Esti Hírlap, 1968. június (13. évfolyam, 128-152. szám)
1968-06-01 / 128. szám
Feleljen, tanárjelölt! 4 Csak tanítani 4 Életre szóló hivatás 4 Mindig a gyerekekért Még ők is vizsgáznak. A felelet végén félelemmel vegyes tisztelettel néznek az index fölé hajló professzorra. Vizsgáztatni, felelősséggel osztályozni — az érzést már ők is ismerik. KOMOLYÍTÓ... Huszonhárom éves tanárjelöltekkel beszélgettünk. Milyen tervekkel, elképzelésekkel vágnak neki ennek a cseh hivatástudattal végezhető munkának? Szászvári Mária, az ELTE orosz-történelem szakán kap diplomát. — Hadd kezdjem egy történettel. Vidéki gyakorlatra mentünk az egyik dunántúli kisvárosba. Mi, egyetemisták, általában jókedvűért vagyunk. A vonatkupéban nevettünk, beszélgettünk. Az utasok nem törődtek velünk. Terveztük, ki hogyan tanít majd, mi lesz az első órán, az első feleltetésen. Amikor ezt meghallották, hirtelen megváltozott körülöttünk a hangulat. Megszólítottak, a gyerekükről, az iskoláról beszéltek, tanácsot kértek. Komoly felnőtteknek néztek bennünket, akikkel meg lehet osztani a gondokat. Különös érzés volt ez, nagyon jó. Úgy is mondhatnám, komolyító ... Mindig tanárnak készültem. Talán azért, is, mert nálunk ez családi hagyomány. Most három vidéki állást pályáztam meg, sajnos, egyik sem sikerült, Pesten leszek nevelő tanár. Pedig vidékre akart és akar menni. KÜLÖNLEGESEN SZÉP Medgyes Péter angolorosz szakos tanárjelölt. — Amikor felvettek az egyetemre, még nem gondoltam arra, hogy tanár leszek. Kevés tapasztalatom alapján úgy éreztem, a műfordítás jobban fekszik. Három év múltán, amikor kimentünk az iskolába és szembe találtam magam a gyerekekkel, valami megmozdult bennem. Egyik pillanatról a másikra döntöttem: tanítani golt, csak tanítani. Szerencsém van. Ott kaptam állást, ahol gyakoroltam, a Radnóti Gimnáziumban. A pedagógus pályán a legszebb az örökös emberközelség. Úgy érzem, nemcsak a gyerekekkel, hanem a szülőkkel is, kicsit tágabban: az egész társadalommal... Bihari Györgyné, Éva „néni" történelem-orosz szakon kap oklevelet. — Sokan kulinak tartják a pedagógusokat. Más diplomások szerint nem elég elit dolog tanárnak lenni. Sokszor a szülők sem becsülik eléggé a gyerekekkel bajlódó nevelőt. Azt mondják, ezért fizetik őket. Pedig tanárnak lenni különlegesen szép, életre szóló hivatás. Mindig fiatalok között lehet az ember, s bennük mérheti magát, munkája eredményét. Esztergomban és Újpesten voltam gyakorló tanításon. Vidéken jobb volt. Valahogy közvetlenebb kapcsolatot teremtettem a gyerekekkel, mint itt a pesti iskolában. A tanács oktatási osztályán döntésre vár a kérvénye. A hozzá csatolt életrajz utolsó mondata így hangzik: „Azért lettem tanár, mert mindenképpen tanítani szeretnék." AZ ELSŐ JELES Egri Éva szintén történelem-orosz szakon tanult. — Három helyre adtam be pályázatot. Mindenhonnan elutasítottak azzal az indoklással, hogy már betelt. Nem tudom, miért, de bizalmatlanok a kezdő pedagógussal szemben. Ezért aztán fordítói pályázatot is benyújtottam. Végül is csak el kell valahová helyezkedni. Szükségmegoldás lenne, én egész életemet egylapra tettem fel, tanítani szeretnék. Amikor először léptem a katedrára, visszagondoltam egykori tanárombra. Kívülről szerettem volna látni magam, lemérni, hogyan viselkedem, megérdemlem-e, hogy a gyerekek bízzanak bennem, szeressenek. Ezt nagyon fontosnak érzem. Hiszen a gyerekek, felnőve, hozzám küldik majd a gyerekeiket. Nem mindegy, milyen emléket kapnak szüleiktől. Amikor először felejtettem, kisiskolás koromra gondoltam. Bevallom, remegett a toll a kezemben, amikor beírtam az első jelest. Nevet. — Sok bölcs dolgot mondtunk. Nem vagyunk ennyire bölcsek. De egyet azért már megéreztünk: a gyerekekkel, a gyerekekért. Valahogy így kellene tanítani ... Harangozó Márta Az év végén megkezdi termelését, teljes kapacitással dolgozik