Esti Hírlap, 1968. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1968-02-01 / 27. szám
Ki az a hamis Izabella ? A „szürke eminenciás” első filmje 4 Zuhanás a meszesgödörbe ♦ Krimi készül a filmgyárban A pasaréti filmgyár sötét udvarán süvít a szél. A Hamis Izabella stábja fölhajtott gallérral áll a felvevőgép körül. A reflektorok épülő házat imitáló díszletre világítanak. Vezényszóra ingujjas fiatalember rohan végig riadt arccal az állványokon. Szemben vele, a telken, félkörben férfiak állnak, háttal a kamerának, kezükben revolver. A fiatalember megcsúszik, zuhanás, nagy locscsanás, a bokrokra fehér cseppek záporoznak. A menekülő beleesett a meszesgödörbe. Majd hófehéren, gőzölögve kiemelkedik, rogyadozó léptekkel, rémülten bámul a fegyveres férfiakra, s anélkül, hogy bárki is lőne rá, összerogy a fűben. Az egyik férfi odamegy, megfordítja az élettelen testet, és: — Ennyi! — a reflektorok kialszanak, a halott talpra szökken, meleg holmit dobnak rá, és futás a zuhanyba. NEM PARÓDIA Hogy ki a fenti színész, aki a fizikailag sem megvetendő teljesítményű bravúros jelenetet eljátszotta, nem árulhatjuk el — krimiről, sőt, krimi-nagyjelenetről lévén szó. — Méghozzá valódi krimiről! — mondja Bácskai István rendező. — Ez nem krimiparódia, nem persziflázs, nem fantasztikus film, nem követi a műfajnak sem olasz, sem francia mintáit: teljesen reális magból épülő, felfokozottan játékos mai bűnügyi történet. Sőt, egy érdekes véletlen szinte megismételte a Bencsik Imrével írt forgatókönyvet. Néhány nappal azután, hogy a forgatást megkezdtük, megöltek Pesten egy öregaszszonyt, félelmetesen hasonló körülmények között, és hasonló okból: egy értékes bélyegért. Ha nem is a Hamis Izabelláért... — A címben jelzett rejtélyes hölgy tehát bélyeg? — Igen, éspedig egy valóban létező ritka bélyeg, a filmben egy idős asszony féltve őrzött kincse, százezer svájci franknál is többet ér. Meg is ölik érte. Egyébként, ha valamire emlékeztet a készülő film stílusa, az a hitchchocki „horror”, persze fölös naturalizmus nélkül. A gyilkosság háttere, az okok szövevénye pedig jellegzetesen mai pesti problematikájú világra vet fényt. Bizonyára érdeklődést kelt majd a nyomozók munkája, ezt ezúttal nem a technika, hanem inkább a lélektan vívmányai jellemzik. fül, szürke vagyok-e, vagy eminenciás... — nevét a rendező. S minthogy a lefürösztött s premier plánhoz újra meszesre maszkírozott színész időközben előkerült, és Herczenik Miklós kamerája is felkészült a „közelire”, a forgatás tovább folytatódik az éjszakában. Mi pedig hadd soroljuk fel még a Hamis Izabella szereplőgárdáját. A férfiak (köztük van a fent jelzett színész is): Pécsi Sándor, Iglódi István, Kottár János, Kovács Károly, Bujtor István, Mádi Szabó Gábor, Tardy Balázs, Madaras József, Reinitz György, valamint a magyar film két új „civil” felfedezettje: Pecsenke József és Antal Imre. A két női főszereplő: Ruttkai Éva, valamint egy új és szívesen látott modern arc: Kovács Katié. Ezúttal nemcsak játszik, énekel is, igaz, hogy csak az aláfestő zenében. A színésznőként is tehetségesnek bizonyuló kitűnő táncdalénekesnőnek ez a harmadik filmszerepe, s úgy hallottuk, lesz negyedik is ... (fencsik) KOVÁCS KATI Bácskai István nevét most olvashatjuk majd először rendezőként magyar film főcímlistáján. Aszszisztensként annál több filmben szerepelt, tömérdek magyar film forgatócsoportjában volt a mindenkori rendező segítőtársa, jobb keze, bőven akadt ideje nagy gyakorlatú rendezővé válnia, amit most végre alkalma lesz bebizonyítani. — Véget ér hát a „szürke eminenciás” korszak? — Vagy legalábbis kide KLINKÓ PORTRÉ Klinkó József Klinkó portréjával. A képet Frank Frigyes festette. Aki a tárlatok megnyitóit látogatja, majdnem minden alkalommal ott találja a kis termetű, jellegzetes szakállú embert, aki nem festő, nem szobrász, hanem műgyűjtő. 