó A virágos házaspár ARANYJELVÉNY A SZÉP BUDAPESTÉRT Éremgyűjtemény, arany­jelvények — első díjak — után mentem Kőbányára: aranyhullás volt a Liget ut­cában. Magyar Lajos, meg a felesége a kerületi tanács elnökéhez készülődött; dél­után ötre voltak hivatalo­sak, átvenni, hazavinni az újabb aranyakat. Két arany­érmet kellett vitrinbe tenni a régiek mellé: párosával gyűjtenek. Igaz, az asszony vezet, ő már három aranyjelvényt kapott, a férj csak kettőt. Vita, veszekedés azonban nem támad ebből: „Család­ban van mind, az a lényeg.” Ez az újabb két aranyjel­vény a „Szép Budapestért”­­érem talán csak az ölükbe hullt, az előző csillogása vonzotta őket? Az asszony azt mondja: „500 óra társa­dalmi munkát végeztünk, de külön-külön.” Mintha 41 na­pot dolgoztak volna egyhu­zamban, pihenés nélkül a múlt évben. „A férjem na­­gyon szereti a tisztaságot, a virágokat.’’ A Liget utcában, a húszas számú házban nagy udvart vettek gondozásukba. Kapál­tak, ástak, gyomláltak, lo­csoltak. Tavaly száz rózsatö­vet ültettek el, júniusban pompázott a ház. Aztán nem elégedtek meg az udvarral sem, kint a ház előtt a járdát is teleültették virágokkal. „A virágos ház” — így ismerik Kőbányán a Liget utcai há­zat. A gyerekek meg így em­legetik, a virágok, gondozott ágyások gazdáit: „A virágos Magyar bácsi és a virágos Magyar néni.” A jelvényeket tegnap ki­osztották, föltehetem a kér­déseket, hisz így szokás, a győzteseket megkérdik a győzelem után. Csak a fele­séggel tudtam beszélgetni, a férj dolgozik ilyenkor, az Északi Járműjavító lakatosa. — Mikor jut idegük ennyi munkára? — Délutánonként. A szom­bat délután, meg a vasárnap teljesen a miénk. — Szórakozni nem járnak? — Nekem itt van a család, de a férjem sem megy seho­va, sem meccs, sem poharaz­­gatás nem érdekli, csak a kert, a virágok és a ház. — A múlt héten mit dol­goztak? — Fölástuk a kertet az ud­varon és kinn a ház előtt. A férjem befestette a földszinti lakások ajtajait is. Nem hagy ki egyetlen lakást sem. — Nem fáradnak el a sok munkában? — A magunk örömére csi­náljuk. El sem lehet képzel­ni, milyen kellemes a han­gulat ebben a nagy házban tavaszi-nyári vasárnapokon, mikor a lakók kint üldögél­nek, sétálgatnak a virágok között. Pesti bérházakból idejár sok rokon, mert azt mondják, olyan szép itt és olyan jó a levegő, mintha ki­rándulnának a zöldbe, k.­es. A nagy ellenség ellenfele Rosszindulatú daganatok ♦ A mikroszkóp fontossága Komplex kezelés ♦ A beteg sejtek pusztítói A név fogalom. Dr. Kellner Bé­la, a rákikutatás professzora tekin­tély itthon és is­mert világszerte: 1928 óta száznál több tudományos közleményt jelen­tetett meg. — A rosszindu­latú daganatok tulajdonsága, hogy beszűrik a környező szövete­ket, közben hatá­ruk elmosódik és a nyirokcsomók­ban, illetve a szervekben az eredeti daganat­hoz hasonló átté­teket képeznek. Elméletem sze­rint: az áttétek képződése a daga­natban bekövet­kezett szétesési folyamatokkal áll kapcsolatban — mondotta munká­járól. — A szövet rohamos burján­zását a tápláló­rendszer nem tud­ja követni, s a daganat kisebb-nagyobb ré­szei törvényszerűen elpusz­tulnak. A daganatszövet pusztulása egyes területek fellazulásához, egyes sejtek kiszabadulásához vezet. A környezetükből kiszabaduló daganatos sejtek eleinte a külvilág felé szóródnak. Ké­sőbb a különvált daganat­sejtek áttörnek a daganat közvetlen környezetébe, majd a nyirok-, illetve a vér­áramba kerülnek. Alapjában ezekből a sejtekből képződ­nek az áttétek. Képződésük az elsodródó sejtek számétól, minőségétől, a szervezet úgynevezett lebontó tevé­kenységétől és a talajtól függ, ahová ezek a sejtek kerülnek. Leningrádtól Moszkváig A magyar tudós életútja röviden: Pécsett doktorált, Entz Béla mellett kórbonc­nok, előbb magántanár, ké­sőbb kórházi főorvos, 1947- től egyetemi tanár, 1954-től az Onkopathológiai Kutató Intézet vezetője. — A daganatból tovasod­ródó sejtek először a daga­nat közvetlen környezetében telepednek meg — folytató­dik a magyarázat. — E rák­menti áttétek jelenlétét vagy hiányát mikroszkópi vizsgá­lattal meg lehet állapítani. Ha áttétek a daganat men­tén még nem képződtek, többnyire távolabbi áttétek sincsenek. Viszont jelenlé­tük amellett szól, hogy