Esti Hírlap, 1966. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1966-07-01 / 154. szám

KÖNYV ÉS FILM EGYÜTT Többször szóvá tettük, hogy egy-egy irodalmi mű­ből készült film bemutató­jával egyidőben a közönség hiába keresi a művek ere­detijét a könyvesboltokban, örömmel üdvözöljük tehát ezúttal a MOKÉP és az Európa Könyvkiadó „szink­ronját”: Victor Hugó Pári­zsi Notre Dame-ja és Sten­dhal Vanina Vanini-ja a mozibemutatóval együ­ttben megjelent a könyvítéle­­tek kirakataiban is. Ezúttal ez az esemény nemcsak a film fölkeltette irodalmi kí­váncsiságot elégítheti ki, hanem segít is lemérni, ho­gyan lehet jó műből rossz filmet csinálni. De ez már nem az ő hibájuk . .. (1. f.) • A televízió műsorszer­kesztése, úgy tűnik, követke­zetes a következetlenségben Nem is olyan régen két ne­héz, intenzív figyelmet igénylő színpadi mű közvetí­tését láthattuk két egymást követő estén, ezen a héten pedig a vígjátékok teszik ki a műsor nagy részét Mint­hogy a közvetítések között jócskán akad telerecordingra rögzített olyan előadás, amely bármikor elővehető, a lehetőség megvan arra, hogy a színházi esték helyesebb arányban szerepeljenek a tv műsorán. Csak élni kell a le­hetőséggel . .. Igaz, a hét el­ső vita­ját­ék közvetítése elég szomorúan hatott A Szegedi Nemzeti Színház ötlettelen, szürke és jelentéktelen elő­adása ugyancsak szárnyát szegte Shakespeare szipor­kázó, fergeteges tempót kö­vetelő darabjának: rég lát­tunk ilyen gyenge tévedések vígjátékát. • A végzős zeneművészeti főiskolások hangversenye több volt, mint koncertmű­­sor. Művészi pályáink­ kezde­tén álló fiatalok bemutatko­zása /*»»•É­lő közönségüknek. Imponáló magabiztossággal és rokonszenves szerénység­gel beszéltek terveikről, szándékaikról, eszményeik­ről, és utána egy-egy zene­számmal tettek bizonyságot arról, hogy reményeik nem alaptalanok. Szerencsés kez­deményezés volt bemutatni■ megszólaltatni újdonsült­diplomás művészeinket, akik így pályájuk első állomása­ként azonnal százezrekhez szólhattak; szívesen látnánk a többi művészeti főiskola végzős növendékeit, színésze­ket, képzőművészeket ugyan­így bemutatkozni a kamera előtt. Cs. I. Monica - fül­kben Még mindig emlegetik, a cannes-i filmfesztiválon részt vevő sztárok garden­­partyját, amelyet Man­­delinben rendeztek meg. A gyönyörű divatkreációkban megjelenő filmszínésznők közül is kitűnt Monica Vitti, aki tüllruhában érkezett a garden­partyra. A nagy fel­tűnést az okozta, hogy a sztár a tüll alá más ruhada­rabot „elfelejtett"’ felvenni. A Budapesti Ifjúsági Színpad (Pinceszínház) felvételt hirdet amatőr színjátszók, dramatur­gok, szcenikusok és énekesek számára. Korhatár: 15—25 év. Jelentkezés írásban július 10-ig. A meghallgatásokra értesítést küldünk. (x) Don Juan újjászületése a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. „Mindenki ismeri azt a rossz spanyol darabot, me­lyet ... valahányszor Olasz­országban láttam, mindig felbőszített, képtelen vol­tam felfogni, hogy miként maradt fenn ennyi ideig, hogyan vonzhatta a nézők tömegét, s szórakoztathat­ta a közönséget egy civili­zált országban .. . Egyesek azt állították, hogy írója előnyös alkut kötött a 12 ör­döggel” — írta Goldoni a Don Juanról. Aztán ő is megírta egyik változatát. Azért, hogy