Esti Hírlap, 1968. június (13. évfolyam, 128-152. szám)

1968-06-01 / 128. szám

Feleljen, tanárjelölt! 4 Csak tanítani 4 Életre szóló hivatás 4 Mindig a gyerekekért Még ők is vizsgáznak. A felelet végén félelemmel vegyes tisztelettel néznek az index fölé hajló pro­fesszorra. Vizsgáztatni, fe­lelősséggel osztályozni — az érzést már ők is isme­rik. KOMOLYÍTÓ... Huszonhárom éves tanár­jelöltekkel beszélgettünk. Milyen tervekkel, elkép­zelésekkel vágnak neki ennek a cseh hivatástudat­tal végezhető munkának? Szászvári Mária, az EL­TE orosz-történelem szakán kap diplomát. — Hadd kezdjem egy történettel. Vidéki gya­korlatra mentünk az egyik dunántúli kisvárosba. Mi, egyetemisták, általában jókedvűért vagyunk. A vo­natkupéban nevettünk, be­szélgettünk. Az utasok nem törődtek velünk. Tervez­tük, ki hogyan tanít majd, mi lesz az első órán, az el­ső feleltetésen. Amikor ezt meghallották, hirtelen megváltozott körülöttünk a hangulat. Megszólítottak, a gyerekükről, az iskoláról beszéltek, tanácsot kértek. Komoly felnőtteknek néz­tek­­ bennünket, akikkel meg lehet osztani a gondo­kat. Különös érzés volt ez, nagyon jó. Úgy is mond­hatnám, komolyító ... Min­dig tanárnak készültem. Talán azért, is, mert nálunk ez családi hagyomány. Most három vidéki állást pályáztam meg, sajnos, egyik sem sikerült, Pesten leszek nevelő tanár. Pedig vidékre akart és akar menni. KÜLÖNLEGESEN SZÉP Medgyes Péter angol­orosz szakos tanárjelölt. — Amikor felvettek az egyetemre, még nem gon­doltam arra, hogy tanár le­szek. Kevés tapasztalatom alapján úgy éreztem, a műfordítás jobban fekszik. Három év múltán, amikor kimentünk az iskolába és szembe találtam magam a gyerekekkel, valami meg­mozdult bennem. Egyik pillanatról a másikra dön­töttem: tanítani golt, csak tanítani. Szerencsém van. Ott kaptam állást, ahol gyakoroltam, a Radnó­ti Gimnáziumban. A pe­dagógus pályán a legszebb az örökös emberközelség. Úgy érzem, nemcsak a gye­rekekkel, hanem a szülők­kel is, kicsit tágabban: az egész társadalommal... Bihari Györgyné, Éva „néni" történelem-orosz szakon kap oklevelet. — Sokan kulinak tartják a pedagógusokat. Más dip­lomások szerint nem elég elit dolog tanárnak lenni. Sokszor a szülők sem be­csülik eléggé a gyerekekkel bajlódó nevelőt. Azt mond­ják, ezért fizetik őket. Pe­dig tanárnak lenni külön­legesen szép, életre szóló hivatás. Mindig fiatalok kö­zött lehet az ember, s bennük mérheti magát, munkája eredményét. Esz­tergomban és Újpesten voltam gyakorló tanításon. Vidéken jobb volt. Vala­hogy közvetlenebb kapcso­latot teremtettem a gyere­kekkel, mint itt a pesti is­kolában. A tanács oktatási osztá­lyán döntésre vár a kérvé­nye. A hozzá csatolt élet­rajz utolsó mondata így hangzik: „Azért lettem ta­nár, mert mindenképpen tanítani szeretnék." AZ ELSŐ JELES Egri Éva szintén történe­­lem-orosz szakon tanult. — Három helyre adtam be pályázatot. Mindenhon­nan elutasítottak azzal az indoklással, hogy már be­telt. Nem tudom, miért, de bizalmatlanok a kezdő pe­dagógussal szemben. Ezért aztán fordítói pályázatot is benyújtottam. Végül is csak el kell valahová he­lyezkedni. Szükségmegol­dás lenne, én egész élete­met egy­­lapra tettem fel, tanítani szeretnék. Amikor először léptem a kated­rára, visszagondoltam egy­kori tanárombra. Kívülről szerettem volna lát­ni ma­gam, lemérni, hogyan vi­selkedem, megérdemlem-e, hogy a gyerekek bíz­zanak bennem, szeres­senek. Ezt nagyon fon­tosnak érzem. Hiszen a gyerekek, felnőve, hozzám küldik majd a gyerekeiket. Nem mindegy, milyen em­léket kapnak szüleiktől. Amikor először felejtet­tem, kisiskolás koromra gondoltam. Bevallom, re­megett a toll a kezemben, amikor beírtam az első je­­lest. Nevet. — Sok bölcs dolgot mondtunk. Nem vagyunk ennyire bölcsek. De egyet azért már megéreztünk: a gyerekekkel, a gyerekekért. Valahogy így kellene taní­tani ... Harangozó Márta Az év végén megkezdi termelését, teljes kapacitással dol­gozik