Esti Hírlap, 1966. szeptember (11. évfolyam, 206-230. szám)
1966-09-01 / 206. szám
Regények a pódiumonSAVARIA 1966„ Játssza el ezt az izét ! .. J .. A KOLDUSOPERA BEMUTATÓJÁNAK ö gjell íll» •• KALANDOS TÖRTÉNETE Szerte a világon megemlékeztek Bert Brecht halálának 10. évfordulójáról. A rengeteg cikk, tanulmány, visszaemlékezés közül a színházi világban nagy szenzációt keltett az a részlet, amelyet Ernst Josef Aufricht, egykori berlini színigazgató adott közre, összes megjelenő „Meséld el, hogy bebizonyítsd az igazad” című emlékirataiból. Aufricht a Theater am Schiffbauerdamm vezetője volt a húszas években. Pontosabban 1927- ben vette át a színházat és rendezőként Erich Engelt, dramaturgként Vámbéry Róbertet szerződtette. Darabja nem volt. Elmentek a loadókhoz, a szerzőkhöz, senki nem tudott kész művet adni. Lehorgasztott fejjel ültek be egy kiskocsmába. Ott körmeit a fiatal költő, Bert Brecht Leülitek az asztalához és kipuhatolták, van-e valamilyen kézirata. Van meg valami. Elmesélt egy témát, de a fejüket rázták. „Van még valamim — mondta Brecht, holnap tudok belőle adni hat képet, átdolgoztam John Gay Koldusoperáját. 1728- ban volt a bemutatója, nem is Londonban, hanem valamilyen elővárosban .. Másnap reggel elmentek Brecht lakására — bútorozott szobát bérelt —, hogy akéziratot elhozzák. Nyomban megállapodtak abban, hogy ezzel nyitják a Schiffbauerdamm színház új évadját. Brecht kijelentette, hogy van egy szerzőtársa is, Kurt Weill zeneszerző. Aufrichtnnak nem tetszett a zene és szólt a színház karmesterének, Theo Mackebennek (a budapestiek a „Dubarry” révén ismerik), készüljön rá, bele kell komponálnia a muzsikába. Bicska Maxinak Harald Paulsent hozták a színházhoz, Polly szerepére pedig a kor híres színésznőjét, Carola Nehert szerződtették. 1928. augusztus 1-én kezdődtek a próbák. Az első napon beállított a zeneszerző Kurt Weill a feleségével együtt „Szeretném önnek eljátszani a zenémet — mondta a színigazgatónak. — De van még egy másik kívánságom is, léptesse fel a feleségemet Majd írok neki egy számot” A feleség Lotte Lena volt, akit addig nem sokan ismertek ezen a pályán. A gyászruhás hölgy Az első igazi bonyodalom ott kezdődött, amikor Carola Neher nem jelent meg a próbán. Minden oka megvolt rá, férje, Klabund, a költő (Krétakör című darabja világsiker volt; Budapestem Bajor Gizivel adták), haldoklott. Néhány nap múlva Klabund meghalt és a színművésznő gyászruhában megjelent a színházi próbán. Összevesztek, Carola Neher felkapta Brecht kéziratát és a lába elé vágta: „Játssza el ezt az izét egyedül!” — és elhagyta a színházat. Hiába küldtek neki virágcsokrot, hiába próbálták rábeszélni, Carola Neher szóba sem állt velük. Keresgéltek szereplőket, de mindegyik más színháznál volt elfoglalva. Roma Bahn, egy kis, kék szemű, szőke nő még kapható volt Polly eljátszására. Be nem teszem a lábam A főpróbán sok ismert színházi ember hagyta el tüntetően a színházat, mondván: badarság, meg fog bukni. Húzni kell — volt a színháziak véleménye. De kinek a szerepéből húzzanak? Az egyik főszereplő, Erich Panto, Peachum alakítója bőrönddel jelent meg és közölte, ha egy sort kihúznak, ő máris szedi a sátorfáját és utazik vidékre. Ezt mondták a többiek is. „Ebbe a színházba többé be nem teszem a lábamat!” — üvöltött Brecht. „Én sem!” — kiáltott Kurt Weill. Természetesen estére mindketten ott voltak. Az első kép végén egy tenyér sem verődött öszsze. Amikor az ágyúdalt kezdték énekelni, az egész nézőtér közönsége egy emberfként