Esti Hírlap, 1967. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1967-12-01 / 283. szám

ÖTVEN ÉV AZ ÉLETÉRT Minden budapestiről jÁ IT! Vf Fél év­száza­dos a fővárosi a WH­I Y tüdőbeteg-gondozó hálózat Jubileumi ülés­ kezdődik ma délután: ötven esztendővel ezelőtt, 1917-ben alakult meg az el­ső fővárosi tüdőbeteg-gon­dozó — félévszázados a budapesti tüdőbeteg-gon­dozó hálózat. Ma Budapesten 22 gondo­zóintézet, 18 szűrőállomás, 18 szakrendelés, s külön gyer­­mek-tbc-központ látja el a fővárost és 36 környékbeli községet. Sokat mondanak a számok: ötven esztendő alatt több mint 30 millió ember kereste fel a gondozókat, s míg 1917-ben mintegy 30 ezer embert vizsgáltak meg, 1966-ban 1 millió 800 ezernél is többet. Az ötven esztendőt bizo­nyos értelemben két részre kell osztani, mert az egysé­ges, nagy kiterjedtségű gon­dozóhálózat tulajdonképpen csak 1950-ben alakult meg. Jelentőségét, arányait egyet­len adatpár is jól érzékelte­ti: 1917-től 1950-ig, tehát 33 év alatt 885 200 szűrést vé­geztek, az ezt követő 17 esztendő­ben pedig 12 millió 300 ez­ret! Az 1966-ban végzett 963­ ezer szűrés — az idei adatok is hasonlóak — azt mutatja, hogy a főváros lakosságának mintegy fele évente átmegy a szűrővizsgálaton. A továb­bi tervek: minden esztendő­ben legalább a lakosság két­harmadát megvizsgálni. Most készül egy hatalmas katasz­ter: a budapestiek kétharma­dát már „lefényképezték”, hamarosan minden budapes­tiről elkészül a „fénykép”. S ha — akár évek múltán is — valakinél fertőzés jeleit ta­lálnák, az orvos, percek alatt kézhez kaphatja az előző szűrővizsgálatok fényképeit, könnyebb megállapítani a diagnózist, gyorsabb, hatás­o­­sabb lehet a gyógyítás­. A megbetegedések száma az 1950-es 8047-ről 1966-ra 2657-re, vagyis 66 százalék­kal csökkent. 1917-ben az egymilliósnál is kisebb fővárosban 3860 em­ber halt meg tbc-ben, 1950- ben a kétmilliós fővárosban 656, tavaly 633, de ez az adat nem is teljesen pontos: a mai statisztika számításba veszi az olyan, tbc-vel kezelt idős embereket is, akik eset­leg koruk vagy más beteg­ség következményeként hal­tak meg, sőt, azokat is, akik baleset áldozatai lettek. 1950 óta a 14 év alattiak halálo­zási aránya 95 2 százalékkal csökkent . 1951-ben még 178 gyerek halt meg tbc-ben, 1960 óta egyetlen, 18 év alatti tbc-haláleset sem fordult elő a fővárosban! A múlt 17 év alatt felfede­zett 88 362 eset közül 61 781 beteg már teljesen gyógyult­­nak mondható, tehát 70 szá­zalékos a már meggyógyul­tak aránya, s jelentős azok száma is, akik a gyógyulás útján vannak. Mivel a tüdőtuberkulózis­­esetek száma évről évre csökken, a gondozóhálózat­nak módja van más témák­kal is foglalkozni. S mert a tuberkulózis nemcsak a tü­dőben fordulhat elő, ezért a tbc-gondozók kiterjesztik te­vékenységüket egyéb tuber­kulózis-betegségek gyógyítá­sára is. Új feladatuk — s le­hetőségük is — a tüdődaga­natok korai felismerése, gyó­gyítása, valamint a tüdőrá­kos betegek gondozása. S mert a szűrővizsgálatok so­rán úgyszólván a lakosság egészéhez eljutnak, érdekes próbálkozások történtek már más betegségeknek a tbc­­szűréssel párhuzamosan el­végzett vizsgálatára. A XII. kerületi gondozóban például ellenőrizték 10 ezer ember vérnyomását, vizsgálták a szív állapotát, a II. kerületben pedig egy orvosi körzet, tehát mintegy 2000 lakos tüdőszűrésével párhuzamosan cukorvizsgá­latot végeztek