Esti Hírlap, 1968. július (13. évfolyam, 153-179. szám)
1968-07-01 / 153. szám
Fél évszázados orvosi jubileum KÉT NAP - KÉT KITÜNTETÉS Ma délben, Semmelweis Ignác születésének 150. évfordulóján 30 orvost tüntettek ki kiváló orvos, 70-et érdemes orvos, 1 gyógyszerészt kiváló gyógyszerész és 12-t érdemes gyógyszerész címmel. Közöttük volt dr. Milch Lajos belgyógyászfőorvos Kőbányáról. Ma másodszor találkoztunk. Először szombaton délelőtt az Orvosegyetemen, a nagy tanácsterem falán sorakozó festményeket nézegette az egykori évfolyamtársakkal. Régi tanárokat fedeztek fel örömmel, Kéthly Károlyt és Komprecher Ödönt, a kórbonctan tanárát. A rektor az aranydiplomát nyújtotta át Milch főorvosnak, s az évfolyamtársaknak. Azoknak, akiket ötven esztendővel ezelőtt — Magyarországon elsőnek — a polgári forradalom győzelme után, a Károlyikormány idején már nem a császár és király nevében, hanem a Magyar Köztársaság nevében avattattak doktorokká. Mint oly sok évfolyamtársának, neki sem volt egy ideig munkája. Egyszer csak megjelent az Állástalan Orvosok Egyesületének hirdetménye: a királyi palota földszintjén lehet állásért jelentkezni. Hosszú sor kígyózott, órákig tartott, amíg bejutott a bizottság elé. Egy orvosalezredes azt kérdezte, vállalna-e szolgálatot a 42-es tüzérezrednél? Vállalta, persze hogy vállalta. Azután, amikor ismét munkát keresett, megemlítette, hogy bár vidéki fiú, Pesten lakik Kőbányán. Ekkor jegyezte el magát a pesti munkáskerülettel. Az akkori Dräsche, a mai Kőbányai Téglagyár, betegsegélyző pénztári, OTI- orvosa lett. Lovaskocsival járt minden reggel a munkába. A fél évszázadból kerek negyedet töltött a Téglagyárban. Most, néhány nappal ezelőtt, egy asszony kereste őt a kőbányai egészségházban a rendelésen: — Nem tetszik engem ismerni? — Azt hiszem, kedves, hogy nem. — Pedig az én férjemet azért hívják Lajosnak, mert a főorvos úr is Lajos ... — És felrémlett a régi történet. Vasárnap esti vendégségben volt, akkor kopogtak ijedten: a cigánytelepen egy asszony szül, de a gyerek nem akar világra jönni! Nem volt idő szülészt hívni, s hol is volt akkor a közelben szülész?! Rohant a telepre, bemosdott, és fél óra alatt világra segített egy kisfiút. Azt, akinek most eljött a felesége, és emlékeztette, hogy miért lett Lajos az ő ura. Hetvennégy esztendős. Felülvizsgáló főorvos. Nincs nap, hogy ne járna valamelyik kőbányai üzemben. Azt mondja, nem kis büszkeséggel: „Lehet, hogy a statisztika szerint Angyalföld előbb van, de én mégis azt hiszem, hogy Kőbánya a legnagyobb munkáskerület. ötven helyen van üzemorvos — lakókörzeti mindössze 32.” Aki reggel nyolckor keresi — már nem találja a lakásán, ötven év alatt egyszer volt beteg, s csak nyaralni tette ki a lábát Kőbányáról. Most egy dolog izgatja: — Nagyon örülök, hogy végre elismertek bennünket, és szakorvosi vizsgát tehetnek az üzemorvosok is. Még jobban kellene számítani az üzemorvosokra, hiszen mi a nap 24 órájából nyolcat azokkal töltünk, akiknek az egészségét ránk bízták. S ő ezt a napi nyolcat ötven esztendeje csinálja... Sárdi Mária ILLATOS ÚT Nem állítom magamról, hogy túlságosan jó ember lennék, azt azonban ellenségeim is tanúsíthatják, hogy rosszabb sem vagyok az átlagosnál. Csekély erőmmel egyszer segítettem kilendíteni egy idegen gazda kátyúban rekedt szekerét, kiszabadítottam a tőrből egy visítozó kuvaszt, s mint becsületes megtaláló, visszaküldtem jogos tulajdonosának egy levéltárcát, amelyben egy zálogjegy és egy rendőrségi idézés lapult, önzetlenül adok tanácsokat is az arra rászorulóknak, mert nem szeretem, ha megoldatlan problémák kínozzák az embert. Most például felfedeztem egy esztendőkön át húzódó, megoldatlan problémát, amely nem más, mint az Illatos út helyzete. Nem részletezem, hogy mi ott a helyzet, csupán annyit közlök erről, hogy az állati termékeket feldolgozó gyárat, melytől illatos az Illatos