Esti Hírlap, 1966. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-01 / 258. szám

Algéria ünnepén Amikor egy maroknyi csoport alig több, mint 10 esztendeje Algériában ki­tűzte a nemzeti felszabadító harc zászlaját, az „anyaor­szági” politikusok és tábor­nokok biztosak voltak ab­ban, hogy ez a megmozdulás a hagyományos módon, affé­le expedíciós villámháború­val elfojtható. Hosszú, véres küzdelem következett, nem­zetközi viszonylatban is a közelmúlt antikolonialista harcának egyik leghősibb eposza. Az eredmény megfe­lelt korunk kérlelhetetlen parancsának: a gyarmattar­tók — a szélsőjobboldali „ultrák” hírhedt és örjöngő vagdalkozása ellenére — el kellett hagyják egyik kin­csesbányájukat. Algéria gazdag ország, de a kolonializmus öröksége itt is súlyosnak bizonyul: sze­génység, írástudatlanság, népbetegségek, a gazdagság kiaknázásának hiányzó esz­közei nehezítik a még gyor­sabb haladást a nemzeti fel­­emelkedés országútján. Nehezítik, de nem akadá­lyozhatták meg. A függet­lenség néhány esztendeje alatt — minden nehézség el­lenére — Algéria nagy utat tett meg. Ami a belpolitikát illeti: a progresszió erői erő­feszítést nem kímélve szorít­ják vissza a belső reakciót, és megtették a kezdeti, fon­tos lépéseket a nagy struk­turális átalakulás, a földre­form, az államosítás, az ön­igazgatás felé. Sok bel- és külpolitikai tényező — a tő­kés hatalmak aknamunkája, „kifinomultabb” neokolo­­nialista kísérletek, belső né­zeteltérések — nehezítik a további munkát, de meg nem állíthatják. Hazánk — épp úgy, mint a többi szocialista ország — csodálattal és rokonszenvel kísérte az algériai nép fegy­veres harcát és ugyanilyen érzelmekkel kíséri most a békés építés gondokkal ter­hes csatáját. Nagy­ nemzeti ünnepén szívből kívánunk további si­kereket a független Algériá­nak. BIZTONSÁGI TANÁCS: Kompromisszum­keresés A Biztonsági Tanács hét­fő este folytatta a Szíria el­len benyújtott izraeli panasz vitáját, de csak 25 perces ülést tartott, majd a vita folytatását ma délutánra el­napolta. A Biztonsági Tanács előtt fekszik jelenleg az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közös határozattervezete, amely ugyan egyaránt „ön­mérsékletre” inti a feleket — Izraelt és Szíriát —, de a legutóbbi határincidensért a felelősséget közvetett formá­ban Szíriára hárítja. Ezt a határozati javaslatot több küldött ellenzi, ezért konzultációk folynak, hogy kompromisszumos megoldást találjanak. Nyersgumi-értekezlet Prágában megkezdődött a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet nyersgumi műsza­ki bizottságának ülésszaka. Munkájában összesen 154 küldött vesz részt 17 ország­ból." AZ USA EREDETILEG GARANCIÁT ADOTT... Közvetítőcsere az elrabolt guineai diplomaták ügyében Addisz-Abeba, november 1. Tanzánia és Libéria az utolsó pillanatban nem vál­lalta, hogy részt vegyen a Ghánába és Guineába utazó delegációban. A küldöttség­nek azt a feladatot szánta az Afrikai Egységszervezet, hogy eszközölje ki a Ghánában önkényesen letartóztatott guineai kormányküldöttség szabadon bocsátását, és javítsa meg a guineai- ghánai viszonyt. Az AESZ a két ország helyére a kinsha­­sai Kongót, és Kenyát vá­lasztotta. Kedd reggel az Afrikai Egységszervezet megbízásából Bomboko kon­gói külügyminiszter, Murum­­bi