Esti Hírlap, 1967. december (12. évfolyam, 283-306. szám)
1967-12-01 / 283. szám
ÖTVEN ÉV AZ ÉLETÉRT Minden budapestiről jÁ IT! Vf Fél évszázados a fővárosi a WHI Y tüdőbeteg-gondozó hálózat Jubileumi ülés kezdődik ma délután: ötven esztendővel ezelőtt, 1917-ben alakult meg az első fővárosi tüdőbeteg-gondozó — félévszázados a budapesti tüdőbeteg-gondozó hálózat. Ma Budapesten 22 gondozóintézet, 18 szűrőállomás, 18 szakrendelés, s külön gyermek-tbc-központ látja el a fővárost és 36 környékbeli községet. Sokat mondanak a számok: ötven esztendő alatt több mint 30 millió ember kereste fel a gondozókat, s míg 1917-ben mintegy 30 ezer embert vizsgáltak meg, 1966-ban 1 millió 800 ezernél is többet. Az ötven esztendőt bizonyos értelemben két részre kell osztani, mert az egységes, nagy kiterjedtségű gondozóhálózat tulajdonképpen csak 1950-ben alakult meg. Jelentőségét, arányait egyetlen adatpár is jól érzékelteti: 1917-től 1950-ig, tehát 33 év alatt 885 200 szűrést végeztek, az ezt követő 17 esztendőben pedig 12 millió 300 ezret! Az 1966-ban végzett 963 ezer szűrés — az idei adatok is hasonlóak — azt mutatja, hogy a főváros lakosságának mintegy fele évente átmegy a szűrővizsgálaton. A további tervek: minden esztendőben legalább a lakosság kétharmadát megvizsgálni. Most készül egy hatalmas kataszter: a budapestiek kétharmadát már „lefényképezték”, hamarosan minden budapestiről elkészül a „fénykép”. S ha — akár évek múltán is — valakinél fertőzés jeleit találnák, az orvos, percek alatt kézhez kaphatja az előző szűrővizsgálatok fényképeit, könnyebb megállapítani a diagnózist, gyorsabb, hatásosabb lehet a gyógyítás. A megbetegedések száma az 1950-es 8047-ről 1966-ra 2657-re, vagyis 66 százalékkal csökkent. 1917-ben az egymilliósnál is kisebb fővárosban 3860 ember halt meg tbc-ben, 1950- ben a kétmilliós fővárosban 656, tavaly 633, de ez az adat nem is teljesen pontos: a mai statisztika számításba veszi az olyan, tbc-vel kezelt idős embereket is, akik esetleg koruk vagy más betegség következményeként haltak meg, sőt, azokat is, akik baleset áldozatai lettek. 1950 óta a 14 év alattiak halálozási aránya 95 2 százalékkal csökkent . 1951-ben még 178 gyerek halt meg tbc-ben, 1960 óta egyetlen, 18 év alatti tbc-haláleset sem fordult elő a fővárosban! A múlt 17 év alatt felfedezett 88 362 eset közül 61 781 beteg már teljesen gyógyultnak mondható, tehát 70 százalékos a már meggyógyultak aránya, s jelentős azok száma is, akik a gyógyulás útján vannak. Mivel a tüdőtuberkulózisesetek száma évről évre csökken, a gondozóhálózatnak módja van más témákkal is foglalkozni. S mert a tuberkulózis nemcsak a tüdőben fordulhat elő, ezért a tbc-gondozók kiterjesztik tevékenységüket egyéb tuberkulózis-betegségek gyógyítására is. Új feladatuk — s lehetőségük is — a tüdődaganatok korai felismerése, gyógyítása, valamint a tüdőrákos betegek gondozása. S mert a szűrővizsgálatok során úgyszólván a lakosság egészéhez eljutnak, érdekes próbálkozások történtek már más betegségeknek a tbcszűréssel párhuzamosan elvégzett vizsgálatára. A XII. kerületi gondozóban például ellenőrizték 10 ezer ember vérnyomását, vizsgálták a szív állapotát, a II. kerületben pedig egy orvosi körzet, tehát mintegy 2000 lakos tüdőszűrésével párhuzamosan cukorvizsgálatot végeztek el. Az