Esti Hírlap, 1966. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-01 / 283. szám

□ A VARÁZSFUVOLA december 4-i operaházi elő­adása nem számít „új beta­nulásnak”, mert a rendezés a régi, viszont aznap este ti­zenegy művész először ének­li a Mozart-dalművet; új Sa­­rastro Szalma Ferenc, új Ta­­mino Korondy György, az Éj királynője Zádorfalvi­ Margit, Pamina Andor Éva, Papagena Hankiss Ilona. □ AZ NDK-BELI ÉS A NYUGATNÉMET PEN­­KÖZPONT Münchenben ülé­sezik és folytatja közös meg­beszéléseit Thomas Mann­­nak a politikához való vi­szonyáról. A két német Pen Klub kölcsönös előadócseré­­ben is megállapodott. A Né­met Szövetségi Köztársaság­ban Anna Seghers olvas fel műveiből, az NDK-ban Erich Kästner tart felolva­sást. Koós János levele A vége felé közeledik a szocialista országok nemzet­közi táncdalfesztiválja, mely­nek első állomásán, Moszk­vában, mint már jelentettük, Koós János lett a győztes Most érkezett levelében ér­dekes részleteket közöl az eseményről és jutalmazásá­ról: „A zsűri a leghíresebb mű­vészekből állt. Többek kö­zött a bírálóbizottság tagja volt Miljutyin, a világhírű zeneszerző is. Magyarul éne­keltem Bágya András „Más ez a szerelem” című dalát és oroszul adtam elő Felzman­­nck Körmendy által hang­szerelt szerzeményét. Gyor­san megtanultam az orosz szöveget és ezért általános dicséretet kaptam. Nagyon megörültem, amikor kihir­dették az eredményt, és még jobban megörültem, amikor megkaptam a díjat: pompás, legmodernebb filmfelvevő­­népet. Legkésőbb december 6-án otthon leszek. Nemzet­közi szinten próbálom ki a génét, mint izgatott szurkoló, a Vasas-Inter mérkőzést fo­gom megörökíteni. Trexett SZENTPÁL MÓNIKA Szentpál Mónika előadó­estjén merész teljesítmény­nek voltunk részesei. Az előadóművésznő a műsor első részében az ókori hin­du, kínai, asszír-babilon, görög és római költőket szólaltatta meg ihletetten az élet nagy kérdéseiről: létről, halálról, fájdalom­ról és boldogságról. Kitű­nő, felfedezésnek is beillő válogatásban! A második részben pedig már az utób­bi évtized verseivel vallat­ta a poétákat — köztük Quasimodót, Voznyeszensz­­kijt, Nagy Lászlót, Illyést, Kirkup-ot — a zaklatott, el­lentmondásos korról, az ember nagyszerű és félel­metes erejéről, magaterem­tő és önpusztító indulatá­ról. Előadása akkor tetszett legjobban, amikor a vers iránti alázatával a legtelje­sebben engedte szólni a költőt, a költeményt, ő ma­ga a háttérben igyekezett maradni. (bé) Émile Gaboriau bűnügyi regé­nye Az orc­vali bűntett címmel jelent meg. Anatolij Ribakov re­génye A halál oka: méreg cím­mel jelent meg. William Styron regénye Háram lángra gyullad rímmel került megjelenésre. Tar­áes Vesaas norvég író hőskölte­ménye A madarak címmel ke­rült kiadásra. Viharos ú­.' címmel jelent meg Münnich Ferenc ön­életrajzi kötete. Serfőző Simon fiatal költő ver­seskötete Hozzátok jöttem cím­mel került megjelenésre. Halál­­űző címmel került kiadásra Győre Imre verseskötete. Máso­dik kiadásban jelent meg Vas István Cserébe a világot... cí­mű regénye. Ugyancsak útijegy­­zetkötete, A világ végétől a Szent Öbölig címmel, a Kozmosz Köny­vek legújabb köteteként. A felsorolt könyvek kaphatók az Állami Könyvterjesztő Válla­lat könyvesboltjaiban. BÉCSI NOTESZLAPOK Hősök és csirkefogók Herceg Windischgraetz Lajos emlékirata Fantasztikus regény Hitler utódairól A Künstlerhaus termeiben megrendezett könyvkiállítás