Esti Hírlap, 1966. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-02 / 102. szám
• Nem tudom, hányan nézték a televízió vasárnap délelőtti ünnepi műsorát, nem is mernék találgatni, hányan lehettek, akiket a ragyogó májusi napfény sem csábított ki a szabadba, de annyi bizonyos, hogy ők sem jártak rosszul. Azoknak a nézőknek, akik a képernyő előtt köszöntötték május elsejét, érdekes, mozgalmas és színvonalas műsort nyújtott a televízió: az operatőröknek sikerült a képernyőre varázsolni a ragyogó májusi ünnep hangulatát. • Vasárnap estére a Vidám Parkba, illetve a tvparkba invitált minket a televízió. A műsort, amelyben a helyhez és alkalomhoz illően énekszámok, kuplék és villámtréfák keveredtek vidám májusi kavalkáddá, Róna Tibor és Litványi Károly írták. Az igazi májusi hangulatot árasztó keret, a Vidám Park és Sinkovits Imre kitűnő taxisofőr figurája nagyszerű szórakozást ígért, annak ellenére, hogy a műsor nem tudta ezt a színvonalat végig tartani, kellemes estét szerzett a képernyő előtt ülőknek. Az érdektelen énekes táncszámokért, a néhol ellaposodó összekötő szövegért kárpótolt néhány kiváló jelenet, mindenek előtt Kazal László remekbe sikerült „hintáslegénye”. • Szombat este, a Költészet című műsorban Burns verseit hallhattuk. Szőnyi Sándor, az est rendezője érdekes keretbe foglalta a költeményeket; az előadó művészek egy patinás skót kiskocsma vendégeiként perdültek elénk, és mintegy az ivó közönségéhez intézték szavaikat. Ez a keret lehetőséget adott bizonyos korfestésre is, és ideális környezetet teremtett a népdalok és népballadák hangján megszólaló költeményeknek. Nem csak a költő pajzán játékosságát segített teljes érvényre juttatni: elevenebbé és pergőbbé tette a műsort. Ez a formai ötlet a műsor tartalmát is meghatározta: a skóciai fogadó irójában csak vidám hangvételű, könnyed művek képzelhetők el. Érdemes volt a formai ötlet kedvéért a teljességről lemondani, még akkor is, ha ezzel a költő néhány nagyobb műve kiesett az elmondhattak köréből. Cs. I. Német Miserere Ez év augusztusában lesz Bertolt Brecht halálának 10. évfordulója. Lipcsében ebből az alkalomból bemutatják a drámaköltő és Paul Dessau zeneszerző közös kompozícióját, az utolsó emigrációs években készült Német Misereret. A világszerte érdeklődéssel várt ősbemutató zeneszerzője nemrégiben nyilatkozott a Berliner Zeitung hasábjain: „Két évig dolgoztunk Brechttel ezen a művünkön, mely a német nép megpróbáltatásteli útját írja le nemzedékünk legsötétebb hagyatlásának éveiben.” Május 2. — hétfő KOSSUTH. 14.00: Hírek. — 14.05: Válaszolunk hallgatóinknak. — 15.00: Tánczene. — 15.39: Colas Breugnin. Stamain Rolland regénye folytatásokban. — 10.00: Hírek. — 16.15: Gyermekrádió. — 15.55: Édes anyanyelvünk. — 17.00: Csajkovszkij-hangverseny. — 17.33: Könyvszemle. — 17.43: Operarészlet. — 13.00: Mi történt a nagyvilágban? — 18.15: Hazánk hírei — 18.20: Magyar nóták. — 18.30: A muzsika hangja. Filmismertetés. — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: Nemzetközi Rádiójáték Fesztivál 1906. Zongora a folyóban. Don Treston rádiójátéka. — 21.36: Fischer Annie zongorázik. — 22.05: Hírek — 22.20: Verbunkosok. — 22.40: Vitázó marxizmus. — 23.00: Operarészletek. — 23 40: Könnyűzene. Közben 24.00: Hírek. PETŐFI: 14.00: Operettrészletek. — 14.25: Elbeszélés. — 14.45: Jazz. — 15.00: Hírek. — 15.05: Kamarazene. —15.50: Népi zenekar. — 16.20: Délutáni hangverseny. — 17.00: Hírek. — 17.05: Miért szép? — 17.31: Tánczene. — 18.20: Lányok, asszonyok ... — 18.50: Bölcsődalok. — 19.00: Hírek. — 19.10: Indulók. — 19.20: Mezőgazdasági előadás. — 19.35: Hangverseny Moszkvából. — 20.50: Operettdalok. — 21.00: Hírek. — 21.05: Magyar nóták. — 21.40: Mendemondák és babonák az állatvilágban. — 22.00: A tánczene. — 22.15: A hét zeneszerzője: Csajkovszkij. — 23.00: Hírek. Május 3. — kedd KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.32—8.00: Reggeli zene. Közben 5.30, 7.00: Reggeli Krónika. — 5.00, 6.00, 6.30, 8.00: Hírek. — 8.20: Népdalcsokor. — 9.00: Gyermekrádió. — 9.40: Händel: A-dúr concerto grosso. — 10.00: Hírek. — 10.10: Tavaszi dal. Versek. — 10.30: Operett- és filmdalok. — 11.00: Iskolarádió. — 11.35: Kamarazene. — 12.00: Hírek. — 12.15: Tánczene. — 13.00: Elbeszélés. — 13.19: Porgy és Bess. Részletek Gerdwin operájából. — 14.00: Hírek. — 14.05: Magyar nóták. — 14.19: Egy a milliók közül. — 14.34: Csajkovszkij-hangverseny. — 15.38: Colas Breugnon. Romain Rolland regénye folytatásokban. — 14.00: Hírek. — 16.15: Ifjúsági Rádió. PETŐFI: 14.36—11.00: Azonos a Kossuth Rádió műsorával. — 14.00: Versek. — 14.05: A szüzek városa. Zenés komédia Mark Twain kisregényéből. Közben 15.00: Hírek. —• 16.09: Rádióegyetem. Zenei tagozat. Liszt, III. SZÍNHÁZAK HÉTFŐI MŰSORA Nemzeti Színház: Úri muri (7). — Katona József Színház: Az ifjúság édes madara (7). — Madách Színház: Koldusopera (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Mezítláb a parkban (7). — Vígszínház: A testőr (7). — Thália Színház: A helytartó (7). — József Attila Színház: Húszévesek (7). — Fővárosi Operettszínház: Csárdáskirálynő (7). — Irodalmi Színpad: Petőfi Mezőberényben: A fejedelem (NI-bérlet, 6. előadás, 7). — Egyetemi Színpad: Horizont (7). — Állami Bábszínház: Szentivánéji álom (felnőtt műsor, 7). Délelőtti sajtótájékoztató ÖTVENÉVES A CSILI Ma kezdődnek az ötvenéves Csili, az országszerte híres Pesterzsébeti Vasas Művelődési Ház jubileumi ünnepségei. Az ünnepségsorozat alkalmából Sáry István, a vasasszakszervezet budapesti titkára ma délelőtt sajtóértekezletet tartott a Csili öt évtizedéről. Bajos volna olyasvalakit találni, aki ne tudná, hogy a Csili, ez a kedves, becéző név nem egy hullámos hajú kislánynak, hanem egy nagy, munkások alapította és általuk felvirágoztatott kultúrotthonnak szól, amelynek szakköreit, klubjait, előadásait, hangversenyeit, színházi estéit és más rendezvényeit havonta ötvenezren látogatják. Sokak szeretetét mutatja ez a név, s ma már nehéz lenne megállapítani, mikor született. Szinte minden korosztály magának tartja fenn a keresztapaságot. Lehet, hogy azoknak van igazuk, akik azt bizonygatják: már 1916 tavaszán megkapta ezt a nevet az új pesterzsébeti kultúrotthon. Amikor az akkor heti 74 órát dolgozó erzsébeti munkások sikeres sztrájkjukkal kivívták a túlóraszázalék kifizetését. S ezt a pénzt összeadták, ingatlant, házat vásároltak rajta: ez lett a pesterzsébeti Vasmunkás Otthon. A Tanácsköztársaság napjaiban nagyot nőtt a Csili, hogy aztán a fehérterror az elsők közt sújtson le rá. De a Csili, a falai közé küldött rendőrkopók ellenére tovább élt. Itt szervezték a munkanélküliek és a letartóztatottak hozzátartozóinak segélyezését, tovább tanították, művelték a munkásokat tapasztaltabb társaik, akik gyermek- és természetbarátegylet fedőnéven a Csili falai közt az illegális kommunista pártot szervezték. S sokszor a fedőnév sem segített: innen hurcolták el az erzsébeti, a budapesti munkásmozgalom legjobbjait Horthy rendőrei, később a nyilas terroristák. Sokan felléptek ezekben az évtizedekben a Csili színpadán, a magyar művészek legjobbjai közül! Vállalva a veszélyt, a kockázatot, a meghurcoltatást. íme, egy töredékes lista: Somlay Artúr, Baló Elemér, Szilvássy Margit, Basilides Mária, Neményi Lili, Ascher Oszkár, Horváth Ferenc, Lendvay Andor, Szentiványi Kálmán, Fischer Annie, Szecsődi Irén. S Horváth Ferenc, a Madách Színház kiváló művésze, ma, az ötvenéves jubileumon például arra emlékszik, hogyan írta ő át a 30-as évek végén a Csili színpadán Adyt. Előre benyújtott műsorából a rendőrség csak A szerelem eposzából című vers elmondását engedélyezte. S a művész ezután a színpadon bejelentette: Most pedig elmondom a Szerelem eposza