1929 óta látogatja a képzőművészeti kiállításokat és gyűjti a műalkotásokat. Első alkalommal Vaszary- és Rudnay-festményeket vett. Azóta több mint 100 festménnyel, grafikával, számos szoborral gazdagodott gyűjteménye. 1923-tól 1957- ig, nyugdíjba vonulásáig, a Vízműveknél dolgozott, mint tisztviselő és fizetéséből rakta félre a műkincsek árát. A 73. életévében járó örök fiatal Klinkó József most a közönség elé lép, saját gyűjteményével. A ferencvárosi pincegalériában nyitották meg kiállítását. MARCEAU, BEAT ORI-statisztika összeállították az elmúlt év statisztikai krónikáját az Országos Rendező Irodánál. Több mint 1100 alkalommal szervezett műsoros estet az országban az ORI, s a rendezvények nézőszáma meghaladta a 800 ezret. Műsoraikban zömmel a könnyű múzsa kapott pódiumot: tánczenei és magyarnóta estjeiken sokszor tették ki a Minden jegy elkelt táblát. A múlt évben több ismert világnagyságot is elhoztak a magyar közönségnek, köztük Marcel Marceaut, Juliet Grecót s néhány angol beat-együttest. A legújabb protest song szerző: Leonard Bernstein A New York Philharmonic Orchestra világhírű karnagya, Beethoven zongoraműveinek kiváló tolmácsolója, Leonard Bernstein, akkor hökkentette meg először a zenevilágot, amikor megkomponálta a legremekebb musicalt, a West Side Storyt. A mű könnyed, tánczenei hangvétele és ugyanakkor rendkívül igényes zenei feldolgozása a műfaj kimagasló mintáját teremtette meg. A második meghökkentésre egy nemrégiben lezajlott gálaest adott okot. Az estet Bernstein szervezte Harry Belafonte és Barbara Streisand társaságában — a vietnami háború ellenni mozgalom javára. Itt elhangzott a Karajannal vetekedő tekintélyű maestro legújabb kompozíciója: protest song a vietnami háború ellen, a rendkívül tehetséges lemez- és televíziósztár, Barbara Streisand, hatásos előadásában. Kid Jankó, meg Ocka, a gyalogtündér Itt van hát színpadon is kicsi Jankó, a csillagszemű juhász és szerelme, a „gyalogtündér” Orsika; itt van Bikóváry -uram is, a gyáva, harácsoló földesúr. A felnőtt olvasót stílusával, gyönyörű zengésű magyarságával bűvölte el Kolozsvári Grandpierre Emil regénye, a Csillagszemű — most új kalandjaiból színpadi változat készült, gyereknézőknek. Ki számolta össze valaha is a bárányuk aranygyapját perlő kisjuhászok, lúdjukat s megaláztatásukat megtorló legénykék ravasz és igazságosztó sorát? És ki tartja számon a kapzsi, alattomos, hatalmaskodó, de a végén mindig csúfosan pórul járó földesurak seregét? Felnőtt elunhatja tán egymásra rímelő történeteiket, az igazság előre kiszámítható diadalát — a gyerekek, a 6—10 évesek, úgy látszik, soha. Legalábbis a Gyerekszínház így véli. A gyerek lelke beíratlan, tiszta lap — ez a közfelfogás. Többnyire saját gyerekkorukra emlékezve vélik a felnőttek, akik hajdan boldog naivitással visongtak a gyönyörtől, míg Vitéz László a vurstli bábszínházában aprította ellenfelét. A mai gyerek a tv jóvoltából előbb lát krimit, mint mesét, előbb lefényképezett holdtájat, mint Csodaországot, előbb űrhajóst, mint hétfejű sárkányt, s előbb az Angyalt, mint angyalt ... „Naiv” lelke igencsak összeírkált lap, mire a Színház levegője először csapja meg. A költészet és a látvány varázsa azonban, úgy látszik, még őt is elragadja. A Csillagszemű nem igazi mese, nem bővelkedik váratlan kalandokban sem; varázsa rejtettebb. Lengyel György rendezése színesen tálalja a hol meglóduló, hol leálló cselekményt, s ezúttal szabadjára engedi a színészekben más alkalmakkor benn rekesztett harsányságokat. A sikerben legfőbb két segítőtársa a díszletek és a jelmezek kitűnő tervezői, Fehér Miklós, illetve Vágó Nelli. A színpad a népi hímzések, mázas köcsögök színvilágát, derűjét, harmatos báját és groteszk humorát sugározza. A színészek közül a sok arcú Csillagszeműt játszó Cs. Németh Lajos, az egyéni hangú Tóth Judit, a komikusi vénáját megcsillogtató Sinkó László és