Esti Hírlap, 1968. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1968-03-01 / 52. szám

Betanított gépésznek nem kell az integrál... Másfél éve hagyták el a Felsőfokú Építő- és Építő­­anyagipari Gépészeti Tech­nikumot a szilikát tanszék első végzős növendékei. Nemrég meglőve csalogat­ta vissza a szaktechnikuso­kat az öreg épület falai kö­zé, hogy beszámoljanak: igényli-e munkájukat az ipar, képzettségüknek meg­felelően foglalkoztatják-e őket? SOKOLDALÚ TUDÁS Kiderült: a legtöbb he­lyen technikusként fogad­­ják őket. Még ennél is rosszabb, ha nem figyelnek fel speciális képzettségük­re, s a fiatal szakembere­ket olyan munkára oszt­ják be, amelyhez nem ér­tenek. Bereczki Zsuzsa pél­dául másfél éve laboráns a Gránitban. • Elek Kánya Imre betanított gépész az Egyesült Izzóban, Kovács László szaktechnikus a DCM-ben fizikai munkát végez és hasonló munka­körben foglalkoztatja egy budapesti Uisz Jankovich Valériát ... Igaz, alig 4—5 éves múlt­ra tekinthet vissza a felső­fokú technikum, mégis ért­hetetlen ez a „lekezelés”. Voltaképpen milyen szak­tudást szereznek a felsőfo­kú technikusok? — A képzés az érettségi után három év — mondta Kiss István igazgatóhelyet­tes. — A szakosítás már az első év után megkezdődik. Az iskola magas szintű matematikai tudást ad, a tanulók integrálnak, deri­válnak, mechanikából pe­­dig annyit tanulnak, mint az egyetemisták. A heti rendszeres műhelygyakor­laton hegesztenek, eszter­gálnak és szinte minden szakmájukba vágó munká­val megismerkednek. A harmadik évet üzemben töltik, ez az esztendő az el­méleti és a gyakorlati fel­készülést, a szaktechnoló­­giák megismerését szolgál­ja, és üzemmérnök, aki a kivi­telezésben, a gyártásban a technikusénál magasabb képzettséggel rendelkezik, gyakorlatiasabb szakem­ber. A tervek szerint 1970-re építik fel Pécsett a műsza­ki főiskolát, s rendelet is van már: néhány év múl­va, amikor a főiskola rang­ján emelik a felsőfokú technikumot, automatiku­san azt írják a friss diplo­mákra: „üzemmérnök”. Mégis úgy gondoljuk: nemcsak cím dolga, hogy kit hová sorolnak, milyen erkölcsi megbecsülésben ré­szesítenek. Nem a cím dönt, hanem a képzettség, a tehetség, a felkészültség. S ilyen értelemben a szak­­­technikus cím már ma is sokkal többet jelent, mint amennyire becsülik. Arra volna szükség, hogy az ipa­ri üzemek vezetői alapo­sabban megismerjék a fel­sőfokú technikumot vég­zettek szakmai tudását. S ha ez megtörténik, nem vi­szonylag egyszerű munkát végzők lesznek a főiskolai diplomásokból, hanem a kivitelezés, a termelésirá­nyítás első számú szakem­berei. (szen­tgyörgy­völgyi) Mennyit ér a felsőfokú technikum Képzettség és munkakör NEM A CM... — Miért szükséges ez a differenciált képzés? — A múlt évtizedben konstrukciós változás tör­tént az ipari-műszaki ká­derigényben. A nagyfokú gépesítés, az automatizálás új körülményeket állított a szakemberképzés elé. — Vagyis? — Eddig a gyárakban szakmunkásokra, techniku­sokra és mérnökökre volt szükség, de napjainkig a fejlettebb iparágakban a mérnöki munkakörök már „lenyúltak” a művezetői szintig. Szükségessé vált tehát a nagyobb differen­ciálás. Ma kétfajta mérnök, kell: okleveles, aki alapos természettudományos kép­zést kap, magas szintű al­kotó-tervező munkát végez. Matyó lány, porcelántól A Hollóházi Porcelángyár­ban magyaros motívumú, iparművészek által terve­zett porcelánszobrok gyár­tását kezdték meg. Nagy si­kerre számíthat a „bujáki lány”, a „matyó lány” és a „csikós szobor". A képen: Zovcsák Gyula festő a „matyó lány” szobormintá­ját készíti. MTI fotó : Bara felv. A Mignon Eszpresszóban (V. Tanács körút 28.) MÁRCIUS 2-ÁN ÉS 3-ÁN árusítással egybekötött GYÜMÖLCSÖS, TEJSZÍNES SÜTEMÉNY­ES RÉTEGES KRÉM-BEMUTATÓ Telefon: 180—404 MEGELŐZŐ KARBANTARTÁS (Balogh Bertalan rajza) Barlangvasút a Baradlában A Budapesti Műszaki Egyetem ásvány- éó föld­tani tanszékének munka­társai széles körű vizsgála­tot folytattak