Esti Hírlap, 1966. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1966-07-01 / 154. szám

De Gaulle -' hazautazott Kiküldött munkatársunk a szovjet—francia >,csúcs" mér­legéről: Ma délelőtt ismét levegőbe emelkedett a „repülő Elysée- palota”, De Gaulle különgé- pe. A vnukovói repülőtéren Podgomij és Koszigin ünne­pélyesen elbúcsúztatta a ven­déget, a június 20-tól július 1-ig tartó színes, érdekes lá­togatás véget ért. Az első kézzel fogható eredmény: közös nyilatko­zat és két egyezmény, amelyet tegnap este írtak alá a Kreml Fehér Termében, a szovjet példányt barna, a franciát piros bőrkötésben. A közös nyilatkozat szerint el­sősorban az európai problé- nuit vitatták, meg — s az ez­zel kapcsolatos megállapítá­sok (összehasonlítva a Szov­jetunió és Franciaország kö­zötti együttműködés gyakor­lati lépéseivel) még általáno­sak. Az itt írásba foglalt gon­dolatok azonban — tekintet­be véve a feladatok bonyo­lultságát — mégis új fejlődés alapját alkot­hatják. Főképpen a földrész bizton­ságáról és a német kérdésről cserélték ki nézeteiket. Azt kívánják- hogy Európa orszá­gai teremtsenek olyan kö­rülményeket, amelyekben egyezség jöhet létre közöttük és létesítsenek olyan atmosz­férát. amely Kelet és Nyugat közeledését elősegíti. (Ebbe a megállapításba, úgy tűnik, beleötvözték, amit a szovjet álláspont említ Kelet- és Nyugat-Európa országainak közös konzultációjáról, s a francia felfogást arról, hogy előbb megfelelő atmoszférát, kell ehhez teremteni.) A szovjet—francia közeledés nagy jelentőségű tény e szempontból és arra törek­szenek, hogy a jövőben Euró­pa valamennyi országát be­vonják ebbe a munkába, an­nál is inkább, mert az utóbbi években az európai helyzet ielentős mértékben normali­zálódott. Európát illetően tehát egyelőre a távolabbi közös célok (enyhülés, együttmű­ködés) dominálnak a közös nyilatkozatban, ez azonban- i^ét különböző társadalmi rendszerű or­szágról lévén szó, nagyon je­lentős. Koszigin miniszterel­nök tegnap este a kremlbeli fogadáson elhangzott pohár­köszöntőjében kijelentette: különösen közel állnak a Szovjetunió és Franciaország érdekei Európában, Francia- ország lépései a külső be­avatkozás ellen, a kelet- és nyugat-európai országok kö­zeledésének elősegítésére mindig támogatásra találnak a Szovjetuniónál. De Gaulle ugyancsak utalt erre a po­hárköszöntőjében: közös cé­lok felé akarunk menni. Szól a tegnap aláirt közös nyilatkozat Délkelet-Ázsiá­ról is, s az aláírók egyetérte­nek abban, hogy a vietnami helyzet aggodalomra ad okot, sezt a problémát az 1954-es genfi egyezmény alapján kell megoldani. A leszerelésről szólva saj­nálattal állapították meg, hogy eddig nem sikerült nemzetközi egyezményt tető alá hozni és kijelentették, hogy a magfegyverek elter­jedése veszélyezteti a békét. (Ez a megállapítás, az eddigi francia atompolitikát tekint­ve, újnak tűnik.) A kétoldalú, a szovjet— francia együttműködést részletező megállapodások már természetszerűleg konkretebbek és a tervek valóságos tűzijátékát pro­dukálják. A gondolatok és a termékek lehető legnagyobb arányú cseréjét, a lehető legszéle­sebb együttműködést írják elő sok területen: állandó vegyesbizottság a gazdasági és a tudományos kapcsolatok fejlesztéséle, a közös színes televíziórendszer ipari beve­zetésére, tudományos és kulturális küldöttségek cse­réje, az együttműködés ki- terjesztése az atom békés felhasználási területein, tu­dományos eredmények és ta­lálmányok kicserélése, kon­zuli egyezmény. E témakö­rökből a két külügyminiszter külön megállapodást írt alá. Az egyik közös űrkutatásról szól, és egyebek között előírja francia mesterséges hóid fellövését szovjet ra­kétával. A másik megállapodás a tu­dományos, a technikai és a gazdasági együttműködés fokozásának módjait írja elő. A nemzetközi kapcsola­tokban