ifjúsági pavilonját magyar szakembernek is érdemes lett volna tanulmányozni. Ezen a területen a prak­tikus célokat hatékonyan szolgáló rugalmasság jellem­zi az osztrák kiadói tevé­kenységet. Fontos szerep­hez jut a hanglemez. Bé­csi anekdotáktól a nagy hagyományú színházak tör­ténetéig, ételreceptektől a közelmúlt történetét bemu­tató riport- és dokumen­tumfelvételekig, sok min­den kapható. A barkácsolás, a hal- és madártenyésztés, a bridzs és a sakk, a krimi és a szexuális ínycsiklandozás irodalma is változatos, vezető embereit, akiket mint mondotta, elrettentő tanul­ság kedvéért támasztott fel fantasztikus regényében. Fiktív kiindulópontja a kö­vetkező: Hitler győzött, Hi­rosimára nem hullott atom­bomba, az amerikai konti­nens japán felügyelet alá került. Berlin a világ fővá­rosa, Írországtól az Urálig az SS uralkodik. A szlávok jobbágyok, a segédnépek — köztük a magyarok — alá­vetettek. Az Egyesült Álla­mok új neve: United Vassal States of America, vagyis amerikai vazallus államok. New Yorkban a Ku-Klux- Klan parancsol. A plu­tokrata és bolsevista hábo­rús bűnösök perét — Alfred Rosenberg elnökletével — a spanyolországi Toledóban tárgyalják. A pápa és a da­lai láma is útban van, őket egy kölni ideggyógyintézet­be zárják. Betegségük ne­ve: hisznek Istenben. Ez a világhelyzet, amikor meg­hal Hitler. Otto Basil ez­után egy Ivó Köpfler nevű új führer birodalmát ábrá­zolja. Leleplezi a demagó­giát, a szemfényvesztő ha­zugságokat, a felső körök züllöttségét, a korrupció és az önkény világát. Megírja a Harmadik és a Negyedik Bi­rodalom újabb háborúhoz és bukáshoz vezető kálváriá­ját. Látványos kötéltánc A könyvkiadás leggazda­gabb ága mégis a történel­mi riport- és dokumentum­irodalom. A legtöbb ilyen műfajú könyv persze a má­sodik világháború előzmé­nyeivel és eseményeivel foglalkozik. Eziránt ér­deklődnek a legtöbben, és — ezért is, más okok miatt is — ezen a terüle­ten a legszembeötlőbb a nyugatnémet befolyás. Hiba volna ebből arra következ­tetni, hogy a nagy reklám­mal beharangozott könyvek tendenciája azonos, vagy akár hasonló. A választék széles skálájú, az alig rej­tett náci propagandától a német önvizsgálat és ön­kritika becsületes kísérle­téig terjed. Az viszont igaz, hogy jóval­ több a háborús nosztalgiákkal teli könyv, mint a múltat megtagadó, okulni kívánó elemzés. A legnagyobb vállalkozás a re­gisztráló tárgyilagosság és a német imperializmus ma­­gasztalása között járja lát­ványos kötéltáncát. Ez szó szerint értendő, mert a Verlag Kurt Desch kilenc­­kötetes gyűjteménye 5000 oldalon, 7000 képpel és áb­rával szemlélteti a német császárság megalakulása és Hitler bukása közti évtize­deket Paul Carel könyvei a szovjet hadjárat esemé­nyeit mutatják be, a Ver­lag Ullstein propagandája szerint nagy objektivitással. A szerzőt von Manstein ve­zértábornagy is megdicsérte, ami — tekintettel von Manstein háborús szerepére — gyengíti a kiadó érveit. Az emlékiratok sorába tartozik régi ismerősünk, herceg Windischgraetz La­jos, Hősök és csirkefogók című munkája, amelyben a magyar olvasó számára is akad csemegézni való. Hi­szen külön fejezet foglal­kozik a hírhedt frankhami­sítási üggyel. A szerző elis­meri, hogy hiba volt szerepet vállalnia az első világhábo­rú utáni magyar politikai életben. Andrássy gróf, aki­nek legitimista pártjához tartozott, nem is helyesel­te részvételét az irredenta