Esti Hírlap, 1967. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-01 / 153. szám

Orkán, habszivacs, svejfolt derék Teli raktárak januárra ♦ A zakók átváltozása két szabóság. Az egyik ugyan jóval nagyobb, mint a másik. A Május 1. Ruhagyár nemcsak a városnak, szinte az egész országnak a kabát­szabója. (A külföldi megren­delőkről nem is szólva.) A másik szabóság — Novák úr szabóműhelye — a Népszín­ház utca első emeleti lakásá­ban van. ő inkább csak a Józsefváros egy részét öltöz­teti. E két szabóságot keres­tem fel az őszi kérdéssel: a megrendelők a szezonra mit kérnek tőlük? Hatmillió A nagy szabóság vezetője, a Május X. vezérigazgatója, Kovács József, az idén is csak azt mondja, mint tavaly és tavalyelőtt: „Orkánt, or­kánt, habszivacsot, minden mennyiségben!” Ez a vevők, a kereskedők kérése. Még mindig az orkán. Pedig az országban már körülbelül 6 millió orkántulajdonos van. Valóban igen praktikus, alig tíz deka, a táskában is elfér. Három éve ritkaság volt, iri­gyelt importáru, akkor kezd­tük csak a hazai gyártását, tavaly 400 ezret készítettek, az idén pedig 600 ezret ad át a kereskedelemnek ez az El­nök utcai gyár. A habszivacs most kezdi csak igazi karrierjét, könnyű, nem gyúródik, szép, de hát a habszivacs inkább divatcikk. Mit kér és mit kap a keres­kedelem? Világszerte a téli holmik­nál — tehát nemcsak a téli­­kabátoknál, hanem például a kosztümöknél is, jackiknél is — a szőrme a divat. A kon­fekció, a nagy ruhagyár is igyekszik kielégíteni ezt az igényt. Az idén a Május X. Ruhagyár télikabátjainak jó része szőrmével, nagy része pedig műperzsa­ gallérral ké­szül. Több mint tízezer mű­szőrmés kabátot adtak át a nagykereskedelemnek. (Múlt időben mondjuk, mert a gyár már csak október közepéig készíti a téli holmikat, a fi­nisnél tart most, október de­rekától már a tavaszi kabá­tokat, kosztümöket varrják.) Kétszer annyi a szőrmével díszített kabát, mint tavaly volt. A nylonperzsát a mű­perzsát fekete, barna és mel­lényszürke színekben Angliá­tól importálták. A választék kabátfélékből sokkal nagyobb lesz: Jugoszláviából impor­tált szintetikus keverésű kel­méből sportkabátok készül­nek. Mindig újdonságok Eddig a terilén anyagú — yester, pester — kelmékből a konfekcióipar főként csak öl­tönyöket készített. Most már terilénből vastagabb kártolt anyagokat is szállít a Hazai Fésűsfonó, a Csepeli Posztó­gyár, de az ezekből készült kabátok csak a jövő tavaszra kerülnek a kirakatokba. Új­donság lesz a győri műbőr­gyár zsugorított műbőr-anya­gából készült sportos kabát is. Eddig nagyon kevés ilyen zsugorított importkabátot lát­hattunk a kirakatokban, most azonban tavasztól a Május 1. is „behozza” a legutolsó di­vatot A­­Május 1. Ruhagyár — mondja a vezérigazgató — százmillió forinttal több árut ad át a belkereskedelemnek, mint tavaly. De ez már köz­­gazdasági kérdés. A januárt teli raktárakkal várják. „Le­gyen elég árutartalék, a gaz­dag raktárak megakadályoz­zák az áremelkedést.” „De hát divatcikkből — nagy tar­talék!? A divat múlandó!” —, mondom a vezérigazgatónak. „A raktári készlet mind az új gyártmányokból, a kurrens cikkekből lesz. Zsugorított bőrk­abát, több tízezer orkán, zeke, a legutolsó divatú