Esti Hírlap, 1968. október (13. évfolyam, 231-257. szám)

1968-10-01 / 231. szám

Elfogultság Szabó Ervin halálának 50. évfordulójára emlékezik az Élet és Irodalomban Major Ottó. Sok mindent örömmel olvastam, érdekesnek és meggyőzőnek éreztem cik­kében. Céljával is egyetér­tek: a kiváló tudós életmű­vét, emberi alakját eleven példává tehetjük. De mivel Szabó Ervin igazi érték, tévedéseit sem kell újra­felfedezése érdekében el­hallgatnunk. Major Ottó mégis azt hiszi, hogy a ko­rábbi mellőzés elfogultsá­gát helyes lesz most már a kritikátlan lelkendez« el­lenkező előjelű, de semmi­vel sem hasznosabb elfo­gultságával helyettesíteni. Azt írja például, hogy Szabó Ervin 1912-es vita­cikke — a marxizmust vul­garizáló Bresztowszky Ernő­nek adott N épszava-beli válasza — „első, mindmáig érvényes megfogalmazása irodalom és politika viszo­nyának. alap és felépítmény kölcsönhatásának a művé­szetben.” örülnék, ha így volna, de a tények alapján kénytelen vagyok közölni Pűijor Ottó olvasóival, hogy nincs így. A Szabó Ervin és Bresztovszky Ernő kö­zötti vitának ilyenfajta sommás elintézése elfogult­ságra vall. Valójában Sza­bó Ervin álláspontja sem volt minden tekintetben meggyőző. Az egykori vita értelmezésében persze több­féle álláspont lehetséges, ahhoz azonban kétség sem fér, hogy irodalom és po­litika viszonyának mai bo­nyolult kérdéseire Szabó Ervin ötvenhat év előtti — részben problematikus - — írása nem ad érvényes vá­laszt. Amiről még szólni, szeret­nék: Szabó Ervin utolsó nagy művének, Társadalmi és pártharcok a 48—i9-es magyar forradalomban cí­mű monográfiájának érté­kelése. Való igaz, hogy ez a könyv nagyszabású kísér­let a történelmi materializ­mus módszerének alkalma­zására történetírásunkban. Ugyanakkor az is igaz, hogy elhibázott kísérlet. Révai József tévedett Szabó Er- vin-kritikájának egyik-má­sik kérdésében, bizonyos azonban, hogy a Társadalmi és pártharcokat illetó bírá­lata helyes volt és az is ma­radt. Szabó Ervin az 1848— 49-es szabadságharc forra­dalmi jellegét és osztálytar- talmát nem értette, nem is­merte fel.. Ez Révai József érdeme, akinek 1931-es — börtönben írt — Szabó Er- vin-tanulmányát pamflet- nek, ideológiai justizmord- nak minősíteni: sértő igaz­ságtalanság. (derei) Krúdy-, Kaffka-, Nagyvilág-matiné A KOSSUTII-KL UB IRODALMI PROGRAMJÁBÓL Á TIT Kossuth Klubjá­ban az őszi évadban jó né­hány érdekes irodalmi es­tet és matinét rendeznek. Eltérően az előző évektől, nemcsak a XX. század klasszikus és élő magyar szerzői szerepelnek a prog­ramban, hanem néhány XIX. századbeli klasszikus is. Október 6-án Vöröstnar- ty-, november 3-án Arany-, december 8-án Petőfi-estet tartanak. Sor kerül néhány évforduló megünneplésére is; Krúdy Gyula születésé­nek 90. évfordulója alkal­mából (október 13-án), majd Kaffka Margit halá­lának 50. évfordulóján (de­cember 1.) matinét rendez­nek. Az irodalmi folyóiratok sikerrel szerepeltek a Kos­suth Klub műsorában. Eb­ben az évben Nagyvilág- matinét tartanak. Az elő­adott egyfelvonásosok, elbe­szélések, versek mind a Nagyvilág 1968-as évfolya­mából valók. November második felében az írószö­vetség műfordítói konfe­renciát tart. Ebből az alka­lomból a Kossuth Klub két estet tervez — november 20. és 24. —, Magyar köl­tők oroszul és Magyar köl­tők franciául címmel. Szép múltra tekint visz- sza a Kossuth Klub íelol- vasószínpada. Több mű, amely később a színházak­ban sikert aratott, először itt hangzott el magyarul. Idén is több érdekes „be­mutatót” terveznek. Első­ként Jósé Triana kubai szerző Gyilkosok éjszakája című, a világ sok színpadán szereplő művét kívánják felolvasni a hallgatóság­nak. A darabnak három testvér főszereplője van, akik azt tervezik, hogy meggyilkolják szüleiket. A Három főszerepet Békés Rita, Békés Itala és Bánffy György olvassa fel. Decem­berben Albee új darabját, a Bizonytalan egyensúlyt ké­szülnek felolvasni. Most fordítják Tom Stoppard Albert hídja című művét és Golding Sárgaréz pillangó című drámáját. Ezek is a felolvasószínpad bemutató­tervei között szerepelnek. OKTÓBERBEN IS KELLEMESEN ÜDÜLHET A SIÓFOKI Hotel Európában Kétágyas, fürdőszobás szoba: napi 80 Ft (1 vagy 2 személy részére) Minden negyedik napon díjmentesen a vendégünk! Az Európa Étteremben nagy árengedmény - Penzió Reggeli igénybevétele nem kötelező Szórakozási