Esti Hírlap, 1966. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-02 / 102. szám
és felvonulás a Vörös téren • Világszerte tüntettek *"* -*y • * j az imperializmus ellen Verőfényes, gyönyörű, májusi reggel köszöntötte tegnap a budapestieket. Már nyolc óra után valóságos népvándorlás kezdődött a városban, buszokon, villamoson, gyalogosan tíz- és százezrek igyekeztek a felvonulási tér közelébe, a gyülekezőhelyekre. Jó hangulatban teltek a várakozás percei: a műkedvelő együttesek műsorokat rögtönöztek, szóltak a táskarádiók. Kilenc óra után már útra készen állt a budapesti gyárak, hivatalok, intézmények dolgozóinak serege, a lelátókon elfoglalták helyüket az ünnepség vendégei, a magyar Bevezető szavaiban a SZOT főtitkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében köszöntötte a főváros, hazánk, a magyar városok és falvak dolgozó népét; mindazokat, akik szabad hazánk felvirágzásán, népünk boldogulásán munkálkodnak. — Május elsejének ünnepén — mondta a továbbiakban — köszöntjük, és szeretettel üdvözöljük nemzetközi osztálytestvéreinket, a Szovjetunió és a többi szocialista ország dolgozóit, munkásait. Elvtársi üdvözletünket küldjük a tőkés országokban élő és harcoló munkástestvéreinknek. Szolidaritásunkról és együttérzésünkről biztosítjuk a szabadságukért és függetlenségükért, az imperializmus ellen harcoló népeket. — Elvtársak! Május elseje közel egy évszázada szimbólum. Szimbóluma nemcsak a természet, hanem a társadalom újjáéledésének is. Ezért van az, hogy az uralkodó osztályok örökkévalóságba vetett hitét összezúzó munkás-munkásmozgalom veteránjai, a budapesti diplomáciai képviseletek tagjai és huszonhárom külföldi küldöttség. Tíz óra előtt néhány perccel elfoglalta helyét a díszemelvényen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kállai Gyula, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, dr. Münnich Ferenc, Nemes Dezső, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint osztály ezen a tavaszi napon tartja nagy harci seregszemléjét. Jelképes és szép egybeesés ez. Azt szimbolizálja, hogy az emberiség tavaszát, Brutyó János, a Politikai Bizottság póttagja, a SZOT elnöke, Németh Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Sarlós István, Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke, Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és Egri Gyula, a Magyar Testnevelési és Sporttanács elnöke. A nemzetközi munkásosztály nagy ünnepén Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára köszöntötte a főváros és az ország dolgozó népét, kiteljesedő jövőjét a munkásosztály eszméi, a szocializmus, a kommunizmus valóra váltása jelenti. — A nemzetközi munkás-szoldarításnak ezen a nagy ünnepén különös hangsúllyal nyilvánítjuk ki együttérzésünket és szolidaritásunkat a hős vietnami néppel. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy miközben itt léggömbök szállnak a magasba, és gyermekek apjuk, anyjuk karján együtt örülnek a tavaszi vidámság kedves napjának, Vietnam egét amerikai bombázógépek sötétítik el, és a gyermekek ott a bombák, a géppuskagolyóik, a napalm elől menekülnek. Nem feledkezhetünk meg az imperializmus gonosz szándékairól és bűnös tetteiről. Azt sem feledjük, hogy olyan országban, mint a szép Indonézia, amelynek népe oly hősies harccal rázta le a gyarmati igát, az uralkodó osztályok és katonai klikkjük átmenetileg véres pusztítással tizedelhetik a haladó emberek, a kommunisták, a szervezett munkások sorait. Rá(Folytatás a 3. oldalon.) Kádár János nyilatkozott a főváros dolgozóinak májusi seregszemléjéről. A párt első titkára egyebek közt a következőket mondta: — A Központi Bizottság és a magam nevében szívből köszöntöm a rádió hallgatóit, a televízió nézőit, s rajtuk keresztül párttagságunkat, az ország dolgozó népét. Ez a május elsejei felvonulás az egyetértő, a munkában, a harcban élenjárók hagyományos demonstrációja, ugyanakkor aktuális, évről évre változó is. Régi és hagyományos a szocializmus ügyéért harcoló munkásosztály nemzetközi összetartása, internacionalizmusa. Az itt, nálunk felvonulók a szocialista társadalmat építik, szocialista vívmányainkat védik. Hasonló célokért harcolnak a májusi seregszemlék részvevői külföldön is. Ez a szocializmust építő és az imperializmus ellen harcoló népek egységének kifejezője. — Nem véletlen, hanem törvényszerű, hogy ma az egész világon a haladó emberek a vietnami agresszió, s általában az imperialista agresszió ellen emelik fel szavukat. Meggyőződésem, hogy a mi május elsejei ünnepségünk — a budapesti és a vidéki is — híven és jól kifejezi azt az eltökéltséget, amellyel népünk a szocializmust építi és szolidaritást vállal a haladó erőkkel az egész világon. Hála a technikának, ma már mindenki rádión követheti, a televízióban láthatja — nemcsak nálunk, hanem az ország határain túl is —, hogy milyen hangulatban, milyen bizakodással ünnepli népünk május elsejét. Még egyszer szeretném üdvözölni dolgozóinkat és szívből sok sikert kívánok a társadalmi feladatok megoldásában, az építő munkában és személyes életükben. (MTI) Gáspár Sándor ünnepi köszöntője Kádár János nyilatkozata a budapesti dolgozók felvonulásáról A párt és a kormány vezetői a dísztribünön: Dobi István, Kádár János, dr. Münnich Ferenc, Kállai Gyula és Fehér Lajos üdvözli a felvonulókat. Amit Foto : Vigovsaki fdly.) Megindult a menet, képünk az első perceket mutatja. Ma délelőtt megnyílt az Akadémia közgyűlése A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében ma délelőtt megkezdődött tudományos életünk évenként megismétlődő seregszemléje, az Akadémia közgyűlése. Jelen volt a közgyűlésen Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese. A közgyűlésen az Akadémia elnökségének tagjain kívül, nagy számban vettek részt tudományos kutatók, az akadémiai és más tudományos intézetek munkatársai, valamint a társadalmi, gazdasági és kulturális élet ismert személyiségei. Az elnöki megnyitó során Rusznyák István a többi között arról is beszélt, hogy egyesek kritika tárgyává tették a közgyűlési beszámolók zártkörű megvitatását, mert ez esetleg gátolja a vita és a bírálat szélesebb körű kibontakozását. Hosszú évek tapasztalatai alapján úgy érzi, hogy a különböző osztályülések, tudományos tanácsok, folyóiratok, sőt, néha a napisajtó egyes cikkei következtében úgyszólván permanensen a közvélemény előtt áll az Akadémia, így bőven van alkalom vitára és bírálatra. „Korunkban rohamosan növekszik a tudományok közvetlen hatása a társadalmi tevékenység úgyszólván minden ágára Ez szakadatlanul fokozza felelősségünket az egész társadalommal szemben.” így kezdte beszámoló(Folytatás a 2. oldalon.)