mozgalmakban. Andrássy megvetette és következete­sen utálta Horthyt. Win­dischgraetz azonban min­denáron bosszút akart áll­ni Trianonért és valutát hamisított. Emlékirata a té­nyeket illetően szűkszavú, de pontos. Meglepetés akkor éri az ügy hátterét és a szerző pályafutását ismerő böngészőt, amikor kiderül, hogy a herceg Horthyt és Bethlen Istvánt nem a hősök közé állítja. Minősí­tésével nem vitatkozunk, csupán megemlítjük, hogy az 1848-as szabadságharc ellen Magyarországra kül­dött Windischgraetz Alfréd tábornagy unokája, a Toka­ji Borkereskedelmi Válla­lat tulajdonosa, Horthy va­lóságos, belső titkos taná­csosa — ameddig csak le­hetett — pompásan együtt­működött a könyvében le­leplezett magyar politiku­sokkal. Dersi Tamás Horthy és a frankhamisítás Negyedik Birodalom A német háborús dicső­ség és revánsvágy szerte­ágazó irodalmával szem­ben, mint említettem, ki­bontakozott a polgári anti­­fasizmus elemző, érvelő, jó­zan következtetésekre jutó polém­iája is. A nemzeti szo­cializmust pőrén bemutató, megbélyegző könyvek közül formai érdekességével és művészi hatásával is ki­emelkedik Ottó Basil köte­te, amely Hitler győzelmé­nek feltételezésével, a fa­siszta világuralom el­bor­zasztó rajzával figyelmezte­ti az olvasót. Basillal sike­rült rövid beszélgetést foly­tatnom. Elmondotta, hogy munkájában nemcsak fan­táziáját, hanem személyes tapasztalatait is hasznosí­totta. Avantgardista folyó­iratát az Anschluss után betiltották, őt pedig Hitler kigúnyolásával vádolták, ül­dözték. Később mint tol­mács megismerhette a náci nehézipar és a közigazgatás KÉTÉVES FILMSZTÁR A mindössze kétesztendős Jeune Julian — egy angol színész­nő kislánya — filmszerepet ka­pott egy Vittorio de Sica rendezte, hét történetből ál­ló műben. Képün­kön a kis Jeune igazi édesanyjá­val, Vanda­ Hud­­sonnal és a film­belivel, Shirley Mac­Laine-nel. (MTI Külföldi Képszolgálat) December 1. — csütörtök KOSSUTH. 15.00: Hírek. — 15.14: Rádió­­egyetem. — 16.05: Az aranyem­­ber. IX. rész. — 16.25: Kálmán Imre operettjeiből. — 16.57: Hallgatóink figyelmébe! — 17.00: Hírek. — 17.15: Kézenfogva. Rá­diójáték. — 18.16: Ágoston, az állampolgár. — 18.25: Nyilvános tánczenei hangverseny a stúdió­ból. — 19.00: Esti Krónika. — 20.35: Új népzenei felvételeink­ből. — 21.00: Verdi, Rigoletto. — Közben: 22.00: Hírek. — 22.20: Sporthírek. — 22.25: Az opera­­közvetítés folytatása. — 23.26: Könnyűzene. — Közben: 24.00: Hírek. — 0.10: Könnyűzene. PETŐFI: 15.00: Csak fiataloknak! — 15.45: Két Suppé-nyitány. — 16.00: Hírek. — 16.05: Szimfoni­kus táncok. — 16.30: A becsüs. — 16.40: Buss Gyula énekel. — 17.00: Az élet játékai. Somerset Maugham elbeszélése rádióra al­kalmazva. — 17.17: Enrico Caru­so lemezeiből. — 17.42: Cigány­dalok, csárdások. — 18.00: Hí­rek. — 18.10: Vécsey Ernő tánc­dalaiból. — 18.20: Rádióegyetem. — 18.50: Zino Francescatti hege­dül. — 19.54: Jó éjszakát, gye­rekek! — 20.00: Hulló csillagok. — 20.57: Tánczene. — 21.50: Ke­rekes Lajos: Ausztria története. — 22.00: Új lemezeinkből. — 22.21: Magyar nóták. — 23.00: Hírek. NURH : 18.00: Hírek. — 18.05: Hang­lemezparádé. —­ 19.00: Zenei pa­noráma. — 19.37: Jazz. —19.56: Három Schubert-szonáta. —21.40: A XX. század zenéjéből. — 23.00: Hírek. December 2. — péntek KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.33—7.58: Reg­geli zenés műsor. — Közben: 5.00: Hírek. — 5.30: Reggeli Kró­nika. — 5.50: Falurádió. — 6.00: Hírek. — Kb. 6.30: Hírek. — 7.00: Reggeli Krónika. II. kiadás. — Kb. 7.30: Új könyvek. — Kb. 7.45: Mit főzzünk? — 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: Román művészek operafelvéte­leiből. — 9.05: Jugoszláv költők versei. — 9.20: Verbunkosok, magyar nóták. — 10.00: Hírek.