Esti Hírlap, 1966. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)

1966-08-01 / 180. szám

Elkészült a budapesti közlekedés fejlesztésének terve Gyorsvasút-hálózat ♦ Csepeltől a Kálvin térig HÉV-alagutak A Fővárosi Tanács közle­kedési igazgatóságán csak­nem teljesen elkészült Budapest közle­kedésfejlesztésének részle­tes terve. A nagyszabású munkában részt vett a Műegyetem, to­vábbá több tervezőintézet is. Milyen lesz Budapesten a közlekedési igény a követke­ző két évtizedben? — ezt vizsgálták elsősorban. A vá­rosfejlesztési terveket figye­lembe véve a számítások azt bizonyították, hogy az átla­gos napi utazási távolság nem növekszik, s körülbelül hat kilométer marad, de míg je­lenleg a főváros lakóinak 90 százaléka tömegközlekedési eszközt, tehát autóbuszt, vil­lamost és HÉV-et vesz igény­be, s csak 10 százaléka sze­mélygépkocsit, ez az arány 76:25-re változik. Kiszámítot­ták azt is, hogy a város kü­lönböző részeiben hogyan alakul majd a forgalom, pél­dául a Baross téren 10, majd pedig 20 év múlva mekkora forgalmi igényeket kell ki­elégíteni. Az egységes tömegközleke­dési terv a gyorsvasúti há­lózatra épül. Ez elsősorban a HÉV-vona­­lakból, a földalatti vonalai­ból és a Hungária körúton megépítésre kerülő gyorsvil­­la­mos-vonalból áll majd, s ezek együttes hossza 150 ki­lométer lesz. A gyorsvasúti hálózatba Pesterzsébet és Óbuda is bek­apcsolódik. A HÉ­ 7-et a Batthyány térig meghosszabbítják a föld alatt, s ezzel a kelet-nyuga­ti földalatti villamossal köz­vetlen összeköttetést, átszál­lási lehetőséget kap. A cse­peli gyorsvasutat — ugyan­csak a föld alatt — a Kálvin térig hosszabbítják meg, ahol az észak—déli gyorsvasúthoz kapcsolódót. Készülnek a csomópontok konkrét rendezési tervei­re. A közúti közlekedést és a tö­megközlekedést együttesen irányítják majd a központi diszpécserrendszer kiépítésé­vel. Erre fokozatosan kerül sor. Részletezi a közlekedés­­fejlesztési terv azt is, hogy hol lesz szükség magas ve­zetésű utakra és Duna alat­ti alagútra, hová telepítsék a benzinkút-hálóza­tot, s hol legyenek a parkológará­zsok. Még az idén a tervet több kötetbe foglalva a közlekedé­si igazgatóság az illetékes szervek elé terjeszti. Most dolgoznak az ütemterven, és készülnek a gazdaságossági számítások is. — A közlekedésfejlesztési terv egyik cél­ja az — mond­ta dr. Nagy Ervin, a nagy­szabású munka egyik irányí­tója —, hogy a jövőben sehol se épüljenek provizóriumok, egybehangolhassuk a beruhá­zásokat, és így elkerülhetők legyenek a felesleges kiadá­sok. Ugyanakkor, amikor a terv szem előtt tartja a vi­lágszínvonal és a modern élet követelményeit, figye­lembe veszi népgazdaságunk teherbíró-képességét is. A fő­város közlekedésfejlesztésé­nek részletes terve — és ezt szükségesnek tartom hangsú­lyozni — teljesen reális, a program megvalósítható, nem tartalmaz alaptalan óhajo­kat Pakots György — Lehet diktálni, Valika? — Tessék ... — Címe: Jelentés a nép­gazdaság első félévi tervtel­jesítéséről. ... csak már dél lenne, de sosem lesz, és ha lesz, ha je­lentkezik és érzem, a hang­ján? ... Nem biztos, semmi sem biztos még, fiam, nagy szerencse, hogy időben ész­revették, minden ettől függ: az időtől. De hátha nem mondják meg az igazat. Ezt nem tehetik, nem hagyhat­nak bizonytalanságban, ró­lam van szó, rólunk, az éle­tünkről. Akármit is monda­nak neki, akkor is felhívom a főorvost. Merre van a Kék­golyó utca, és a könyvben az országosnál, vagy