el. Az eredmények hatalma­sak, de a tbc még mindig nem egészen a múlté. Külö­nösen az ötven éven felüli­ek sorában nem sikerült olyan nagy eredményt elér­ni, mint a fiataloknál, ezért itt fokozottabb védelemre, állandó kontrollra van szük­ség. Csak így, az egészség­­ügyi hálózat, a betegek s a társadalom legteljesebb együttműködésével lehet majd örökre ad acta tenni az egykor legpusztítóbb „ma­gyar népbetegséget”. S. Ál. Megy az autó, koromfelhő utána Egy liter levegőben másfél millió szemcse Ma délelőtt a Technika Házában országos ankét kez­dődött, amelynek témája: a levegő. A tanácskozásom a különféle fűtőanyagok és a gépjárművek okozta levegő­­szennyeződ­és mértékéről s csökkentésének lehetőségei­ről tárgyalnak a szakembe­rek. A nagyvárosok forgalmá­nak növekedésével világszerte mind nagyobb gond a levegő tisztaságá­nak védelme. A helyzet néhol egészen sú­lyos. Kalifornia egyes he­lyein például a gépjárművek okozta légszennyeződés olyan nagy mértékű, hogy hatása már a növényzetre is káros. Hazánkban, szerencsére, ilyen veszély nem fenyeget. A járművek száma azonban évről évre nő, s ez mind több gondot okoz. Különösen nagy az utakról eredő por­szennyeződés: száraz időben, makadám úton 7—9, beton­úton 3,5—5 milligramm lebe­gő port mértek egy köbméter levegőiben. Budapesten a gépjármű-forgalom hatá­sára egy liter levegőben 120—180 ezer porszemcse kavarog. Gyakori, hogy egy-egy gép­jármű szemmel látható ko­romfelhőt hagy maga után. Ennek sűrűsége járműven­ként változik: a városi autó­busz mögött, 420—520 ezer, egy földgépet szállító Tátra vontató mögött egy-másfél millió por- és koromszemcse található egy liter levegő­ben. E nagy fokú kormozást a tökéletlen égés, a rossz üzemanyag-adagolás okozza. Az így keletkezett légszeny­­nyeződés általában hamar el­­m­­lik, az a levegő mintegy megtisztítja önmagát. A sű­rűn beépített, nagy forgal­mú városrészeken azonban — ahol a füstölő­ autóbuszok gyakran követik egymást — a füst felhalmozódik, s ki­alakul a kellemetlen, s fő­ként egészségtelen „belváro­si smog”. Engedményes vásár! Most vásároljon felfújható campingcikkeket! Ajánlataink: Felfújható ágybetét Felfújható csóna­kmatrac Felfújható ü­lőpárna Felfújható „Lázi” fotel Víztároló 40% engedménnyel 10% engedménnyel 10% engedménnyel 30% engedménnyel 10% engedménnyel December 23-ig keresse fel a sport­boltokat, az állami és szövetkezeti áruházakat, mert érdemes! tftgl HAJÓMENTÉS AZ USZODÁBAN Elsüllyedt hajó az úszómedencében. Érdekes találmány be­mutatóját tartotta a NIKEX a Sportuszodában. A hajó, vagy más elsüllyedt test oldalaihoz vízzel teli tartályokat helyez­nek, ezekben elektromos úton felbontják a vizet alkotó gázai­ra, s ekkor a gáz felhajtó ereje felemeli az elsüllyedt testet. Képünkön­ kiemelkedik a Sportuszoda vízéből a hajó. (MTI fotó : Kácsor felv.) Milliókat kereső berendezés Az Ózdi Kohászati Üzemek másfél millió forintért mo­dern gázelemző készüléket, úgynevezett exhalographot szerzett be külföldről. Az automatikus elemző berendezés légritkított tér­ben, úgynevezett vákuumban a gyártás alatt levő acélból vett próbadarabon gyorsan kimutatja, hogy az acélban milyen mértékben fordulnak elő gáznemű anyagok, így elsősorban oxigén, nitrogén. Ezek ismeretében adagolják majd a kemencébe a megfe­lelő mennyiségű ötvöző­anyagot is. LYUKA SZOLGÁLTATÁSON A meleg víz kitűnő