az Alföldi Porcelángyár. Az új gyárban egészségügyi cikkeket, háztartási edényeket és égetési segédeszközöket készítenek. A 27 ezer négyzetméter alapterületű egészségügyi gyártócsarnokban már megkezdték a próbatermelést. Itt évente hatezer tonna egészségügyi cikket gyártanak. Az üzem berendezéseit a NIKEX közreműködésével olasz és német cégektől vásárolták. A képen: égetésre kész mosdókagyló. (MTI fotó : Urbán ferv.) Fogait szivogatta az igazgató. — Tizenkét jutalmazott — mondta gondterheltem — A pénz tizenegy főre éppen csak hogy elég. Mi a csudának jöttek annyian oltani, amikor a tűz a hamutartóból átterjedt a kabátomra? Jutalmaznom pedig kell, mert nagy értéket mentettek meg, engem és úgy, mellesleg, az épületet. Bár mindegyikük méltó a jutalomra, valamelyiküket ki kell hagynom, sajnos. .. titkárnő tisztelettudóan vágott közbe. — Takácsot pedig nem lehet, hiszen az ön unokaöccse. Ha nem kap jutalmat, kész a családi háború. Még Marcsi néni is felutazik Cinkotáról és ... Iszonyodva takarta el szemeit az igazgató. — Takács fiával ugyanaz a helyzet — sorolta a titkárnő —, és a feleségével is. Kovács édesapja a főigazgató villájában házfelügyelő. Szakács a labdarúgó-válogatott tartaléka. Takács adja fel már tíz éve az ön télikabátját. Ro- Jutalom gács kedvenc, mert a vállalati rendezvényeken ő énekli a legtöbb magyar nótát. Zács többszörös sikkasztó. Ha most nem kap jutalmat, akkor bánatában megint csak sikkasztani fog. Meg kell menteni ezt az embert, nem szabad magára hagynunk, elkeserítenünk. De ugyanígy Ácsot sem, mert ő a titokzatos. Azt állítja önmagáról, hogy neki nincs senkije, aki nagyhatalom, apja egyszerű balder volt, de ki tudhatja? — Tovább, Loncika. — Itt van még Rács, aki egy lusta senki. Serkenteni kell. — Hát igen — sóhajtotta a főnök. — Maradna még Gács és Faluvégi. Gondolom, Faluvégi jöhetne számításba. Ő a vállalatunk legjobb dolgozója. — Szó sem lehet róla — állította határozottan a titkárnő. — Ha Faluvégi jutalmat kapna, elbízná magát és lezüllene. — Van benne valami — bólintott az igazgató. — És mondja — kérdezte érdeklődve. — Tud ez a Gács? — Hogyne — vágta rá a titkárnő —, a férjem. — Persze, persze, bocsánat — dadogott az igazgató —, és maga szerint, mi legyen Faluvégivel? — Tessék letegezni. — Hogy mondja? — kérdezte csodálkozva az igazgató. — Tessék Faluvégit letegezni. — Gondolja, hogy örül neki? — Feltétlenül — szorította szívére kezét a titkárnő. — Esküdni merek önnek. Elvégre ön igen zárkózott ember. Eddig senkit se tegezett le vállalatunknál, csak Bodrit, a portás kutyáját. És ezentúl Faluvégit is tegezni fogja! Kétezer dolgozó közül egyetlen egyet! Micsoda kiemelés! Csak aztán el ne bízza majd magát ez a Faluvégi" — mondta aggódva a titkárnő. Darázs Endre Tilos az emeletes ágy Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium évente 80—100 millió forintot költ munkásszállók építésére és berendezésére. A fővárosban és vidéken 1960 óta mintegy 15 ezer munkás kényelmes elhelyezését biztosító munkásszálló épült. Budapesten ma mintegy 23 ezer dolgozó lakik munkásszállóban, közülük azonban legalább ötezren még mindig tömegszállásokon zsúfolódnak össze. Tekintettel a jövő nagyszabású építőipari feladataira, a minisztérium további munkásszállókat építtet. Az idén összesen, öt, együttesen csaknem 4300 személyes, munkásszálló építését fejezik be a fővárosban és vidéken. Átadják a Kerepesi úton megkezdett 1360 személyes és a Kunigunda utcai 1560 személyes szállót. Új munkásszálloda épül Székesfehérvárott, Zalaegerszegen és Egerben. A minisztérium újabb rendelkezése értelmében a jövőben tilos a vidéki építőipari munkásszállásokon emeletes ágyakat beállítani. JÚLIUS 1. Újabb 180 ez dolgozó szabad szombatja Változások a közlekedésben * Ügyeleti szolgálat az IKV-nál A munkaidőcsökkentésről szóló kormányhatározat végrehajtásáról