az aggtelek— jósvafői barlangvidék Ba­­radla-barlangjában. A vizsgálatok eredményeként merült fel vasút építé­sének gondolata a Barad­­la-barlangban. Az egye­tem vas­útépítési tanszéke három végzős mérnököt bí­zott meg azzal, hogy diplo­ma­terv­ként készítsék el a barlangvasút tervdoku­mentációját. Az eddigi felmérések szerint a kisvonat a vörös­­tói mesterséges bejárattól indulna, és az Aggtelek fe­lé vezető 3200 méteres sza­kaszon haladna az úgyne­vezett vaskapui részig. HÍRSZERZÉS­ ­-feleségem a híreket évek­­ óta az egyik budai fodrász kátéesznél szerzi be. Nem tudom, hogy hol van ez a bizonyos fodrász­üzlet, de gyanítom, hogy a Vérmezőn, mert vélemé­nyem szerint csak ott férhet el annyi nő, amennyivel a feleségem hetenként talál­kozik mosatás és berakás közben. Feleségem ugyan­is fél Pestet és fél Budát ebből a fodrászüzletből is­mert. Oda jár a híres film­színésznő és a még híresebb táncdalénekesnő, az arany­kezű zongoraművésznő és az aranylábú focista felesé­ge, lányok a bárból és lá­nyok-asszonyok a televízió­ból, újgazdagok és régi sze­gények, maszekok és alk­al­­mazottak, tehát mindenki, aki Pesten számít, vagy nem számít. Valószínű, hogy a fod­rászüzlet rádió-, telex- és távíró-összeköttetést tart fenn a világ összes nagy hírügynökségével, mert csak így képzelhető el az, hogy ha a kis Radics Argentíná­ban a 40. percben gólt rúg, azt a feleségem öt perc múlva már tudja a bura alatt. Azt, hogy nálunk új gazdasági mechanizmus ké­szül, a kátéesz elsőnek már ak­kor jelentette, amikor még mindenki azt hitte, hogy a régi a legjobb. A színházi híreket is a fod­rászüzletből hozza a felesé­gem, és a színházak műsor­terveit én már akkor isme­rem, amikor a színházigaz­gatók még új magyar dara­bok után kutatnak. Hason­ló a helyzet a külpolitikai hírek vonatkozásában is, mert majd elfelejtettem, eb­be a fodrászüzletbe jár egyik követségi sajtóat­tasé gépkocsivezetőjének a menyasszonya is, így aztán előttem nincs titok, mert a kátéesz útján a feleségem mindenről idő­ben tájékoztat. A hírek nemcsak gyorsak, hanem pontosak és megbízhatóak, némelyiket le is ellenőriz-­­ hetjük akkor, amikor egy-­­ két hét vagy hónap múlva­­ a sajtó is közli.­­ Egyébként feleségem a­­ szövetkezet dolgozóinak , munkájával nincs megelé-­­­gedve, szerinte csak össze- , csapják a fejét. Ezért a­­ múltkor egy ideig egy kis , maszekhez járt, de kérel­é­semre egy hónap múlva­­ visszament a kátéeszhez,­­ hogy rendszeres tájékoztat­a­tásunk biztosítva legyen. , Az üzletben az elmaradá-­­­sért egy ideig haragudtak , rá, a bizalmas híreket nem­­ közölték vele, de most már , minden rendben van, bizal- ‘ mas híreket is kap. Ezt on-­­ nan tudom, hogy a haja fel- ü­lés után piroscsíkos. , Mint hallom, az üzlet ki-­­­tűnően megy, állandóan­­ tömve van, és a nők a bu­­i rák alatt egymás szájáról­­ olvassák le a híreket. A kirakatban pedig kis­­ tábla lóg, az alábbi szöveg­gel: LEGYEN MINDIG JÓL INFORMÁLT! DOLGOZ­TASSON SZÖVETKEZE­TÜNKNÉL! Miklósi Ottó MEGJEGYEZZÜK Szent Bertalan esti vetélkedő Szent Bertalan napja emlékezetünkben általában a szörnyű éjszakai vérengzést idézi fel, de az újabb kutatá­sok felderítették, hogy sokkal békésebb események is fű­ződnek e naphoz. Négyszáz évvel ezelőtt az angliai Szent Bertalan kolostorban tartották az első vetélkedőket, Szent Bertalan napja előtt való este. Egy diák felugrott az asztal tetejére, a többi nyelvtani kérdéseket intézett hozzá, aki sarokba szorította, az léphetett a helyébe, majd a győztes jutalmat kapott. John Stow, a jeles szabómes­ter és író feljegyezte, hogy a vetélkedő gyorsan népsze­rű lett, s London városában az utcán, ha két diák talál­kozott, az egyik így kiáltott­ rá a másikra. ..akarsz vitat­kozni?”