Esti Hírlap, 1966. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)
1966-08-01 / 180. szám
Változás azesti tagozaton A művelődésügyi miniszter legújabb rendelkezése értelmében a dolgozók gimnáziumának esti tagozatán az idegen nyelvek kötelező tanítása az 1966—1967-es oktatási évtől fokozatosan megszűnik. Az első osztályok részére új óratervet adnak ki. Eszerint az első évfolyamban a magyar irodalmat kettő, a magyar nyelvet szintén kettő, a történelmet egy, a matematikát négy, a kémiát három, a biológiát kettő, a földrajzot pedig heti egy órában tanítják. A második, harmadik és negyedik évfolyamok óratervei változatlanok maradnak a következő tanévben. A miniszteri rendelkezés kimondja, hogy az idegen nyelvek a dolgozók gimnáziumának valamennyi évfolyamában rendkívüli tárgyként taníthatók, az oktatás alapjául az általános gimnázium esti és levelező tagozatának szervezési és működési szabályzatában foglaltak szolgálnak. Az idegen nyelvek rendkívüli tanítása önköltséges. A rendkívüli tárgyként oktatott idegen nyelvek tantervéről, óratervéről és az ahhoz használható tankönyvekről a Művelődésügyi Minisztérium közoktatási főosztálya intézkedik. (MTI) Augusztus 14: nemzetközi kórusfesztivál Debrecenben Augusztus 14-én Nemzetközi kórusfesztivált rendeznek Debrecenben. Világhírű kórusok jelezték részvételüket: az Észt Szocialista Köztársaság karnagyainak kórusa, a világhírű oxfordi egyetem kórusa, a Scola Cantorum, Svájcot a Buliéi vegyeskar képviseli, Bulgáriát és Lengyelországot pedig a Sumeni vegyeskar, illetve az Echo kórus. Ezenkívül kórus érkezik Finnországból, Jugoszláviából, Csehszlovákiából és az NDK-ból is. A magyar kórusok közül részt vesz a fesztiválon a váci Vox Humana, a veszprémi Városi Vegyeskar, a győri Szakiskola kórusa, a Budapesti Férfikar és a pécsi Nevelők Háza Kamarakórusa. A fesztiválon lépnek zsűri elé azok a kórusok, amelyek kérték nemzetközi minősítésüket Harlekin a Balatonnál Néhány nap óta új magyar filmet forgatnak a Balaton partján. Vasárnap a balatonföldvári öbölben a kirándulók és fürdőzők nagy érdeklődéssel figyelték azt a fehér vitorlást, amely sok más színes vitorlájú hajótól követve ringott az öböl bejáratánál a hullámos, tarajos vizen. Mellette egy motorcsónakon a film stábja, a felvevőgép a Harlekin és szerelmese egyik fontos jelenetét vette fel. Miről szól a film? Fiatalok balatoni szerelméről. A hős (Bujtor István) minden évben a Balatonra jár, hogy vitorlásában pihenje ki magát és közben szerelmeket gyűjt. De a hűség fogalmát nem ismeri... Akad egy lány (Harlekin: Sáfár Anikó, filmstúdió-növendék), aki ragaszkodik a szerelem mellett a hűséghez is. Ennyit a rövid tartalomból. A rendező Fehér Imre. Az író Bertha Bulcsu. Az operatőr Lakatos Iván. A filmben szerepet kapott Ajtay Andor, Fónay Márta, Szabó Ottó, Spányik Éva, Király Levente és sokan mások. Jazzpárbaj a Csokonai Művelődési Házban (Bp. XV. ker. Eötvös u. 64—56. Telefon: 293 - 785.) 