tájékoztatta a Minisztertanácsot a munkaügyi miniszter és a SZOT elnöksége , mint erről a napilapok beszámoltak. A tájékoztatás szerint az év második felében további, mintegy 550— 650 ezer dolgozó munkaidejét lehet csökkenteni. A fővárosban egy hónappal korábban a vállalatok jelentkezése alapján július elsejével 112 ezer dolgozó átállását tartották nyilván. A budapesti vállalatok és szövetkezetek jelentős része azonban megteremtette az áttérés előfeltételeit, ezért — a Fővárosi Tanács Munkaügyi Osztályának tájékoztatása szerint — július elsejével újabb 143 fővárosi vállalat 179 400 dolgozója térhet át rövidített munkaidőre. Az áttérés üteme tehát meggyorsul. A számítások szerint az év végéig még további, mintegy 120 ezer dolgozó kapja meg kéthetenként a szabad szombatot. A július elsején rövidített munkaidőre áttérő vállalatok között szerepel a Ganz-MÁVAG Vagongyár két egysége 16 500 fővel, a Csepel Vas- és Fémművek négy gyáregysége 9 ezer fővel, az Elzetd Fémlemezipari Művek tíz telepének 5 ezer dolgozója, a Papíripari Vállalat csaknem 4 ezer dolgozóval, a Ganz Műszerművek két gyáregysége 2 ezer dolgozóval, a Finommechanikai Művek 4 ezer dolgozója, az Elektronikai Mérőműszergyár 2100 dolgozója. A Kőbányai Textilművek két telephelyén 3200, a Hajtómű- és Felvonógyár három telephelyén 3100, a Magyar Posztógyár egyik részlegéből 1800, a Telefongyárban 4500 dolgozó munkaideje rövidül meg július elsejétől. (E vállalatoknál azzal is számítani kell, hogy egészségügyi ártalmak miatt igen sokan dolgoznak már most is 48 óránál rövidebb munkaidőban.) Az ingatlankezelő vállalatok közül január elseje óta a VI. kerületi IKV-nál dolgoznak rövidített munkaidőben, július elsejétől pedig további hét kerületben. Ezekben a kerületekben megszervezik az ügyeleti szolgálatot a szabad szombatokra, tehát a munkaidőrövidítés a lakosságra nem jár hátrányos következményekkel. A hátralevő egy hónapot az illetékes szervek a munka átcsoportosítására használják fel. A Budapesti Közlekedési Vállalat felkészül a péntek délutáni és a szombati módosításokra, változásokra. A területi bölcsődékre az a feladat vár, hogy a szabad szombatokon zárva tartó vállalati bölcsődék csecsemőit gondozzák. A kereskedelem a csütörtöki és a pénteki növekvő forgalommal számol. Pakots György Hogyan építkezzünk ? útmutató a telekvásárlástól A BEKÖLTÖZÉSIG Akik családi házat, társas- vagy szövetkezeti házban lakást, nyaralót, garázst szándékoznak építeni, minden szükséges tanácsot megkaphatnak az EVKM Tájékoztatási központjának „Hogyan építkezzünk?’’ című könyvecskéjéből. A füzet az építés gondolatától kezdve részletesen ismerteti a megvalósítás minden problémáját, s a tennivalókat az elkészült építmény használatbavételéig. Útmutatást nyújt a telekvásárlás anyagi és jogi kérdéseiben, ismerteti a szabályos telekméreteket, az új beépítési módokat és az építési kötöttségeket. Sorra veszi a legkeresettebb és leggazdaságosabb lakás-, családi ház-, nyaralóterveket, tájékoztat arról, hogy kik jogosultak tervezésre, mennyi a tervezés díja, s hogy ennek fejében mire kötelezhető a tervek készítője. Külön fejezetet szentel a kiadvány a lakásépítési kölcsönöknek. Ismerteti, hogy kik, milyen jellegű építéshez, mennyi hitelt kaphatnak, mennyi a visszafizetés időtartama és a kölcsön kamata. Foglalkozik a saját hozzájárulással és azzal, hogy a lakossági lakásépítéshez mennyi állami hozzájárulás adható. Előreláthatóan 2—3 hónap múlva megjelenik a könyvecske második része is. Ez tartalmazza majd a most kidolgozás alatt levő új építési engedélyezési eljárás szabályait, közli a különféle építményfajták anyagszükségletét menynyiség és ár szerint; a kivitelezési árakat, a lakás, a családi ház stb. használatbavételi és egyéb engedélyezési eljárásait. HOLNAP DÉLUTÁN, HOLNAP ESTE, HÉTFŐN REGGEL TELITALÁLAT A Hétfői Hírek!