Huszti Péter, s a vaskos humorú Raksányi Gellért tetszettek a legjobban. S még egy megjegyzés: színpadon nem muszáj énekelni. De ha megteszik, akkor jobb tisztán, mint hamisan. Az ifjú publikum ugyanis nemcsak felvilágosultabb, de muzikálisabb is a réginél. (f. f.) Olaszországban új filmet forgatnak Candy címmel, amelynek férfi sztárjai között találjuk Marlon Brando, a nagyszerű filmszínész, Sugar Ray Robinson, a híres profi boxoló és Ringó Starr nevét. Mégis, a film üdvöskéjének, a képen látható fiatal svéd teenager korú színésznőt tartják, akinek ez lesz az első filmszerepe. Ewa Aulinnak hívják. (MTI — külföldi képszolgálat) Kassák-kiállítás Prágában és Budapesten Műsor a televízióban • Mit rejt még a fiók ? Kassák-kiállítás nyílik az idén Prágában. A múlt esztendőben elhunyt Kossuthdíjas költő, elbeszélő, festőművész, esszéista könyveit, képeit, fotóit láthatják majd a csehszlovák fővárosban az érdeklődők. Júliusban itthon, Esztergomban, a Balassi Múzeumban, is bemutatják a hatvan éve, 1908-ban, egy újpesti kis lapban verssel először jelentkező költő régebbi és újabb köteteit, hazai és külföldi korszakteremtő folyóiratait, leveleit, fametszeteit. A Mesterről készített rajzok, festmények, szobrok, plakettek díszítik majd az Egy ember élete című irodalmi-képzőművészeti tárlatot, mondi Borisnak, még az író életében, 1967-ben, készült dokumentum portréfilmjét. SZÁZTÍZ VERS Már a nyomdában vannak a soron következő Kassák-kötetek. Ebben az esztendőben a Magvető gondozásában az olvasókhoz kerül az Üljük körül az asztalt (száztíz válogatott vers) és húsz íven tanulmány: A modern művészeti irányzatok története. A Szépirodalmi Kiadó Arcok, vallomások sorozatában jelenik meg Horváth Zsigmond könyve Kassákról. S hír két külföldi kiadványról: Milánóban olasz nyelven dr. Paolo Santaroangeli fordításában publikálnak Kassák-költeményeket, Bukarestben magyarul, Méliusz József előszavával, bevezetőjével. A teljességhez tartozik még a két karácsonyi, már elfogyott újdonság: a Helikon Szántó Tibor tervezte, Kassákreprodukciókkal díszített szép könyvet az 1924-ben Bécsben írt elbeszélő költemény. A ló meghal, a madarak kirepülnek, valamint két tanítvány, Bori Imre— Körner Éva közös munkája: Kassák irodalma és festészete. TELJES ÉLETMŰ 1969-ben pedig — az özvegy közlése szerint — Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria közös rendezésében a teljes Kassák-életművet felsorakoztató reprezentatív kiállítást terveznek. A közeljövőben a televízió sugározza majd Zsig A TÉLI HÓNAPOKBAN IS JÓ MINŐSÉGBEN VÉGZÜNK szobafestést, tapétázást, mázolást Magánmegrendelőinknek február végéig FIZETÉSI KEDVEZMÉNY! Mintatermünkben készségesen adunk felvilágosítást, tanácsot NAGY VÁLASZTÉK IMPORT TAPÉTÁKBAN! MINŐSÉGI SZOBAFESTŐ ÉS BÚTORMÁZOLÓ KTSZ Budapest, VIII., Víg utca 9. — Telefon: 143—823, 139—016 KIADATLAN KÉZIRATOK S vajon mit rejt az íróasztalfiók? Milyen ismeretlen vagy kevesektől ismert kéziratok követelnek, érdemelnek nyilvánosságot? Kiadásra vár mindenekelőtt a Napló. Az 1955 márciusában kezdett, 1956 februárjában lezárt, a rég- és a közelmúlttal egyaránt szembenéző vallomás néhány részletét már közölték folyóiratok — így a jugoszláviai magyar Híd is. Két 1946-ban írt kisregény, három egyfelvonásos (közöttük 1919-ben született is), S egy bábjáték, ugyancsak hátrahagyott mű. Mint ahogy tanulságos, sőt, esetleg még vitákat kiváltó olvasmány lenne Kassák sajtó alá rendezett tanulmányainak két kötete. Az elsőben kortársairól, írókról, festőkről szól, a másodikban maradandónak ítélt cikkei, kritikái, esszéi kapnának helyet, így egyebek mellett Petőfi, Ady, József Attila értékelése. Hasonlóképpen izgalmas volna nyilvánosságra hozni Kassák levelezését. A címzettek, a feladók, — sok más mellett — Ady és Balázs Béla, Ignotus és Füst Milán, a futurizmus atyja, Marinetti és Szabó Dezső. (László)