. S ha elhangzott a „pincét", kezdődött a vetél­kedő. A végén azután a vetélkedők és a hallgatók össze­verekedtek, s így az ősvetélkedők rémületbe ejtették a várost — a tömegverekedéssel járó pusztítás miatt.. A vetélkedők ma ismét, népszerűek, s az irodalmi, történeti és földrajzi vetélkedők után most fővárosi, ur­banisztikai ki mit tudót is javasolnak. Jó ötlet különö­sen, ha az ismeretterjesztésen kívül előreértő­­ főváros védelmét is. Mert.. . Bejelentették, hogy az idén son milliót költenek a parkok építésére, szépítésére. De az összeg tekintélyes részét a kitört fák, bokrok újjáültetése emészti fel... Sok pesti szobor, műemlék, sőt, a hatalmas pénzen újjáépített budavári palota is viseli már a vandál pusztítás nyomát. Legértékesebb nemzeti kincseinket mocskolják be dü­hödt huligánok ... S az új lakások! A telepeken építő, IKV és lakó vetélkedik, hogy felidézze Aquincum han­gulatát. Sőt, a helyreállított római fürdő jobb állapot­ban van, mint sok új ház .. . Az érthetetlen rombolás láttán az ember gyakran úgy érzi, a tanács már tehetetlen. Ezért, ha az urbanisz­tikai Ki mit tud tanácsot is ad majd a tanácsnak, hogy mit tegyen az új vandálok ellen, az egykor várospusztító vetélkedő — várost óvó, várost építő „Ki mit tud” lehet. Aczél APRÓPÉNZRE VÁLTOTT IRODALOM Múzeum körút 15. A ka­pu alatt tábla: „Használt könyvek Tétele jobbra az udvarban.” Reggel fél 10- kor már hat vagy hét em­ber várja a nyitást. Van aki mindössze egy hóna alá csapott könyvvel jelenik meg, mások dagadó bő­rönddel, sporttáskákkal ér­keznek. Bent a helyiségben felsorakozik a becsüsgárda. KÖLTÖZKÖDŐ BETŰK Az öregasszony lassú, ré­­veteg mozdulatokkal bont­ja ki a csomagot. Kétsze­res védőréteg — borítópa­pír, nylontasak — alól tű­nik elő a könyv. Szétverte, szakadozott fedelű. Költöz­ködnek rajta a betűk. Méhészeti szakkönyv — 60 évvel ezelőtti kiadás. Alig­hanem a végső reményfor­rás a hó végi nyugdíjfize­tés előtt, de a becsüs saj­nálkozó arccal teszi vissza a pultra. „Köszönjük, ezt nem kérjük.” „Miért? És máshol sem veszik meg?” „Nem hiszem, nagyon régi, elavult kiadás.” Az öreg­asszony kétségbeesett lé­pésre szánja el magát: „Akkor múzeumba viszem” — mondja, s önáltató gonddal visszacsomagolja a könyvet a nylontasakba, kedés. A kedvesnek szánt ajándék ettől a perctől kezdve árucikk, üzleti tör­vényeket követő, testetlen, személytelen portéka. ELADOTT EMLÉK Karcsú, csinos, fiatal nő. Nagy csomó könyvet rámol ki a pultra. A legfelül le­vő kötet — világhírű sze­relmes regény — első ol­dalán rugaszkodó betűs férfiírás: „Évának 1966 ka­rácsonyára nagy-nagy sze­retettel: Tibor.” A fiatal nő arcán rezzenetnyi röstell­ STIMMEL A szemüveges fiatalem­ber, mielőtt a pulthoz lép­ne, feltornyozza maga előtt könyveit, s listát készít ró­luk. Minden egyes kötet­nek feljegyzi az árát (úgy látszik, el kell számolnia valakivel), s csak a gondos könyvelői munka elvégzése után hurcolkodik át a pult­ra. Sűrű, szálkás pillana­tok következnek: a bécsü­si számvetés idegesítő, lap­pangó csendje. A fiatalem­ber s­em bírja sórmig a fe­szültséget. Megszólal: „Ne tessék habozni, egészen ol­csón adom őket.” De itt nincs helye a vásári alk­u­­dozásnak. Szabott árat kap ■ könyveiért, aztán a szám-­­­lamásolatot óvatoskodva J egyezteti az általa készített ? listával. Helyeslő hummi- 5 gése jelzi, hogy stimmel az »össze­ elégedett az ered­­­­ménnyel GYORS ÁTVÁLTOZÁS ! Kétszáz-háromszáz em- i bér fordul meg naponta ? ezen a helyen. Ma is sokan­­ jönnek még. Háziasszo-­­ nyok, akiket arról lehet­­ megismerni, hogy a napi ? kosztpénznek megfelelő 60­0—70 forint értékű könyvet­­ hoznak magukkal, ösztön-­­ díjfizetés előtt álló diákok ? (egy könyvvel néha hár- Sman-négyen is), s a régi­­ családi könyveket eladoga­­­­tó nyugdíjasok­ ? Az eladók, könyvet ho-­­zók nagy többsége nem jut­­ messzire a pénzzel. Enged-­­ ve a könyvek vonzás tör­vé­­­­nyének, rövid utat kell­­ csak megtennie — a kapu­b­aljon át — a Múzeum kör­­­­úti üzletbe, ahol feszélye­­­­zett, diák­osan izguló el­őadókból magabiztos, nyu­­­­godt idegzetű vevőkké ved­­­­lenek át.­­ A. L.

Next