1966. augusztus 6-án, szombaton este fél 8 órakor. Közreműködnek: Liversing, Nevada, Nivram és Rivers együttesek. Műsor után tánc éjjel 2 óráig. Belépődíj: 12 és 15 forintos árban. Megközelíthető a 25-ös autóbusszal. /. MAGYAR TÁNCDA Döntött a zsűri és a közönség Tizenkét szám szerepel az augusztus 20 -i döntőn az Erkel Színházban A Magyar Televízió által meghirdetett I. magyar táncdalfesztiválra 50 zeneszerző több mint 400 kompozícióval jelentkezett. A zeneszerző megjelölés, persze, igen sok esetben túlzás, ha arra gondolunk, hogy hányan voltak képtelenek egyetlen strófányi dallamot összeeszkábálni még a legelkoptatottabb slágerközhelyekből is; s még inkább, ha elgondoljuk, hogy ez a hivatást jelölő, rangos szó rendesen olyan nevek mellett szerepel, mint Mozart, Verdi, Bartók... De hát mit tegyünk? A szavak csak szavak, melyeket ki-ki úgy értelmez, ahogy tud. Egyesek például ezt, hogy szerző, olyan embernek képzelik, aki valahonnan beszerzi a zenét. A lángész saját ihletéből, a művelt muzsikus saját tehetségéből és elsajátított tudásából. Akinek pedig se zsenialitás, se tehetség, se tudás nem jutott, az a mások által elhullatott zenei limlomok közül. Kaparj, kurta...! A kurták java kihullott az első rostálásnál. Az arra illetékes bizottság úgy találta, hogy nyilvános előadásra 194 dalocskát engedélyezhet a benyújtottak közül. Ebből a televízió által felkért szakemberek 60 számot tűztek a három elődöntő műsorára. Itt szakértőkből és laikus slágerkedvelőkből álló zsűri adta a pontokat, a Madách Színház közönsége a tetszésnyilvánítás különböző fokozataival tüntetett, majd a televízió nézőiből mintegy 40—50 ezren szavaztak. Kérdés, szükség volt-e a szakemberek mellett a közönség képviselőinek meghívására a zsűribe, ha egyszer a közönség úgyis szavazhat?! De végeredményben ebből semmi kirívó eltolódás nem született. A szélsőséges véleménykülönbségek sohasem a zsűri szakértő, illetve laikus tagjai között, hanem mindig a néhány muzsikus körén belül támadtak: az egyik hat pontot adott ugyanarra a számra, melyet a másik maximális 20 pontra értékelt. Ebben tudatos állásfoglalást nyilvánítottak nemcsak a dallamszerkesztő lelemény színvonala, hanem a különböző tánczenei irányzatok mellett, vagy ellen. Az első meglepetés az volt, hogy az elődöntők zsűrije és közönsége nagyjából egyetértett, vagy egyformán oszlott két táborra. Az adott pontszámok és a tetszésnyilvánítás átlaga többé-kevésbé egyezett. S ekkor jött a második meglepetés: a televíziónál ülő közönség sohasem arra a dalra adta legtöbb szavazatát, mely a színházban ülőknek és a zsűrinek legjobban tetszett! Ugyanakkor egészen alacsonyra helyezett számot elsöprő többséggel emelt az élvonalba. Ha ezt a szélesebb közízlésre fényt vető szavazást jobban szemügyre vesszük, méghozzá a sikert aratott táncdalok fényében, kiderül: lényeges különbség van a divatos, modernebb, új hangvételre gyorsabban reagáló városiak (főleg budapestiek) és fiatalok, illetve a régies — polkás, magyarnótás, kuplés — dallamokhoz jobban ragaszkodó falusi és idősebb korosztálybeli emberek ízlése között. Ilyen vegyes mérlegelés és sok lépcsőfokos válogatás után alakult ki az I. magyar táncdalfesztivál döntőjének programja, melyben végül is a következő slágerjelöltek szólalnak meg (zárójelben a zsűri és a közönség szavazatával együttesen elért pontszámot jelezzük, melyet azonban a döntőben már nem vesznek figyelembe): Nádas—Fülöp: Ezután soha nem lehetsz senkié — énekli Németh József (306). — Gyulai-Gaál—Hajnal: Nem leszek a játékszered — énekli Kovács Kati. — Nikolits—Boros: Mi fáj? — énekli