ka­bátok.” A hossz és a slice­ es Novák úrtól, a Népszín­ház utcai szabótól, mit kér­nek a megrendelőik? — A környékbeli fiatalság és a szigorú édesapák járnak hozzám. A fiúk most a zakó­kat hozzák. Néhány évvel ezelőtt a nadrágokkal jöttek, azokat kellett csövesíten­em. Most a zakókon a sor. Sliccet, kettőt hátra. De még azokat a zakókat is felhozzák, ame­lyeket már sliccel vásároltak a boltokban. Hogy még hosz­­szabb legyen a slicc. Nyáron még a húszcentis ment, most már a 24 centisét ren­delik, sőt, hány fiú kéri, már hátközéptől vágjam, fel a zakóját! És a svejfolás. Mert valóban, uram, az enyhén karcsúsított a divat, legalább­is így írják a lapok, de mife­lénk az ifjúság úgy szereti, rendeli svejfolni a zakókat, mintha hajdani gárdakapitá­nyok lennének, avagy befű­zött miderben járnának. És ezután jönnek az atyák... Nem ritka eset — tegnap egy Aggteleki utcai bádogos­­mester járt ez ügyben ná­lam —, hogy a felhasított, besverfolt zakókat visszahoz­zák. „Novák úr, gyorsan, legalább egy-két centit en­gedjen ki derékból és varr­jon fel a hosszából két-három centit, úgy hoztam el a kabá­tot otthonról, hogy a fiam nem tud róla.” Komoly ipa­ros atyák — miért félnek a gyerekektől? (kőbányai) Szélesvásznú NDK film­­musical Bemutató: október 5.­ ­/ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss. Pazar színek, zene, dal, tánc, szerelem... Szívbillentyű műanyagból A múlt napokban érkezett vissza szovjetunióbeli tanul­­mányútjáról dr. Bornemissza György, a Debreceni Orvos­­tudományi Egyetem sebésze­ti, anatómiai és műtéttani in­tézetének igazgatója, vala­mint dr. Furka István tanár­segéd. Moszkvában és Lenin­­grádban tanulmányozták a legújabb szovjet sebészeti és műtéttani eredményeket. A moszkvai szív­- és érsebészeti intézetben Dobrova profesz­­szornő bemutatta a debrece­nieknek legújabb kutatásaik eredményét, az új típusú mű­anyag szívbillentyűt, amelyet már sikerrel alkalmaznak kí­sérleteik nyomán. A két intézet közötti együttműködés tovább széle­sedik. Debrecenben érpótló műanyagokkal és új sebészeti mű-varróanyagokkal folytat­nak majd kísérleteket. A debreceniek Moszkvából ma­gukkal hoztak, kísérleti célra, a moszkvai intézetben előál­lított, új érpótló műanyagot, az úgynevezett savszánt, amellyel a debreceni műtét­tani intézetben állatokon kí­sérleteznek. (MTI) ÍGY LEHET ÖN DIVATOS Karcsú, prémekbe burkolt manökenek: az ősz, a tél elő­re küldött követei. Hírt ad­nak a következő hónapokról: őszre a legnagyobb divat a kosztüm lesz, készülhet bőr­ből, műbőrből, habszivacsból, bükléből, jerseyből. Lehet karcsúsított és egyenes, ha­gyományos és majdnem hét­­nyolcados, készülhet prém­mel, viselik majd barna, fe­kete, kék, zöld és vidám koc­kás színekben. Télire csizma kell, minden változatban, térdig érőtől a bokát alig ta­karóig. A kabátok princessz vonalúak, űrhajóssapkát vagy kucsmát viselnek hoz­zá. A férfiak zakói hosszab­bodnak, karcsúsítottak, egy- és kétsoros gombolással ké­szülnek. A pantalló szűkül, a testhez símül, a nadrágszár 21—22 centi széles. Karcsúb­bak és hosszabbak a felöltők is és csaknem valamennyi prémgalléros. Kucsmát és csizmát viselnek majd télen a férfiak is. A tizenévesek­ — a