kipellengérezze egyik hűtlen színésznő­­szeretőjét. Vagyis, mert hir­telen aktuálissá vált számá­ra a téma. Mennyi minden­nek hajtómotorja a fékeve­­szett, szenvedélyes érzéki­ség,, azt a spanyol lovagról szóló prózai és zenés színpa­di művek olyan sora regiszt­rálja, melyet ma már képte­lenség lenne bármilyen Le­porelló-jegyzékben felsorol­ni. Az aktuális változatok száma a mi korunkban, nemhogy fogyna, egyre na­­gyobb méreteket ölt. S a mai Don Juan-előadások — akár valamelyik régi va­riáns felújításáról, akár új megfogalmazásáról van szó — rendszeresen összekavar­ják Múlt és Jelen fogal­mát,, nézeteit, sőt jelensé­geit, hogy évszázadok kije­­gecesedett normáival mér­jék korunk néhány vitatott erkölcsi problémáját. Az ilyesmi azért hálás vállalkozás, mert egyrészt a színjáték a legőszintébb ítél­kezés módszereit alakította ki, másrészt az efféle játék gyakran tanulságos helyze­teket teremt, nem kímélve sem a jelenségeket, sem az erkölcsöt. Mint a Pécsi Ba­lett mostani produkciója Amikor a fehérbe öltözött, hatszáz év előtti spanyol lo­vag modern áramvonalas lu­xusautóján fekve színre lép, a közönség nemcsak a bi­zarr, anakronisztikus ötle­ten delül, hanem azt is tud­ja már, hogy itt nemcsak a múltról lesz szó, s közben cinkosukká is válik e múl­tat fricskázó művészeknek. Meg számos külsőség (re­neszánsz kosztüm alatt mo­dern kombiné, a Don Juant megsemmisítő kősapibrak mai kohászok azbesztruhái­ra emlékeztető kosztümje, középkori apácák biciklin stb) jelzi félreérthetetlenül ezt a merész és rugalmas já­tékot az idővel, de sokkal fontosabb ennél a művészi eszközök hasonló keveredé­se, amely már nemcsak mu­lattató, hanem elgondolkoz­tató is. Eck Imre táncai­ban az együttes hű saját, mo­dern mozgásstílusának ki­alakult eszközeihez, Gluck zenéjéhez alkalmazkodva, e modern stílust bizonyos klasszicizáló törekvéssel pá­rosítja, s mintegy idézőjel­be téve, beleötvöz néhány, a régi történelmi korhoz hű — főleg népi — táncelemet. E rendkívül bonyolult művészi törekvés sikeres megoldását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a közönség észre sem veszi nehézségét. A tánc szakértői ugyan felismerik a stíluskeveredést, s néhányan kifogásolják a klasszikus mozgások töredezettségét, a hagyományos értelemben vett táncszerűség kiaknázat­lanul hagyását, de ez csak annnyi, mintha valaki Sztra­vinszkij neoklasszikus kom­­pozíci­óitól kérné számon a romantikus összhangzattan szabályait... A Don Juan, a pécsi tánc­művészek első, egész estét kitöltő szabadtéri produk­ciója, nemcsak sikerült, ha­nem hatásos vállalkozás is. Hatásos külsőségeiben, lát­ványos csoportj­el­ene­te­i­ve­l, színpadi trükkjeivel, tűzijá­tékaival, és hatásos közön­séglélektan­i eredményeiben; a drámai és komikai elemek jó párosításával, a gondolati tartalom világosságával és táncos-gesztusos megoldásai­val. Tóth Sándor, a címszerep­ben szinte gigászi feladatot old meg színészi, virtuóz technikai, sőt fizikai erős ki­­fejtés szempontjából is. Ha egyes régebbi szerepeiben árnyalatokra bontva bizonyí­totta kifejező tehetségét, most e monstruózus feladat nagy tömbjeinek megmintá­zásában semmivel sem bizo­nyul kisebb művésznek. Ez a produkció különben a tár­sulat nőtagjainak nyújt el­sősorban jelentős