út, ki kellene már tessékelni az ország szívéből. Tudja Korcsmáros Pál, szódáskocsis, tudja Fellegi Mariska üzemi adminisztrátor, tudja az egész felnőtt társadalom, beleértve a töprengő városatyákat is. Csak egy hatalmas megoldatlan kérdés lebeg itt a levegőben esztendők óta: hová is telepítsék az Illatos utat? Értesülésem szerint az ország több pontján is kijelölték már az Illatos út jövendőbeli helyét, de a kitelepítés mindeddig csak terv maradt, a terveket sorra megbuktatja a kijelölt pontok lakóinak ádáz ellenállása. Mondottam volt, hogy szeretek segíteni ott, ahol éppen kell, önzetlenül magamra vállaltam hát az Illatos út ügyét, s csak úgy, saját szakállamra levélben felszólítottam néhány községi tanácsot, hogy fogadják jó szívvel azt az Illatos úti vállalatot, amely egyébkéntjó summákat rak a népgazdaság bukszájába. Egyik községi tanács azt válaszolta a Dunakanyarból, hogy ők a gyárat nem fogadhatják be, mert más munkahelyekről elcsábítaná a munkaerőt. Somogy megyéből kérésemre azt üzenik, hogy nekik nem kell az Illatos út, mivel nekik már úgyis v van levendulamezőjük, s a kettő valahogy nem férössze. Ha választani kell, ők maradnak a levendula illatánál. Zalából egy termelőszövetkezeti elnök azt írja, hogy megvizsgálták az Illatos út levegőjét, s a szakemberek határozottan kimutatták, hogy arra allergiásak a kismalacok. Itt állok én is tanácstalanul és már-már elszomorodom, hogy eme fontos közügyben nem adhatok megfelelő tanácsot. Ám szerencsére olvastam a világsajtót, s egyik nyugati lapban megakad a szemem egy hírecskén. Olvasom, hogy valahol Dél-Amerikában egy Mister Martines nevezetű pasas úgy tett szert egy kis mellékesre, hogy faramuci spekulációba kezdett. Eredetileg elcsapott jogász volt az a Martines, majd felcsapott telekügynöknek, s dúsgazdag tagoknak olcsó házhelyeket árusított a Holdon. Én azt mondom, kapcsolatba kellene lépnünk ezzel a Martinessel. Lehet, hogy lóvá tesz bennünket, lehet hogy nem. Kockázat nélkül ugyebár nincs üzletkötés. Most kellene vásárolni tőle egy nagyobb méretű telket, mert később még oda sem ereszti be az Illatos utat a kaszás ember, akit Szent Dávidnak nevez a néphit. Simon Lajos Mi jár az ötvösnek, órásnak, fodrásznak? A könnyűipari miniszter rendeletben szabályozta: milyen juttatási idővel és miféle munkaruhákat köteles a kisiparos biztosítani dolgozóinak és szakmunkástanulóinak. A rendelet értelmében a kisiparosoknak a munkaruhát és a védőfelszerelést természetben és díjtalanul kell kiadni. Huszonnégy havi juttatási idővel melles kötényt köteles adni a munkáltató a bőrdíszművesnek, munkaköpenyt az órásnak és az ötvösnek. A gumijavító ruhájának és a szikvízkészítő munkaköpenyének 18 hónap a juttatási ideje, 12 hónap juttatási idővel kap munkaruhát a festő és a fodrász. A munkaruha mosása és rendbentartása a dolgozók kötelessége. Ha a munkaruha a dolgozó hibáján kívül, vagya a műhelyben történt baleset révén használhatatlanná vált, részére a kisiparosnak új munkaruhát kell biztosítania. MEGJEGYEZZÜK Nincs béke az árkádok alatt Ki köteles az árkádok alatti járdát kijavítani? — ezt kell eldöntenie a Főváros Tanácsának egy fellebbezéssel kapcsolatban. A Harminckettesek tere 6. számú szövetkezeti ház 178 lakója nyugtalanul várja, mi lesz a másodfokú határozatban, mert mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, ha nem adnának helyt fellebbezésüknek. A ház árkád alatti járdája megsüllyedt, néhol nyolctíz centiméternyire is. Alighanem emiatt tört el a járda alatti csatorna, s most víz csordogál a pincébe. A Vízművek és a Csatornázási Művek azonban az utcai fővezetéket épnek találta, a bekötő vezetékeket pedig nem vizsgálta meg, mondván: ez nem feladata. A lakásszövetkezetet ezek után kötelezte a VIIl. kerületi Tanács, hogy a burkolatot állítsa helyre. Indokolás: az árkád alatti járda telekkönyvileg a lakásszövetkezeté. A