teenagerek — miniben járnak, sottis miniben, rövid rakott szoknyákban, télen pomponos kötött sapkát, s nadrágot viselnek, csizmá­val. Ez a divall. De ebből mi kapható? Mit kínálnak az áruházak? FEHÉRTŐL FEKETÉIG Cipőből nagy a választék. Az európai divat: lapos sar­kú, gömbölyű vagy vágott orrú, kényelmes lábbeli. A divatozta: a barna minden árnyalata, a fekete, az olaj­zöld és a sötétkék — bőrből vagy lakkból is. A csizmák fehértől feketéig, pirostól a világoskékig minden színiben divatosak, s a tíz legnagyobb budapesti áruházban — nagy választékban — meg is talál­hatók: az Országos Áruházi Vállalat 90 ezer párat gyár­tatott közvéleménykutatás alapján. Az oldalfűzős és elöl cipzáras csizma csak az áru­házakban kapható. A színes műbőr csizmák ára 200—260 forint, a bőrcsizmák ára 450 forint körül van. Gondoltak az idén a gyerekekre is. Csi­nos, vulkanizált talpú sport­cipőket, lakk félcipőket kí­nálnak 100—135 forintos áron. A férfiaknak újdonság a barna és olajzöld színű, gumitalpú sportcipő 250,for... k­mtért, a ritlbőr csúzmnla ése a* bundacipő. A MOLETTEKNEK A nőkre kis szériák rende­lésével, a választék bővíté­sével gondoltak elsősorban. Mind több lesz az áruházaik­ban is a negyedes méretállá­sú kabát és ruha, jellemzője, hogy bősége követi a tettebb idomokat. Az ősz színe a fe­kete, csíkos, kockás és pet­­­tyes kombinációkkal. A ta­valyi kosztümhöz egy kockás blúz és az anyagából készült sapka divatos kiegészítő. A műszőrmével díszített tava­lyi kabát kucsmával, olcsón a legdivatosabb. Nagyon nép­szerű a kötényruha. Minden­kinek jól áll, praktikus, jól variálható é­s igazán nem nagy fáradság átalakítani egy megunt ruhát. HARISNYANADRÁG Az áruházakba még kará­csony előtt Egyiptomból sima kecskebőr kabátok érkeznek, áruk 2500 forint körül lesz. Kapható a kedvelt teddybear bunda, de hiányzó cikk lesz a valódi és a műszőrme ka­bát, a lastex pantalló. Har­mincezer szövetruhát rendel­tek az áruházak, különféle divatos fazonokban. Bőséges a választék pulóverekből, bár a gyapjú ideje, úgy tű­nik, lejárt: a vásárlók a szin­tetikus anyagú pulóvereket keresik. Karácsonyra olasz importból ígérnek szetteket és kardigánokat. Sima szövé­sű harisnyanadrág minden mennyiségben kapható, csip­kemintásból a Luxus Áruház 15 ezer darabot árusít. A harisnyanadrág divatos színe a zöld, a barna, a sötétkék és a fekete. Az idei divat: minden alkalomra kalap, sapkafazonútól kucsmáig, kötött jambótól vadászkala­pig, sonyból és különféle kockás anyagból, készült hosszúoírd­­­­rágdkat és zstnterített­­­ mű­­benkabátokat fémig­ombokka­l fehér és fekete színben. Any­­agi reklamáció után végre kaphatók a csipkeblúzok, szintetikus anyagból és ma­deirából egyaránt. A fiúknak kordbársony zakókat és habszivacs lamiberjack sza­bású kabátkákat ajánlanak, s a mindkét nembeli teenage­­reknek: csizmát. (dolecskő) GYEREKEKNEK S mit ígérnék a gyerekek­nek? Kötényruhákat, amelyek négy-öt féle fazonban kapha­tók, rakott alsrésszel és egybeszabottan, kordbár Tízéves a DIB Ma délelőtt a Dunakanyar Intéző Bizottságot megalapító két város, Szentendre és Vác városi tanácsának végrehajtó bizottsága a Dunakanyar In­téző Bizottság tízéves fenn­állása