feladato­kat, s a lovag jó­ és rossz én­jét megtestesítő Árva Eszter és Szimácz Gabriella, illet­ve Aradi Mária és Bretus Mária ugyanúgy kiaknázza a szerep nyújtotta lehetősége­ket, mint a Donna Annát lí­rai eszközökkel, poétikusan alakító Handel Edit, az apácaköntösben remekül ko­­médiázó Uhrik Dóra, s a Zerlina naiv­ játékos alakjá­ban brillírozó Végvári Zsu­zsa. A szerényebben szóhoz juttatott férfiak közül Het­é­­nyi János (Leporello) és Deb­­reczeni István (Don Ottavio) korrekt szerepformálása emelkedik ki. Az együttes­­táncok impozáns egyöntetű­séggel és technikai bizton­sággal szolgálják Eck Imre látványosságra való törekvé­sét. Az előadás stílus-egyensú­lyát és hatásosságát biztosít­ja a Lehel György vezényle­tére klasszikus-egyszerűen megszólaló Gluck-muzsika, a MÁV Szimfonikusok és a Rádiókórus előadásában. Ezt a hatást már csak az időjá­rás alkalmazkodása fokoz­hatná... Fodor Lajos MEGNYÍLT! MEGNYÍLT! ZÖLDFA BISZTRÓ I., Krisztina krt. 65—67. Mézes Mackó készítmények — Eszpresszó GÁRDONYI TITKOS­ÍRÁSA Gárdonyi Géza nemrég el­hunyt legidősebb fia gazdag irodalmi hagyatékot juttatott az egri múzeumnak. Hátra­hagyott iratai között ugyanis 800 kortárs­ levelet és 14 tit­kosírással írt füzetet találtak. Dr. Korompay János muzeo­lógus a titkosírással írt füze­teket tanulmányozza. (MTI Foto : Fetrovics felv.) Július 1. — péntek KOSSUTH. 15.00: ÜZEN Etek. A mikrofon előtt: Boros Anikó. — 15.40: A nagyváros közművei. Riportmű­­sor. — 16.00: Hírek. — 16.10: Vil­lanófényben: a gazdasági ABC. — 16.15: A Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola Kamarazeneka­ra játszik. — 16.40: Nincs béke a Kongó partján. I. rész. — 17.10: Ötórai tea. — 17.57: Hallgatóink figyelmébe! — 18.00: Mi történt a nagyvilágban? — 18.15: Hazánk hírei. — 18.20: Új Zenei Újság. — 18.45: Svéd Sándor magyar nó­tákat énekel. Fátyol József kla­­rinétozik. — 19.15: Puccini cik­lus. Bohémélet. Négyfelvonásos opera. — Közben 19.52: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika. — 20.20: Sporthíradó. — 21.44: Új versek. — 22.00: Hírek. — 22.20: Könnyűzene. — 23.03: Kamaraze­ne. — 23.35: Operettrészletek. — Közben 24.00: Hírek. PETŐFI! 15.00: Hírek. — 15.05: Peter Gri­mes. Részletek Britten operájá­ból. — 16.05: A magyar dal év­századai. Régi Kollégiumok mu­zsikája. — 16.25: Horgászok öt­perce. — 16.30: Horváth Jenő mű­veiből. — 17.00: Hírek. — 17.05: Weber-művek. — 17.35: Mesélő múzeumok. — A kőszegi „Szőlő jövésének könyve”. — Riportmű­­sor. — 17.50: Hangverseny a stú­dióban. — 18.20: Könnyűzene. — 18.45: Hang­versenynaptár. — 19.00: Hírek. — 19.10: A jazz ked­velőinek: Bill Perkins együttese játszik. — 19.20: Láttuk, hallot­tuk ... — 19.40: Ami a jövő hét zenei műsoraiból kimarad. — 20.40: Közvetítés a székesfehérvá­ri „ősfehérvár” étteremből. Né­pi zene. — 21.00: Hírek. — 21.05: Bolgár irodalmi est. Részletek az irodalmi Színpad műsorából. — 21.35: Közvetítés Lipcséből. A Lipcsei Rádió szimfonikus zene­karának hangversenye. — 25.00: Hírek. URH: 18.30: Hírek. — 18.35: Szerenád­est. — 20.13: Tánczene. — 21.18: Bartók-hangverseny. — 22.30: Hí­rek. Július 2. — szombat KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.32—7.58: Haj­naltól reggelig! Zenés műsor. — Közben: 5.00: Hírek. — 