talál­m­­mány. Igazán kár, hogy a feltaláló nevét nem örökí­tette meg a történelem. Igaz­ságtalanság! Enyhítő körülmény talán csak az lehet, hogy ötletes ősünknek, aki az emberiség számára felfedte a meleg víz titkát, neve sem lehetett még, amit az utókor megőrizhe­tett volna; születésnapját sem ismerjük, mert akkor még nem volt anyakönyvve­zető. Pedig naptáramban van még néhány üres nap, ame­lyeken semmi ok az ivásra, s ilyenkor csak úgy, minden indok nélkül koccintgatunk hagyománytisztelő barátaim­mal, mint amikor az operett­ben elkezdenek énekelni. Szívesen szentelnék ezekből egy napot a melegvíz-feltalá­ló emlék­ének, de hát mit te­gyünk, ha egyszer nincs ilyen. Meleg víz azonban van, s ma már ezt mindenki termé­szetesnek tartja. De nem volt mindig így ...! Gondoljuk csak meg, a pithecantropus, meg a sinantrophus még a természet könyöradománya­­ként jutott egy kis meleg vízhez, mai közműnyelven, időszakos szolgáltatás kere­tében. A melegvíz-ellátás ki­­terjesztésében az első nagy ugrás akkor következett be, amikor a moustier-i ember lekoppintotta a tűzcsinálás li­­cencét. Ő már bármikor él­vezhette a meleg víz áldásait. Nem is ijedt meg a föld nagy részét elborító jégmezők fa­gyos leheletétől, rá se pattin­tott, ha egy kicsit tüsszögött, gyorsan összedörzsölt két fa­darabot, s egy-két hét múlva már forró lábfürdővel véde­kezhetett az influenza ellen, ha volt megfelelő edénye hozzá. Itt azután elég sokáig­­ megrekedt a fejlődés. Hosszú évezredekig tartott ez a kezdetleges állapot: az em­ber ilyen vagy olyan edény­ben feltette a tűzre a hideg vizet, majd bizonyos idő múlva levette onnét a meleg vizet, s ilyen vagy olyan cé­lokra felhasználta. A máso­dik nagy ugrás az volt, ami­kor kitalálták a bojler elne­vezésű szerkezetet. Egy ideig úgy látszott, hogy ez megfelel majd az igényeknek, de ké­sőbb bebizonyosodott, hogy nem így van. Nagyon sok a gond vele: a gázbojlert meg kell gyújtani, olykor egy-két perc is beletellik, amíg a víz megmelegszik; a villanyboj­ler teljesítménye korlátozott, és így tovább. És jött a har­madik nagy ugrás: háztól házig meleg víz, vagy mai közműnyelven: folyamatos melegvíz-szolgáltatás! Azaz: korábban csak néhány ház­ba, napjainkban pedig csak­nem minden új lakásba ugyanúgy jut el a meleg víz, mint a hideg víz. Kezelése is egyszerű: jobbról balfelé el­csavarok egy piros jellel el­látott kereket, és máris bő sugarakban zuhog, csobog a príma meleg víz nyakamra, hátamra, vagy ahová éppen akarom. Hazamegyek a napi munkából fáradtan, izzadva, vagy átfázva, csak egy csa­varás, és mint már említet­tem, rámzúdul a jótékony meleg víz... Am egyszeresük zsupszi... A melegvíz-szolgáltatás, mit sem törődve azzal, hogy ő folyamatos, hirtelen megsza­kad, s egyszeriben jéghideg víz zuhog, csobog nyakamra, hátamra, vagy ahova éppen nem akarom; önkéntelenül nagyot ugrok, ki a kádból, bele az üveges szekrénybe, mosógépbe, vagy ahová ép­pen sikerül — ez a negyedik nagy ugrás. Közben minden­féle csúnyaságot ordítozom, a srácok szemtelenül hahotáz­­nak az ajtó előtt, s kajánul összehasonlítják eddigi isme­reteiket rögtönzött kiszólá­saimmal ... Ezt követi még néhány ki­sebb ugrás, amikor kétha­­vonként a melegvíz-számlát hozzák. Mert majd elfelejtet­tem, ezt a földöntúli boldog­ságot nem adják teljesen in­gyen, némi készpénzt kell érte fizetni, s a taksából csak akkor