kenyai alelnök és Wil­liams, Sierra Leone tájékoz­tatási minisztere elindult Accrába és Conakryba. Az Afrikai Egységszerve­zet miniszteri tanácskozása hétfőn, a késő esti órákban anélkül fejezte be a zárt aj­tók mögött lefolytatott vitát, hogy megoldást talált volna a ghánai diplomáciai botrány által előidézett válságra. A tanácskozáson egyébként törölték a napirendről a Guinea ellen emelt ghá­nai panaszt: a guineai kül­döttség távollétében — — hangzik az indokolás —, ezt nem lehet megvitatni. (Ghána állampolgárainak fogvatartásával vádolja Gui­neát.) Guinea addisz-abeba­i dip­lomáciai képviselője, Cisse Fode, hétfő este sajtóértekez­leten közölte: a guineai kor­mány eredetileg biztosítéko­kat kapott az Egyesült Ál­lamok conakry-i nagykövet­ségétől, hogy a Pan Ameri­can légiforgalmi társaság gé­pe, amely a guineai kor­mányküldöttséget szállította az AESZ-értekezletre, nem fog leszállni Ghana terüle­tén, és az a körülmény, hogy Gha­na légiterén áthalad, nem jelent semmiféle koc­kázatot. Az AP a washingtoni kül­ügyminisztériumra hivatkoz­va azt jelenti, hogy Robinson Mcu­vaine, Guineában mű­ködő amerikai nagykövet mozgási szabadságát a hétfői nap folyamán nem korlátoz­ták, bár a többi diplomata kénytelen volt irodájában maradni. Az épületet guineai milicisták őrzik. A nagykö­vetség tiltakozott amiatt, hogy hétfőn a tüntetők — akik az amerikai imperializmust szidalmazták, Nkrumahot éltették és a gui­neai küldöttség szabadon bo­­csátását­­követelték — kővel beverték a nagykövetség ab­lakait Ottó Ausztriában (Folytatás az 1. oldalról.) A szocialista Arbeiter Zei­tung emlékeztet rá, hogy Ot­tó a halottak napját használ­ta fel politikai manifesztá­­cióra,­­és figyelemre méltó­nak tartja, hogy Herzen­bauer belügyminiszter éppen Ottó látogatásának időpont­jában ugyancsak Innsbruck­ban tartózkodott. Franz Muhri, az Osztrák Kommu­nista Párt elnöke a Volks­­stimmében leszögezte: a párt a leghatározottab­ban tiltakozik Ottó tiroli villámlátogatása ellen, amely csak végleges vissza­térésének előkészítő lépése. A Habsburg-sarj beutazása komoly veszély Ausztria de­mokratikus fejlődésére és fenyegeti a szomszédos or­szágokhoz fűződő jó viszonyt. A párt — összhangban sok üzem dolgozóival — követeli, hogy Ottó útlevelét vonják be, a beutazást a kormány nyilvánítsa nemkívánatos­nak. A háború óta Bajorország­ban élő Habsburg Ottó hosz­­szú évek óta igyekszik visz­­szatérni Ausztriába. A koa­líciós kormányban a szocia­listák ellenállása a közel­múltig megakadályozta, hogy töröljék osztrák útleveléből a záradékot, amely szerint az okmány Ausztriára nem érvényes. E lépésre a Nép­párt választási győzelme után, június 1-én sor került. Ottó ismételten úgy nyilat­kozott, hogy állandó lakóhe­lye továbbra is Nyugat-Né­­metország marad, de termé­szetesen élni fog az ausztriai beuta­zás lehetőségével, és „gyakorolni kívánja a va­lamennyi osztrák állampol­gárnak kijáró jogokat”. AZ InfexC^-SZAKÜZLETEK magánosoktól és közületektől előjegyzéseket fogadnak el, a LADA FILMFELVEVŐ GÉPRE Ara: tartozékokkal, szettáskával együtt 5000,— Ft OTP HITELLEVÉLRE IS KAPHATÓK! KÁVÉ-PIRAMIS A kép Sao Paolóban készült, a kávészsákokból emelt pi­ramis reklámnak sem utolsó. (MTI Külföldi Képszolgálat) JOHNSON DÉL