ritka madár a köl­csönös bizalom; itt, Moszk­vában az őszinte tárgyalások során lerakták ennek alap­jait és úgy döntöttek, hogy „a kölcsönös bizalom meg­erősítésére, az egyetértés és az együttműködés szélesíté­sére” folytatják a rendsze­res politikai konzultációt. Ennek következő újabb csúcspontja lesz Brezs- nyev, Koszigin és Podgor- nij párizsi látogatása, amelyről tegnap este De Gaulle azt mondotta, hogy az időpontot és a körülmé­nyeket nagyon gyorsan megállapítják. És még egy érdekes megálla­podás: a forró drót, vagyis közvetlen távközlési kapcso­lat a Kreml és az Elysée-pa- lota között Ez a konzultá­ció egyik sajátos, nagyon gyors és legmagasabb szintű módja Ez bizonyos értelem­ben Franciaország nagyhatal­mi státuszának jelképes el­ismerését is jelenti, hiszen ilyen kapcsolat eddig csak a Kreml és a Fehér Ház között volt. Az ünnepi hangulat, per­sze, elmúlik, de reméljük, hogy e tizenegy nap hatása megmutatkozik majd az eu­rópai hétköznapokban is. Bizonyos, hogy a hit Európa hivatásában megerősödött Mindent megteszünk, mon­dotta tegnap este Koszigin, hogy a Moszkvában aláírt nyilatkozat hatékony esz­közzé váljék az országain­kat egyesitő célok elérésé­ben. Szólt arról is, hogy egyes kérdésekben a két ország álláspontja köze­lebb, másokban távolabb áll egymástól. Mindez azonban nem kell, hogy megakadalyozza azt, amit De Gaulle így fogalma­zott meg: annak a bizonyos időszaknak, amelyet hideg­háborúnak neveztek, véget kell érnie. És a repülőtéren ma délelőtt fáradtan, de szemmel láthatólag elége­detten jelentette ki a tábor­nok, hogy annak, amiről Moszkvában tárgyaltak, neincsak írásban, formulák­ban, hanem gyakorlati tet­tekben is meg kell valósul­nia. Ez — tegyük hozzá — a jövőnek, nem minden te­kintetben könnyű, feladata lesz. Tatár Imre A: amerikai terrorbombázások nyomán: mmmmmmmmmnmmmnmmmasismmmmmminnKanBmmmmmmmisamBBmzmmn 9 Felháborodás Moszkvában 9 Goldberg magyarázkodik 9 Parlamenti vihar Londonban Moszkva, július 1. A ma reggeli szovjet sajtó i az újabb vietnami bombázá­sok hírével együtt vezetőhe- lyen közli a szovjet kor­mánynyilatkozatot, amely el­ítéli a Hanoi és Haiphong el­len intézett amerikai terror- támadásokat. A lapok jelen­téseket közölnek a szovjet közvélemény tiltakozásának sokrétű megnyilatkozásairól Is. Szovjet megfigyelők, kü­lönösen pedig a Pravda szemleírója szerint, a vietná­mi háború kiterjesztésének ez az újabb lépése olyan cse­lekedet, amely veszélybe so­dorhatja az egész világot, viszont ugyanakkor megmutatja az Egyesült Államok dél-vietnami poli­tikai és katonai terveinek csődjét is. A szovjet kormány nyilat­kozata igen határozott han­gú és bejelenti, hogy a Szov­jetunió megad Vietnamnak minden segítséget, amely szükségesnek mutatkozik, hogy lehetővé tegye a viet­nami nép igaz ügyének győ­zelmét Az Egyesült Államok ag­resszív politikájával elszige­telődött Ázsiában, kapcsola­tai szövetségeseivel Európá­ban válságba jutottak. De Gaulle látogatása a Szovjet­unióban csak elmélyítette ezt a válságot és valósággal fel­bőszítette az amerikai jobb­oldalt. Washington most ér­zi, hogy tekintélye napról napra csökken, tehát igyekszik erőszakkal visz- szaszerezni azt, amit esz­telen politikájával elve­szített. De vajon hová vezet ez az út? — teszi fel a kérdést az egyszerű szovjet ember, s nyilván foglalkoztatja ez a ITT AZ ÚJ BÚZA! kérdés az egész világ közvé­leményét, mert a következő hónapok sorsa ennek a kér­désnek a megválaszolásától függ. Ebben a vonatkozásban senki sem táplálhat illúzió­kat. „A vietnami népet nem lehet térdrekényszeríteni” — jelenti ki a szovjet kormány, s ugyanakkor minden segítséget megígér a vietnami nép harcához. A vietnami háború további kiterjesztésével az ameri­kaiak az eddiginél is veszé­lyesebb útra léptek. Augusto Pancaldi New