Budapest­nél lehet az intézet? És a ci­garettát is megkérdezem, fel­tétlenül. Talán ha most, azonnal leszokna ... — Pont. Új bekezdés. A népgazdaság féléves fejlődé­séről szóló adatoknak éppen az az alapja, hogy amit a dol­gozók az első hat hónapban vállaltak, azt teljesítették. A Mechanikai Művek például... ... milyen szerencsétlenek is vagyunk. Most, amikor kezd­tünk kicsit talpraállni, most ... Némely embernek minden sikerül, nekünk semmi, pe­dig nincsenek nagy igé­nyeink, csak egy kis nyuga­lom, semmi más, csak nyuga­lom. De nem lehet, hogy min­dig rossz legyen. Talán már túl van a vizsgálaton, talán már ott van a telefonnál és a hangja olyan lesz, mint az­előtt. Nem is tudom, kikészí­­tettem-e a tiszta fehérneműt ... Ha jól emlékszem, reggeli után vettem elő ... De lehet, hogy az tegnap volt. Már azt sem tudom, hol áll a fejem... — ... a Szentgotthárdi Se­lyemgyár dolgozói mintegy 170 ezer négyzetméter árut készítettek terven felül, s a minőség javításával az egész évre vállalt többleteredményt elérték. ... és mennyire erőltette a jókedvet. Drága Pistikém ... Mozgatta az orrát, azt akarta, hogy nevessek, de a szeme ... Istenem, mennyi szomorúság tud lenni az ember szemé­ben. És én nevettem, de biz­tosan látta, hogy ez nem az igazi. Nagyok vagyunk, mert tudunk hazudni? Ha sírok, akkor sem változik semmi, tálé, jobb így... — Papírt váltok. — Hányadik oldal, Valika? — Harmadik. ... és ha a főorvos azt mondja? ... meg tudja mon­dani az időt is, ennél meg tudják... Jaj, de borzasztó is az életünk, határidőre vége, nincs tovább. Külön munkát vállalok, és azt eszik, amit megkíván, oda megyünk, ahová ő akar. Nem veszek semmit, ruha se kell, csak neki legyen jó ... Mi legyen neki jó? Úristen, ha pénzzel meg lehetne venni... — ... Győr megyei üze­mekben a fiatal munkások, műszakiak — idézőjelben — „fényszóróbrigádokat” alakí­tottak, amelyek azzal, hogy a nyilvánosság elé tárják a termelést gátló akadályokat, s személyre való tekintet nél­kül bírálják a munkatársa­kat, a hibák kijavítására sür­getnek ... ... igen, minden megy to­vább. Az élet kegyetlen, minden megy tovább, csak nekem lesz elviselhetetlen. És összevesztünk három hete. Már azt sem tudom, min vesztünk össze, milyen őrült is az ember. Rágja a másikat, rágja, azután vége, és már semmi sem fontos. Gyere­künk sincs, senki sincs, egye­dül ... Talán még lehetne, ezt is megkérdezem, és ha le­het ... Nem bírok egyedül maradni. Hány óra lehet? Ő már biztosan tudja, hangjáról megérzem, akármit is mond, engem nem tud becsapni. És felhívom az intézetet, az iga­zat akarom, ehhez jogom van, a férjemről van szó, ró­lam és mindenről... — Köszönöm, Valika, be­fejeztük. Nem diktáltam gyorsan? — Nem. — Rosszkedvűnek látszik, valami baj van? — Nem, semmir­ ... csak jönne valaki dik­tálni, hogy ne nézzem foly­ton a telefont. Komiszul fáj a fejem is, de mit bánom én, nem fontos, semmi sem fon­tos, olyan halálosan fáradt vagyok, aludni lenne jó, le­feküdni, semmire se gondol­ni, és mire felébredne az em­ber ... — Vali, telefon! — Hol? — Megőrültél?! Ott van előtted. — Igen ... Pisti?... Mondd, kedves, mondd, azt mondd, amit a főorvos ... A részlete­ket majd később ... Hallom, persze, hogy hallom ... Hogy fél év múlva eredj be kont­rollra? ... így mondta, ezek­kel a szavakkal?... Jaj iste­nem, Pistikém ... Hogy az sosem árt, persze, sosem árt... Mondom, hogy hal­lom, mindent hallok, mindent ... Szervusz