KOREÁBAN Szöul több pénzt kér Szöul, november 1. Johnson amerikai elnök, aki ázsiai és csendes-óceáni körútjának utolsó állomás­helyén, a dél-koreai Szöul­­ban tartózkodik, délelőtt egy órát tárgyalt Pak Csong Hi államfővel. A dél-koreai szakértők emlékiratot nyúj­tottak át az amerikai kor­mánynak. Az AFP értesü­lése szerint, Dél-Korea évi 200 millió dolláros katonai segélyt kért Amerikától, hogy hadseregét — amely 45 000 zsoldost küldött a vietnami hadszínterekre —, kiegészítse és fegyverzetét korszerűsítse. Dél-Korea jelezte egyben, hogy ez a 45 000 katona a maximum, amit a vietnami háborúhoz nyújtani tud. Emellett a Dél-Vietnamban harcoló dél-koreai katonáik számára Szöul magasabb zsoldost kér. A 200 millió dolláron kívül Pak Csong Hi kormánya további 300 milliót szeretne kapni hosszú lejá­ratú kölcsön formájában, kedvező kamatfeltételekkel. A tárgyalás befejeztével Johnson és Pak Csong Hi megszemlélte az Észak- és Dél-Koreát elválasztó de­­militarizált övezetet. Látogatást tettek a 26. dél­koreai lövészhadosztály egyik alakulatánál, ahol Johnson kitüntetéseket osz­togatott, majd megszemlélt egy csoportos dzsúdóbemuta­­tót. Helikopteren repültek egy amerikai katonai táborba. Itt Johnson — mint a hírügy­nökségek jelentik — „elve­gyült a katonák között és vicceket mesélt’’. t.”­ Parázs a hamu alatt Johnson elnök látványos óceániai és ázsiai uta­zása során — nem számítva a dél-vietnami Cam Ranh támaszpontra tett villámláto­gatást — jelenlegi tartózko­dási helye, Dél-Korea előtt, az Indokínai-félszi­get két államát, Thaiföldet és Malaysiát kereste fel. E két állam vezetői az úti­programban szerepelt többi ország kormányához hason­lóan kisebb-nagyobb mérték­ben, de segítik Washington vietnami agresszióját. Thai­földet úgy emlegetik, mint amerikai erődítményt Ázsiá­ban. Nem ok nélkül. Ebben az elefántfej formájú, 514 ezer négyzetkilométer terü­letű országban a Pentagon nyolc légi- és egy haditen­gerészeti támaszponttal ren­delkezik, és ezenfelül 30 ezer amerikai katona is állomáso­zik itt. Thaiföld a dél-viet­nami hadszíntér utánpótlási bázisa lett, és repülőtereiről naponta mintegy 200 ameri­kai harci repülőgép indul a Vietnami Demokratikus Köz­társaság elleni bombázások­ra. A Malaysia törzsét képe­ző Malájföld területéről ugyan nem szállnak fel ame­rikai bombázók, de a maga módján a Kuala Lumpur-i kormány is segíti az Egye­sült Államok vietnami ag­resszióját. A Malay Mail cí­mű lap közölte, hogy Malay­siában 1961 óta több ezer dél-vietnami katona- és rendőrtisztet képeztek ki, a dél-vietnami felszabadító hadsereg harci taktikája — a partizánháború —­ elleni hadviselésre. Ezekre gondolva, remélte Johnson elnök, hogy bangkoki és Kuala Lumpur-i látogatásával is megmutat­hatja majd a szenátusi vá­lasztásokra készülő amerikai szavazóknak, hogy az Egye­sült Államok mily nagy nép­szerűségnek örvend Ázsiá­ban. Az elnök efféle remé­nyeit azonban Bangkokban­ és Kuala Lumpurban is megtépázták. Míg Bangkok­ban az elnök üdvözlésére ki­vezényelt tömeg néma sorfa­lat állt, addig Kuala Lum­purban heves tüntetésekkel bélyegezték meg Washing­tont. A Johnson elnöknek csalódást okozó fogadtatást a Bangkok World című thaiföldi lap így magyarázta meg: „Az amerikai közvéle­mény nincs teljes