az Alföldi Porcelángyár. Az új gyárban egészség­­ügyi cikkeket, háztartási edényeket és égetési segédesz­közöket készítenek. A 27 ezer négyzetméter alapterületű egészségügyi gyártócsarnokban már megkezdték a próba­­termelést. Itt évente hatezer tonna egészségügyi cikket gyártanak. Az üzem berendezéseit a NIKEX közremű­ködésével olasz és német cégektől vásárolták. A képen: égetésre kész mosdókagyló. (MTI fotó : Urbán ferv.) Fogait szivogatta az igaz­­gató. — Tizenkét jutalmazott — mondta gondterheltem — A pénz tizenegy főre ép­pen csak hogy elég. Mi a csudának jöttek annyian oltani, amikor a tűz a ha­mutartóból átterjedt a ka­bátomra? Jutalmaznom pe­dig kell, mert nagy értéket mentettek meg, engem és úgy, mellesleg, az épületet. Bár mindegyikük méltó a jutalomra, valamelyiküket ki kell hagynom, sajnos. .. titkárnő tisztelettu­dóan vágott közbe. — Takácsot pedig nem lehet, hiszen az ön unoka­öccse. Ha nem kap jutal­mat, kész a családi háború. Még Marcsi néni is feluta­zik Cinkotáról és ... Iszonyodva takarta el szemeit az igazgató. — Takács fiával ugyan­az a helyzet — sorolta a titkárnő —, és a feleségé­vel is. Kovács édesapja a főigazgató villájában ház­­felügyelő. Szakács a lab­darúgó-válogatott tartalé­ka. Takács adja fel már tíz éve az ön télikabátját. Ro- Jutalom gács kedvenc, mert a vál­lalati rendezvényeken ő énekli a legtöbb magyar nótát. Zács többszörös sik­kasztó. Ha most nem kap jutalmat, akkor bánatában megint csak sikkasztani fog. Meg kell menteni ezt az em­bert, nem szabad ma­gára hagynunk, elkeseríte­nünk. De ugyanígy Ácsot sem, mert ő a titokzatos. Azt állítja önmagáról, hogy neki nincs senkije, aki nagyhatalom, apja egysze­rű balder volt, de ki tud­hatja? — Tovább, Loncika. — Itt van még Rács, aki egy lusta senki. Serkenteni kell. — Hát igen — sóhajtot­ta a főnök. — Maradna még Gács és Faluvégi. Gondo­lom, Faluvégi jöhetne szá­mításba. Ő a vállalatunk legjobb dolgozója. — Szó sem lehet róla — állította határozottan a titkárnő. — Ha Faluvégi jutalmat kapna, elbízná magát és lezüllene. — Van benne valami — bólintott az igazgató. — És mondja — kérdezte érdek­lődve. — Tud ez a Gács? — Hogyne — vágta rá a titkárnő —, a férjem. — Persze, persze, bocsá­nat — dadogott az igazga­tó —, és maga szerint, mi legyen Faluvégivel? — Tessék letegezni. — Hogy mondja? — kér­dezte csodálkozva az igaz­gató. — Tessék Faluvégit le­tegezni. — Gondolja, hogy örül neki? — Feltétlenül — szorítot­ta szívére kezét a titkárnő. — Esküdni merek önnek. Elvégre ön igen zárkózott ember. Eddig senkit se te­gezett le vállalatunknál, csak Bodrit, a portás ku­tyáját. És ezentúl Faluvé­git is tegezni fogja! Kétezer dolgozó közül egyetlen egyet! Micsoda kiemelés! Csak aztán el ne bízza majd magát ez a Faluvégi" — mondta aggódva a titkárnő. Darázs Endre Tilos az emeletes ágy Az Építésügyi és Város­­fejlesztési Minisztérium évente 80—100 millió forin­tot költ munkásszállók épí­tésére és berendezésére. A fővárosban és vidéken 1960 óta mintegy 15 ezer mun­kás kényelmes elhelyezését biztosító munkásszálló épült. Budapesten ma mintegy 23 ezer dolgozó la­kik munkásszállóban, közü­lük azonban legalább ötez­ren még mindig tömegszál­lásokon zsúfolódnak össze. Tekintettel a jövő nagy­szabású építőipari felada­taira, a minisztérium to­vábbi munkásszállókat építtet. Az idén összesen, öt, együttesen csaknem 4300 személyes, munkásszálló építését fejezik be a fővá­rosban és vidéken. Átadják a Kerepesi úton megkez­dett 1360 személyes és a Kunigunda utcai 1560 sze­mélyes szállót. Új munkás­szálloda épül Székesfehér­várott, Zalaegerszegen és Egerben. A minisztérium újabb rendelkezése értel­mében a jövőben tilos a vi­déki építőipari munkás­szállásokon emeletes ágya­kat beállítani. JÚLIUS 1. Újabb 180 ez dolgozó szabad szombatja Változások a közlekedésben * Ügyeleti szolgálat az IKV-nál A munkaidőcsökkentés­ről szóló kormányhatáro­zat végrehajtásáról