Esti Hírlap, 1966. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1966-07-01 / 154. szám

Egyetemi és Iskolai hallgatók külföldi termelési gyakorlaton AZ EGYETEMEKEN ÉS FŐISKOLÁKON RÖVIDESEN BEFEJEZŐDIK A VIZSGAIDŐSZAK, ES MEGKEZDŐDIK A FIATALOK NYÁRI TERMELÉSI GYAKORI,ATA. Az idén a tavalyinál több hallgató vesz részt külföldi nyári gyakorlaton a baráti országokban. Azok az egyete­mek, illetve főiskolák, ame­lyek korábban baráti szerző­dést kötöttek a különböző szocialista országok valamely felsőoktatási intézményével, kölcsönösségi alapon bonyo­lítják le a gyakorlatot. így például a Budapesti Műszaki Egye­tem és a moszkvai energe­tikai intézet, valamint az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem és a leningrádi Zsdanov intézet hallgatói nagy számban látják egy­mást vendégül. Ezenkívül 70 orosz szakos haiigató, és 30 fiatal orosz szakos tanár egy hónapot tölt a Moszkva, illetve Le­ningrad környéki Komszomol ifjúsági sporttáborokban. Csaknem 500 magyar diák kel úti a a Német Demok­tik us Köztársaságba. A budapesti, a miskolci, a veszprémi műszaki egyete­mek, valamint a természet­tudományi karok, továbbá az egri és pécsi testnevelő főis­kolák hallgatóinak népes csoportjait a drezdai műszaki egyetem és közlekedési főis­kola, a fneibergi bányászati akadémia, a berlini Hum­boldt egyetem és a közgazda- sági főiskola, a rostocki ha­jóépítési tanszék, a wei mari építészeti főiskola, a jénai Friedrich Schiller tudomány­egyetem, a lipcsei Marx Ká­roly egyetem, az erfurti és a lipcsei pedagógiai intézet lát­ja vendégül. Csehszlovákia csaknem minden egyetemi városába eljutnak ax idén magyar egyetemi és főiskolai hall­gatók: Prágában. Pardubicén, Bmó- ban. Bratisiavában, Zsildnán. Tmaván, Nyitrán és Kassán az egyetemek közötti szerző­dések alapján dolgoznak a fiatalok több héten át. Lengyelországban is több száz magyar diák vesz részt nyári termelési gyakorlaton. Ők a gliwicei műszaki egye­tem, a krakkói bányászati és kohászati akadémia, a gdans­ki, wroclawi műszaki egye­temek, valamint a krakkói Jagelló, a lublini Maria Cu­rie, a tómmá Kopernikusz egyetemek vendégei lesznek ezen a nyáron. Félszáznál több diák jut el Szófiába is. ahol a helyi gépészed és elektrotechnikai, az építőipari s a külkereskedelmi főiskolák hallgatóival együtt vesznek részt a termeiéül gyakorla­ton. {MTI) „Háziasszony leszek az üzemben../' A Cordatic gumigyár „csen­des üzemében”, a kerékpár- tömlőben mától kezdve 1968- at írnak. Ma kezdődött az „egymutatós kísérlet’’: július 1-től szeptember 30-ig kizá­rólag a nyereség alapján bí­rálják el a munkát és a dol­gozók jövedelmét, mint maid az új gazdaságirányítási rendszerben. Mától: mechanizmus-kísérlet a gumigyárban A nyereség alapján ♦ Gép készíti a naplót A/ w I « * Mi a kísérlet célja? Takács Sándor, az Orszá­gos Gumiipari Vállalat ve­zérigazgató-helyettese vála­szol: — A próbálkozás az első lépés az új gazdasági mecha­nizmus felé. Mielőtt minde­nütt bevezetnénk, szeretnénk megismerni azokat a körül­ményeket, amelyek befolyá­solják a nyereséget. Olyan üzemet választottunk, ahol viszonylag kevés gyártmány­féle készül, nem sokfajta alapanyagot használnak fel, s könnyen megállapíthatjuk azt, hogy ki és mi okozta az esetleges hibákat, kinek és minek köszönhetjük a sikere­ket. Éppen ezért a kísérlet­ben mindazok részt vesznek, akik befolyásolják az ered­ményt, a nyereséget. — A fizikai munkások egyelőre nem kockáztatnak semmit: ők épp>en úgy meg­kapják a teljes fizetésüket, mint eddig- De ha a negyed­év mérlege nyereséggel zá­rul, akkor 300—400 forinttal többet keresnek. A vezetők csak a munkabér 85 százalé­kát kapják kézhez. A fenn­maradó 15 százalékát (vagy még ennél is többet: a jutal­mat) csak akkor, ha meglesz a