mértékben tisztában azon országok né­peinek érzelmeivel, ahol amerikaiak állomásoznak. Az elnök feladata lesz — je­gyezte meg csípősen a lap —, hogy megbizonyosodjék erről az érzelemről és utá­nozhatatlan, egyéni módján tolmácsolja ezt az amerikai közvéleménynek.” A bangkoki látogatáskor nem egy helyi lap közölte, hogy a két szövetséges or­szág — Thaiföld és az Egye­sült Államok — kapcsolata válságost fordulóponthoz ért A válságot éppen a Thaiföl­dön állomásozó amerikai ka­tonák idézték elő. A bangko­ki bank igazgatója például az amerikai katonák által becsempészett dollár tör­vénytelen forgalmát tartja Thaiföld gazdasági bajai fő­okának. De nemcsak a kato­nák, pénze, hanem az ame­rikai kormány is hozzájárult a kapcsolat megromlásához azzal, hogy túlságosan nyíl­tan beszélt Thaiföld ameri­kai támaszponttá változtatá­sáról, és a thaiföldi kabinet ártalmasnak tartotta a bru­tálisan világos washingtoni fogalmazást. Bangkokban te­hát Johnson elnökre az a feladat is hárult, hogy elosz­lassa az Egyesült Államok és Thaiföld között támadt né­zeteltéréseket. Ezt Johnson „a maga utánozhatatlan, egyéni módján”, úgy oldotta meg, hogy egyharmadával növelte a Thaiföldnek eddig folyósított 68 és fél millió dollár katonai segélyt. A bangkoki és a Kuala Lumpur-i út tehát vé­gül is nem kedvező Wa­shingtonnak. Johnson a vá­lasztási megfontolásból szer­vezett látogatással mindkét országban csak felszította­­a hamu alatt a parazsat. Bőgős László Újabb korrupciós botrányok Olaszországban Operák és jogosítványok Róma, november 1. Gino Pallotta jelenti: Újabb közéleti botrányt tártak fel Olaszországban — ez esetben az idegenfor­galmi és színházügyi minisz­térium magas állású tisztvi­selői körében. A ma reggeli lapok ezzel kapcsolatban közli­k, hogy lemondott dr. De Biase, a minisztérium kabinetfőnöke. Vele együtt lemondott Nicola De Pirro, a minisztérium főigazgatója, a színházi világ másik köz­ismert, befolyásos személyi­sége. Mintegy harminc minisz­tériumi tisztviselő ellen indítottak bűnvádi eljá­rást. A vádlottak tagadnak, az igazságügyi szervek viszont kitartanak a vád mellett, hogy a nevezettek, magas beosztásukkal visszaélve, ál­lami támogatást adtak olyan operaelőadásokra, amelyeket a valóságban vagy egyálta­lán nem tartottak meg, vagy nem az előírt feltételekkel. A korrupcióval vádolt tiszt­viselők ily módon több százmillió lírát utal­tak ki olyan impresszárióknak, akik a kapott összegeket egészen más célokra hasz­nálták fel. Az olasz művészvilágban nagy az izgalom, sok neves művész szolidaritást vállalt dr. De Biase-val és társaival. Egy másik nagyarányú visszaélésről is hírt adnak az olasz lapok. A római rend­őrség hatalmas apparátussal lefolytatott akció eredmé­nyeként, felszámolt egy bűn­szövetkezetet, amely megfe­lelő összegek ellenében gép­kocsivezetői jogosítványo­kat adott ki. Egy-egy jogo­sítvány ára 100 ezer líra volt. Vizsgálat indult 14 or­vos — köztük néhány kato­naorvos — ellen, akik alkal­massági bizonyítványt adtak ki minden orvosi vizsgálat nélkül. Így történhetett, hogy például tökéletes látás­ról adtak ki bizonyítványt valakinek, akinek az egyik szeme üvegből volt. Dorozsma ágyneműanyag 43,40 Ft Extra damaszt ágyneműanyag 44,30 Ft CSAK HÉTIG csak^^Shelyen

Next