ugrott fel és dobogva, tapsolva követelte az újrázást. A szünetben már eldőlt, hogy siker van, csak egyetlen ember üvöltött a méregtől, fel és alá szaladgálva a nézőtéren és a színpadon. „Ez nem színház, ez istálló!” Kurt Weill, a zeneszerző volt, mert feleségét elfelejtették a színlapon feltüntetni. Aznap este megszületett a világ egyik legnagyobb színházi sikere. Kristóf Károly A belvárosi irodalmi preszszóban, a Petőfi Sándor utcai Építők Műszaki Klubjában, Szécsi Lajos művészeti vezető évről évre gazdagabb, újszerű programokat állít össze. A múlt évad kezdeményezéseit továbbfejlesztve, vasárnap este például előadják a Lady L című nagy sikerű Romain Gary-regény pódiumváltozatát Spányik Évával, Bárffy Györggyel és Budai Istvánnal a főszerepekben. Ezt a műsort a soron levő két vasárnap este is megismétli!!. A rákövetkező szombaton egy másik világsikerű mű dramatizálása kerül a dobogóra, Eric Knight Légy hű önmagadhoz című regényéé, amelyben Prudence-ot Kohut Magda, Clive-t Bánffy György alakítja. Szeptember 25-én Camusestet tartanak, Déri Éva rendezésében Csernus Marianne és Mensáros László közreműködésével. Az esten részletek hangzanak el többek között a Caligula és a Requiem egy apácáért című drámából, a Közöny és a Pestis című regényből. A Camus-estet Galamb György szerkesztette és konferálja. Könnyű módszer A neves amerikai szatirikus, Art Buchwald és Peter Stone különös forrásművet használt egy musical megírásához. Dr. Eric Bem pszichológus az Egyesült Államokban nagy sikert aratott, Cames People Play (Az embereit játékai) című népszerű-tudományos művéből készítenek zenés színpadi játékot. Mikor megkérdezték tőlük, nem volt-e nehéz dolguk egy orvosi mű színpadra vitelével, így válaszoltak: ..Semmi vész. El kell sajátítani a könyv alapeszméjét, és ki kell találni egy sztorit, ami illik hozzá.” A kűcsaki rejtély Róka Picit határozott, erélyes. Sok detektívregényt olvashatott, nyilván ezért tudja olyan pontosan, hogyan kell egy klasszikus mesterdetektívnek viselkednie, továbbá hogyan kell egy nyomozást lefolytatni. Bizonyára a detektívregényekből tanulta azt is, hogy a valamirevaló mesterdetektívnek feltétlenül tartania kell egy segédét, mert kilátott már Wattson nálküli Sherlock Holmest? Igaz, hogy az ebben a minőségben alkalmazott Mormota Menyhért kissé aluszékony, de üs* se kő, legalább nem zavar sok vizet... Miért nyomoz Róka Ricsi? A játékkártyák városában titokzatos bűnesetek történtek. Eleinte csak apróbb ingóságoknak veszett nyomuk, egy nap azonban ismeretlen tettesek elraboltak egy óvodás kiskacsát. S bár Róka Ricsi bűnüldözési szenvedélye minden tisztnetet megérdemel, ki tudja, mivé fajulnának az események, ha Tacskó Tomi hírlapíró és amatőr nyomozó nem kapcsolódik be a nyomozásba? Az Állami Bábszínház nézőterén egyelőre még csak A kacsa alá rejtély című új bábkomédia rendezője és rója, Urbán Gyula és a bábtervező Bródy Vera figyeli a színpadon történteket. A kétrészes bábkrimi hivatalos bemutatójára csak szeptember 18-én, vasárnap kerül sor, de a mulatságos bűnügyi történet hősei, szereplői már teljes felkészültséggel mozognak. Ki a tettes? A kacsalaki rejtély klasszikus detektívjátékszabályainak értelmében természetesen nem az, aki... No de a bemutató előtt mi sem árulhatunk el többet. (..) Gyerekek! A távbeszélő mesemondó műsora (171—888) szeptember 1-én, csütörtökön: Játszszunk, nyuszi! (elmondja: Kohut Magda). Szombathely, az egykori Savaria, büszkemúltjára. Utca, étterem, szálloda, mozi és