nyereség. — Az első kísérletet újab­bak követik majd: szeptem­berben még két-három üzem­ben bevezetjük a „próba- mechanizmust". De előbb ki­AZ ELSŐ TAPASZTALÁT: meggyorsult az utasáramlás, . sehol sem volt torlódás Az új közlekedési tarifára ▼aió áttérés pu-emierje jól si­került. Az autóbuszüzem, a villamosvasút és a HÉV for­galmi vezetői, igazgatóságá­nak tagjai, valamint a Fő­városi Tanács közlekedési igazgatósagának vezetői reg­gel fél 5-től a forgalmi cso­mópontokon ellenőrizték azt, hogy az új jegyrendszer mi­lyen következményekkel járt a közlekedésben. URH-ko­csik is szolgálatba álltak és tartalék kocsikat tartottak készenlétben arra az esetre, ha valahol zökkenő mutat­koznék a forgalomban. Nem volt szükség a tartalék ko­csik bevetésére, mert sehol sem tapasztaltak torlódást, vagy túlzsúfoltságot, sőt, az első megállapítások szerint meggyorsult az utasáramlás, egyenletesebbé vált a köz­lekedés. Mára 906 ezerre emelke­dett a bérletigazolványok száma, de még mindig több százezer olyan igazolvány­tulajdonos van, aki az érték­szelvényt csak ezután vált­ja ki. Ezek a hetijeggyel ren­delkezők, akiknek szombat, illetve vasárnap éjfélig még érvényes a hetijegyük, s ezért csak most váltják meg az igazolványukhoz az érték­szelvényt. Tippíum n uusMűefi VILMBJUllQKSAü MÉRKŐZÉSEI« BOB MGT NYERÉSI LEHETŐSIG +1-» JUTALOM Alpesi falu- a kertben Atpeaí falu Rá­kospalotait. Tété­nyi József. az Utasellátó Válla Vai dolgozója kü­lönleges hobbynak hódol — házkörüli kertjében minia­tűr színes alpesi falut épített. A 16 házikót sokan megcsodálják, s gyakori vendégei a m esek értnek a környék kisiskolá­sat. (MTT-foto — Bereth felv.) n abcsák füttyentett a ku­li tyájának, amely külö­nösen viselkedett. Visszafü­tyült. — Tóbiás, te fütyülni is tudsz? — ámuldozott Bab­csák, de a kutya ezután csak szabályos magatartást tanú­sított. Csóválta a farkát• s nyüszített. Babcsák a külö­nös tüneten tűnődve indult délutáni sétájára. A Ligetben eszmélt a második tünetre. A járókelők, akik mellett Tóbiás ellökött, megtorpan­tak, s döbbenten utána for­dultak. Egy tisztes külsejű öreg úr követ ragadott és Tóbiás után dobta. — Miért bontja a kutyá­mat? — fortyogott Babosak. — Maga találta ki ezt a marhaságot? — rebegte az öreg sápadozva. — Ez a sze­mérmetlen a farát riszálja és azt énekli: „Sej’cica eszem azt a...” A Csárdáskirálynőt már minden kutya ismeri, de Babcsák mégsem hitte, hogy a kutyája énekel. Gyorsan elodalgoit az eszelősen há­borgó öreg úr hatósugarából. Árnyas padra telepedett, s rágyújtott. Mélyen beszívta ’ a füstöt, s a virágzó rózsák illatát. Tóbiás vakkantással helyeselte a helyválasztást. A szomszéd pádon egy aggszűz ült, aki ölében szorongatta szerelmesen szimatoló pincsi­jét. Tóbiás áhitatosan nézte a két hölgyet. Az aggleány büszke, de mégis engedékeny mosolya hirtelen lehervadt. Halk sikollyal felragadta napernyőjét és a kutya feli sújtott. Miután Tóbiás ügye­sen felugrott’ Babcsákra tá­madt. — Maga körmönfont csi­bész! Mire idomította a ku­tyáját?! „Ifjúsági Fórum­nak” nevezi önmagát és sze­relmi ügyekben tanácsokat osztogat! Babcsák bambán bámult a háborgó hölgy után. Kutyá­ját magához ölelte, s elké- pedten tapasztalta, hogy Tó­biás a simogatásra serceg. — A dörzsölés elektromosságot termel — motyogta, józansá­got erőltetve, mert babonás balsejtelmek kerülgették. Óvatosan forgatta a kutyát, amely ekkor halkan, de ért­hetően megszólalt: „... a világpolitikai hely­zetet csakis a józanság old­hatja meg”. Babcsák elejtette a kutyá­ját. Amikor magához tért. már alkony! fények bújdos- tak a lombok között. Réve- tegen nézte Tóbiást■ amely aggodalmasan leste gazdája furcsa állapotát és érthetően közölte: — Kóbor Tóbiás külpoliti­kai beszámolót tartott. Babcsák elsápadt, s