eredmények hatalmasak, de a tbc még mindig nem egészen a múlté. Különösen az ötven éven felüliek sorában nem sikerült olyan nagy eredményt elérni, mint a fiataloknál, ezért itt fokozottabb védelemre, állandó kontrollra van szükség. Csak így, az egészségügyi hálózat, a betegek s a társadalom legteljesebb együttműködésével lehet majd örökre ad acta tenni az egykor legpusztítóbb „magyar népbetegséget”. S. Ál. Megy az autó, koromfelhő utána Egy liter levegőben másfél millió szemcse Ma délelőtt a Technika Házában országos ankét kezdődött, amelynek témája: a levegő. A tanácskozásom a különféle fűtőanyagok és a gépjárművek okozta levegőszennyeződés mértékéről s csökkentésének lehetőségeiről tárgyalnak a szakemberek. A nagyvárosok forgalmának növekedésével világszerte mind nagyobb gond a levegő tisztaságának védelme. A helyzet néhol egészen súlyos. Kalifornia egyes helyein például a gépjárművek okozta légszennyeződés olyan nagy mértékű, hogy hatása már a növényzetre is káros. Hazánkban, szerencsére, ilyen veszély nem fenyeget. A járművek száma azonban évről évre nő, s ez mind több gondot okoz. Különösen nagy az utakról eredő porszennyeződés: száraz időben, makadám úton 7—9, betonúton 3,5—5 milligramm lebegő port mértek egy köbméter levegőiben. Budapesten a gépjármű-forgalom hatására egy liter levegőben 120—180 ezer porszemcse kavarog. Gyakori, hogy egy-egy gépjármű szemmel látható koromfelhőt hagy maga után. Ennek sűrűsége járművenként változik: a városi autóbusz mögött, 420—520 ezer, egy földgépet szállító Tátra vontató mögött egy-másfél millió por- és koromszemcse található egy liter levegőben. E nagy fokú kormozást a tökéletlen égés, a rossz üzemanyag-adagolás okozza. Az így keletkezett légszenynyeződés általában hamar elmlik, az a levegő mintegy megtisztítja önmagát. A sűrűn beépített, nagy forgalmú városrészeken azonban — ahol a füstölő autóbuszok gyakran követik egymást — a füst felhalmozódik, s kialakul a kellemetlen, s főként egészségtelen „belvárosi smog”. Engedményes vásár! Most vásároljon felfújható campingcikkeket! Ajánlataink: Felfújható ágybetét Felfújható csónakmatrac Felfújható ülőpárna Felfújható „Lázi” fotel Víztároló 40% engedménnyel 10% engedménnyel 10% engedménnyel 30% engedménnyel 10% engedménnyel December 23-ig keresse fel a sportboltokat, az állami és szövetkezeti áruházakat, mert érdemes! tftgl HAJÓMENTÉS AZ USZODÁBAN Elsüllyedt hajó az úszómedencében. Érdekes találmány bemutatóját tartotta a NIKEX a Sportuszodában. A hajó, vagy más elsüllyedt test oldalaihoz vízzel teli tartályokat helyeznek, ezekben elektromos úton felbontják a vizet alkotó gázaira, s ekkor a gáz felhajtó ereje felemeli az elsüllyedt testet. Képünkön kiemelkedik a Sportuszoda vízéből a hajó. (MTI fotó : Kácsor felv.) Milliókat kereső berendezés Az Ózdi Kohászati Üzemek másfél millió forintért modern gázelemző készüléket, úgynevezett exhalographot szerzett be külföldről. Az automatikus elemző berendezés légritkított térben, úgynevezett vákuumban a gyártás alatt levő acélból vett próbadarabon gyorsan kimutatja, hogy az acélban milyen mértékben fordulnak elő gáznemű anyagok, így elsősorban oxigén, nitrogén. Ezek ismeretében adagolják majd a kemencébe a megfelelő mennyiségű ötvözőanyagot is. LYUKA SZOLGÁLTATÁSON A meleg víz