Esti Hírlap, 1968. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1968-02-01 / 27. szám

Ki az a hamis Izabella ? A „szürke eminenciás” első filmje 4 Zuhanás a meszesgödörbe ♦ Krimi készül a filmgyárban Kid Jankó, meg Odka, a gyalogtündér A pasaréti filmgyár sö­tét udvarán süvít a szél. A Hamis Izabella stábja föl­hajtott gallérral áll a fel­vevőgép körül. A reflekto­rok épülő házat imitáló díszletre világítanak. Ve­zényszóra ingujjas fiatal­ember rohan végig riadt arccal az állványokon. Szemben vele, a telken, félkörben férfiak állnak, háttal a kamerának, kezük­ben revolver. A fiatalember megcsú­szik; zuhanás, nagy locs- csanás, a bokrokra fehér cseppek záporoznak. A me­nekülő beleesett a meszes­gödörbe. Majd hófehéren, gőzölögve kiemelkedik, ro­gyadozó léptekkel, rémül­ten bámul a fegyveres fér­fiakra, s anélkül, hogy bár­ki is lőne rá, összerogy a fűben. Az egyik férfi oda­megy, megfordítja az élet­telen testet, és: — Ennyi! — a reflekto­rok kialszanak, a halott talpra szökken, meleg hol­mit dobnak rá, és futás a zuhanyba. NEM PARÓDIA Hogy ki a fenti színész, aki a fizikailag sem meg­vetendő teljesítményű bra­vúros jelenetet eljátszotta, nem árulhatjuk el — kri­miről, sőt, krimi-nagyjele- netröl lévén szó. — Méghozzá valódi kri­miről! — mondja Bácskai István rendező. — Ez nem krimiparódia, nem perszif- lázs, nem fantasztikus film, nem követi a műfaj­nak sem olasz, sem francia mintáit: teljesen reális magból épülő, felfokozot- tan játékos mai bűnügyi történet. Sót, egy érdekes véletlen szinte megismétel­te a Bencsik Imrével írt forgatókönyvet. Néhány nappal azután, hogy a for­gatást megkezdtük, megöl­tek Pesten egy öregasz- szonyt, félelmetesen hason­ló körülmények között, és hasonló okból: egy értékes bélyegért. Ha nem'is a Ha­mis Izabelláért... — A címben jelzett rej­télyes hölgy tehát bélyeg? — Igen, éspedig egy va­lóban létező ritka bélyeg, a filmben egy idős asszony féltve őrzött kincse, száz­ezer svájci franknál is töb­bet ér. Meg is ölik érte. Egyébként, ha valamire emlékeztet a készülő film stílusa, az a hitchckocki „horror”, persze fölös na­turalizmus nélkül. A gyil­kosság háttere, az okok szövevénye pedig jellegze­tesen mai pesti problema­tikájú világra- vet fényt. Bizonyára érdeklődést kelt majd a nyomozók munká­ja, ezt ezúttal nem a tech­nika, hanem inkább a lé­lektan vívmányai jellem­zik. KOVÁCS KATI Bácskai István nevét most olvashatjuk majd elő­ször rendezőként magyar film főcím-listáján. Asz- szisztensként annál több filmben szerepelt; tömér­dek magyar film forgató- csoportjában volt a min­denkori rendező segítő­társa, jobb keze, bőven akadt ideje nagy gyakorla­tú rendezővé válnia, amit most végre alkalma lesz bebizonyítani. — Véget ér hát a „szür­ke eminenciás” korszak? — Vagy legalábbis kide­rül, szürke vagyok-e, vagy eminenciás... — nevét a rendező. S minthogy a le- fürösztött s premier plán­hoz újra meszesre maszkí­rozott színész időközben előkerült, és Herczenik Miklós kamerája is felké­szült a „közelire”: a forga­tás tovább folytatódik az éjszakában. Mi pedig hadd soroljuk fel még a Hamis Iza­bella szereplőgárdáját. A férfiak (köztük van a fent jelzett színész is): Pécsi Sándor, Iglódi István, Kot­tái János, Kovács Károly, Bujtor István, Mádi Szabó Klinkó József Klinkó portréjával. A képet Frank Frigyes festette. Aki a tár­latok megnyitóit látogatja, majdnem minden alkalom­mal ott találja a kis terme­tű, jellegzetes szakállú em­bert. aki nem festő, nem szobrász, hanem műgyűjtő. 