egyet­len hatalmas pofont kent le a kutyájának. — Te nem vagy kóbor eb! Nekem, vagy neked van valami bajod? Tóbikám, válaszolj, ha tudsz... A kutya okosan nézett, de nem válaszolt. Csak pianisz- szimó egy Schubert-dalt éne­kelt. — Németül is tud — re­begte Babcsák könnybe lá­badt szemmel, s imbolyogva felállt. Kezét homlokára szo­rítva, a taxiállomásra és az ideggyógyászatra hajtatott. Babcsák a váróteremben kutyáját egy pádhoz kötötte, majd várta az ápolókat. Arra eszmélt, hogy Tóbiás körül csoportosulás támadt. A ku­tya ez alkalommal kísértetie­sen jól utánozta leuka hang­ját, sőt• Szabó bácsi zsörtölő- dése is tökéletes volt. Szabó nénj viszont gyengébben si­került; mintha egy pince mélyéről beszélne. A csodálatos kutyát egy sunyi pasas mindenáron meg szerette volna vásárolni. Egy másik azért rimánkodott, hogy árulja el különleges idomítási módszerét. Babcsák kirohant. Kutyája utána lo­holt. Babcsák felesége, amikor ajtót nyitott, visszahőkölt. — Szivem, hát ennyire szí­vedre vetted? En sem értem, hova tűnt az a drága gomb­rádió ... Nedeczkj Ferenc tapasztaljuk, hogy milyer anyagtakarékosságot és te: melekenységet eredménye, az új bérezési rendszer. Állandó tájékoztatás Mihályi József, a szakszer­vezeti bizottság termelési megbízottja a kerékpártöm- lőüzem mur.kaversenysza- bályzatán dolgozik. — Az üzem a most kezdő­dő kísérlet idején, tehát a harmadik negyedévben kö­rülbelül hétmillió forint ér­tékű árut ad — mondja. — Arra számítunk, hogy köz­ben 870 ezer forintnyi nye­reséget ér el. Ebben az eset­ben 20 ezer forint jutalma; fizetnek ki a dolgozóknak. Ha több lesz a nyereség, na­gyobb lesz a jutalom. Éppen ezért mától kezdve minden­ki érdekelt abban, hogy a munkát ne akadályozza a rossz szervezés, a szerszám­vagy anyaghiány. És az em­berek tudni akarják, hogy mi van a pénzünkkel. Ezért határoztuk el, hogy három- négynaponként tájékoztat­juk őket, hogyan alakult a nyereség. Szükség lesz itt mindenki szemére és szívé­re, hogy senki se tűrje a pa­zarlást, a felületes munkát. Mibe kerül? Szilvássy Lajosné üzem­vezető óvatos. — Négyszáz- húszezerotszáz tömlőt ké­szítünk a kísérlet ideje alatt, sok minden történhet köz­ben, amire nem is számí­tunk. A múlt héten például a raktárból kihoztunk annyi szerszámot. amennyi az egész évre elegendő. Eddig senki sem törődött vele: mi­be kerül. Ezután a szerszá­mok árát is levonják a nye­reségből — aki pénzt, nyere­séget akar, annak nem sza­bad így kiköltekezni. Nekem erre kell vigyáznom ezután, nem is lesz más dolgom, mint a nyereség növelésé­nek akadályait kutatni. Né­hány hete könyvelőgép dol­gozik az üzemben: minden­nap készen kap>om az adato­kat. a „kiadási és bevételi napló” számait. Az új me­chanizmusban háziasszony le­szek az üzemben. Éppen úgy kell spekulálnom, époen úgy meg kell fognom a forintot, mint otthon, a háztartásban M'iidui filler számít Az üzemben, a futószalag mellett nyolc asszony ül. — Én is megszavaztam a kísérletet — mondja az egyik —, mert minket is megkérdeztek, mit szólunk hozzá. Pénzt várunk tőle. Egy másik asszony szelepet vesz ki a hulladékból: „Erre is vigyázni kell. Azt mond­ják, öt forintot ér. Néha 3—4 ezer forintnyi szerelvényt is találnak a szemétben.” A vágógép mellett közép­korú asszony ül: — Ezelőtt, ha hibás gumit kaptam, le­tettem a földre Most meg­próbálok kisebb méretet csi­nálni belőle. Minden fillér számít. A pénzt, a nyereségre ki­fizethető jutalmat még az eddigi módszer alapján ad­ják. ez megengedi, hogy a béralan e«y százalékát iutnl- maz'ásra fordítsák. A Corda­tic Gumigyárban az úttörő­ket jutalmazzák belőle, akik vállalták a kísérlet örömét és — kockáját. Krajczár Imre ÜGFTGVERSENY szombat du. (él 3 órakor MOSZKVAI DÍJ ^J\iiíönö3 butija

Next

/
Thumbnails
Contents