kitűnő találmmány. Igazán kár, hogy a feltaláló nevét nem örökítette meg a történelem. Igazságtalanság! Enyhítő körülmény talán csak az lehet, hogy ötletes ősünknek, aki az emberiség számára felfedte a meleg víz titkát, neve sem lehetett még, amit az utókor megőrizhetett volna; születésnapját sem ismerjük, mert akkor még nem volt anyakönyvvezető. Pedig naptáramban van még néhány üres nap, amelyeken semmi ok az ivásra, s ilyenkor csak úgy, minden indok nélkül koccintgatunk hagyománytisztelő barátaimmal, mint amikor az operettben elkezdenek énekelni. Szívesen szentelnék ezekből egy napot a melegvíz-feltaláló emlékének, de hát mit tegyünk, ha egyszer nincs ilyen. Meleg víz azonban van, s ma már ezt mindenki természetesnek tartja. De nem volt mindig így ...! Gondoljuk csak meg, a pithecantropus, meg a sinantrophus még a természet könyöradományaként jutott egy kis meleg vízhez, mai közműnyelven, időszakos szolgáltatás keretében. A melegvíz-ellátás kiterjesztésében az első nagy ugrás akkor következett be, amikor a moustier-i ember lekoppintotta a tűzcsinálás licencét. Ő már bármikor élvezhette a meleg víz áldásait. Nem is ijedt meg a föld nagy részét elborító jégmezők fagyos leheletétől, rá se pattintott, ha egy kicsit tüsszögött, gyorsan összedörzsölt két fadarabot, s egy-két hét múlva már forró lábfürdővel védekezhetett az influenza ellen, ha volt megfelelő edénye hozzá. Itt azután elég sokáig megrekedt a fejlődés. Hosszú évezredekig tartott ez a kezdetleges állapot: az ember ilyen vagy olyan edényben feltette a tűzre a hideg vizet, majd bizonyos idő múlva levette onnét a meleg vizet, s ilyen vagy olyan célokra felhasználta. A második nagy ugrás az volt, amikor kitalálták a bojler elnevezésű szerkezetet. Egy ideig úgy látszott, hogy ez megfelel majd az igényeknek, de később bebizonyosodott, hogy nem így van. Nagyon sok a gond vele: a gázbojlert meg kell gyújtani, olykor egy-két perc is beletellik, amíg a víz megmelegszik; a villanybojler teljesítménye korlátozott, és így tovább. És jött a harmadik nagy ugrás: háztól házig meleg víz, vagy mai közműnyelven: folyamatos melegvíz-szolgáltatás! Azaz: korábban csak néhány házba, napjainkban pedig csaknem minden új lakásba ugyanúgy jut el a meleg víz, mint a hideg víz. Kezelése is egyszerű: jobbról balfelé elcsavarok egy piros jellel ellátott kereket, és máris bő sugarakban zuhog, csobog a príma meleg víz nyakamra, hátamra, vagy ahová éppen akarom. Hazamegyek a napi munkából fáradtan, izzadva, vagy átfázva, csak egy csavarás, és mint már említettem, rámzúdul a jótékony meleg víz... Am egyszeresük zsupszi... A melegvíz-szolgáltatás, mit sem törődve azzal, hogy ő folyamatos, hirtelen megszakad, s egyszeriben jéghideg víz zuhog, csobog nyakamra, hátamra, vagy ahova éppen nem akarom; önkéntelenül nagyot ugrok, ki a kádból, bele az üveges szekrénybe, mosógépbe, vagy ahová éppen sikerül — ez a negyedik nagy ugrás. Közben mindenféle csúnyaságot ordítozom, a srácok szemtelenül hahotáznak az ajtó előtt, s kajánul összehasonlítják eddigi ismereteiket rögtönzött kiszólásaimmal ... Ezt követi még néhány kisebb ugrás, amikor kéthavonként a melegvíz-számlát hozzák. Mert majd elfelejtettem, ezt a földöntúli boldogságot nem adják teljesen ingyen, némi készpénzt kell érte fizetni, s a taksából