még ki tudja, mi minden viseli a kétezer éves latin városnevet, hogy a vendég, az idegen ne feledje: tiszteletre méltó öreggel áll szemben, a város lakói pedig ne feledjék: e tiszteletre méltó múlt kötelez. S minél többet tárnak fel gondos kutatók Colonia Claudia Savaria ókori nagyságából, annál szebb terveket szőnek a modern Szombathely jövőjéről. Kiásnak régi alapokat és a növekvő büszkeséghez jól illő, szerény szívóssággal alapozzák holnapjukat Egy csodálatos antik kultusz szentélye köré épül az új Szombathely kultúrája. A szentély annak idején Isis kultuszát szolgálta, aki az Ips szigeti kőtábla szerint így szólott magáról: Én vagyok Isis — a mindenség uralkodónője... Én szabtam meg a törvényeket... Én választottam el a földet az égtől. Én jelöltem ki a csillagok pályáját... Én találtam fel a hajózást Én teremtettem meg a hatalmas Igazságot ... Én semmisítettem meg a Tirannusok hatalmát Én szerettettem meg az aszszonyokat a férfiakkal. Én tettem az Igazságot hatalmasabbá az aranynál és az ezüstnél. Én ismertettem meg az Igazságot szépnek. Az Isis szentély feltárt maradványai között négy éve rendezték az első Varázsfuvola-előadást „Ó, Isis és Osiris...” — a világ legméltóságtelibb fohásza, Sarastro áriája azóta minden nyáron felhangzik e csodálatos környezetben. Az idén újabb remekmű újjászületését inspirálták a klasszikus szellemben fogant, s a képzelet és valóság egykori szent játékait övező kőkulisszák. Gluck operáját elevenítették fel a budapesti Operaház művészet és a szombathelyi műkedvelők közösen. Iphigéniáról, a Diana szentélyében főpapnővé lett cycénei királylányról szól a darab, ahogy azt Euripidész megírta. A dráma szenvedéseken edzett, nemes érzésekre épül: részvét, jóindulat, baráti önfeláldozás szólal meg benne. Ezeket a konkrét cselekményhez fűződő érzelmeket emeli általában emberi érvényűvé Gluck tiszta, nemes muzsikája. A játék vége: Diana — deus ex machina — békét teremt a lauruszok földjén, felcsendül az áldott béke himnusza. A szombathelyi Iseum oltára úgy ékelődik a nézők koszorújába, mint az oltárból lett antik-görög színpadok. Ez a környezet, és a zenévé emelkedett beszéd, Gluck zseniális közvetítése, olyan klasszikus élménnyel ajándékozta meg a mindenfelől odaérkezőket, amelyről sokat olvashattunk, de mai fantáziával soha hűen felidézni nem tudtuk. Az operaházi együttes, a szombathelyi muzsikusok, kórustagok és táncosok — Kóródy András és Huszár Klára ízlést és mértéket tartó irányításával — a szó régi, rangot adó értelmében váltak egységes műkedvelő és műápoló társasággá, mely az évezredek mondavilágában fogant művet nem muzeális látványossággá, hanem eleven élménnyé tette. Déry Gabriella énekelte a címszerepet, mely nemcsak hangjához, énekkultúrájához illik igen szerencsésen, de mértékkel patetikus drámai alakítókészségéhez is. Méltóság és közvetlenség finoman kiegyensúlyozott ellentétpárjára épült ez a zenében ihletett alakítás. Partnerei: az Orestes szerepébe beugró, fiatal Nagy Sándor, a klaszszikus stílusban fölényesbiztosan eligazodó Réti József, a szkíta királyt vad indulatokkal megszólaltató Sebestyén Sándor és a kisebb szerepek alakítói is a szokásos művészi lelkiismeretességnél jóval drágább áldozatot vittek az Iseum — ezúttal Dianának szentelt, valójában azonban a mi tiszteletünkre és örömünkre szolgáló — oltárához. Két előadás kedvéért vállalták a hosszú és fáradságos előkészületeket, a heteken át tartó helyszíni próbákat, az amatőrökkel való foglalkozást és összecsiszolódási — pihenő idejük feláldozását — soha meg nem fizethető hivatásszeretetből. Az idei Savaria Napok értéke ezzel az előadással magasra emelkedett és új fejlődési szakaszhoz készített alapot. Szombathely nyári eseménysorozata Plautus komédiájának, a Devecseri Gábor avatott tollával újjáélesztett és korszerűsített Szamárvásárnak előadásával ért véget, betetőzve a hagyományos, látványos történelmi karnevállal. Ez utóbbi a város 4000 apraját-nagyját mozgatja meg évről évre, akik büszkén viselik két évezredes múltjuk kosztümjeit, s idézik fel e múlt kiemelkedő eseményeit. A fejlődés következő állomása nyilván az lesz, hogy a történelmi eseményeket avatott író rendezi hatásos játékká és a tömegjelenetekben legjártasabb rendezőművészek tanítják majd be... A fejlődés és a cél, mely felé a Savaria Napok haladnak, az idén nyilvánvalóvá vált. Kodály igazát bizonyítja, aki a hagyományokról oly szép képet festett: minél mélyebbre ereszti gyökereit a fa a földbe, annál magasabbra nőnek lombjai. Fodor Lajos Egy nemzetközi gengszter banda nagystílű manővereiről szól a Rablás nápolyi módra című film, amelyben Vittorio de Sica egy kipróbált rablót alakít. Partnernője — képünkön — a most feltűnt, fiatal amerikai színésznő, Raquel Welch. A filmet Ken Annakin rendezi (MTI Külföldi Képszolgálat) Szeptember 1. — csütörtök KOSSUTH. 15.10: Zengjen dalunk! A Magyar Rádió énekkari híradója. — 15.40: Fiatalok stúdiója. Nyugtalan homok. — Végh Antal novelléskötetének bemutatója. — 16.00: Hírek. — 16.15: Csak fiataloknak! — Tánczenei műsor. — 16.53: Hitler utolsó tíz napja. Esküvő, végrendelet, öngyilkosság. Karsai Elek dr írása. — 17.10: Komlóssy Erzsébet énekel. — 17.30: Közvetítés az Atlétikai EB- ről. (közben tánczene. — 18.00: Mi történt a nagyvilágban? — 18.15: Hazánk hírei. — 18.20: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója. Szigeti veszedelem, m. rész. — Zrínyi Miklós eposzának rádióváltozata. — 19.38: A Stúdió 11 játszik. — 19.50: Hírek. — 20.00: Karlovy Vary—Keszthely. Körkapcsolásos nemzetközi vetélkedő. — Kb. 21.30: Nótacsokor. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 32.20: Új felvételeinkből.. — 21.41: sirály a szélben. Austra Skujina lett költőnő versei. — 22.56: Lili bárónő. Részletek Huszka—Martos operettjéből. — 23.30: Zenekari muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: A Jazz kedvelőinek, a Neo Dixieland együttes játszik. — 0.25: Himnusz. PETŐFI: 15.00: Hírek. — 15.05: Délutáni frissítő! — 16.15: Heti hangversenykalauz. — 17.90: Hírek. — 17.05: Vécsey Ernő táncdalaiból. 17.13: Miért nem használják? A KGM Műszaki Fejlesztési és Üzemszervezési Intézet munkájáról. — 17.25: Kis fúvósegyüttesek játszanak. — 17.35: A Kilimandzsáró-gép. — Ray Bradbury ameri író fantasztikus elbeszélése. — 18.00: Négy Mozart hangversenyária. — 18.30: Új gondok a szemészetben. Dr. Radnóti Magda egyetemi tanárral beszélget dr. Fie Károly. — 18.49: Közvetítés az Atlétikai EB-ről. Közben: tánczene. — 19.40: Verdi: Nabucco. Négyfelvonásos opera. — Közben: 21.00: Hírek. — 21.05: Az operaközvetítés folytatása. — 21.58: Könnyűzene. — 22.30: Ifj. lakatos Vince népi zenekara játszik. — 23.00: Hírek. — 23.15: Műsorzárás. URH: 18.30: Hírek. — 18.35: Wagner, Tannhäuser — Nyitány és Vénuszbarlang jelenet. — 18.59: Mahler összes szimfóniái. V. szimfónia. — 20.13: Kenyér és kémia. — 20.28: Tánczene. — 21.15: Brahms-hangverseny. — 22.15: Belga és jugoszláv népdalok. — 22.30: Hírek. — 22.45: Műsorzárás. Szeptember 2. — péntek KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.32—7.58: Hajnaltól reggelig! Zenés műsor. — Közben 4.43: Falurádió. — 5.00: Hírek. — 5.30: Reggeli Krónika. — 8.00: Hírek. — Kb. 8.30: Hírek. — 7.00: Reggeli Krónika II. kiadás. — Kb. 7.30: Új könyvek. — 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. A budapesti mozik, a vidéki színházak és a kiállítások programja. — 8.20: Mit főzzünk? A lányok-asszonyok főzési tanácsadója. — 8.25: Este. Arkagyij Avercsenko meséjét fordította Raáb György. — 8.35: Hangverseny gyermekeknek. — 8.55: A vásárlók nevében kérem! — 9.00: A lótusszínű selyemruha. — Szemelvények a vietnami irodalomból. —■ 9.28: Ifj. Magyari Imre néni zenekara játszik. — 10.00: Hírek. — 10.10: Meseposta. — 10.30: Édes anyanyelvünk. — 10.33: Delly Rózsi és Maleczky Oszkár énekel. — 10.59: lottóeredmények. — 11.00: Rádió-operettekből. — 11.57: Hallgatóink figyelmébe! — 10.00: Hírek. Lottóeredmények. Nemzetközi lapszemle. Időjárás jelentés. — 12.15: Jelentés az Atlétikai EB-ről. — 12.20: Zenekari muzsika. — 12.57: A budapesti színházak műsora. — 13.00: Ami a jövő hét zenei műsoraiból kimarad. — 14.00: Hírek. — 14.05: Sándor Judit énekel. — 14.30: Róka Móka bábszínháza. Gyermekrádió- PETŐFI: 4.26—10.57: Azonos a Kossuth Rádió műsorával. — Közben 6.20: Torna. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek a 240 és a 344 méteres hüllemhosszon. — 10.00: Hírek. — 10.55: Útikalauz üdülőknek. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Balatoni időjárás jelentés magyar és idegen nyelvek. — 12.00: Hírek. — 12.15: Idegen nyelvű hírek. — 13.40: Idegen nyelvű vízjelzőszolgálat. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: A Fáy-éggttes játszik, Korda György énekel. — 14.15: Válaszo./ik hallgatóinknak. — 14.30: Magyar fúvószene. — 14.50: Mihály András — Gál Zsuzsa: Emlék és intelem. A TV MŰSORA CSÜTÖRTÖKÖN 17.00: Hírek. — 17.05: Szeptemberi köszöntő. — 17.30: Atlétikai EB. Közvetítés a Népstadionból. — 19.50: Esti mese. — 20.00: Tvhíradó. — 20.20: Hat ország hat filmje. Hétköznapi fasizmus. Magyarul beszélő szovjet dokumentumflm. — 22.40: Tv-híradó — 2. kiadás. A TV MŰSORA PÉNTEKEN DÉLELŐTT: 9.30: Hat ország hat filmje. Hétköznapi fasizmus. Magyarul beszélő szovjet dokumentumfilm (ism.). — 11.50: Hasznos kirándulás. Riportfilm (ism.). SZÍNHÁZAK CSÜTÖRTÖKI MŰSORA: Madách Színház Kamaraszínháza: A bolond lány (7). — Vidám Színpad: Made in Hungary (fél 8). — Kis Színpad: Leszállás Párizsban (7). — Városligeti Sátorcirkusz: Delfin Show (3, 5 és 7 órakor). Magyar filmek külföldi fesztiválokon A következő hónapokban egy sor külföldi fesztiválon képviselteti magát a magyar filmművészet. Párizsban a főiskolások diplomafilmjeinek versenyét rendezik meg, amelyen a Nagyfülű, a Testamentum és a Képek és emberek című magyar filmek szerepelnek. A Gyermekbetegségek, Kardos Ferenc és Rózsa János munkája, a Szalonikiben megrendezésre kerülő filmversenyen vesz részt. A Kanadában megrendezésre kerülő fesztiválon Hintsch György Iszony című munkája, valamint a Kedd és a Koncert című kisfilmek vesznek részt. Egy spanyolországi gyermekfilm-bemutatón ugyancsak a Gyermekbetegségek szerepel majd. Egy barcelonai színesfilm-találkozón a Gyermekbetegségek és az Elégia szerepel. Egy jugoszláviai sportfilmtalálkozón az 58 másodperc, A négyszázadik találkozó és A vízilabda mesterei című alkotásokkal veszünk részt. Október végén a tokiói nemzetközi rövidfilm-fesztiválon az Elégia reprezentálja kisfilmgyártásunkat.