második részét! S elszavalta az Álmodik a nyomort. Szerencséje volt: a kirendelt rendőrtiszt elbóbiskolt... A Csili ma kulturális életünk rangos intézménye, ötvenedik születésnapján elismerő szeretetettel köszönti az ország. (szálkai) KORSÓS LÁNY öt új szobrot avattak Miskolcon. Képünkön Varga Miklós miskolci művész Korsós lány című alkotása, amely a diósgyőri Ady Endre Művelődési Ház elé került. (MTI Foto — Friedmann íelv.) COMÉDIE FRANCAiSE Pedig még utcán sincsa plakát... VIDÉKRŐL IS ÍRTAK ♦ AZ OLCSÓ JEGY A FIATALOKÉ — Halló ... Sajnos, nincs. Egy darab jegyem sincs. Már hosszú hetek óta ... Percenként csörög a telefon Holló Walter, a Nemzeti Színház közönségszervezője asztalán, a Színházak Központi Jegyirodájában. Most épp egy francia tanárt kellett visszautasítani, aki azon szívóskodott, hogy megígérte osztályának: szerez jegyet a Comédie Francaise vendégfellépésére. Ez bizony könnyelmű ígéret volt. Amikor — két hónapja — az első közlemény megjelent az újságban, elkezdtek áramlani telefonon és írásban a jegykérések. Pedig még máig sem ragasztották ki a plakátokat. Nézzük a vastag dossziét, amelyben cédulákon szerepel minden jegykérés: színészek egyénileg és színházanként, vállalatok dolgozói szakszervezetük útján, egyetemek, kiadók, kulturális intézmények munkatársai kérnek jegyet, még Tatabányáról is írtak levelet, éspedig márciusban. Csupa jogos kérés. S mégis többnyire kevesebbet kapnak a kertnél. Pedig a helyárakat is fölemelték a vendégjátékra. — A színház olcsó jegyeit — mondja Holló Walter — teljesen külön választottuk. Azokra a jövő közönsége a jogos: a fiatalok. Elsősorban a francia tagozatos osztályok, a francia szakos egyetemisták igényeit vettük figyelembe, de a három előadás 930 olcsó jegyére is négyszeres volt az igénylés. Sajnos, csak három estére tudott szerződni a világhírű társulat, s a három előadás 2100, jegye hetek alatt elfogyott. Május 16—17—18-án tart előadást a francia együttes. Az első és harmadik napon Moliére Nők iskoláját adják elő, utána irodalmi estet tartanak Átkozott költők címmel. A második napon Moliére Férjek iskolája című vígjátékát, valamint Marivaux A szerelem és a véletlen játéka című darabját adják elő. S mivel vigasztalhatjuk azokat, akiknek nem jutott jegy? — Reméljük, hamarosan megismétli vendégszereplését a nagyhírű társulat... (f. f.) □ CLAUDE MONET Strandjelenet című olajfestményét a londoni Sotheby műkereskedéstől százezer dollárért vásárolta meg egy New York-i galéria. Ma megnyílt az Akadémia közgyűlése (Folytatás az első oldalról.) fát Erdey-Grúz Tibor. Bevezetőjében az Akadémia törvényszabta kötelességeivel és alapszabályaival foglalkozott. Elmondotta, hogy az Akadémia 38 intézetével, 22 tanszéki kutatócsoportjával, 9 kutatási munkaközösségével és ezenkívül a 74 kutatásban támogatott tanszékkel, továbbá 19 egyéb kutatóhelyivel (múzeum, könyvtár, levéltár) jelentékeny helyet foglal el az ország tudományos életében és eredményeivel tekintélyes tényezője a társadalmi haladásnak, nem egy vonatkozásban az ország határain túl is. A továbbiakban arról szólt, hogy az Akadémia nagy erőfeszítéseket tesz a kutatóintézetek hálózatának jól átgondolt, tervszerű továbbfejlesztésére. Beszélt arról az 1964. évi közgyűlésen kiemelt 8 kutatási területről, amelyre elsősorban koncentrálni kell az erőket. Az elnökség több ülésen foglalkozott ezzel a kérdéssel, mert a munka lassan halad, a kiemelés még nem eléggé hatékony. A kutatás tervezésével kapcsolatban elmondta, hogy a Művelődésügyi Minisztériummal egyetértésben sikerült olyan új rendszert kidolgozni, amely viszonylag mentes a bürokráciától és az üres formalitásoktól. Az új tervezési rendszer lényegesen megnövelte a kutatóhelyek vezetőinek felelősségét és hatáskörét. A tudományos munkatársakkal kapcsolatban beszámolt arról, hogy ez év január elsején 384 