Sztevanovity Zorán (293). — Auth—Halmágyi: Hol jár az eszem? — énekli Zalatnay Sarolta (275). — Bágya— G. Dénes: Más ez a szerelem — énekli Toldi Mária (262). — Payer—S. Nagy: Nincsen olyan ember — énekli Koncz Zsuzsa (257). — Ambrus— Kleeber: Ismeretlen lány — énekli Aradszky László (249). — Dobos—Szenes: Annyi ember él a földön — énekli Koós János (241). — Szörényi—Bródy: Még fáj a csók — énekli Szörényi Levente (232). — Berki—Kalmár: Mit hoz a jövő? — énekli Vámosi János (218). — Lovas—Halmágyi: Idegen utakon — Énekli Tárkányi Tamara (208). — A. Nagy—Szenes: Bizony, így van ez — énekli Bakacsi Béla (207). A döntőt augusztus 20-án rendezik az Erkel Színházban. Itt új zsűri előtt vizsgáznak a számok, mely nem lesz tekintettel az elődöntőben elért sikerre és helyezésre, s odaítéli a Szerzői Jogvédő Hivatal, a Zeneművészek Szövetsége, a Magyar Rádió és Televízió elnöke, a Hanglemezgyártó Vállalat és az Országos Rendező Iroda igazgatóinak díjait. S ami talán ennél is kecsegtetőbb: a számok javát elindítja a slágersikerek útján ... F. L. « CSORTOS GYULA SÍREMLÉKE A magyar színjátszás egyik legnagyobb alakjának, Csortos Gyulának síremlékét készíti Mikus Sándor. Képünkön a művész az emlékmű vázlatával. (Fotó: Selmeczi) Augusztus 1. — hétfő KOSSUTH; 15.00: Tánczenei koktél. — 15.40: Rokonok. Móricz Zsigmond regénye folytatásokban. IV. rész. — 16.00: Hírek. — 16.15: Harsan a kürtszó! A Gyermekrádió műsora. — 16.55: Édes anyanyelvünk. — 17.00: Magyar muzsika. — 17.21: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara játszik. — 17.57: Hallgatóink figyelmébe! — 18.00: Mi történt a nagyvilágban? — 18.10: Hazánk hírei. — 18.15: Új operalemezeinkből. — 18.44: Harcoló Vietnam. I. Terepszínben. — 19.04: A Magyar Televízió I. Táncdalfesztiválja. A döntőbe jutott dalok. — 19.54: Jó estét, gyerekek. — 20.00: Esti Krónika. — 20.20: Sporthíradó. — 20.30: Júliusban hallották először. Tánczene. — 21.00: Családi körben... Vizenjárók. — 22.00: Hírek. — 22.15: Orfeusz az alvilágban. Részletek Offenbach operettjéből. — 22.50: Mai szemmel... — 23.00: Kamarazene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Csárdások. — 0.25: Himnusz. PETŐFI. 15.00: Hírek. — 15.05: Virtuóz művek — virtuóz előadók. — 16.25: Verbunkosok, népdalok. — 17.00: Hírek. — 17.05: Két dalciklus. — 17.18: Ötórai tea. — 18.20: Lányok, asszonyok... — 18.50: Filmdalok. — 19.00: Hírek. — 19.10: Népszerű fúvós átiratok. — 19.25: Gazdaszemmel hazánk mezőgazdaságáról. — 19.40: Modern fesztiválok évkönyveiből. Bécsi Ünnepi Hetek. — 20.30: Talajtani kutatóúton Kubában. — 20.50: Kodály-kórusok. — 21.00: Hírek. — 21.05: Rácz Béla népi zenekara játszik. — 21.331UJ felvételeinkből, Sebestyén János csembalózik. — 22.00: Toldy Mária énekel. — 22.15: A hét zeneszerzői: mai lengyel mesterek. — 23.00: Hírek. — 23.15: Műsorzárás. URH: 18.30: Hírek. — 18.35: Könnyűzene. — 19.35: Láttuk, hallottuk... A Rádió színház-, film- és művészetkritikai rovata. — 19.55: Mendelssohn: Éliás — oratórium. — 22.30: Hírek. — 22.45: Slűsorzárás. Augusztus 2. — kedd KOSSUTH: 4.20: Rákóczi induló. — 4.30: Hírek. — 4.32—7.58: Hajnaltól — reggelig. Közben 4.45: Falurádió. — 5.00: Hírek. — 5.30: Reggeli Krónika. — 6.00: Hírek. — Kb. 6.30: Hírek. — 7.00: Reggeli Krónika II. kiadás. — Kb. 7.30: Új könyvek. — 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. A budapesti mozik, a vidéki színházak és a frakítások programja. — 8.20: Micimackó. — 8.41: Könnyű dallamok. — 9.20: Nézze meg, pénzt ad érte! — 9.25: Zenekari muzsika. — 10.00: Hírek. — 10.10: Népi zenekarok muzsikálnak. — 10.45: Hanns Eisler dalaiból. — 11.00: Kétzongorás muzsika. — 11.57: Hallgatóink figyelmébe. — 12.00: Hírek. — 12.15: Tánczenei koktél. — 12.59: Budapest kulturális programjából. — 13.00: Törvénykönyv. A Rádió jogi műsora. — 13.15: Operarészletek. — 14.00: Hírek. — 14.05: Muzsikáló fiatalok. — 14.35: Európa tengeri kapui: London. — 14.50: Nádas Gábor táncdalaiból. — 14.59: Mozart első és utolsó szimfóniája. PETŐFI: 4.26—10.58: Azonos a Kossuth Rádió műsorával. — Közben: 6.20: Torna. — 10.58: Műsorzárás. — 10.00—12.30: Zenés műsor üdülőknek a 240 és a 344 méteres hullámhosszon. — 10.00: Hírek. — 11.00: Útikalauz — üdülőknek. — 11.03: Balatoni időjárásjelentés magyar és idegen nyelven. — 12.00: Hírek. Nemzetközi lapszemle. — 12.30: Idegen nyelvű hírek. — 13.40: Idegen nyelvű vízjelzőszolgálat. — 13.45: időjárás és vízállásjelentés. — 14.00: Verbunkosok, magyar nóták. — 14.34: Tardos Béla: Keserű esztendő — szvit vegyeskarra. HÉTFŐI MŰSOR: Károlyi kert: Magyar Állami Hangversenyzenekar (vezényel: Roberto Renzi. C-sorozat, 1. előadás, este 8. Rossz idő esetén 1-1”). Vendégségben „A vendégség” A genovai Teatro deli' Opera Giocosa sikere A télies nyár derekán, hogy ne kelljen sem az énekeseknek, sem a közönségnek dideregnie, a Margitsziget beköltözött az Erkel Színházba. A szabadtéri színpadok igazgatósága jól vizsgázott előrelátásból, amikor bevezette ezt az újítást. Jól vizsgázott a műsorok és szereplők megválogatásában is: a pécsi táncosok Don Juanja, a látványos, élvezetes Denevér, a remek berlini revü után ezt bizonyította a genovai operatársulat két estje. Domenico Cimarosa vígoperája (A vendégség) először került a magyar közönség elé, s az együttes olyan sziporkázó játékkal lepte meg az utóbbi időben el-elkényeztetett operarajongókat, amilyenre csak ők, a commedia dell’arte hazájának, a bel canto kultúra szülőföldjének énekesei képesek. Nagy kár, hogy ezt a kitűnő produkciót aránylag kevesen látták-hallották. Tulajdonképpen most indulna rohamra a rendkívüli élményre mindig készen álló közönségsereg, mely az egyformán hirdetett ismeretlen vendégművészekkel szemben eleinte bizalmatlan. Ám, semmit sem sajnál jobban, mint ha valami igazi élményről lemarad. Most ismét van mit sajnálniok a lemaradóknak. Az első felvonás után ez még nem volt nyilvánvaló. Úgy tűnt, mintha a feledésből előbányászott darab inkább csak művészettörténeti érdekesség, stílusbemutatóra szolgáló alkalom lenne. S a közönség, finom érzékkel, méltányolta is a gondosan kezelt múzeális kincsnek tűnő játék- és énekkultúrát. A második felvonásban aztán olyan eleven hús-vér emberekké váltak az előbbi, bájos porcelánfigurák, hogy senkinek sem jutott többé eszébe művészettörténet és stílus, hagyomány és kultúra, elkapott bennünket a játék élménye, érzékszerveinkkel és fantáziánkkal bekapcsolódtunk a sodrásba, feltámadt bennünk a játszó ember. Akik ismerik a „nápolyi Mozart” nálunk is népszerű, leghíresebb remekét, a Titkos