engednek, ha a folya­matos szolgáltatás legalább három napig szünetel. De az sohasem szünetel három na­pig, rendszerint csak akkor, amikor fürödni, mosni vagy mosogatni akarok, vagyis ha épp otthon tartózkodom, egyébként úgy hírlik, a szol­gáltatás színvonala kifogás­talan. Így hát ezzel vigasztalom magam, s ha olykor-olykor zúgolódom is mindig meg­szólal a jobbik énem, s azt mondja: — Hát mi vagy te? Egy vén reakciós? Visszasí­rod az ósdit, az elavultat? A bojlert, a sparheidet, a kova­követ? ... S ilyenkor ma­gamba roskadok, mély bele­nyugvással melegítek egy mosófazék vizet a konyhá­ban, átcipelem a fürdőszobá­ba, s örülök, hogy egyálta­lán lyuk van a csapomon ... Méry György Éven­te 600 Divatbemutatós ország ♦ ízlésnevelés, árupropaganda Évente­ több mint 600 di­vatbemutatót rendeznek az országban. Vagyis: csaknem két ilyen esemény jut egy­­egy napra, s bízvást mond­hatjuk, hogy divatbemutató­nemzet vagyunk... A be­mutatók többségét az áruhá­zak rendezik, különösen so­kat vidéken. Indokolt-e a Kell? Nem kell? bemutatók ilyen nagy száma, s mi célt is szolgálnak vol­taképpen ?­ ­ A Ruházati Mintatervező Vállalat igazgatóhelyettese mondja: — A vállalat az idén 125 divatbemutatót rendez. Ket­tőt a nagyközönségnek: is­mertetjük a legújabb divat­irányokat, színeket, új vona­lakat. Negyedévenként a belkereskedelem részére és félévenként a külkereskede­lemnek tartunk szakmai be­mutatót, mint a múlt év­ben a torontói, az idén pe­dig a bejrúti és a moszkvai nagy divatfesztiválok előtt. Hét évvel ezelőtt kezdődött az ifjúsági bemutatók soro­zata. Főként üzemekbe, vidé­ki kultúrházakba, iskolákba járunk; e bemutatók célja a fiatalság öltözködési ízlés­formálása. A rendezvényeket ingyen tekinthetik meg az érdeklődők; úgy gondoljuk, hasznos ez az ifjúsági ruha­­bemuta­tó-sorozat.­ ­ A Magyar Hirdetőnél csaknem külön osztályon foglalkoznak a divatbemuta­tó-szervezéssel. Megszám­lálhatatlan a jelentkezők — a divatbemutató-rendelők — hada. — Keresett hirdetési for­ma, áruértékesítési mód, propagálási lehetőség. Mi nem is vizsgáljuk — mond­ták a hirdetőben —, hogy ki miért és milyen alkalomból kér bemutatót. A vidéki be­mutatókat többnyire műso­ros szórakozással kötik ösz­­sze: az énekesek és konfe­ransziék mellett néhány maneken is végigsétál a szín­padon. Talán ezek a divat­­bemutatók a legkevésbé szükségesek: az ízlésnevelő­jelleg teljesen elvész. (Schiffer) AZ ELSŐ NYÁRI HÍR: Gyorsabb vonatok a Balatonhoz Korszerűsítik a vasúti köz­lekedést a Balaton-parton. Szabadbattyántól indulva már évek óta dolgoznak a pályaépítők az északi part vasútvonalának­ felújításán. Erre a munkára körülbelül 500 millió forintot fordíta­nak. Szabadbattyántól Ta­polcáig az állomásokat — ki­véve a balatonfüredit és a badacsonytomajit — már át­építették, illetve még a télen vagy a kora tavasszal felújít­ják. A jövő év közepéig Ta­polcáig teljesen rendbehoz­zák a pályát, s ekkor a jelen­legi 50—70 kilométer helyett 80—100 kilométeres sebesség­gel közlekedhetnek a vona­tok. Balatonfüreden, szemben a jelenlegi állomásépülettel csupa üveg, korszerű állo­más épül, gyalogos aluljáró­val. A Balaton déli partján, Szabadbattyántól Szántód- Kőröshegyig az év végéig, Balatonszemesig pedig a jö­vő év derekáig teljesen fel­újítják a vágányokat. Dol­goznak Nagykanizsa és Bala­­tonszentgyörgy között is a pálya felújításán.

Next