Esti Hírlap, 1967. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-02 / 1. szám
• A Televízió szilveszteri műsora már-már közügy Magyarországon. Ez határozza meg a Tv munkatársainak iparkodását is: már nyáron elkezdenek dolgozni, sőt talán már korábban, hogy a műsorral december 31-re elkészüljenek. Úgy érezzük, túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítunk ennek a néhány órának; ők az alkotók, és mi a nézők egyaránt Ha valami ennyire az érdeklődés középpontjában áll, aligha lehet igazán jó: a készítők, miközben a közönség különféle igényeit méricskélik, néha saját igényeikről is lemondanak. A hosszadalmas előkészületeknek is van hátránya: túlságosan nagy hangsúlyt kapnak azok a jelenségek, amelyek a készítés időpontjában foglalkoztatták az embereket, például a Táncdalfesztivál. És alig, vagy egyáltalán nem kerülnek szóba olyan dolgok, amelyek most kínálják a szatirikus feldolgozást — például Belphegor. • A Rádió nem először nyújt testvéri segítséget a Televíziónak: a közelmúltban láthattunk egy rádióvetélkedőt, ami egyben a legjobb Tv-vetélkedő is volt. Úgy tűnik, az idősebb testvér rutinja most is érvényesült: a szilveszteri kabaré legjobb részlete vitathatatlanul a Rádió-kabaréból átvett harminc-negyven perc volt. Szellemes, és közéleti humorral átszőtt számok voltak ezek, ugyanez nem minden esetben mondható el a Vidám Színpadról közvetített műsorról. • A képernyő ritkán tudta visszaadni a látványos revüműsorok hangulatát, az intim kis képmezőben többnyire elvész a csillogó nagyvonalúság. A párizsi Lidóból közvetített műsor a ritka kivételek közé tartozott. Bár, az igazság kedvéért be kell vallanunk, hogy ebből a színvonalas, érdekes és látványos műsorból az a szám tetszett legjobban, amely kamarajellegénél fogva a Tuben is hiánytalanul érvényesülhet, a dasbeszélő kitűnő produkciója. • Az újév napján bemutatott Slágerkutató című műsort elég bizalmatlanul fogadtuk. Azután, hogy a szilveszteri kabaréban már egyszer alaposan kifigurázták a Táncdalfesztivált, bőséges lehetőséget nyújtva a parodizálásra, nehezen tudtuk elképzelni, hogy ugyanebből a témából még egy sikeres mű születhessen. Pedig született. Méghozzá ötletesebb, — ezalatt elsősorban a zenei ötleteket értjük — mértéktartóbb, szellemesebb. Talán egyedül a párizsi apacstánc jelenete mondható gyengébbnek; a Mensáros László által elszavalt táncdalszöveg, vagy a Pécsi Balett zeneparódiája kitűnő. Ha összehasonlítjuk a két Táncdalfesztiválhoz kapcsolódó műsort, meg kell állapítanunk, hogy ez a második sikerült jobban; valószínűleg ezért is került később bemutatásra . . . • A Veszedelmes labdacsak című krimi-paródiában viszont sajnos csalódnunk kellett. A szellemesen induló, kitűnő színészeket felvonultató játék a későbbiek során meglehetősen vegyes műfaj-koktéllé torzult. Sok esetben a humort, a paródiát egyedül az képviselte, hogy a szereplők okkal, ok nélkül a dalra fakadtak. Ez már csak azért is felesleges volt, mert a forgatókönyv bizonyos énekszámokra eleve lehetőséget adott, a szereplők viszont akkor is daloltak, amikor nem vettek be semmiféle labdacsot... Hogy mégis voltak percek, amikor őszintén, szívből tudtunk nevetni, az a színészeknek köszönhető, elsősorban Latinovits Zoltánnak. Tökéletes volt mint Angyal — szinkronhangja: Láng József — ellenállhatatlan, jobb mint az eredeti, és