kedves, csókol­lak ... Nem, nem diktál sen­ki, ki kell mennem ... Jaj, ne faggass annyit, ki kell men­nem sírni, igen, sírni... Nem vagyok szomorú ... És gyere elém háromra, és semmit se vegyél. Leülünk valahová ... A cigarettáról meg le fogsz szokni... Ne vitatkozzál örökké, majd délután megbe­széljük ... Pesold Ferenc A TELEFON (Wagner Margit felv.) 20 000 óra adatváltozásra A KOVÁCS­OK VEZETNEK AZ ÚJ TELEFONKÖNYVBEN Nyolcvanöt évvel ezelőtt jelent meg Budapesten az el­ső „telefonkönyv”. Ez a név­jegyzék 200 telefonszámot tartalmazott. A most készülő harminchatodik kiadású te­lefonkönyv 190 ezer előfizető adatait közli. A legutóbbi te­lefonkönyvhöz viszonyítva 50 ezer szám, név és egyéb adat változott meg: ezek feldolgo­zása 20 ezer órát igényelt. Legnagyobb számban a Ko­vácsok szerepelnek az új te­lefonkönyvben: 1800-an van­nak. A Szabók 1400-as „lét­számmal” a második helyre szorultak. CSŐTÖRÉS BUDÁN Ma hajnalban a Bartók Béla út és Sárbogárdi út ke­reszteződésénél csőtörés tör­tént. A Vízművek 175 milli­méteres nyomóvezetéke ed­dig még ismeretlen okból el­törött, s a Bartók Béla út egyik oldalán mintegy más­fél-két méteres kráterben kitört a víz. A délelőtt a víz elvezetésével és a hiba keresésével telik el, s csak ezután láthatnak a Vízmű­vek dolgozói a hiba elhárítá­sához. A biztonságos közleke­dést forgalomirányítók segí­tik elő. LESZ-E CSODA ? Istálló: tizenötezerért Aki nem akar felülvizsgálatra menni • A két baleset A gonosz főbérlő • Tulajdonos a padláson Különös történet, rengeteg szereplővel, sok kiló aktával, perekkel, határozatokkal, paragrafusok között botladozó ha­tóságokkal, veszekedésekkel, rágalmakkal, megkeserített életű családokkal és egy furcsa főhőssel. A színhely: Buda­keszi, Vöröshadsereg útja 217. Per per hátán . Saját tulajdonomból a rendőrséggel lakoltatott ki a tanács. Itt állok kéthónapos és kétéves gyermekeimmel az utcán. Éjszaka a padláson alszunk, bútoraink szerte­szét. Ezek Néber Ferenc MAV­­AUT-gépkocsivezető szavai. Májusban Gippert Géza ház­­tulajdonos eladta neki 15 ezer forinért egyik lakója , He­rein Gyula fáskamráit. A la­kás céljára eladott fáskam­rák eredetileg istállóhelyisé­gek voltak. Július 16-án éjjel Néber Ferenc — immár mint az istállóhelyiségek tulajdo­nosa — leverte Herein Gyu­la lakatait és bek­öltözőit a fáskamrába. A főbérlő, ter­mészetesen, tiltakozott. Fel­jelentést tett a tanácsnál és a rendőrségnél a nyilvánvaló törvénytelenség miatt. Nem adja át az új tulajdonosnak a kamrákat. — Miért? — Hosszú történet ez — mondja a főbérlő. — Én nem az új résztulajdonos ellen tiltakozom, én a családomat védem Gippert Géza fondor­latai ellen, aki betegségével hatja meg évek­ óta az embe­reket. Fejem fölül megvásá­rolta három éve a házat, azóta nincs maradásom. Egyik zaklatás a másikat kö­veti ... 1963-ban Gippert Géza la­kottan megvásárolta 50 ezer forintért a szóban forgó két­­­lakásos házat. Az egyik istál­lóhelyiséget törvénytelenül elfoglalta és beköltözött. Most itt lakik a súlyos be­teg Gippert Géza. Nyugágy­ban ülve, szinte kérdések nél­kül vádolja bérlőjét: — Reakciós, gonosz ember, ösz­­szejátszik a tanáccsal, min­denkivel. Nem enged a saját kertembe, a saját házam leg­szebb, háromszobás lakását foglalja el... Én meg itt fek­szem nyomorékon, tehetetle­nül. — Hogyan betegedett meg? — Tri-gázmérgezést kap­tam, elestem, gerincvelőzúzó­­dásom van, háromszor vol­tam