— 10.10: Mormogó az óvodában. — 10.30: Édes anyanyelvünk. — 10.35: Sebestyén János felvételei­ből. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Iskolarádió. — 11.30: Gi­­gi. Részletek Loewe—Lerner ze­nés játékából. — 11.57: Hallga­tóink figyelmébe! — 12.00: Hí­rek. — 12.15: Tánczenei koktél. — 13.00: A budapesti színházak műsora. — 13.03: Zenekari mu­zsika. — 14.15: A vásárlók nevé­ben kérem! — 14.20: Kóruspódi­um. — 14.30: Róka Móka báb­színháza. • PETŐFI: 4.36—7.58: Azonos a Kossuth rádió műsorával. — Közben: 6.20: Torna. — 7.58: Műsorzárás. — 9.54: Idegen nyelvű vízjelző­­szolgálat. — 10.00: Gábor Andor és a könnyűmúzsa. — 11.00: Vá­laszolunk hallgatóinknak. 11.15: Mahler: Dal a Földről — szimfónia. — 12.17: Én is néger vagyok ... Latin-amerikai néger költők versei. — 12.27: Lisa del­la Casa és Cesare Valletti éne­kel. — 12.57: Hivatásuk a víz ... — 13.12: Nyilvános tánczenei hangverseny a stúdióból. — 13.47: Vízállásjelentés. — Kettő­től hatig ... — Zenés műsor. — 14.00: Hírek. — 14.05: Időjárás­­jelentés. — 14.08: Donizetti, Lammermoori Lucia. — Őrülési jelenet a III. felvonásból. — 14.20: Turisták öt perce. —14.25: Rita Pa­von­e negyedórája. — 14.40: Zeneakari muzsika. A TV MŰSORA CSÜTÖRTÖKÖN 13.40: Földrajz (ism.) — 14.30: Olvasás (ism.). — 17.35: Hétmér­­földes kamera. Úttörőhíradó (ism.). — 17.50: Epizódok. A Magyar Hirdető kisfilmje. — 18.00: Hírek. — 18.05: Mezőgaz­dasági szakfilmsorozat. Szüret és borkezelés Vaskúton. — 18.25: Költészet. Afrikai hajnal. — 18.55: Telesport. — 19.20: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. Az MSZMP IX. kongresszssáról je­lentjük. — 20.00: Halló fiúk, hal­ló lányok! — 21.00: A világ tér­képe előtt. — 21.10: A Hindukusz ormán. Lengyel film. — 22.00: Tv-híradó — 2. kiadás. Az MSZMP IX. kongresszusáról je­lentjük. A TV MŰSORA PÉNTEKEN DÉLELŐTT: 8.05: Iskola-tv. Orosz nyelv (ált. isk. V. oszt.). A városban. — 9.00: Élővilág (ált. isk. V. oszt.) Madárvédelem. — 9.30: A Hindukusz ormán. Lengyel film. (ism.). — 10.20: A sok ezer tó országa. Finn kisfilm (ism.). — 10.45: Telesport (ism.). SZÍNHÁZAK CSÜTÖRTÖKI MŰSORA: Operaház: Manon Lescaut (C- bérlet, 3. előadás, 7). — Opera­ház Erkel Színháza: Bánk bán (9. bérlet, 4. előadás, 7). — Nem­zeti Színház: Az ember tragé­diája (7). — Katona József Színház: Szörnyeteg (7). — Ma­dách Színház: Magyar Elektra; Kocsonya Mihály házassága (7). — Madách Színház Kamaraszín­háza: Az élet királya (7). — Vígszínház: Szerelem, ó! (7). — Ódry Színpad: A Mona Lisa mo­soly (fél S). — Thália Színház: A tanítónő (7). — József Attila Színház: Farkasok és bárányok (6-bérlet, 2. előadás, 7). — Fő­városi Operettszínház: Marica grófnő (7). — Bartók Színház a Fővárosi Operettszínházban: Copperfiled Dávid (3). — Vidám Színpad: Nyugalom, a helyzet változatlan (fél 8). — Kis Szín­pad: Leszállás Párizsban (7). — Irodalmi Színpad: „Szabadság! Tégy gazdaggá minket!” (Költői est a pártkongresszus tiszteleté­re, 7). — Egyetemi Színpad: Az alkotás I. A művész és a tudós pszichológiai portréja (7). — Ál­lami