ő valóban paródiát játszott. Csík István Művészi torna tanfolyam indul jan. 6-án kezdők és haladók részére. Felvétel: 4 éves kortól. Vezető: Dr. Persné Ács Vali. Jelentkezés: hétfőn, szerdán, pénteken du. 4—7-ig. VII. ker. Táncstúdió Wesselényi u. 41. (Körútnál). Telefonfelvilágosítás: 224—731 délelőtt is (x). Szevasz, Amikor nem mások döntenek ♦ A lakodalom igazi Nem A vetítővásznon foszforeszkáló csontvázkéz látszik. S mindez egy televíziós képernyőn. A Balaton melletti ifjúsági táborba utazott Mérő Vera kezét vizsgálják az orvosok a modern készülékkel: vajon eltört-e? Ennél a jelenetnél kérdezem a MAFILM Lumumba utcai telepének nagy vetítőjében Herskó Jánost,, aki befejezés előtt álló, Hat nap című filmjén dolgozik. Nyári szerelem — Már nem Hat nap a filmem címe, ez különben mindig is csak ideiglenes elnevezés volt Szevasz, Vera!, ezzel a címmel kerül rövidesen a közönség elé új munkám, melynek forgatókönyvét Bíró Zsuzsával közösen írtuk — mondja. — Nyári szerelmi történet Egy 17 éves lány az otthon kényelmes védettségéből olyan szituációk sorozatába kerül, melyben önmagának kell dönteni. Ez a lélektani képlet már nemcsak a tizenhét évesekről szól, az idősebbeket is elriasztja sokszor az élet gyakori döntéskényszerének bonyolultsága. Sokan szeretnének visszamenekülni egy olyan állapotba, amikor mások döntöttek helyettük. S természetesen mások vállalták a döntések felelősségét is. Úgygondolom, ez a téma jó lehetőség az alkotóművésznek, hogy maga is felismerőn tanulmányozza az élet realitásainak bonyolultságát. S a tizenhét évesek friss, születő reakcióin jobban lemérhető ez az általánosan igaz és emberi pszichológiai helyzet. Nagykapornak — Filmjében keverednek a hagyományos játékfilmes és a cinema verité módszerek ... — Valóban. Hitem szerint az alkotóművésznek mindig reális modelleket kell építeni a valóságról. S ezekben feldolgozni az életből nyert, természetesen saját egyéniségén átszűrt legfrissebb információit. Nos, a Szevasz, Verában a mai valóság ábrázolásának hitelességét azzal is fokozni kívántuk, hogy szereplőinket többhelyütt eredeti szituációkba kísértük operatőröm, az első nagyjátékfilmjét készítő Zsombolyai János kamerájával. Nagykapornak községben például egy valódi falusi lakodalomba jutnak filmem főszereplői. Neményi Mária és Horváth Teri beszélgetésbe elegyedtek és táncolni mentek a falusiakkal, s persze felvettük ezeket a spontán dialógusokat is. A szántódi kompon pedig a filmben szereplő diákamatőr filmesek cinema verité riportot készítettek a hajó magyar és külföldi utasaival. Nos, ennek az esetlegesen készült riportnak is érdekes részei szerepelnek a Szevasz, Verában, féltem, hiszen nincsenek nekem, ahogy azt mondani szokták: színészi eszközeim. Én a felvevőgép előtt is önmagamat éltem. Ám amikor Herskó János mondta, hogy ez a jó, ő éppen ezt várta tőlem, hogy természetesen, önmagamat adjam, akkor megnyugodtam. Hogy milyen a film? Nem tudom. Annyit érzek, hogy őszinte és igaz... (1) akarok színésznő lenni! Új lengyel filmet forgatnak Stanislaw Dygat novellája alapján. A filmet J. Morgenstern rendezi, s a főszerepeket Zbigniew Cybulski, továbbá a képen látható Barbara Lass Kwiatkowska és Daniel Olbrychski játssza. (MTI Külföldi Képszolgálat) Pszichológus a főszereplő Megtudom még, hogy a film főszereplői: Bálint Tamás és Neményi Mária