1929 óta látogatja a képző- művészeti kiállításokat és gyűjti a műalkotásokat. El­ső alkalommal Vaszary- és Rudnay-festményeket vett. összeállították az elmúlt év statisztikai krónikáját az Országos Rendező Iro­dánál. Több mint 1100 al­kalommal szervezett műso­ros estet az országban az ŐRI. s a rendezvények né­zőszáma meghaladta a 800 ezret. Műsoraikban zöm­mel a könnyű múzsa ka­A New York Philharmo­nic Orchestra világhírű karnagya, Beethoven zon­goraműveinek kiváló tol- mácsolója: Leonard Bern­stein, akkor hökkentette meg először a zenevilágot, amikor megkomponálta a legremekebb musicalt, a West Side Storyt. A mű könnyed, tánczenei hangvé­tele és ugyanakkor rendkí­vül igényes zenei feldolgo­zása a műfaj kimagasló mintáját teremtette meg. A második meghökken- tésre egy nemrégiben lezaj­lott gálaest adott okot. Az estet Bernstein szervezte Harry Belafonte és Barba­ra Streisand társaságában — a vietnami háború ellen­ni mozgalom javára. Itt el­hangzott a Karaj annal ve­tekedő tekintélyű maestro Gábor, Tardy Balázs, Ma­daras József, Reinitz György, valamint a magyar film két új „civil” felfede­zettje: Pecsenke József és Antal Imre. A két női fő­szereplő: Ruttkai Éva, va­lamint egy új és szívesen látott modern arc: Kovács Katié. Ezúttal nemcsak ját­szik: énekel is, igaz, hogy csak az aláfestő zenében. A színésznőként is tehetsé­gesnek bizonyuló kitűnő táncdalénekesnőnek ez a harmadik filmszerepe, s úgy hallottuk, lesz negye­Azóta több mint 100 fest­ménnyel, grafikával, szá­mos szoborral gazdagodott gyűjteménye. 1923-tól 1957- íg, nyugdíjba vonulásáig, a Vízműveknél dolgozott, mint tisztviselő és fizetésé­ből rakta félre a műkincsek árát. A 73. életévében járó örökfiatal Klinkó József most a közönség elé lép, sa­ját gyűjteményével. A fe­rencvárosi pincegalériában nyitották meg kiállítását. pott pódiumot: tánczenei és magyarnóta estjeiken sok­szor tették ki a Minden jegy elkelt táblát. A múlt évben több ismert világ­nagyságot is elhoztak a magyar közönségnek, köz­tük Marcel Marceaut, Ju­liet Grecót s néhány angol beat-együttest. legújabb kompozíciója: protest song a vietnami há­ború ellen, a rendkívül te­hetséges lemez- és televízió­sztár, Barbara Streisans, hatásos előadásában. Itt van hát színpadon is kicsi Jankó, a csillagszemű juhász és szerelme, a „gya­logtündér” Orsika; itt van Bikóváry -uram is, a gyáva, harácsoló földesúr. A fel­nőtt olvasót stílusával, gyö­nyörű zengésű magyarsá­gával bűvölte el Kolozsvári Grandpierre Emil regénye, a Csillagszemű — most új kalandjaiból színpadi vál­tozat készült, gyereknézők­nek. Ki számolta össze valaha is a bárányuk aranygyap- ját perlő kisjuhászok, lúd- jukat s megaláztatásukat megtorló legénykék ravasz és igazságosztó sorát? És ki tartja számon a kapzsi, alattomos, hatalmaskodó, de a végén mindig csúfo­san pórul járó földesurak seregét? Felnőtt elunhatja tán egymásra rímelő törté­neteiket, az igazság előre kiszámítható diadalát — a gyerekek, a 6—10 évesek, úgy látszik, soha. Leg­alábbis a Gyerekszínház így véli. A gyerek lelke beíratlan, tiszta lap — ez a közfelfo­gás. Többnyire saját gye­rekkorukra emlékezve vé­lik a felnőttek, akik hajdan boldog naivitással visong- tak a gyönyörtől, míg Vi­téz László a vurstli báb­színházában aprította el­lenfelét. A mai gyerek a tv jóvoltából előbb lát krimit, mint mesét, előbb lefény­képezett holdtájat, mint Kassák-kiállítás nyílik az idén Prágában. A múlt esz­tendőben elhunyt Kossuth- díjas költő, elbeszélő, fes­tőművész, esszéista köny­veit, képeit, fotóit láthat­ják majd a csehszlovák fő­városban az érdeklődők. Júliusban itthon, Eszter­gomban, a Balassi Múzeum­ban, is bemutatják a hat­van éve: 1908-ban, egy új­pesti kis lapban verssel elő­ször jelentkező költő ré­gebbi és újabb köteteit, ha­zai és külföldi korszakte­remtő folyóiratait, leveleit, fametszeteit. A Mesterről készített rajzok, festmé­nyek, szobrok, plakettek díszítik majd az Egy ember élete című irodalmi-képző­művészeti tárlatot. TELJES ÉLETMŰ 1969-ben pedig — az öz­vegy közlése szerint — Bu­dapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Nem­zeti Galéria közös rendezé­sében a teljes Kassák-élet- művet felsorakoztató rep­rezentatív kiállítást tervez­nek. A közeljövőben a tele­vízió sugározza majd Zsig­Csodaországot, előbb űrha­jóst, mint hétfejű sárkányt, s előbb az Angyalt, mint an­gyalt ... „Naiv” lelke igen­csak összeírkált lap, mire a Színház levegője először