alkalmából jubileumi ünnepi ülést tartott Vácott. Dr. Balassa Gyula, a Duna­kanyar Intéző Bizottság el­nöke, mondott ünnepi beszé­det, majd kiosztotta az em­lékplaketteket Egyszer már szólni kell dolgairól, mert amit a lengő ajtó, az emberi találékony­ságnak ez a sátánszülötte mivel tisztes állampolgárok­kal, az túl megy a jó erkölcs határain. A régi rómaiak Ca­ve Canem, óvakodj a kutyá­tól felirattal figyelmeztették a házak kapuján belül lesel­kedő veszélyre a belépni kí­vánót. Sürgősen kiteendő a tábla minden oly közhomlok­zaton, ahol efféle alattomos­ság van: LENGŐ AJTÓ! VÉDD MA­GAD!! Mert mit tesz lengő ajtó gyanútlan ügyféllel? Hogy csak egész rövid le­gyek: fejbe vágja, homlokon csapja, orrba sújtja, állón üti, tarkón legyinti, hátba rúgja, térden trafálja, kö­nyökbe taszajt, oldalba lök, tunikán billent, sarkodba ug­rik, és ha még egy kis léghu­zat is segíti — mint például a földalatti villamos kazama­táiban — visszajövet zúg, mint a fergeteg, három ta­got elsodor, amiköz­ben csat­tog, csörög, recseg és robban. Van csapóajtó, mely a reti­­kült­ szatyrot odacsípi, van, mely védtelen anya kezéből porontyát kitépi és elragadja, van, mely vidéki utasokra le­selkedik, s az aktatáskát el­kapván, két szárnya közé ha­rapja, és benne levő minden holmikat cserepekre tör és pozdorjává zúz. Kulcsár Dezső öreg bará­tom lengő ajtónak köszönheti nejét, Boriskát. Ismeretlen hölgyet bocsátott előre vagy húsz esztendeje ama vidéki szálló halljában, udvariasan n megtolván előtte a lengő aj­tót, ám az visszalőtt, s lever­te a hölgy nagy szélű kalap­ját. Dezső rémülten dadogta bocsánatkérő szavait, a hölgy azonban rámosolygott Dezső­re és vége volt neki. Azóta messze elkerül minden oly épületet, ahol csapóajtó van, de az ilyesmi, jól tudjuk, eső után való köpönyeg és csak arra jó, hogy szánakozzunk a nyomorulton. Szűcs Ambrus földimet szinte csaknem becsületében károsította. Amikor életében először járt idefönt, csapóaj­tóval volt konfliktusa, és oly súlyos, hogy becsületszavára jelentette ki, soha ebben az életben nem óhajtja látni ezt a büdös Pestet. Na, már most az ország gazdasági érdeke és Ambrus sógora úgy kívánta, hogy a szövetkezet idefönti központjában legyen egy oly betöltendő állás, amelyre az országban senki más nem al­kalmas, mint csakis az Amb­rus, vannak ilyen elkerülhe­tetlenségek. Éppen a minap mondotta, hogy már meg nem tudná szokni a vidéki környezetet, és ami az egy­kori becsületszót illeti, vala­hányszor említi valaki, har­ciasan visszadördül, hogy mondtam, mondtam, na és?!? De akkor már a füle is vö­rös. Rossz éjszakákon még ma is ébredek Gajzágó tizedes úr bikaölő hangjára. A vele kapcsolatos epizód minden­nél világosabban bizonyítja, mily kiszámított szándékos­ság vezeti tetteiben lengő aj­tót. Nem lehet felejteni azt a délutánt, amikor a nyíregy­házi laktanyában Felföldi gyalogos a tizedes úr szeme közé lökte egyik szárnyát, és a tizedes úr előadását arról, hogy mekkora marha az oly honvéd egyén, aki rangsor­rendben tudvalevőleg a lak­tanyai pinceférgek után kö­vetkezik, de aki teljesen el­­aljasodván, megfeledkezik arról, hogy csapóajtó túlolda­lán bármely pillanatban va­lamelyik elöljárója