egyetemi hallgatók, rajtuk kívül nagyobb szerepe van még többek között Horváth Terinek és Mensáros Lászlónak. A női főszereplővel a vetítés után tudtam beszélni. Neményi Mária az Eötvös Loránd Tudományegyetem másodéves hallgatója: — Nem akarok színésznő lenni, még egy ilyen érdekes filmfőszerep után sem. Pszichológiát és pedagógiát tanulok, az egyetem elvégzése után iskolapszichológiával szeretnék foglalkozni. Érdekes és hasznos tudományág, rengeteg fejlődési lehetőséggel. A filmezés? Igen változatos és sok tapasztalatot jelentő élmény volt a számomra. Először Utak a Föld körül A kötet születésnapi ajándéka az olvasóknak. A napokban lesz két éve, hogy megalakult a sokszínű kiadványaival hamar népszerűvé vált Kozmosz Könyvek szerkesztősége, s ezekben a napokban került könyvpiacra az első Kozmosz Almanach. — Az Utak a Föld körül: körvillanás a világról, bepillantás a négy égtáj ismert vagy kevésbé ismert irodalmába, rendkívül érdekes, gazdag képillusztrációval — mondja Miliók Éva, a kötet gazdája. — Kimondottan fiataloknak készült? — Az almanach a „kezdő felnőtteknek” mutatja be önmagukat, a világban elfoglalt helyüket, róluk van szó, de nemcsak nekik szól. A legfrissebb termésből válogattuk össze a jórészt szépirodalomból álló anyagot. Néhány érdekesség: malagasi és nyasszaföldi költő verse, Gramsei gondolatai a nemzedékek harcáról, japán No-dráma és magyar krimiparódia. — És mit ígérnek a Kozmosz Könyvek 1967-re? — Csak néhányat említek: Benjámin László válogatott verseit, Fekete Gyula szatirikus utópista regényét, Jankovich Ferenc önéletrajzát, Moldova György riportkötetét és Pokoljárás a világűrben címmel tíz külföldi író izgalmas történeteit. A legközelebbi almanach újdonsága pedig a „felfedező rovat’’ lesz: tehetséges, pályájuk legelején álló íróknak adunk lehetőséget a publikálásra. (be) 1967. Január 2. — hétfő KOSSUTH: 15.00: Hírek. — 15.15: Zenekari muzsika. — 16.00: Gyermekrádió. — 16.42: Édes anyanyelvünk. —• 16.47: Kóruspódium. — 16.57: Hallgatóink figyelmébe! — 17.00: Hírek. — 17.15: Lemezek közt válogatva...— 17.47: A vérkeringés zavarainak kimutatása. Riportműsor a Pécsi Ideg- és Elmeklinikán. — 18.02: Húszas stúdió. — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Nótacsokor. — 20.00: Puccini: Bohémélet. — Közben: 20.38: Hírek. — 22.20: Sporthírek. — 22.25: Kilátó. — A Rádió kulturális világhíradója. — 23.25: Zenés Játékokból. — Közben: 24.00: Hírek. PETŐFI: 15.15: Üzenet élő hangokon. — 15.20: Délutáni frissítő. — 15.55: Falusi percek. — 16.00: Hírek. — 16.05: Népdalok. — 16.21: A „baki” körül. — Antal Gábor írása. — 16.31: A tenger és a szél... — 16.50: Egy „kacsa” története. — 17.00: Ötórai tea. — 18.00: Hírek. — 18.10: Arturo Toscanini vezényel. — 18.58: Az égbolt nem felel. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika II. kiadás. — 20.30: Magyar Parnasszus. — Komját Aladár. — 21.20: A Lipcsei Rádió esztrádzenekarának műsorából. — 22.20: Kosztolányi Dezső verseiből. — 22.25: A hét előadóművésze: Benjamíno Gigli. — 23.00: Hírek. URH: 18.00: Hírek. — 18.03: Tánczene. — 18.50: Holland Fesztivál 1966. — 20.02: Külföldi tudósoké a szó. — 20.17: Schumann zongoraművek. — 21.37: A Moszkvai Kamara Jazz-quartett játszik. — 22.02: Világhírű Wagner-énekesek. — Hans Hopf. — 22.29: Zenekari muzsika. — 23.00: Hírek. Január 3. — kedd KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.32—7.58: Reggeli zenés műsor. — Közben: 5.00: Hírek. — 5.30: Reggeli Krónika. — 5.50: Falurádió. — 6.00: Hírek. — kb. 6.30: Hírek. — 7.00: Reggeli Krónika II. kiadás. — kb. 7.30: Új könyvek. — 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: Saint-Saëns, Sámson és Delila. — 8.40: Így írunk mi: I- Ifjúsági Rádió. — 9.30: Kóczé Gyula népi zenekara játszik. — 10.00: Hírek. — 10.10: Kamarazene. — 10.40: Moha bácsi, a törpe. Gyermekrádió. — 11.00: Délelőtti hangverseny Offenbach műveiből. — 11.57: Hallgatóink figyelmébe! — 12.00: Hírek. — 12.15: Grieg: Szimfonikus táncok. — 12.43: Mai brazil költők versei. — 12.59: A budapesti színházak műsora. — 13.01: Könnyűzene. — 13.48: Leoncavallo: Bajazzók. — Közben: 14.40: Urbán Ernő szaharai útirajza. II. rész. PETŐFI: 4.26—7.58: Azonos a Kossuthrádió műsorával. — Közben: 6.20: Torna. — 7.58: Műsorzárás. — 10.00: Gyilkosság Szilveszter estéjén. Rádiódráma. — 11.05: A Kaalijarv-tó titka. — 11.15: Két orgona verseny. — 11.50: A mi emberünk. Riport. — 12.00: Táncmelódiák. — 12.30: Házunk tája... — 12.45: Massenet: Werther — a III. felvonás fináléja. — 13.04: Az új lány. — 13.47: Vízállásjelentés. — Kettőtől hatig. Zenés délután — 14.00: Hírek. — 14.05: Időjárásjelentés. — 14.08: Lopez operettekből. — 14.28: Szimfonikus zene. —14.50: Van 10 perce számunkra? SZÍNHÁZAK HÉTFŐI MŰSORA: Nemzeti Színház: Czillei és a Hunyadiak (7). — Katona József Színház: A csörgősipka (7). — Madách Színház: Egy szerelem három éjszakája (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Rosmersholm (7). — Vígszínház: Az ördög ügyedje (A bérlet, 3. előadás, 7). — Ódry Színpad: Egy éjszaka Kansasban (Ódry H-bérlet, 3. előadás, fél 8). — Thália Színház: A tanítónő (7). — József Attila Színház: A csodabogár (A-bérlet, 3. előadás, 7). — Fővárosi Operettszínház( My fair Lady). ZetszetT MŰSZAK A SZÍNEN Az előadás véget ért a színészek a függöny előtt köszönik meg a tapsot, s vígjátékról lévén szó, stílusosan, mókásan, a darab zárójelenetéhez kapcsolódva. Azután fölmegy a függöny, s a színpadon ott állnak a műszakiak, őszinte taps köszönti őket, s az ötletet is. O’Casey Bíbor porában, amelyet a Nemzeti Színház játszik, az ősi, rogyadozó ír kastélynak hol a fala szakad ki, hol az ajtaja esik be, hol meg éppen a tető eresztékei rogynak le, porlik a vakolat, tétova tehén botorkál a színre — s mind eme recsegés, ropogás, porfelhő és égiháború mögött pillanatra kiszámított, bonyolult összmunka rejlik. Aki látott már előadást „hátulról”, figyelte a halkan és összedolgozva működő díszletezők, kellékesek, világosítók nagy intelligenciát követelő munkáját, tudja, mennyire múlik őrajtuk is az előadás gördülékenysége, s a színészek biztonságos nyugalma. Sokszor gondoltunk már rá: néha megérdemelnék ők, a névtelenek is a tapsot, örülünk, hogy a Nemzeti Színháznak most eszébe jutott osztozni a sikerben, hűséges munkatársaival. (fencsik) Újévi interjú Aragonnal Louis Aragon újévi interjút adott az Izvesztyija párizsi tudósítójának. Elmondotta, hogy idejének java részét most Else Triolet-vel együtt műveik gyűjteményes kiadásának szentelik, amelyből eddig 2 kötet látott napvilágot és 1967-ben még tíz jelenik meg. Ezek sorában lesz Aragon Kommunisták című nagy regényének új kiadása is, amelynek külön érdekessége, hogy az