házasságot, most a bennfentesek örömével fedezték fel a cselekmény és a muzsika hasonlóságait: a ki kinek lesz párja, a „mindenki mást szeret” bonyodalmait, a hoppon maradt számítást, a titkokat leplező és titkokat leleplező éjszakai záróképet ... Gluck hatására ismertünk, amikor a házasodni készülő Massimo úr, a halottnak hitt hölgy körül bánkódott, másutt Mozart zenekari színeire, de azt is megtudtuk, miben követte Rossini (Rosina és a parókát fésülő öreg házvezetőnő egy-egy áriájában, a Sevillai borbélyban) Cimarosát, milyen hagyományok stafétabotját nyújtotta előre ez a darab Verdinek, sőt a Denevér szerzőjének. S mert remekműről van szó, ezek az áttételek éppúgy nem zavarnak, mint Shakespeare-éi, vagy Bach-éi. S mert remek művészek tolmácsolták, mindent, nemcsak megértettünk az olasz nyelvű előadásból, hanem felszabadultan élveztünk is. A produkció két Spiritus rektora: Fernando Mainardi karmester és a rendezőfőszereplő Michele Casato. De megjegyezzük valamenynyi kitűnő szereplőt: Luciana Serra, Giovanna Vinci, Letizia de Luca, a csillogó tenor: Gavino Ardis, a brillírozó, szellemes Enzo Raimondo, a pompásan komédiázó Giuseppe Marmura és Ambrosio Canepa nevét is. Abban a reményben, hogy még halljuk őket — itt Pesten. Fodor Lajos Nők Könyvespolca — Szegeden „Gondolatban én is ott vagyok és örülök a szép, gazdag programnak, a kedves társaságnak, melyben részem lett volna. Kérem, gondoljanak reám egy szép szegedi társaslappal, de még jobban örülnék egy fényképfelvételnek, aláírásokkal. Még egyszer nagyon köszönöm szíves figyelmüket, őszinte üdvözlettel, Vékey Sándorné N 4183.” A levelet több másikkal együtt, a Szegedre futó különvonat étkezőskocsijában mutatta a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat igazgatóhelyettese. Az utazást az Expresszel együtt, ők szervezték a Nők Könyvespolca mozgalom résztvevőinek. Csaknem ezer vendég utazott vasárnap Szegedre, hogy este megnézze Az ember tragédiája előadását. (Az eső ugyan megijesztette a nézősereget, de másfélórás késéssel, végül csillagos ég alatt, megszólaltak a fanfárok, és sikerült vízmentesen végignézni a Tragédiát.) Ma délelőtt a Szegedi Nemzeti Színházban tartottak ankétot a meghívott vendégek. Földes Anna, a Nők Lapja munkatársa tartott bevezetőt, amelyben az olvasás örömeiről beszélt. Azoknak, akik eljöttek ide, ma már nyilvánvalóan nem kell erről sokat beszélni, hiszen azért lettek e könyvbarát mozgalom tagjai. Az elmúlt másfél-két esztendőben igen jelentős tábora lett ennek a könyvklub-formának. Jelenleg mintegy 13—14 ezer állandó folyószámlával rendelkező tagja van. Mint minden ilyen mozgalomnak, természetesen, bizonyos anyagi előnyöket is nyújtanak, évente kétszer 50 százalékos kedvezménnyel vásárolhatnak könyveket, megkapják a mozgalom számára különleges kiállításban készülő, számozott köteteket. Ilyen kedvezmény a 400 forintos folyószámla is. Az ankét után szegedi városnézés következik a programban, s este indul vissza a különvonat a Nők Könyvespolca szegedi vendégeivel. —bel— Verdi-kongresszus Velencében tegnap megkezdődött a nemzetközi Verdi-kongresszus. A rendező bizottság meghívására Eősze László, Kovács János, Lendvay Ernő és Várnai Péter utazott Velencébe. A magyar küldöttek előadásokat tartanak a kongresszuson.