Bábszínház: Gulliver Lili­­putban (10), Kaland a Vénuszon (3). — Zeneakadémia: Magyar Állami Hangversenyzenekar (vez.: Arvid Janszonsz, közr.: Kocsis Albert. Téli bérlet V. és Egyetemi bérlet, E-sorozat, fél 8). — Kamara Varieté: Krimi magyar módra (6 és fél 9). Germán vakáció MARCELLO VENTURI BUDAPESTEN A Fészek Klubban, a Pen Klub fogadása után beszél­gettünk Marcello Venturival, a neves olasz íróval. Először természetesen, a televíziós filmről, budapesti utazása apropójáról. A Nagyvilágban megjelent Germán vakáció című novellájából Sípos Ta­más és Szántó Erika írták a forgatókönyvet, rendező Makk Károly, operatőr Ko­csis Sándor. — Makk igen jó rendező, európai méretű egyéniség. Láttam már néhány filmjét, de ezt mutatja az is, ahogy az én novellámat feldolgozta. Megőrizte az írás sajátos szellemét, hitelesen elevení­tette meg szereplőim lélek­­rajzát. Csak dicsérni tudom a színészeket is, elsősorban Váradi Hédit, Básti Lajost és Pécsi Ildikót. — Fő témája az ellenállá­si mozgalom? — Igen. Az volt az én éle­tem legnagyobb élménye. Ti­zennyolc évesen kerültem a hegyek közé partizánnak. A győzelem után sok írótár­sammal állandó témánkul választottuk az ellenállási mozgalmat, hogy ébren tart­suk az antifasiszta harc em­lékét. Gondolok itt elsősor­ban a Milánóban, Vittorini körül kialakult írócsoportra. — Más témái? — Az ember, s nem a sike­res, a befutott, s ha nem­ az egyszerű kisember harca a magánosság ellen. — S mit tud tanácsolni re­gényhőseinek? — Vegyenek részt a kö­zösség harcaiban, a társadal­mi élet mozgásában, áram­lásában. — Magyarországi benyo­másai? — Igen jók. A magyar írók között­ olyanokkal is találkoztam, akik nálam is jobban ismerik az olasz iro­dalmat. Meglep, milyen nagy számban jelenítik meg itt a mai olasz írók műveit. Ne­kem is több novellámat kö­zölte a Nagyvilág, és most jelenik meg a Zrínyi Kiadó gondozásában egy regényem: Fehér zászló Kefalonia fe­lett. — Most min dolgozik? — A napokban fejeztem be új regényemet, mely egy újságíró elzülléséről szól. (szálkai) Egymillió dollár adósság George Sanders, a neves angol színész (aki két évvel ezelőtt Budapesten filmezett) csődöt kért maga ellen. Be­jelentette, hogy fedezetlen adóssága egymillió dollárt tesz ki. — Szélhámosok és tőzsde­hiénák kezébe kerültem — nyilatkozott — és nemcsak megfosztottak minden va­­gyonomtól, hanem ilyen szörnyű tartozásba is kever­tek. Sanders egyébként Gábor­ Zsazsa egyik férje volt. Nézni szabad - kiakasztani nem! Uta Levka fiatal filmszí­nésznő kártérítési pert indí­tott a Playboy című ameri­kai magazin ellen, mert az lehozta meztelen fényképét. A lap elkobzását és sok ezer dollár kártérítést követelt. A tárgyaláson a folyóirat ügyvédje azzal védekezett, hogy a képet egy filmből vették ki, miért nem perel­te a művésznő a filmgyárat is, amely a felvételt készí­tette. A színésznő így vála­szolt: — A filmben csak egy pillanatig vagyok látható ilyen helyzetben. Ha meg­néznek az ellen nincs kifo­gásom. De más nézni egy ké­pet, mint kivágni egy újság­ból és kiakasztani — példá­ul egy kaszárnyában. 22 no­vella Jókai Mórtól és Mikszáth Kálmántól, Gelléri Andor Endréig és Karinthy Fe­renciig terjedő angol nyel­vű novellagyűjteményt adott közre a Corvina Könyvkiadó — Tábori Pál, Halápy Lili, Welsburg György és mások fordításában. Az előszót A. Alvarez írta. A kötet címe: „Huszonkét magyar novella”.

Next