tájé­koztatta a Minisztertaná­csot a munkaügyi minisz­ter és a SZOT elnöksége , mint erről a napilapok be­számoltak. A tájékoztatás szerint az év második felé­ben további, mintegy 550— 650 ezer dolgozó munka­idejét lehet csökkenteni. A fővárosban egy hónap­pal korábban a vállalatok jelentkezése alapján július elsejével 112 ezer dolgozó átállását tartották nyilván. A budapesti vállalatok és szövetkezetek jelentős része azonban megterem­tette az áttérés előfelté­teleit, ezért — a Főváro­si Tanács Munkaügyi Osztályának tájékoztatá­sa szerint — július else­jével újabb 143 fővárosi vállalat 179 400 dolgozója térhet át rövidített mun­kaidőre. Az áttérés üteme tehát meggyorsul. A számítások szerint az év végéig még további, mintegy 120 ezer dolgozó kapja meg kéthe­tenként a szabad szomba­tot. A július elsején rövidí­tett munkaidőre áttérő vál­lalatok között szerepel a Ganz-MÁVAG Vagongyár két egysége 16 500 fővel, a Csepel Vas- és Fémművek négy gyáregysége 9 ezer fővel, az Elzetd­ Fémlemez­ipari Művek tíz telepének 5 ezer dolgozója, a Papír­ipari Vállalat csaknem 4 ezer dolgozóval, a Ganz Műszerművek két gyáregy­sége 2 ezer dolgozóval, a Finommechanikai Művek 4 ezer dolgozója, az Elektro­nikai Mérőműszergyár 2100 dolgozója. A Kőbányai Textilművek két telephe­lyén 3200, a Hajtómű- és Felvonógyár három telep­helyén 3100, a Magyar Posztógyár egyik részlegé­ből 1800, a Telefongyárban 4500 dolgozó munkaideje rövidül meg július elsejé­től. (E vállalatoknál azzal is számítani kell, hogy egészségügyi ártalmak miatt igen sokan dolgoz­nak már most is 48 óránál rövidebb munkaid­őban.) Az ingatlankezelő válla­latok közül január elseje óta a VI. kerületi IKV-nál dolgoznak rövidített mun­kaidőben, július elsejétől pedig további hét kerület­ben. Ezekben a kerületek­ben megszervezik az ügye­leti szolgálatot a szabad szombatokra, tehát a mun­kaidőrövidítés a lakosságra nem jár hátrányos követ­kezményekkel. A hátralevő egy hónapot az illetékes szervek a munka átcsoportosítására használják fel. A Buda­pesti Közlekedési Válla­lat felkészül a péntek délutáni és a szombati módosításokra, változá­sokra. A területi bölcsődékre az a feladat vár, hogy a szabad szombatokon zárva tartó vállalati bölcsődék csecse­mőit gondozzák. A kereske­delem a csütörtöki és a pénteki növekvő for­galommal számol. Pakots György Hogyan építkezzünk ? útmutató a telekvásárlástól A BEKÖLTÖZÉSIG Akik családi házat, tár­sas- vagy szövetkezeti ház­ban lakást, nyaralót, ga­rázst szándékoznak építe­ni, minden szükséges ta­nácsot megkaphatnak az EVKM Tájékoztatási köz­pontjának „Hogyan épít­kezzünk?’’ című könyvecs­kéjéből. A füzet az építés gondolatától kezdve rész­letesen ismerteti a megva­lósítás minden problémá­ját, s a tennivalókat az el­készült építmény haszná­latbavételéig. Útmutatást nyújt a telek­­vásárlás anyagi és jogi kérdéseiben, ismerteti a szabályos telekméreteket, az új beépítési módokat és az építési kötöttsége­ket. Sorra veszi a legkereset­tebb és leggazdaságosabb lakás-, családi ház-, nya­ralóterveket, tájékoztat ar­ról, hogy kik jogosultak tervezésre, mennyi a ter­vezés díja, s hogy ennek fe­jében mire kötelezhető a tervek készítője. Külön fejezetet szentel a kiadvány a lakásépítési kölcsönöknek. Ismerteti, hogy kik, milyen jellegű építéshez, mennyi hitelt kaphatnak, mennyi a visszafizetés időtartama és a kölcsön kamata. Foglalkozik a saját hozzá­járulással és azzal, hogy a lakossági lakásépítéshez mennyi állami hozzájáru­lás adható. Előreláthatóan 2—3 hó­nap múlva megjelenik a könyvecske második része is. Ez tartalmazza majd a most kidolgozás alatt levő új építési engedélyezési el­járás szabályait, közli a különféle építményfajták anyagszükségletét meny­­nyiség és ár szerint; a kivi­telezési árakat, a lakás, a családi ház stb. használat­bavételi és egyéb engedé­lyezési eljárásait. HOLNAP DÉLUTÁN, HOLNAP ESTE, HÉTFŐN REGGEL TELITALÁLAT A Hétfői Hírek!

Next