tudományok doktora, 2535 kandidátusa volt az Akadémiának. A múlt évben huszonketten szereztek kandidátusi és hatan tudományok doktora fokozatot. E számok tekintélyes fejlődésről tanúskodnak. Megjegyezte, hogy részletes elemzést igényel: vajon az egyes tudományágak fontosságuk, időszerűségük arányában vannak-e képviselve? Az Akadémia intézményeiből 5 év alatt 189 szabadalom került ki — ezeknek termelési értéke 350 millió forint. Beszámolójában arról is beszélt, hogy az Akadémiának nincs elegendő befolyása az ország tudományos életére, jóllehet az utóbbi időben növekedett a tekintélye. Kevés szakmában sikerült az Akadémiának elérnie, hogy konkrét szervezeti intézkedésektől függetlenül is biztosíthatná befolyását más tárcák intézményeire, illetve az országos tudományos életre. Elmondta, hogy az akadémiai osztályok számos javaslatot terjesztettek a minisztériumok elé, de csak kevésnek a figyelembe vételéről értesültek. Részletesen elemezte a beszámolóban az Akadémia terveit és megjegyezte, hogy az utóbbi években a tudományos rendezvények anynyira elszaporodtak, hogy hovatovább nem előmozdítói, hanem megzavarói lesznek a tudományos kutatásnak. Ezért a jövőben csökkenteni kell a tudományos nagy rendezvények számát. Erdey-Grúz Tibor beszámolója után Apró Antal felszólalása következik, majd az idei akadémiai aranyérem és díjak kiosztására kerül sor. (Lapzártakor az ülés tart.) Nyolc lemezein adja közre a Hanglemezgyártó Vállalat a magyar munkásmozgalom dalainak válogatott gyűjteményét. A nyolcból eddig három jelent meg. Az elsőn az 1848-tól a század elejéig született, és elterjedt dallamok és forradalmi verssorok szólalnak meg. A második lemez huszonkét századeleji dallamot szólaltat meg, sztrájkok népdalra írt alkalmi szövegeit, bányászsorsról, kivándorlásról szólókat, meg egy sor szocialista katonadalt az első világháborúból és az októberi forradalom utáni hadifogságból. A legutóbb megjelent hoszszan játszó lemezen az 1919- es Tanácsköztársaság, elsősorban a magyar vörös hadsereg dalai szerepelnek. A Rádió május elsejei műsorában egyetlen lemezoldal is jól érzékeltette a szerkesztők, összeállítók és feldolgozók törekvését, akik a gondosan megválasztott dalok, indulók és aktuális szövegek keresztmetszetében bemutatják a magyar munkásmozgalom történetét. A „Jaj, de magas ez a vendégfogadó” dallamára például Mónus József péksegéd írta a „Piros zászló, vörös zászló” kezdetű három szakaszt, mely negyven év legkülönbözőbb megmozdulásait idézi: énekelték Szántó Kovács János és Achim András parasztjai a Viharsarokban és a Tiszán- Fáklyavívők túl sok részén. 1905-ben az ozorai munkások furkósbotokkal és ezzel a dallal vonultak uraik elé a gyanti országúton. Starck Henrik és Mórocz Jenő Munkáshimnusza az első magyar munkáskórusok számára készült, de énekelték ezrekre menő tömegek, s a csongrádi és a békési proletárok családi körben is. 1944-ben a Ganztelepi munkások betiltott kórusa titokban összejött vezetője lakásán, hogy tízszer, hússzor, vagy ki tudja hányszor — elénekeljék májusi dalukat. „Itt van május elseje.” A „Fáklyavivők" ők voltak. A róluk elkeresztelt lemezen a kitűnő előadók nemcsak a dalokat szólaltatják meg, hanem keletkezésük történetét, a hozzájuk fűződő történelmi eseményeket is: bírósági tárgyalásokat, krónikások beszámolóit, veteránok visszaemlékezéseit, András Béla, Grabócz Miklós, Lendvai Kamilló és mások feldolgozásait, Starck Henrik kórusát hivatásos és amatőr énekkarok, szólisták és az Állami Hangversenyzenekar tolmácsolja műgonddal, a prózai részt Ascher Oszkár, Bessenyei Ferenc, Greguss Zoltán, Ladányi Ferenc, Mádi-Szabó Gábor, Márkus László, Sinkovits Imre és Szirtes Ádám. Énekük és szavaik: a megelevenedett történelem. ÉRETTSÉGI BANKETTEK rendezését és lebonyolítását vállalja az EMÓPA ÉTTEREM (II. Mártírok útja 43—45.) Telefon: 158—665. TÁNC