író a művet első megjelenése óta teljesen átdolgozta. A legnépszerűbb darab A Nemzetközi Színházművészeti Intézet pontos statisztikát vezet a világ legnépszerűbb darabjairól. A pálmát Brandon Thomas „Charlie nagynénje” című műve hódította el, amelyet harminc nyelvre fordítottak le, és eddig kereken ötszázezerszer mutattak be a világ színpadain. Szilveszter a Rádióban Az Esti Krónika szilveszteri kiadásával kezdődött a rádió óévet búcsúztató műsora, folytatódott az Ez is történt 66-ban című, majd kétórás vidám zenés összeállítással. Mind a két műsor familiáris hangulatú, derűs és könnyed bevezetője volt a szilveszteri nagy műsornak. Az Ez is történt 66-ban zenés és prózai számai felváltva cserélték a lírai, majd ironikus hangot — az utóbbi tetszett jobban. Sebestyén András Szilveszteri zeneleckéjén vagy Tardos Péter Peceparti fesztivál 1966 című szatirikus számain igen jól mulattunk. A műsor címéből ítélve sokkal több muzsikát vártunk volna, nem volt azonban kellemetlen a csalódás, amiért inkább zenei életünk fölött tréfálkoztak a szerkesztők száztíz percen keresztül. A nagy műsor nem akart világrengető és megváltó produkciókkal kápráztatni, s ez a szerénység és mértéktartás egy kellemes és színvonalas szilveszteri kabarét eredményezett. A szerkesztők jól gazdálkodtak az idővel és a műfajokkal. Amikor a műsorra azt a jelzőt alkalmazzuk, hogy kellemes, azokra a kisebb-nagyobb fullánkokra és fullánkocskákra is gondolunk, amelyek majdnem valamennyi műsorszámban megcélozták közéletünk néhány kirívó lehetetlenségét. Várkonyi Zoltán nagyon rokonszenves konferanszié volt. Az egész műsor alapötlete — nem direkt módon hangsúlyozva — a rádió munkájának persziflázsa volt, s ez néhol, például Kelen László A jelek arra utalnak című jelenetében, kitűnő alkalmat adott a mármár vitriolos szatirizálásra. Marton Frigyes nem fárasztotta el a hallgatókat monstre számokkal, monológokkal, s ezért lankadatlanul tudtunk figyelni a poénokra. A zenei betéteket Vujicsics Tihamér Hungarobeat és Hajdú Júlia—Harsányi Béla Komolyzenei fesztivál című műsora képviselte — kitűnően. Mind a két zenei tréfa telitalálat volt: a rádiónak ez a műfaj hagyományosan erős oldala. Miután Pesten szállóige, hogy a szilveszteri kabaré nemzeti ügy — csak hálásak lehetünk Kaposy Miklósnak, Mike Klárinak és Szilágyi Györgynek, hogy ezt a nemzeti ügyet a lehető legjobban úgy szolgálták, hogy nem tekintették „ügynek”. A népes szereplőgárdából Darvas Ivánról, Major Tamásról és Páger Antalról külön érdemes megemlékeznünk. (nóti) □ A BEUGRÁSOKRÓL szóló feljegyzésekben különleges hely illeti meg Kemény Kliót, a szegedi Nemzeti Színház operatársulatának tagját, aki legutóbb Székesfehérváron, minden próba nélkül, nagy sikerrel végigénekelte a megbetegedett Turján Vilma helyett a „Trubadúr” Azucénáját □ KAHANA MÓZES Kosztya Gingas című regénye filmszerűen pergő, drámai képekben ábrázolja egy kis moldvai falu életét. □ FÉL EDIT ÉS HOFER TAMÁS „Huszárok, pásztorok, szentek” című könyvét német és francia nyelven jelentette meg a Corvina Kiadó. □ RASZPUTYINRÓL: II. Miklós cár hírhedt udvari papjáról készít filmet Elén Klimov szovjet rendező. Az „Antikrisztus” című film a Romanov dinasztia utolsó napjait és Raszputyin bukását eleveníti meg.D ÓRIÁSI SIKERT aratott a stockholmi ősbemutatón Ingmar Bergmann legújabb műve, a Persona.