lumbárvizsgálaton. Én, kérem, rengeteget szenved­tem, elmondani is sok... A kisiparos, akinél a bajom szereztem, ki akar játszani, 546 forint rokkantságiból ten­gődöm. De van, aki segíteni fog. Legalább ötven levelem van a pártközpontból. Tizennégy évi börtön Az SZTK osztályvezetője kilós dossziét tesz az asztal­ra : — Ilyen ügyünk még nem volt! Három éve nem tudunk zöldágra vergődni. A Gippert-ügy 1934-ben kezdődött a társadalombizto­sítónál. Akkor is gázmérgezés érte, beverte a fejét, majd 1940-ben, az akkori legfel­sőbb bíróság elutasította rok­kantsági járulék megállapítá­sára vonatkozó kérelmét. Most, három esztendeje egy kelmefestő kisiparosnál két­heti munkaviszony után, ha­sonló esete volt. Gázt léleg­zett be, megszédült és két sa­lakos vederrel a kezében, lezuhant egy korlátokkal vé­dett csigalépcső alá, úgy, hogy még a szemüveg sem esett le az orráról. A baleset­nek szemtanúi nincsenek. Azóta vallja, hogy mozgás­­képtelen. A mozgásképtelenség sem először fordul elő hányatott életében. Sőt! Volt már tisz­­tiorvosilag igazoltan vak is, de csodálatos módon, mindig olyankor, amikor na­gyobb pénzösszegekért peres­kedett. 1957-ben — rövid börtön­beli kikapcsolódása idején — ugyancsak „vaknak minő­síthető” volt. A társadalmi tulajdon kárára elkövetett lopásért, sikkasztásért, és po­litikai bűncselekményekért ugyanis, legfelsőbb fokon 14 évi börtönre ítélték. Az 1959- es amnesztia idején szaba­dult, 1963-ban érkezett Buda­keszire. Azóta ad munkát, okoz fejtörést a község vezető embereinek és keseríti saját háza lakóinak életét. Furfan­gosan felmond például a bér­lőnek, nem fogadja el a lak­bért, és aztán, mivel a lakó „nem fizetett”, megvan az indok. KATASZTRÓFA A METEOROLÓGIAI INTÉZETBEN — Most már végképpen nem tudom, mit mondjak! Az SZTK levonta a következtetést Családja sem pihen. Fele­sége levelekkel árasztja el az MSZ­ZP Központi Bizottsága irodáját, az SZTK-t, az új­ságok szerkesztőségeit, a pe­reikkel foglalkozó bírákat. Gippert Géza pedig rendület­lenül fekszik: bénasága cí­mén ugyanis 65 ezer forint kártérítésért pereli a kisipa­rost, akinél dolgozott. A rendőrség és az ügyész­ség azonban megszüntette a nyomozást a kisiparos ellen: nincs bizonyíték arra, hogy bármiféle balesetvédelmi rendszabályt megszegett vol­na. Az SZTK is levonta a kö­vetkeztetést: „Megtévesztő magatartásával félrevezette az orvosi szerveket.” Több íz­ben felszólították ugyanis: vesse alá magát ellenőrző or­vosi vizsgálatnak, végeztesse el a balesetet végképp tisztá­zó lumbárvizsgálatot, de er­re — szavai ellenére — egyet­lenegyszer sem volt hajlandó. Még a kiküldött men­tőket is visszautasította, és nem feküdt be kórházba. Az SZTK ekkor megszüntette nyugdíját. Gippert ezután az ágyból nyugágyba feküdt át, most magánorvost, gyógyu­lást emleget, és azt, hogy ha­marosan talán járni tud... Heveinek zaklatása ma is tart még. Néberék ügye sem intéződött el, jelenleg nincs más lakásuk, mint a padlás. Mi lesz velük? Gippert betegsége, amely évtizedeken át kitűnően jöve­delmezett, úgy látszik, nem bizonyul immár hasznot haj­tónak. A 15 ezer forintos „is­­tállóüzlet” után talán kiszáll a nyugágyból is. Mozogni szeretne. Hogy milyen irány­ban? Ő már bizonyára tudja. Jó lenne, ha az illetékesek is utána járnának! Dolecskó Kornélia őszi nagytakarításhoz FLOROVIT TARTÓS PARKETTLAKK 33 százalékos engedménnyel vásárolható július 25-től augusztus 13-ig A BUDAPESTI HÁZTARTÁSI BOLTOKBAN

Next