csak akkor engednek, ha a folyamatos szolgáltatás legalább három napig szünetel. De az sohasem szünetel három napig, rendszerint csak akkor, amikor fürödni, mosni vagy mosogatni akarok, vagyis ha épp otthon tartózkodom, egyébként úgy hírlik, a szolgáltatás színvonala kifogástalan. Így hát ezzel vigasztalom magam, s ha olykor-olykor zúgolódom is mindig megszólal a jobbik énem, s azt mondja: — Hát mi vagy te? Egy vén reakciós? Visszasírod az ósdit, az elavultat? A bojlert, a sparheidet, a kovakövet? ... S ilyenkor magamba roskadok, mély belenyugvással melegítek egy mosófazék vizet a konyhában, átcipelem a fürdőszobába, s örülök, hogy egyáltalán lyuk van a csapomon ... Méry György Évente 600 Divatbemutatós ország ♦ ízlésnevelés, árupropaganda Évente több mint 600 divatbemutatót rendeznek az országban. Vagyis: csaknem két ilyen esemény jut egyegy napra, s bízvást mondhatjuk, hogy divatbemutatónemzet vagyunk... A bemutatók többségét az áruházak rendezik, különösen sokat vidéken. Indokolt-e a Kell? Nem kell? bemutatók ilyen nagy száma, s mi célt is szolgálnak voltaképpen ? A Ruházati Mintatervező Vállalat igazgatóhelyettese mondja: — A vállalat az idén 125 divatbemutatót rendez. Kettőt a nagyközönségnek: ismertetjük a legújabb divatirányokat, színeket, új vonalakat. Negyedévenként a belkereskedelem részére és félévenként a külkereskedelemnek tartunk szakmai bemutatót, mint a múlt évben a torontói, az idén pedig a bejrúti és a moszkvai nagy divatfesztiválok előtt. Hét évvel ezelőtt kezdődött az ifjúsági bemutatók sorozata. Főként üzemekbe, vidéki kultúrházakba, iskolákba járunk; e bemutatók célja a fiatalság öltözködési ízlésformálása. A rendezvényeket ingyen tekinthetik meg az érdeklődők; úgy gondoljuk, hasznos ez az ifjúsági ruhabemutató-sorozat. A Magyar Hirdetőnél csaknem külön osztályon foglalkoznak a divatbemutató-szervezéssel. Megszámlálhatatlan a jelentkezők — a divatbemutató-rendelők — hada. — Keresett hirdetési forma, áruértékesítési mód, propagálási lehetőség. Mi nem is vizsgáljuk — mondták a hirdetőben —, hogy ki miért és milyen alkalomból kér bemutatót. A vidéki bemutatókat többnyire műsoros szórakozással kötik öszsze: az énekesek és konferansziék mellett néhány maneken is végigsétál a színpadon. Talán ezek a divatbemutatók a legkevésbé szükségesek: az ízlésnevelőjelleg teljesen elvész. (Schiffer) AZ ELSŐ NYÁRI HÍR: Gyorsabb vonatok a Balatonhoz Korszerűsítik a vasúti közlekedést a Balaton-parton. Szabadbattyántól indulva már évek óta dolgoznak a pályaépítők az északi part vasútvonalának felújításán. Erre a munkára körülbelül 500 millió forintot fordítanak. Szabadbattyántól Tapolcáig az állomásokat — kivéve a balatonfüredit és a badacsonytomajit — már átépítették, illetve még a télen vagy a kora tavasszal felújítják. A jövő év közepéig Tapolcáig teljesen rendbehozzák a pályát, s ekkor a jelenlegi 50—70 kilométer helyett 80—100 kilométeres sebességgel közlekedhetnek a vonatok. Balatonfüreden, szemben a jelenlegi állomásépülettel csupa üveg, korszerű állomás épül, gyalogos aluljáróval. A Balaton déli partján, Szabadbattyántól Szántód- Kőröshegyig az év végéig, Balatonszemesig pedig a jövő év derekáig teljesen felújítják a vágányokat. Dolgoznak Nagykanizsa és Balatonszentgyörgy között is a pálya felújításán.