csapja meg. A költészet és a látvány varázsa azonban, úgy látszik, még őt is elra­gadja. A Csillagszemű nem igazi mese, nem bővelkedik váratlan kalandokban sem; varázsa rejtettebb. Lengyel György rendezése színe­sen tálalja a hol meglódu­ló, hol leálló cselekményt, s ezúttal szabadjára enge­di a színészekben más al­kalmakkor benn rekesztett harsányságokat. A sikerben legfőbb két segítőtársa a díszletek és a jelmezek ki­tűnő tervezői, Fehér Mik­lós, illetve Vágó Nelli. A színpad a népi hímzések, mázas köcsögök színvilá­gát, derűjét, harmatos bá­ját és groteszk humorát su­gározza. A színészek közül a sok arcú Csillagszeműt játszó Cs. Németh Lajos, az egyé­ni hangú Tóth Judit, a ko- mikusi vénáját megcsillog­tató Sinkó László és Huszti Péter, s a vaskos humorú Raksányi Gellért tetszettek a legjobban. S még egy megjegyzés: színpadon nem muszáj énekelni. De ha megteszik, akkor jobb tisz­tán, mint hamisan. Az ifjú publikum ugyanis nemcsak felvilágosultabb, de muzi- kálisabb is a réginél, (f. f.) mondi Borisnak, még az író életében, 1967-ben, készült dokumentum portréfilmjét. SZÁZTÍZ VERS Már a nyomdában van­nak a soron következő Kas- sák-kötetek. Ebben az esz­tendőben a Magvető gon­dozásában az olvasókhoz kerül az Üljük körül az asz­talt (száztíz válogatott vers) és húsz íven tanulmány: A modern művészeti irányza­tok története. A Szépirodal­mi Kiadó Arcok, vallomá­sok sorozatában jelenik meg Horváth Zsigmond könyve Kassákról. S hír két külföldi kiadványról: Milánóban olasz nyelven dr. Paolo Santaroangeli fordításában publikálnak Kassák-költeményeket, Bu­karestben magyarul, Mé- liusz József előszavával, bevezetőjével. A teljesség­hez tartozik még a két ka­rácsonyi, már elfogyott új­donság: a Helikon Szántó Tibor tervezte, Kassák- reprodukciókkal díszített szép könyvel az 1924-ben Olaszországban új filmet forgatnak Candy címmel, amelynek férfi sztárjai kö­zött találjuk Marlon Bran­do, a nagyszerű filmszí­nész, Sugar Ray Robinson, a híres profi boxoló és Rin­gó Starr nevét. Mégis, a film üdvöskéjének, a képen látható fiatal svéd teena­ger korú színésznőt tartják, akinek ez lesz az első film- szerepe. Ewa Aulinnak hív­ják. (MTI — külföldi képszolgálatJ Bécsben írt elbeszélő költe­mény: A ló meghal, a ma­darak kirepülnek, valamint két tanítvány, Bori Imre— Körner Éva közös munkája: Kassák irodalma és festé­szete. KIADATLAN KÉZIRATOK S vajon mit rejt az író­asztalfiók? Milyen isme­retlen vagy kevesektől is­mert kéziratok követelnek, érdemelnek nyilvánosságot? Kiadásra vár mindenek­előtt a Napló. Az 1955 már­ciusában kezdett, 1956 feb­ruárjában lezárt, a rég- és a közelmúlttal egyaránt szembenéző vallomás né­hány részletét már közölték folyóiratok — így a jugo­szláviai magyar Híd is. Két 1946-ban írt kisregény, há­rom egyfelvonásos (közöt­tük 1919-ben született is), S egy bábjáték, ugyancsak hátrahagyott mű. Mint ahogy tanulságos, sőt, eset­leg még vitákat kiváltó ol­vasmány lenne Kassák saj­tó alá rendezett tanulmá­nyainak két kötete. Az első­ben kortársairól: írókról, festőkről szól, a második­ban maradandónak ítélt cikkei, kritikái, esszéi kap­nának helyet, így egyebek mellett Petőfi, Ady, József Attila értékelése. Hasonló­képpen izgalmas volna nyilvánosságra hozni Kas­sák levelezését. A címzet­tek, a feladók, — sok más mellett — Ady és Balázs Béla, Ignotus és Füst Milán, a futurizmus atyja, Mari­netti és Szabó Dezső. (1 ászló) A TÉLI HÓNAPOKBAN IS JÓ MINŐSÉGBEN VÉGZÜNK szobafestést, tapétázást, mázolást Magánmegrendelőinknek február végéig FIZETÉSI KEDVEZMÉNY! Mintatermünkben készségesen adunk felvilágosítást, tanácsot NAGY VÁLASZTÉK IMPORT TAPÉTÁKBAN! MINŐSÉGI SZOBAFESTŐ ÉS BÚTORMÁZOLÓ KTSZ Budapest, VIII., Víg utca 9. — Telefon: 143—823, 139—016 dik is ... (fencsik) KLINKÓ PORTRÉ MARCEAU, BEAT ORI-statisztika A legújabb protest song szerző: Leonard Bernstein Kassák-kiállítás Prágában és Budapesten Műsor a televízióban • Mit rejt még a fiók ?

Next

/
Thumbnails
Contents