közeled­hetik. És alig hangzott el az atyai intelem, tízszerte fön­tebb harsogott Csibra őrmes­ter úr tenorja. Ismét a csapó­ajtó volt a tettes, és a csatta­nót ismét Gajzágó tizedes kapta. Ám, aki lökte, maga Csibra őrmester úr volt, és arról tartott rövid értekezést, vajon miféle dúvad lehet az oly tizedes, aki orrát oly aj­tóhoz tartja, melynek másik oldalán elöljárója lép be, de némely tizedesek mindig olyan helyre dugják az orru­kat, ahová nem kellene, és hogy hova kellene. Csibra őr­mester úr azt is megmondta. Mindez pedig abból az al­kalomból időszerű, hogy ma reggel a mi csapóajtónk ta­lált el egy illetőt és jól mu­lattunk, de aztán ugyanazzal a csapóajtóval öt perc múlva nekem támadt incidensem, és azonnal láttam, mennyire más az eset, mint az előbbi volt, és azt hiszem, ha még egyszer megcsap és azon va­laki mosolyog, azt én csapom meg. Kisjó PANORAMA-BUSZ KREST-KER: Rossz helyen volt a jelzőtábla - kártérítésre kötelezték a közlekedési igazgatóságot A Lehel úton 40—45 kilo­méteres sebességgel Wart­burg kocsi közeledett a Ró­bert Károly körúti keresz­teződéshez. Bár a Lehel út főútvonal, a jelzőtáblák sze­rint a Róbert Károly kör­úton közlekedő járműveket elsőbbség illeti meg. A Wartburg vezetője azonban a jobb oldalon levő két fi­gyelmeztető táblát nem lá­thatta, mert az egyi­ket a lombos fák ágai tel­jesen elfedték, a másikat pedig egy éppen akkor ott álló villamos takarta el Ugyanakkor érkezett a ke­reszteződéshez egy teherautó. Mindkét vezető abban a hi­­szemben, volt, hogy őt illeti az elsőbbség, s nem csök­kentette sebességét, nem állt meg. Összeütköztek. A Wart­burg nagy ívben kivágódott, és súlyosan megrongálódott, a kár húszezer forint. Ennek megfizetéséért az autó tulaj­donosa kártérítési pert indí­tott a Budapest Fővárosi Ta­nács közlekedési igazgatósá­ga ellen. Keresetét arra ala­pította, hogy az igazgatóság nem megfelelő helyeken ál­lította fel a jelzőtáblákat, nem voltak láthatók, és ez okozta a karambolt. Ez az első ilyen természetű per. A Fővárosi Bíróság meg­állapította: a táblákat az igazgatóság alkalmazottai saját belátásuk szerint he­lyezték el. Hogy ki adott er­re utasítást, már nem volt megállapítható, ezért a fő­ügyészség felszólításának: a vétkes alkalmazottat fegyel­­mileg vonják felelősségre, nem tudtak eleget tenni. A bizonyítási eljárás lefolyta­tása után a bíróság — közbenső íté­letében — a közlekedési igazgatóságot a kár nyolc­van százalékának megtérí­tésére kötelezte. Az ítélet indokolása sze­rint a KRESZ úgy rendelke­zik, hogy közutakon jelző­táblák elhelyezése és kar­bantartása a tanácsi szak­­igazgatási szervek feladata. Az a körülmény, hogy két forgalmas út keresztező­désében a táblákat olyan he­lyen állították fel, hogy azo­kat az autó vezetője nem lát­hatta, hibának minősül, ami miatt a mulasztó szerv kár­térítéssel tartozik. A bíróság megállapította: az autó tulajdonosa, illetve vezetője is hibás volt, mert a KRESZ szerint járművel csak olyan sebességgel sza­bad haladnia, ami biztosítja, hogy a vezető az autó ura marad és szükség esetén kel­lő időben meg tud állni. Ily módon a karambolnak részben ő is oka, s ezért a kár húsz százalékát viselni köteles. (H. E.)

Next