5.30: Reg­geli Krónika. — 5.45: Falurádió. — 6.00: Hírek. — Kb. 6.30: Hírek. — 7.00: Reggeli Krónika I. ki­adás. — Kb. 7.30: Új könyvek, kb. 7.40: A budapesti mozik mű­sora. — 8.00: Hírek. — 8.05: Mű­sorismertetés. — 8.20: Lányok, asszonyok... — 8.40: A jégvilág Robinsonja. VI. rész. — 8.59: Pique Dame. Részletek Csaj­kovszkij operájából. — 9.35: Or­vosi tanácsok. A vérkeringési betegségek megelőzéséről. — 9.30: Népek zenéjéből. — 10.00: Hírek. — 10.10: Bach-művek. — 11.02: Toldi szerelme. II. rész. — 11.57: Hallgatóink figyelmébe. — 12.00: Déli harangszó. Hírek. — 12.15: Részletek Lehár: Cigányszerelem és Kék mazur c. operettjéből. — 12.58: A budapesti színházak mű­sora. — 13.00: Öreg galambok. — 13.15: Fúvósátiratok. — 13.40: Filmdalok. — 14.00: Hírek. — 14.05: Hirdetőoszlop. — 14.20: Henryk Szeryng hegedül, zongo­rán kísér: Reiner Károly. — 14.45: Mi történt a héten a nagy­világban? PETŐFI: 4.26—11.00: Azonos a Kossuth Rádió műsorával, kivéve a 344 méteres hullámhosszat. — Köz­ben 6.20: Torna. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek a 240 és a 344 méteres hullámhosszon. — 10.00: Hírek. — 11.00: Balatoni időjárás­­jelentés magyar és idegen nyel­ven. — 12.00: Hírek. — 13.40: Idegennyelvű vízjelzőszolgálat. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelen­tés. — 14.00: Könnyűzene. — 14.20: Tudósítás az ENSZ-ből. — 14.30: Operettdalok. SZÍNHÁZAK PÉNTEKI MŰSORA József Attila Színház: A kak­tusz virága (7). — Vidám Szín­pad: Made in Hungary (fél 8). — Kis Színpad: Naftalin (bemutató előadás, 7). — Városmajori Szín­pad: Bartók-Kodály-est (vez.: Lukács Miklós, Rossz idő esetén a Madách Színházban, 8 óra). — Városligeti Sátorcirkusz: Zirkus Probst vendégjátéka (fél 8). a TOTTI DAL MONTE ön­életrajzát jelenteti meg a moszkvai művészeti kiadó. Az előszóban Elena Katulsz­­kaja, az ismert szovjet éne­kesnő, nagy elismeréssel nyilatkozik a könyv azon fe­jezeteiről, amelyeket a szer­ző Arturo Toscanini emléké­nek szentelt. □ HEMINGWAY ÖZVE­GYE alapítványt tett arra érdemes jugoszláv irodalom­­szakos hallgatók anyagi tá­mogatására. Az alapítvány céljára a Hemingway-művek jugoszláv kiadásából szár­mazó jogdíjakat ajánlotta fel.­­ JEAN GABIN legújabb filmjében kedélyes öregurat alakít, aki békésen és jó­kedvűen műveli kertjét, sza­bad óráiban viszont egyet­len hobbyjának hódol; pénzt hamisít Az argenteulli ker­tész című filmet Jean-Paul le Chanois rendezi. □ A BALGASÁG DICSÉ­RETE, Erasmus világhírű könyve arra ihletett egy fran­cia koreográfust, hogy ezzel a címmel balettet mutasson be. A zenét Marius Cons­tant írta. A darab a mai nyu­gati társadalom bűneit, a nyilvánosság hajszolását és a technizálással beálló elem­­bertelenedést ábrázolja. □ ARTHUR RUBINSTEIN, a világhírű zongoraművész idén először szerepelt a Prágai Tavasz zenei feszti­válon. Ez alkalommal mond­ta az újságíróknak: — A zongora nemcsak hivatást jelent számomra, hanem az életet is. Még akkor is zon­goráznék, ha nem fizetnének érte. És ha nem lenne senki, aki behozná a zongorát a pódiumra — becipelném én magam... Bajai napok A bajai napok ünnepségso­rozatában tegnap este nagy sikerrel avatták fel az első dunai vízi színpadot. Az ava­tó darab, a Vörös posztó, a párizsi Kozma József revü­­operettje, melynek