való­színűleg távolabbi áttétek is képződtek. Az összefüggése­ket több évtizede vizsgálom. Az eddigi eredmények bizo­nyítják, a szövettani lelet és a klinikai lefolyás között 15 —30 százalékos az eltérés. Az utóbbi években egyik legfőbb törekvésem annak tisztázása, mi az eltérés oka. A gyakorlati alkalmazás te­kintetében jelentős, hogy már műtét közben szövetta­ni metszetek készíthetők, ezekről leolvasható, képe­zett-e a rák közvetlen kör­nyezetében áttétet, vagy sem. Ez fontos a további kezelés szempontjából. Dr. Kellner Béla tucatnál több országban járt. Hosz­­szabb tanulmányúton volt Leningrádban. Ellátogatott — egyebek között — a stock­holmi Karolinska Intézetbe. Előadásokat tartott az Egye­sült Államokban, felszólalt a londoni világkongresszu­son, elnökölt moszkvai tudo­mányos tanács­kozásom­­tek osztódását. E méreggel sok kutató egyidőben kezdte el kísérleti állatok átoltható daganatának kezelését. A Colchicin és az ugyanilyen hatású Podophyllin, valamint a mustárnitrogén nemcsak a daganatot pusztítja, hanem károsít egyes szerveket, így mindenekelőtt a vérképző­­rendszert és a béltraktust. Munkatársaimmal óráról órára követtük az anyagok hatására történő szövettani változásokat. Ezen az úton olyan módszerek birtokába jutottunk, amelyek felvilá­gosítást adnak arra: milyen daganatgátló hatás várható egy szertől. A Magyarorszá­gon előállított és általunk vizsgált vegyületek közül ed­dig öt bizonyult gyógyszer­ként használhatónak. A leg­ismertebb a Gyógyszeripari Kutató Intézetben szinteti­zált Degranol. A chemothe­rapiás szerekkel ma még csak egyes daganatoknál, el­sősorban a fehérvérűségnél tudunk javulást elérni, sok­szor sikerült a beteg életét meghosszabbítani. Gyógyu­lást azonban csak a klasszi­kusnak számító műtéti, illet­ve sugártherápiától várha­tunk. Időben, időben! Kiváló orvos. Hatvan éven túl. A fia egyetemi hallgató — villamosmérnöki karon. Szabad idejében (van ilyen?) szépirodalmat olvas. Szereti a képzőművészetet is, kedves festői Monet, Van Gogh, Brueghel. — A daganatok gyógyítá­sánál alapvető, mikor törté­nik a műtét, mikor kezdő­dik a sugár-, illetőleg che­­motherápiás kezelés — dr. Kellner Béla szavait jegyez­zük. — Ha a daganat még nem képezett áttéteket, ak­kor a műtét és az utána al­kalmazott sugárkezelés — a legtöbb betegnél — sikerrel jár. Ezek a gyógymódok ma még sokkal hatékonyabbak a chemotherapiás kezelésnél. Ezért a gyógyszeres kezelést az előbbiek után szokás al­kalmazni. Tapasztalat: a szervezetbe sodródó, de meg nem telepedett daganatsejtek chemotherapiás szerekkel biztosabban elpusztíthatók, mint megtelepedésük után. Intézetünkben a vizsgálatok egyik legfontosabb ága az áttétek képzésének gyógysze­res megakadályozása. Átolt­ható daganatok sejtjeit a véráramba juttatjuk és ezzel párhuzamosan visszük a kí­sérleti állatok szervezetébe a vizsgálandó vegyületet. Az átoltható daganatok között vannak egy-egy gyógyszerrel szemben nagyon érzékenyek. Ezeknél 80—100 százalékos gyógyulást sikerült elérni. Más átoltható daganatok el­lenállóbbak, itt legfeljebb az állatok egyharmada-fele ma­rad életben. Világtekintély — A vizsgálatok célja: a klasszikus gyógymódok mel­lett és azokkal párhuzamo­san a gyógyszeres kezelés be­vezetése. Sok adat bizonyítja, hogy a „komplex kezelés” az eredményeiket, a gyógyulás lehetőségét lényegesen javít­ja. Legfontosabb: olyan gyógyszerek keresése, ame­lyek elpusztítják a daganat­sejteket, ugyanakkor minél enyhébb elváltozást okoznak a szerveken. Az intézetben a chemotherápiás szerek okoz­ta szövettani változások vizs­gálata és az áttétek képzésé­nek megakadályozása az utóbbi években a fő feladat. A Magyar Tudományos Akadémia levelező, a Royal Society of Medicin külső tagja. Az Egészségügyi Vi­lágszervezet 1965-ben alakí­tott Nemzetközi Rákkutató Központja Tudományos Ta­nácsának tagja. Tekintély itthon, és ismert világszerte. László Miklós A rákkutató munka közben. A mikro­szkópnál dr. Kellner Béla. Öt gyógyszer — 1941-ben kezdtem che­­motherapiás vizsgálataimat a Colchicinnel, az őszi kike­rics mérgével — gyakorlati kutatását ismerteti a pro­fesszor. — Felfedezték, hogy ez az anyag akadályozza, időlegesen felfüggeszti a sej­

Next