lakók ezt a döntést fellebbezték meg, mondván: a járdát közterületként használják, tehát javítsa meg a tanács. Fogas kérdést kell eldönteni , kinek van igaza: a kerületi tanácsnak, vagy a lakásszövetkezetnek. A döntés azért látszik nehéznek, mert mindeddig még nincs világos jogszabály. Egy rendelet kimondja ugyan, hogy az épületárkádok alatt levő járdák — bár azok nem közterületek — közterületként használhatók, de eddig nem határozták meg, kinek kell helyreállítani, ha tönkremennek. Néhány év alatt sok árkád épült, ki fogja itt a járdajavításokat elvégezni? Erre ma senki sem tud választ adni. A Harminckettesek tere 6. számú ház árkádja alatti terület tulajdonosai a szövetkezeti tagok, akik azonban — közterületről lévén szó — nem élhetnek tulajdonosi jogukkal, övék viszont a területtel kapcsolatos minden teher és költség ... A fellebbezés eldöntése azonban csak látszólag nehéz. Ha nincs jogszabály, alkotni kell! Olyat, amely kimondja, hogy a közterületként használt árkádok alatti járda helyreállítása éppúgy a Fővárosi Tanács feladata, mint az egyéb járdáké. P. Gy. Mi a szabály a szabálysértési eljárás körül? A lakók nézeteltérései gyakran kerülnek a szabálysértési hatóság elé éppúgy, mint a bolti kiszolgálók elleni eljárás, hiányos mérés és hibás számolás miatt. Az eljáró hatóságok számára a Fővárosi Tanács igazgatási osztálya most újabb utasítást adott, hogy meghiúsítsa a felelősségrevonás alóli kibújást. Az új utasítás eliteli azt a szemléletet, amely a házirend formális szabályainak megszegését (például a porrongyrázást) azonos súllyal ítéli meg a szocialista együttélési szabályok megszegésével. A bírságoló hatóságoknak messzemenően differenciálniuk kell, amikor eljárást folytatnak a házirend megszegése miatt. Az eljárás megindításának előfeltétele az előzetes figyelmeztetés. Előfordul, hogy tárgyalást tűznek ki, tanúkat idéznek meg, majd az előzetes figyelmeztetés hiánya miatt megszüntetik az eljárást. Ez nem helyes. Az elsőfokú hatóságokat utasították: ha az előírt szabályszerű figyelmeztetés nem tűnik ki a feljelentésből, az illetékes lakóbizottsági elnöknél ellenőrizzék: megtörtént-e a szabályszerű figyelmeztetés. Ha nem, a feljelentést ugyan el kell utasítani, de az indokolásban részletesen meg kell indokolni az elutasítás okát. Az elsőfokú hatóságnak jogában áll a lakóbizottsági figyelmeztetést saját hatáskörében pótolni, tehát a hatóság is figyelmeztetheti a feljelentett személyt a helyes magatartásra. A vásárlók megkárosítása miatt felelősségre vontak gyakran azzal védekeznek, hogy csak véletlenül, tévedésből mértek rosszul, vagy számoltak többet. Az ilyen védekezések értékelésénél az eljáró hatóságok gyakran figyelmen kívül hagyják, hogy a szándékosság büntetőjogi fogalomkörébe az is beletartozik, amikor a cselekmény elkövetője a jogellenes következményeket nem kívánja ugyan, de azokba belenyugodva cselekszik. Például az az eladó, akinek munkája ellátásához szemüvegre van szüksége, és szemüveg nélkül dolgozik, belenyugszik abba, hogy számolása, vagy mérése kifogásolható lesz — ez pedig beletartozik a szándékosság büntetőjogi fogalomkörébe. Megbüntethető például az olyan üzletvezető is, aki elmulasztja a beosztott dolgozók által előre csomagolt árucikkek ellenőrző mérését. Nem hivatkozhat tévedésre az az eladó sem, aki ugyanannál az ellenőrzésnél több tételnél minden esetben a vásárló kárára számolt vagy mért. A jövőben tehát lényeges elem lesz a szabálysértések elbírálásánál a minősítés és a bírság szempontjából a szándékosság fogalmának helyes értékelése. Nem tekinthető többé gondatlanságnak, ha a vásárló terhére sorozatosan tévednek, de az sem, ha az eladó hitelesítés nélküli mércét használ. (te) Kétrészes női fürdőruha 110,— Ft Frotírruha 165,— Ft Ternén balon férfisort 116,— Ft-tól Nylon férfi szalmakalap 89,— Ft-tól Strandtáskák 39.20 Ft-tól CSEPEL AIMNÁZ