szövegét Kristóf Károly írta. A nyári, vízi környezetbe remekül il­lő darabba tűzijátékot illesz­tettek, s érdekes ötlet volt, az, hogy az egyik jelenetnél szereplők csónakkal mentek a színpadra. A bajai Türr István Mú­zeum ma délután nyitja meg az alföldi festészet egyik nagy alakja, Nagy István ed­dig nem ismert képeinek ki­állítását. A szabadkai ma­gángyűjtőktől kölcsönbe ka­pott 30 festmény meglepetést ígér. A tárlat egy hétig lesz nyitva. F. D. n Naftalin előtt A Kis Színpad eredeti évadzárásra készül: ma este lesz a Naftalin bemutatója. Heltai Jenő örökifjú vígjáté­kában az oly sok mulatságos kavarodást okozó ki­kapós fiatalasszonyt Géczy Dorot­­­tya játssza. — Két dolog miatt izgal­mas számomra a premier — — mondotta. — Kiváncsi va­­gyok, vajon hogyan fogadja majd a Kis Színpad mai da­rabokhoz szokott közönsége ezt a századforduló idején játszódó kosztümös bohóza­tot. Másrészt azért izgulok, mert az annak idején Varsá­nyi Irén alakította szerepben lépek színpadra. — Énekel is? — Igen. Egy Szirmai Al­bert sanzont. — Nyári programja? — Pihenés, majd három hét Olaszországban. Szeret­nék néhány új dalt „haza­hozni", mert készülök a te­levízióban tartandó önálló sanzonestemre is. Genetika Mi okozta, hogy az idegor­vos Benedek Istvánból, Be­nedek Elek unokájából, Be­nedek Marcell fiából egy­szerre csak „kitört” az író? Rokonszenvesen válaszolta meg Benedek a kérdést, amelyet a Húszas Stúdió e heti műsora tett fel neki. Régi rádiós igazság, hogy tudományos tételek népsze­rűsítése akkor hatásos, ha irodalmi és zenei illusztrá­ciókkal gazdagítjuk az ilyen témájú műsorokat. A Húszas Stúdió legutóbbi adásában a genetika kérdéseiről széles volt a skála: jól fordított Goethe-verstől a szellemes Benedek István-nyilatkoza­­tig. Johann Sebastian Bach­­mittől Nancy Sinatrá­nak, Frank Sinatra leányának énekszámáig. De az önma­gában érdekes illusztrációs anyag mellett egy kicsit bő­vebben szerettünk volna hallani arról is, mik a ge­netika legfontosabb új felfe­dezései? Éppen, mert e tu­dományág körül annyi ká­ros nézet keringett annak­idején, jó lett volna kevésbé szűkszavú információ. .. Színházi történetei? A bolondok grófja egyik előadásán Lőte Attila nagyot bakizott. Ahelyett, hogy így mondta volna szövegét: „Az úrnak a tüdejéből világító gáz jön előle, így fejezte ki döbbenetét: ..Az űrnek a tü­­­dejéből világító ... gáz jön elő!” A baki nagyon bosz­­szantotta, s a következő elő­adáson különösen gon­dosan vigyázott erre a mon­datra. El is mondta hibátla­nul, megkönnyebbülten fel­sóhajtott, majd így szólt a színen levő Mensáros Lász­lóhoz, Avar Istvánhoz és Zenthe Ferenchez: „Itt a szerződés, írjuk alá, nem tréfálok!” it A Margitszigeti Szabadté­ri Színpadon történt, a Pé­csi Balett Don Juan-előadá­­sán. Késett a produkció egyik „szereplője”, a Don Juant a Komtur kerti ünne­pélyére vivő, fekete Chevro­let gépkocsi. A szabadtéri igazgatóság egyik tagja ki­nézett a színészbejárón, s látta, hogy vagy ötven mé­terrel arrébb egy rendőr tar­tóztatta fel az autót. Oda­sietett, s még hallotta az el­képedt rendőrt győzködő gépkocsivezető utolsó mon­datait: „Hogy nem hajthatok be vele a színészbejárón? Hát ez kérem ... ez nem is gépkocsi... Ez egy balett­­táncos!” (sz. s.)

Next