Esti Hírlap, 1967. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-02 / 1. szám

• A Televízió szilveszteri műsora már-már közügy Magyarországon. Ez határoz­za meg a Tv munkatársai­nak iparkodását is: már nyáron elkezdenek dolgozni, sőt talán már korábban, hogy a műsorral december 31-re elkészüljenek. Ügy érezzük, túlságosan nagy je­lentőséget tulajdonítunk en­nek a néhány órának; ők az alkotók, és mi a nézők egy­aránt Ha valami ennyire az érdeklődés középpontjában áll, aligha lehet igazán jó: a készítők, miközben a kö­zönség különféle igényeit méricskélik, néha saját igé­nyeikről is lemondanak. A hosszadalmas előkészületek­nek is van hátránya: túlsá­gosan nagy hangsúlyt kap­nak azok a jelenségek, ame­lyek a készítés időpontjában foglalkoztatták az embere­ket, például a Táncdalfeszti­vál. És alig, vagy egyáltalán nem kerülnek szóba olyan dolgok, amelyek most kínál­ják a szatirikus feldolgozást — például Belphegor. • A Rádió nem először nyújt testvéri segítséget a Televíziónak: a közelmúlt­ban láthattunk egy rádió- vetélkedőt, ami egyben a legjobb Tv-vetéikedő is volt. Ügy tűnik, az idősebb test­vér rutinja most is érvénye­sült: a szilveszteri kabaré legjobb részlete vitathatat­lanul a Rádió-kabaréból át­vett harminc-negyven perc volt. Szellemes, és közéleti humorral átszőtt számok voltak ezek: ugyanez nem minden esetben mondható el a Vidám Színpadról közve­tített műsorról. • A képernyő ritkán tud}a visszaadni a látványos revü- műsorok hangulatát, az in­tim kis képmezőben több­nyire elvész a csillogó nagy­vonalúság. A párizsi Lidóból közvetített műsor a ritka ki­vételek közé tartozott. Bár, az igazság kedvéért be kell vallanunk, hogy ebből a színvonalas, érdekes és lát­ványos műsorból az a szám tetszett legjobban, amely ka­marajellegénél fogva a Tu­ben is hiánytalanul érvénye­sülhet, a hasbeszélő kitűnő produkciója. • Az újév napján bemutatott Slágerkutató című műsort elég bizalmatlanul fogadtuk. Azután, hogy a szilveszteri kabaréban már egyszer alaposan kifigu­rázták a Táncdalfesztivált, bő­séges lehetőséget nyújtva a parodizálásra, nehezen tudtuk elképzelni, hogy ugyanebből a témából még egy sikeres mű születhessen. Pedig született. Méghozzá ötletesebb, — ezalatt elsősorban a zenei ötleteket értjük — mértéktartóbb, szelle­mesebb. Talán egyedül a pá­rizsi apacstánc jelenete mond­ható gyengébbnek; a Mensáros László által elszavalt táncdal­szöveg, vagy a Pécsi Balett ze­neparódiája kitűnő. Ha összeha­sonlítjuk a két Táncdalfeszti- válhoz kapcsolódó műsort, meg kell állapítanunk, hogy ez a második sikerült jobban; való­színűleg ezért is került később bemutatásra . . . • A Veszedelmes labdacsok című krimi-paródiában vi­szont sajnos — csalódnunk kellett. A szellemesen indu­ló, kitűnő színészeket felvo­nultató játék a későbbiek során meglehetősen vegyes műfaj-koktéllé torzult. Sok esetben a humort, a paródiát egyedül az képviselte, hogy a szereplők okkal, ok nél­kül — dalra fakadtak. Ez már csak azért is felesleges volt, mert a forgatókönyv bizonyos énekszámokra ele­ve lehetőséget adott; a sze­replők viszont akkor is da­loltak, amikor nem vettek be semmiféle labdacsot... Hogy mégis voltak percek, amikor őszintén, szívből tud­tunk nevetni, az a színészek­nek köszönhető, elsősorban Latinovits Zoltánnak. Töké­letes volt mint Angyal — szinkronhangja: Láng József — ellenállhatatlan, jobb mint az eredeti; és ő válóban paródiát játszott. Csík István Művészi torna tanfolyam in­dul jan. 6-án kezdők és hala­dók részére. Felvétel: 4 éves kortól. Vezető: Dr. Persné Ács Vali. Jelentkezés: hétfőn, szer­dán, pénteken du. 4—7-ig. VII. kér. Táncstúdió Wesselényi u. 41. (Kőrútnál). Telefonfelvilá- gosítás: 224—731 délelőtt is (x). Szevasz, Amikor nem mások döntenek ♦ A lakodalom igazi Nem A vetítővásznon foszío- reszkáló csontvázkéz látszik. S mindez egy televíziós kép­ernyőn. A Balaton melletti ifjúsági táborba utazott Mé­rő Vera kezét vizsgálják az orvosok a modem készülék­kel: vajon eltört-e? Ennél a_ jelenetnél kérdezem a MA­FILM Lumumba utcai tele­pének nagy vetítőjében Herskó Jánost,, aki befejezés előtt álló, Hat nap című filmjén dolgozik. Nyári szerelem — Már nem Hat nap a filmem címe, ez különben mindig is csak ideigleneá el­nevezés volt Szevasz, Vera!, ezzel a címmel kerül rövide­sen a közönség elé új mun­kám, melynek forgatóköny­vét Bíró Zsuzsával közösen irtuk — mondja. — Nyári szerelmi történet Egy 17 éves lány az otthon kényel­mes védettségéből olyan szi­tuációk sorozatába kerül, melyben önmagának kell dönteni. Ez a lélektani kép­let már nemcsak a tizenhét évesekről szól, az idősebbe­ket is elriasztja sokszor az élet gyakori döntéskénysze­rének bonyolultsága. Sokan szeretnének visszamenékülni egy olyan állapotba, amikor mások döntöttek helyettük. S természetesen mások vál­lalták a döntések felelőssé­gét is. Ügy .gondolom, ez a téma jó lehetőség az alkotó- művésznek, hogy maga is felismerőn tanulmányozza az élet realitásainak bonyo­lultságát. S a tizenhét éve­sek friss, születő reakcióin jobban lemérhető ez az ál­talánosan igaz és emberi pszichológiai helyzet. Nagykapornak — Filmjében keverednek a hagyományos játékfilmes és a cinema verité módsze­rek ... — Valóban. Hitem szerint az alkotóművésznek mindig reális modelleket kell építe­ni a valóságról. S ezekben feldolgozni az életből nyert, természetesen saját egyéni­ségén átszűrt legfrissebb in­formációit. Nos, a Szevasz, Verában a mai valóság ábrá­zolásának hitelességét azzal is fokozni kívántuk, hogy szereplőinket többhelyütt eredeti szituációkba kísér­tük operatőröm, az első nagyjátékfilmjét készítő Zsombolyai János kamerá­jával. Nagykapornak község­ben például egy válódi falu­si lakodalomba jutnak fil­mem főszereplői. Neményi Mária és Horváth Teri be­szélgetésbe elegyedtek és táncolni mentek a falusiak­kal, s persze felvettük eze­ket a spontán dialógusokat Is. A szántódi kompon pedig a filmben szereplő diák­amatőr filmesek cinema ve­rité riportot készítettek a hajó magyar és külföldi uta­saival. Nos, ennek az eset­legesen készült riportnak is érdekes részei szerepelnek a Szevasz, Verában. Pszichológns a főszereplő Megtudom még, hogy a film főszereplői: Bálint Ta­más és Neményi Mária egye­temi hallgatók, rajtuk kívül nagyobb szerepe van még többek között Horváth Teri­nek és Mensáros Lászlónak. A női főszereplővel a vetí­tés után tudtam beszélni. Neményi Mária az Eötvös Loránd Tudományegyetem másodéves hallgatója: — Nem akarok színésznő lenni, még egy ilyen érde­kes filmfőszerep után sem. Pszichológiát és pedagógiát tanulok, az egyetem elvégzé­se után iskolapszichológiá­val szeretnék foglalkozni. Érdekes és hasznos1 tudo­mányág, rengeteg fejlődési lehetőséggel. A filmezés? Igen változatos és sok ta­pasztalatot jelentő élmény volt a számomra. Először akarok színésznő lenni! féltem, hiszen nincsenek ne­kem, ahogy azt mondani szokták: színészi eszközeim. Én a felvevőgép előtt is ön­magamat éltem. Ám amikor Herskó János mondta, hogy ez a jó, ő éppen ezt várta tőlem, hogy természetesen, önmagamat adjam, akkor megnyugodtam. Hogy mi­lyen a film? Nem tudom. Annyit érzek, hogy őszinte és igaz... (-1) Üj lengyel filmet forgatnak Stanislaw Dygat novellája alapján. A filmet J. Morgenstern rendezi, s a főszerepeket Zbigniew Cybulski, továbbá a képen látható Barbara Lass Kwiatkowska és Daniel Olbrycliskl játssza. (MTI Külföldi Képszolgálat) Utak a Föld körül A kötet születésnapi aján­dék — az olvasóknak. A na­pokban lesz két éve, hogy megalakult a sokszínű kiad­ványaival hamar népszerű­vé vált Kozmosz Könyvek szerkesztősége, s ezekben a napokban került könyvpiac­ra az első Kozmosz Alma­nach. — Az Utak a Föld körül: körvillanás a világról, be­pillantás a négy égtáj ismert vagy kevésbé ismert irodal­mába, rendkívül érdekes, gazdag képillusztrációval — mondja Miliők Éva, a kötet gazdája. — Kimondottan fiatalok­nak készült? — Az almanach a „kez­dő felnőtteknek” mutatja be önmagukat, a világban el­foglalt helyüket, róluk van szó, de nemcsak nekik szól. A legfrissebb termésből vá­logattuk össze a jórészt szép- irodalomból álló anyagot. Néhány érdekesség: malaga- si és nyasszaföldi költő ver­se, Gr amsei gondolatai a nemzedékek harcáról, japán No-dráma és magyar krimi­paródia. — És mit ígérnek a Koz­mosz Könyvek 1967-re? — Csak néhányat emlí­tek: Benjámin László válo­gatott verseit, Fekete Gyula szatirikus utópista regényét, Jankovich Ferenc önéletraj­zát, Moldova György riport- kötetét és Pokoljárás a vi­lágűrben címmel tíz külföldi író izgalmas történeteit. A legközelebbi almanach új­donsága pedig a „felfedező rovat’’ lesz: tehetséges, pá­lyájuk legelején álló írók­nak adunk lehetőséget a publikálásra. (bé) 1967. Január 2. — hétfő KOSSUTH: 15.0«: Hírek. — 15.15: Zeneka­ri muzsika. — 16.00: Gyermek- rádió. — 16.42: Édes anyanyel­vűnk. —• 16.47: Kőruspódium. — 16.57: Hallgatóink figyel­mébe! — 17.00: Hírek. — 17.15: Lemezek közt válogatva... -— 17.47: A vérkeringés zavarai­nak kimutatása. Riportmüsor a Pécsi Ideg- és Elmeklinikán. — 18.02: Húszas stúdió. — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Nötacso- kor. — 20.00: Puccini: Bohém­élet. — Közben: 20.38: Hírek. — 22.20: Sporthírek. — 22.25: Ki­látó. — A Rádió kulturális vi- lághiradója. — 23.25: Zenés Já­tékokból. — Közben: 24.00: Hí­rek. PETŐFI: 15.15: Üzenet élő hangokon. — 15.20: Délutáni frissítőt — 15.55: Falusi percek. — 16.00: Hírek. — 16.05: Népdalok. — 16.21: A „baki” körül. — Antal Gábor írása. — 16.31: A tenger és a szél... — 16.50: Egy „ka­csa” története. — 17.00: ötórai tea. — 18.00: Hírek. — 18.10: Arturo Toscanini vezényel. — 18.58: Az égbolt nem felel. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika II. kiadás. — 20.30: Magyar Parnasszus. — Romját Aladár. — 21.20: A Lipcsei Rádió esztrádzenekará­nak műsorából. — 22.20: Kosz­tolányi Dezső verseiből. — 22.25: A hét előadóművésze: Benja- míno Gigli. — 23.00: Hírek. URH: 18.00: Hírek. — 18.03: Táncze­ne. — 18.50: Holland Fesztivál 1966. — 20.02: Külföldi tudóso­ké a sző. — 20.17: Schumann zongoramüvek. — 21.37: A Moszkvai Kamara Jazz-quartett játszik. — 22.02: Világhírű Wag- ner-énekcsek. — Hans Hopf. — 22.29: Zenekari muzsika. — 23.00: Hírek. Január 3. — kedd KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.32—7.58: Reg­geli zenés műsor. — Közben: 5.00: Hírek. — 5.30: Reggeli Krónika. — 5.50: Falurádió. — 6.00: Hírek. — kb. 6.30: Hírek. — 7.00: Reggeli Krónika II. ki­adás. — kb. 7.30: Üj könyvek. — 8.00: Hírek. — 8.05: Műsoris­mertetés. — 8.20: Saint-Säcns: Sámson és Dclila. — 8.40: így írunk ml: j- Ifjúsági Rádió. — 9.30: Kóczé Gyula népi zeneka­ra játszik. — 10.00: Hírek. — 10.10: Kamarazene. — 10.40: Moha bácsi, a törpe. Gyermek- rádió. — 11.00: Délelőtti hang­verseny Offenbach műveiből. — 11.57. Hallgatóink figyelmé­be! — 12.00: Hírek. — 12.15: Grieg: Szimfonikus táncok, — Zet&zeU MŰSZAK A SZÍNEN Az előadás véget ér — a színészek a függöny előtt Köszönik meg a tapsot, s vígjátékról lévén szó, stí­lusosan, mókásan, a darab zárójelenetéhcz kapcsolód­va. Azután: fölmegy a füg­göny, s a színpadon ott állnak a műszakiak, őszin­te taps köszönti őket, s az ötletet is. O’Casey Bíbor porában, amelyet a Nemzeti Szín­ház játszik, az ősi, ro­gyadozó ír kastélynak hol a fala szakad ki, hol az aj­taja esik be, hol meg ép­pen a tető eresztékei rogy­nak le, porlik a vakolat, tétova tehén botorkál a színre — s mind eme re­csegés, ropogás, porfelhő és égiháború mögött pillanat­ra kiszámított, bonyolult összmunka rejlik. Aki lá­tott már előadást „hátul­ról”, figyelte a halkan és összedolgozva működő dísz- letezők, kellékesek, világo­sítók nagy intelligenciát követelő munkáját, tudja, mennyire múlik őrajtuk is az előadás gördülékenysé- ge, s a színészek biztonsá­gos nyugalma. Sokszor gondoltunk már rá: néha megérdemelnék ők, a névtelenek is a tap­sot. örülünk, hogy a Nem­zeti Színháznak most eszé­be jutott osztozni a siker­ben, hűséges munkatársai­val. (fencsik) Újévi interjú Aragonnal Louis Aragon újévi inter­jút adott az Izvesztyija pá­rizsi tudósítójának. Elmon­dotta, hogy idejének java részét most Else Triolet-vel együtt műveik gyűjteményes kiadásának szentelik, amely­ből eddig 2 kötet látott napvilágot és 1967-ben még tíz jelenik meg. Ezek sorá­ban lesz Aragon Kommu­nisták című nagy regényé­nek új kiadása is, amelynek külön érdekessége, hogy az író a művet első megjelenése óta teljesen átdolgozta. A legnépszerűbb darab A Nemzetközi Színházmű­vészeti Intézet pontos sta­tisztikát vezet a világ leg­népszerűbb darabjairól. A pálmát Brandon Thomas „Charlie nagynénje” című műve hódította el, amelyet harminc nyelvre fordítottak le, és eddig kereken ötszáz- ezerszer mutattak be a világ színpadain. Szilveszter a Rádióban Az Esti Krónika szilvesz­teri kiadásával kezdődött a rádió óévet búcsúztató mű­sora, folytatódott az Ez is történt 66-ban című, majd kétórás vidám zenés össze­állítással. Mind a két műsor familiáris hangulatú, derűs és könnyed bevezetője volt a szilveszteri nagy műsor­nak. Az Ez is történt 66-ban zenés és prózai számai fel­váltva cserélték a lírai, majd ironikus hangot — az utób­bi tetszett jobban. Sebestyén András Szilveszteri zenelec­kéjén vagy Tardos Péter Pe- cőparti fesztivál 1966 című szatirikus számain igen jól mulattunk. A műsor címé­ből ítélve sakkal több muzsi­kát vártunk volna, nem volt azonban kellemetlen a csa­lódás, amiért inkább zenei életünk fölött tréfálkoztak a szerkesztők száztíz percen keresztül. A nagy műsor nem akart világrengető és megváltó produkciókkal kápráztatni, s ez a szerénység és mérték- tartás egy kellemes és szín­vonalas szilveszteri kabarét eredményezett. A szerkesz­tők jól gazdálkodtak az idő­vel és a műfajokkal. Ami­kor a műsorra azt a jelzőt alkalmazzuk, hogy kellemes, azokra a kisebb-nagyobb fullánkokra és fullánkocs- kákra is gondolunk, amelyek majdnem valamennyi mű­sorszámban megcélozták köz­életünk néhány kirívó lehe­12.43: Mai brazil költők versei. — 12.59: A budapesti színhazak műsora. — 13.01: Könnyűzene. — 13.48: Leoncavallo: Bajazzők. — Közben: 14.40: Urbán Ernő szaharai útirajza. II. rész. PETŐFI: 4.26—7.58: Azonos a Kossuth- rádió műsorával. — Közben: 6.20: Torna. — 7.58: Műsorzárás. — 10.00: Gyilkosság Szilveszter estéjén. Rádiódráma. — 11.05: A Kaalijarv-tó titka. — 11.15: Két orgona verseny. — 11.50: A mi emberünk. Riport. — 12.00: Táncmelódiák. — 12.30: Házunk tája... — 12.45: Massenet: Werther — a III. felvonás finá­léja. — 13.04: Az új lány. — 13.47: Vízállásjelentés. — Kettő­től hatig. Zenés délután — 14.00: Hírek. — 14.05: Időjárásjelcntés. — 14.08: Lopcz operettekből. — 14.28: Szimfónikus zene. —14.50: Van 10 perce számunkra? SZÍNHÁZAK HÉTFŐI MŰSORA: Nemzeti Színház: Czillei és a Hunyadiak (7). — Katona József Színház: A csörgősipka (7). — Madách Színház: Egy szerelem három éjszakája (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Ros- mersholm (7). — Vígszínház: Az ördög ügyédje (A-bérlet, 3. elő­adás, 7). — Ódry Színpad: Egy éjszaka Kansasban (Odry H-bér- let. 3. előadás, fél 8). — Tliália Színház: A tanítónő (7). — Jó­zsef Attila Színház: A csodabo­gár (A-bérlet, 3. előadás, 7). — Fővárost Operettszínházi My fair Lady p). tétlenségét. Várkonyi Zoltán nagyon rokonszenves konfe­ranszié volt. Az egész műsor alapötlete — nem direkt mó­don hangsúlyozva — a rádió munkájának persziflázsa volt, s ez néhol, például Ke­len László A jelek arra utal­nak című jelenetében, kitű­nő alkalmat adott a már- már vitriolos szatirizálásra. Marton Frigyes nem fárasz­totta el a hallgatókat monst­re számokkal, monológokkal, s ezért lankadatlanul tud­tunk figyelni a poénokra. A zenei betéteket Vujicsics Ti­hamér Hungarobeat és Haj­dú Júlia—Harsányi Béla Ko­molyzenei fesztivál című mű­sora képviselte — kitűnően. Mind a két zenei tréfa teli­találat volt: a rádiónak ez a műfaj hagyományosan erős oldala. Miután Pesten szállóige, hogy a szilveszteri kabaré nemzeti ügy — csak hálásak lehetünk Kaposy Miklósnak, Mike Klárinak és Szilágyi Györgynek, hogy ezt a nem­zeti ügyet a lehető legjobban úgy szolgálták, hogy nem te­kintették „ügynek”. A népes szereplőgárdából Darvas ' Ivánról, Major Tamásról és Páger Antalról külön érde­mes megemlékeznünk, (nóti) □ A BEUGRÁSOKRÓL szóló feljegyzésekben külön­leges hely illeti meg Kemény Kliót, a szegedi Nemzeti Színház operatársulatának tagját, aki legutóbb Székes- fehérváron, minden próba nélkül, nagy sikerrel végig­énekelte a megbetegedett Turján Vilma helyett a „Tru­badúr” Azucénáját □ KAHANA MÓZES Kosztya Gingas című regé­nye filmszerűen pergő, drá­mai képekben ábrázolja egy kis moldvai falu életét. □ FÉL EDIT ÉS HOFER TAMÁS „Huszárok, pászto­rok, szentek” című könyvét német és francia nyelven je­lentette meg a Corvina Ki­adó. □ RASZPUTY1NROL, II. Miklós cár hírhedt udvari papjáról készít filmet Elén Klimov szovjet rendező. Az „Antikrisztus” című film a Romanov dinasztia utolsó napjait és Raszputyin buká­sát eleveníti meg. (D ÖRIÄSI SIKERT aratott a‘ stockholmi ősbemutatón Ingmar Bergmann legújabb műve, a Persona.

Next

/
Thumbnails
Contents