York-i jelentés sze­rint Arthur Goldberg, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselője levelet in­tézett Corner új-zélandi kül- dötthöz, a Biztonsági Tanács június havi elnökéhez. A le­vélben igazolni igyekszik az amerikai bombázások ^ter­jesztését Tyondon. július 1. Stanley Levinson jelenti: A brit kormány a jelek szerint eltökélte, hogy meg­akadályozza a parlamenti vitát Vietnamról, amelyet már, több mint száz képvi­selő követel. A W7ilson-kor- mány tegnap negyven per­cen át a Munkáspárt és az ellenzék ágyútűzébe került, amikor a kormánypárti, a konzervatív és liberális 'kép­viselők egymás után álltak fel, követelve a házelnöktől, hogy sürgősen tűzze ki a vi­etnami vita időpontját. Par­lamenti tudósítók szerint huszonöt éve nem volt ilyen felzúdulás az alsóház padso­raiban, mint akkor, amikor az elnök bejelentette, hogy nem tesz eleget a képvise­lők kérésének. Elsősorban a munkáspárti baloldal elégedetlen azzal, hogy Wilson miniszterelnök adós maradt Hanoi és Hai­phong amerikai bombázásá­nak egyértelmű elítélésével. Ha a képviselőknek nem is sikerült a vita sürgősségét elismertetniük, az már való­színű, hogy körülbelül két hét múlva — a szokásos ügy­rendi mederben — elérik majd, hogy megtartják a vi­tát. Feltűnő módon a konzer­vatívok is azt szorgalmazzák, hogy az alsóház mielőbb ve­gye bonckés alá Wilsonék po­litikáját. A toryknak az a tervük, hogy bebizonyítsák Washingtonnak: csak a kon­zervatívokban találnak egy­értelmű szövetségest a szi­getországban. A munkáspárti baloldal viszont Wilson két­színű vietnami játékát akar­ja leleplezni. Valószínűnek látszik, hogy ha szavazásra kerül sor, a munkáspárt! képviselők tekintélyes része a kor­mány ellen foglal majd ál­lást. Még a jobboldali sajtó is bírálja ma az amerikai légi­támadások kiterjesztését és Wilson taktikáját A Gua-r dián például az Egyesült Ál­lamok kormányát a kábító­szer rabjához hasonlítja, aki­nek mind nagyobb és na­gyobb adagra van szükség . A szegedi Tisza malomba megérkezett az első idei új bú­za. Képünkön: a szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet dolgozói lerakják a 42 mázsa kenyérgabonát a gépkocsiról. ^tTI foto — Tóth Béla felv.) Ma megkezdődött Franciaország katonai kivonulása a NMTO-bóJ A KATÓ katonai gépezete — írja az AP — ma 14 or­szág fegyveres erőire csök­kent, mivel tegnap éjfélkor életbe lé­pett Párizsnak az a dönté­se, hogy kivonja fegyveres erőit a NATO integrált pa­rancsnokságai alól. Ugyanakkor egyes francia egységek továbbra is megha­tározott feladatokat vállal­nak — a NATO katonai szer­vezete álltai meghatározott tervek szerint — háború ese­tére. A francra tisztek tegnap hivatalosan is megváltak posztjuktól a NATO európai fegyveres erőinek Párizs kör­nyéki parancsnokságán, és a közép-európai parancsnoksá­gon: az utóbbi július 1-től Kielmartsegg nyugatnémet tábornok parancsnoksága alá került, elődje Crépin francia tábornok volt. Franciaország mintegy 20 összekötő tisztje továbbra is a közép-európai parancsnok­ságon marad az átmeneti idő­szakra, de nem vesz tovább részt a NATO katonai szervezésé­ben és kiképzésében. Az európai főparancsnokságon Francia- országot ezután Robert Lan- crenon vezérőrnagy képvise­li, összekötőként Franciaország tájékoztatta atlanti szövetségeseit, hog Nyugat-Németországban á lomásozó csapatai — amely: - két mától kivont a NATO- parancsnokság alól — továb­bi jelzésig vállalják a szá­mukra kijelölt feladatoké de szerepük az integrá NATO-parancsnokságban v get ért. FELHŐÁTVONULÁSOK, ESŐK A Meteorológiai Intézet előzetes előrejelzése Budapest rületére ma estig: Felhőátvonulások. Átfutó cső lehet. lint ként élénk északnyugati szél. A hőmérséklet kora délután este huszonegy órakor 16 fok körül lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents