Esti Hírlap, 1967. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-01 / 51. szám

Nem a minisztérium: a megbízó fizet Főhatóságból vállalat • Gyári vagy intézeti szervezés Eddig főhatóságként dolgo­zott, július 1-től azonban­­ már csak „szimpla” vállaladá­s­ként működik, tehát csak egy a sok közül a kohó- és gépiparban, az Ipargazdasá­gi és Üzemszervezési Intézet szolgáltatásaiért eddig a mi­nisztérium fizetett, s az üze­mek, a gyárak ajándékba kapták a korszerű üzemszer­vezéssel megtakarított mil­liókat. Az intézet ezentúl szerződést köt­ a vállalatok­kal, s csak anyagi ellenszol­gáltatásért vállal közremű­ködést mindenfajta üzem­­szervezési munkában. NAGY ELŐNYBEN De vajon az ipari üzemek nem járnak-e jobban, ha sa­ját gárdájukkal oldják meg üzemszervezési gondjaikat? — A hazai és külföldi ta­pasztalatok szerint nem — válaszolja Fekete József, az intézet igazgatója. — Tudo­mányos intézetről lévén szó, itt összpontosul a legjobban képzett szakemberek zöme, a hazai és a külföldi informá­ciókat igen gyorsan feldol­gozó elektronikus számító­gép-apparátus, és nem utol­sósorban: a kívülálló objek­tív szem is igen nagy előny­ben van a vállalat belső szakembereinek nézeteivel szemben. Ha van is a gyárban üzem­­szervezési osztály, emberi do­log ez: a helyi szűkebb látó­kör, a megszokás hátráltatja a munkát. „Új seprő jól se­per” — tartja a közmondás, s az intézet szakemberei, mert mentesek a megszokott­­ság béklyóitól, objektíven, a leggazdaságosabb megoldá­sokat ajánlhatják. A vállala­tok munkáját természetsze­rűleg személyi kapcsolatok hálója is átszövi, s csak rit­ka esetben javasolt a gyári szervező olyan új módszere­ket — bármennyire is gazda­ságosak lennének —, ame­lyek főnökei helytelen szo­kásait, illetve érdekeit érin­tik. Ezzel szemben az intézet csak akkor vállal el megbí­zatást, ha javaslatait a ren­delő vállalat feltétlenül elfo­gadja és be is vezeti. Előfor­dult már: nem kötöttek szer­ződést, mert a rendelő saját érdekeinek alátámasztására akarta felhasználni az inté­zet munkáját. SZERZŐDÉSEK — Mindez nem hadüzenet a vállalati üzemszervezőknek — mondja az igazgató. — Az ő munkájukra továbbra is nagy szükség van, sőt, jó lenne, ha valamennyi gyár­­­­ban működnének. Sajnos, ma ez még nincs így. Igen nagy segítséget adhatnának a mindennapi munkát irányító operatív vállalati vezetésnek. Intézetünkre elsősorban ak­kor van szükség, ha nagy je­lentőségű átszervezésről, az egész üzem életét átformáló reformokról van szó. A kohó- és gépipari válla­latok valamennyi megbízását az intézet egymaga nem is tudná ellátni. Július még messze van, de máris több mint egymillió forint értékű szervezési munkára kötöttek szerződést. S túl ezen: a Gör­dülőcsapágy Művek megbí­zatása másfél milliós értékű, s igen jelentős az a több évig tartó mu­­kájuk is, amelyet az Ikarusban, a győri Ma­gyar Vagon- és Gépgyárban, a VBKM-ben és más vállala­toknál végeznek. RÉSZESEDÉS IS A főhatóságból egyszerű vállalat lett. Munkájáért a rendelők fizetnek, s nem mi­nisztériumi költségvetés. De hamarosan ez a díjazási rendszer is megváltozik. Az év végéig a rendelők előre megállapított fix árakat té­rítenek, ez azonban 1968 ja­nuárjától kiegészül. A gazda­ságirányítás új rendszerének megfelelően a munkaszerve­zésből származó nyereség egy része azt illeti majd, aki e szervezést végrehajtotta, te­hát az intézetet. S ez meg is felel az elvnek: eredménye­sebb munkáért legyen na­gyobb a részesedés. Halmai György Telekrendezés a külső kerületekben RÖVIDEBB LESZ AZ AKTÁK ÁTFUTÁSI IDEJE ÚJ „FÜLEMÜLE PEREK“ A főváros külső kerületei­ben, a kertvárosokban nagy­arányú telekrendezési mun­kálatok folynak. A Budapes­ti Geodéziai és Térképészeti Vállalat két brigádja — a családi ház építésére készülő telektulajdonosok kérésére — felméri, a legújabb városren­dezési tervek szerint szabá­lyozza az ingatlanok végle­ges határait. Még az építke­zések megkezdése előtt fel­tüntetik a telekkönyvben az utak tervezett szélességét, s bejelölik a térképeken az új utakat. Az utóbbi években jelentő­sen növekedett a vállalathoz beérkező kérvények száma. Évente mintegy 900 ezer forint értékű geodéziai fel­mérést végeznek, s annak legnagyobb részét a FŐ­­BER megbízásából. Hat-hétszáz kérésnek tudnak egy évben eleget tenni, de ennél magasabbak az igé­nyek. Nemrégen megállapo­dást kötöttek a Fővárosi Ta­náccsal: ezentúl a kerttulaj­donosok telekfelmérési kérel­mével az Ingatlanrendezési Iroda foglalkozik. A szoros együttműködés lehetővé te­szi, hogy csaknem egy hó­nappal rövidebb lesz az ak­ták átfutási ideje. De még így is jó előre jelentkezniük kell a kerületi tanácsoknál telek­rendezési kérelmükkel azoknak, akik építkezni sze­retnének, mert a telekköny­­vezésre legalább 6 hónapot kell várni. Jelenleg a III—XI—XII— XVI. és XVII. kerületekből érkezik a legtöbb megbí­zás, elsősorban azokról a területekről, ahol a közel­múltban oldották fel az építési tilalmat. A belső kerületekben vi­szonylag kevés a geodéziai munka, mert a város képe ezeken a területeken már alig változik. Nemrégen a VI. ke­rületből szokatlan megbízás érkezett: átjáró utca kijelö­lését kérte a tanács a már beépített Benczúr utca és a Gorkij fasor között. A külső kerületekben, ahol még a feltérképezésnél, te­lekkimérésnél tartanak, ma­napság is gyakoriak az úgy­nevezett „fülemüleperek”. A felmérés után földbevert ka­rók jelzik a hivatalos határt. Előfordult, hogy Pestújhe­lyen az egyik telektulajdonos magáénak vélt egy diófát, amely már a szomszédja földjén állt, s éjjel 10 méter­rel arrébb vitte a határjelző karót Természetesen, a má­sik sem hagyta annyiban a dolgot, így került bíróság elé egy diófa ügye ... A favorit a férfiiig volt „Zárszámadás” a téli vásár két hetéről Véget ért az idei év első nagyszabású szezonvégi ki­árusítása, a kéthetes téli vá­sár. Az ország különböző városaiban, 28 áruházban mintegy 900 millió forintos árukészlet várta a vásárló­kat. — A téli vásár nem kész­letkiárusítás vol­t — foglal­ta össze az Országos Áruhá­zi Vállalat tapasztalatait Kovács Jenő kereskedelmi igazgatóhelyettes. — Csak divatjamúlt árucikkeket vet­tünk fel a listára. 248 millió forintos, forgal­mat bonyolítottak le üzle­teink, ez alatt a két hét alatt, s ebből csökkentett áron mindössze 61 millió forint­nyit értékesítettek. Az idén nagyobb volt az árkedvezményes cikkek vá­lasztéka. A favorit az olcsón kapható férfiing volt — csaknem 10 ezer darabot vá­sároltak belőle —, de sokan keresték a különféle kötött­árukat, női ruhákat, kabáto­kat. Cipőben alacsonyabb volt a kereslet, mint arra számítottak. Csak kis mér­tékben szerepeltek a leérté­kelt áruk között férfi kon­fekció ruhák, az utóbbi két hétben mégis jelentősen emelkedett a forgalmuk. So­kan vásárolták a műszaki cikkeket is. (sdi) AJÁNLVA Az új kolléga A ZÜLLÖTT LÁNY... — Hány éves, Viki? — Tizenöt leszek augusz­tusban. — Mióta asszony? — Öt hónapja. 1966. októ­ber 15-én volt az esküvőnk. — Mi történt azóta magá­val? — Sok minden. Mondjam? — Mondja. — Az esküvő után két hét­tel, Bélát, a férjemet letar­tóztatták garázdaságért. Most is börtönben van. Amikor el­vitték, a fiúkkal kezdtem járni. — Kivel? — Klementtel, Dagadttal, Dzsonnival, meg a többivel. A galerival. Nagyon bírtak engem, a betöréshez is ma­gukkal vittek. — Hová? — Karácsony éjszaka, a Gamma-büféhez. Amíg bent voltak, én az utcán őrködtem, öt csomag fecskét, meg cso­koládét kaptam. — Mi volt a balatoni ügy? — Január 12-én barátnőm­mel összecsomagoltuk az al­bérlőnk cuccát, elvittük a zálogházba és a Balatonra utaztunk. — Mit csináltak lent? — Utazgattunk. Siófokra, Bélatelepre, Fenyvesre. Ami­kor elfogyott a pénzünk, be­törtünk két víkendházba. Ott laktunk néhány napig. — Hogyan jöttek vissza? — Siófokig hozott egy te­herautó. A sofőr az után adott hatvan forintot, a vo­natjegy árát. Pesten, az ál­lomáson már vártak a rend­őrök. — Miért van itt, Viki? — Mondtam már: lopás, kétrendbeli betöréses lopás, uká... — Micsoda? — Uká, üzletszerű kéjelgés. Ezért. — Nem így értem... — Ja? Így alakult. — S ha majd kijön? — Akkor is így lesz. — De miért? — Anyám azt mondja: bo­lond vagyok. — És maga mit mond? — Én nem mondok semmit. (Nem is mond. Kurta, pe­pita szoknyáját húzogatva, egykedvűen üldögél a fal mellett a vézna-vékony gye­reklány, a 15 éves feleség. Később esküvőjét emlegeti. Fehér ruhája volt, s az anyakönyvvezető nagyon „klasszul” beszélt. Nászaján­déknak egy csomó edényt ka­pott, aminek egyébként sem­mi hasznát nem vette, hiszen főzésről fogalma sincs. Ki is dobálta másnap edényestül az ételt — első főztjét — Bál­la, a férj, aki az esküvő után nyomban „lelépett”, a kocs­mából hullarészegen vitték haza. Viki anyja akkor azt mondta: „Nem baj, lányom, a férfiak ilyenek, majd meg­javul ..És mit mond most? Azon a széken ül, amelyről egy perccel előbb visszavit­ték a zárkába a lányát Negy­venes, hervadó, elegáns asz­­szony, diszkrét és finom, mint egy üveg francia par­füm.) — Hogyan ment férjhez a lánya?­­ — Ó, ne is kérdezze... Egy nap azzal jött haza, hogy el­jegyezte magát Bélával. „Kérlek, Viktória — mond­tam neki —, te meg vagy örülve.” De nem bírtam ve­le. — Ismerte Bélát? — Igen. — Azt is tudta: garázda, részeges és többször volt büntetve? — Hallottam, de azt hit­tem, a házasságban megvál­tozik. Kérem, én ismerek embert, aki korábban iszá­kos, csavargó, huligán volt, s most a felesége mellett főz, mos, takarít. Igazán egy an­gyal!... — Korábban voltak gond­jai a gyerekkel? — Ó ... rengeteg! Mindig csavargott, vagy azokat a va­cak piffpuffkönyveket bújta. — Megengedte neki? — Lánykoromban én is ol­vastam effélét, igazán nem gondolhattam, hogy Viktóriá­ra esetleg hatással lesz. — Amíg Viki iskolába járt, foglalkozott vele? — Megkérdeztem, mit ta­nultak. Emlékszem, egyszer mondta, hogy Dantét. Az Is­teni színjátékot. Le is rajzol­ta egy papírra, kik jutottak a pokolba... — Ki intézte el a házasság­­kötéshez szükséges engedé­lyeket? — A volt férjem. Mi ugyanis elváltunk. — A válás után Viki kinél lakott? — Először a férjemnél, de amikor a volt férjem újra megnősült, elszökött tőlük és hozzám jött. Akkor kezdett járogatni ezekkel a kölykök­kel. — Viki édesapja tudta, kihez megy férjhez a lánya? — Egyszer az utcán bemu­tattam neki Bélát. Ő egyéb­ként megígérte a gyerekek­nek, hogy nyáron kiküldi őket külföldre, Monacóba és Svájcba. — Ha Viki nem megy férj­hez, hanem önnel marad, az apjának kellett volna fizet­nie érte? — Igen. Megállapodásunk szerint ezer forintot havonta. — Mivel magyarázza, hogy Viki eddig jutott? — Nem is tudom, mit mondjak. Kérem, ez a lány bolond! Undorodom tőle! — Ha kiszabadul, milyen tervei vannak vele? — Megbeszéltem volt fér­jemmel, hogy havi 2700 fo­rintot biztosítunk ketten, és Viktóriát valalmi nyugdíjas pedagógushoz adjuk ... Ha szabadna kérdeznem: Viki mondott valamit rólam, vagy az apjáról? — Nem. Nem mondott semmit. — Persze. Mit is mondha­tott volna?... Balogh László Megkezdődtek a jelentkezések az egyetemekre Kik pályázhatnak • Június—26 július 20: felvételi vizsgák A felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozataira az idén 13 400 fiatalt vesznek fel— tájékoztatták az illeté­kesek az MTI munkatársát. Felvételüket kérhetik a kö­zépiskolák utolsó éves tanu­lói, illetve azok az érettségi­vel, képesítővel rendelkező dolgozók, akik a 35. életévü­ket még nem töltötték be. A felsőfokú technikumok­ba és a felsőfokú szakisko­lákba a képzés szakirányá­nak megfelelően szakmun­kásbizonyítvánnyal is le­het jelentkezni. A felvételi kérelmet az idén érettségizők a középis­kolákban március 1-től 15- ig, a korábban érettségizet­tek közvetlenül a felsőokta­tási intézményekhez nyújt­hatják be május 10-ig. Ez utóbbi kategóriába tartozók­nak mellékelniük kell a munkáltató javaslatát is. A jelentkezők csak egy fiatal felsőoktatási intézménybe, illetve karra kérhetik felvé­telüket, egyidejűleg azonban pályázhatnak művészeti fő­iskolára, vagy a néphadse­reg tisztiiskoláira. A felső­oktatási intézmények a je­lentkezőket nyolc nappal a kitűzött vizsgaidőpont előtt értesítik a felvételi vizsgákról, ame­lyeket a nappali tagozaton június 26. és július 20. kö­zött bonyolítanak le. Az előírt "tárgyakból nem kell vizsgázniuk az országos­­ középiskolai tanulmányi ver­seny, a Kürschák József ma­tematikai verseny, az Eötvös Loránd fizikai verseny első tíz helyezettjének, valamint a televízió „Ki miben tu­dós?” szellemi vetélkedője első és második helyezést elért részvevőinek. Azok a pályázók azonban, akik a ta­nárképző főiskolákra nyújt­ják be kérelmüket — ha vá­lasztott szakaik egyike az ének, zene, a testnevelés vagy a rajz, h­a megfelelő tantárgyakból vizsgázniuk kell. Több felsőoktatási intéz­mény vesz fel pályázókat a nappali tagozatra úgyneve­zett előfelv­étellel is. Az elő­felvettek kötelesek a beirat­kozásig legalább 9 hónapot munkában eltölteni. Ha munkájukkal kiérdem­lik a munkahely támogató javaslatát, újabb felvételi vizsgát kell tenniük. Azok az előfelvett férfihall­­gatók, akik a katonai soro­záson alkalmasnak bizonyul­tak, tanulmányaik megkez­dése előtt katonai szolgálat­ra vonulnak be. (MTI) Nyugat- Magyarország gyógyfürdő központja Nyugat-Magyarország gyógyfürdőközpontjává fej­lesztik a Szombathelytől 27 kilométerre fekvő büki für­dőt. A tíz évvel ezelőtt itt ta­lált 58 fokos, oldott anya­gokban gazdag víz­orvosi ta­pasztalatok szerint kiválóan alkalmas mozgásszervi meg­betegedések, baleseti sérülé­sek, nőgyógyászati és gyo­morbetegségek gyógyítására, sőt, mint nemrégen közölték, porlasztva, egyes légzőszervi megbetegedések kezelésénél is jó eredményt értek el ve­le. A 80 hold területen fekvő gyógyfürdőben új, 1200 ps 600 négyzettortofeású med­ence ké­szült el ezekben a napokban. Az immár 5000 vendég foga­dására alkalmas fürdőt ta­valy 120 000 hazai és külföldi vendég kereste fel. Nem lesz névjegykártya Folyamatosan gépesítik a postai küldemények kezelé­sét, s emiatt módosítják a le­velezőlapok címoldalának beosztását. Néhány üdvözlő­­kártyát, borítékot kivonnak a forgalomból, így­ eltűnik a névjegy alakú üdvözlőkártya és az ennek megfelelő (105x62 mm) méretű boríték is. pesti percei? Boráros tér — virágárus. Tizenhárom körüli fiatal­ember kérdi: — Hogy a hóvirág? — Csak két forint.. . Csak? Sok. A fiatalember szemmel láthatólag vívódik. . Nézi a­ fehér csokrokat, töp­rengi Ücsörög.­ Aztán határo­zott léptekkel odamegy a má­sik árushoz. Vesz egy félliter pattogatott kukoricát. Egy­­húszért. ★ A MALÉV Vezérigazgató­ság számát tárcsázom. Női hang jelentkezik: — MALÉV. Jó napot kívá­nok. Először arra gondolok, hátha téves. Hátha szórako­zottságában köszönt a MA­LÉV-központos, azt hitte, hogy ő „ hívott valakit. De nem. A második hívásnál is ugyanez történik. Furcsa. El­­érzékenyülök és nem kérek senkit. Leteszem a kagylót. Hadd pihenjen egy kapcso­­lásnyi időt. (bende)

Next