lehetőségek Szobafoglalást V., Kígyó u. 4—6, T.; 38-91-38 KAJÁN EMBEREK Magyar karikaturista­clbüpnb tizenhárom művész MA ül üA GELSENKIRCHENBEN Évek óta rajzolt már ka­rikatúrákat, de csak a ha­todik gimnáziumban bukott le. Tanára néhány má­sodperc alatt észrevette a nevetség tárgyát. El­borzadva szemlélte önnön karikatúráját, majd széttép­te és a következő szavakkal dobta ki a fiút az osztály­ból: „Ilyen kaján emberek­re itt nincs szükség!” ELISMERTÉK, HOUY MŰVÉSZET Attól kezdve ragadt rajta Kalász Tiboron a gúnynév: Kaján. És azóta ezt viseli művésznévként is, ezzel szignálja karikatúráit, ame­lyek — ha e sorok írójának szabad személyes véle­ményt nyilvánítania —, nemcsak Magyarországon, de nemzetközi viszonylat­ban is a karikatúraművé­szet élvonalába tartoznak. A karikatúrát végre Ma­gyarországon is elismerik annak ami: művészetnek. A Magyar Képzőművész Szö­vetségen belül megalakult a karikaturisták önálló szak­osztálya. Igaz, e szakosz­tálynak még nem minden magyar karikaturista a tag­ja, a több tucat közül mind­össze alig több mint egy tu­cat, de éppen ez a tény is dokumentálja, hogy azok a grafikusok, akik a Képző­művész Szövetség karikatu­rista szakosztályának tag­jai lehettek, csakugyan nem egyszerűen újságrajzoló­iparosok, hanem művészek. — Mi a célja, miből áll tevékenysége e szakosztály­nak? Erre válaszol Kaján- Kalász Tibor, a Tükör című képes hetilap karikatúra- munkatársa, a szakosztály vezetője: — Szakosztályunk fő KÉP SZÖVEG NÉLKÜL feladatának azt tekin­tettük, hogy újból rend­szeresen rendezhessünk ka- rikatúrakiállítást. 1967 szilveszterén meg is nyi­tottuk, tizenegy év után először, a magyar karika­turisták kiállítását. HÁROMSZOR HOSSZABBÍTOTTÁK És milyen sikerrel! Há­romszor kellett meghosz- szabbítani a tekintélyes Műcsarnokban a csakugyan rendkívül színvonalas és él­vezetes kiállítást, amelynek mintegy hetvenezer nézője volt. Mármint Budapesten. Mert utána Miskolcra, Veszprémbe, és Győrbe is elkerült a kiállítás, és már gyűlik a határidőnaplóban a sok új városnév az őszi szezonra. Egyelőre Debre­cen, Hajdúszoboszló és Szentendre következik. Külföldön jó néhány al­kalommal nyertek díjakat Daumier mai magyar ta­nítványainak művei. Maga Kaján például kétszer is nyert az olaszországi Bor- digerában. (Ez a város a karikatúrafesztiválok őse.) Bordigera dicsőségét meg­irigyelte egy másik olasz kisváros, Tolentino. Kaján innen is díjat hozott haza. Bordigerában egyébként még egy magyar karikatu­ristát jutalmazott díjjal a zsűri: Vasvári Annát. Két ízben nyert díjat Montreal­ban a karikatúrafesztiválon Balázs-Piri Balázs — egy­szer egy első, egy­szer egy negyedik díjjal ju­talmazták. Ugyancsak Montrealban kapott egyszer díjat Hegedűs István, és most Pusztai Pál. Idén ősszel újabb város lesz nemzetközi karikatúra­kiállítás színhelye: Brüsz- szel. Magyar drámák hete A budapesti művészeti hetek eseménysorozatához kapcsolódva október 19-től 25-ig tartják a fővárosban a magyar drámák hetét. A Madách Kamaraszínházban mutatják be Szakonyi Ká­roly Ördöghegy című da­rabját, a rákövetkező nap Eörsi István Hordók című művét láthatják a nézők a Pesti Színházban. Október 21-én az Irodalmi Színpa­don mutatják te Jékely Zoltán lírai művét: az An- galit és a remetéket, majd a Nemzeti Színházban be­mutatott Dobozy-művel, az Eljött a tavasz című da­rabbal zárul a magyar drá­mák hetének bemutatósoro­zata. (MTI) Voznyeszenszki fiatalokkal Andre j Voznyeszenszki, aki feleségével két hétigaz írószövetség vendégeként Budapesten tartózkodik, október 6-án, délután fél 4-kor az Egyetemi Színpa­don találkozik magyar fia­talokkal. Filmdíjak Etiópiából Az Etiópia fővárosában, Addisz Abebában rendezett ötödik nemzetközi filmfesz­tiválon két magyar alkotás nyerte a rövidfilm-kategó- riá első díjait. A nyertesek: Herskó Anna filmje, a Ké­zenfogva és Czigány Tamás produkciója, a Máté pas­sió. Műsorváltozás! A József At­tila Színház igazgatósága közli, hogy 1968. október 3-án (csü­törtökön) Berkesl András Thomson kapitány c. színmű­ve kerül bemutatásra. A Mont Maria mosolya c. előadásra váltott jegyek nem érvénye­sek! A váltás helyén cserélhe­tők vagy visszaválthatók, (x) AZ ELSŐ UYUJTEMENYES KIÁLLÍTÁS KÜLFÖLDÖN Ennél is nagyobb — alig­hanem az eddigi legnagyobb — eseménye azonban a ma­gyar karikatúraművészet­nek, hogy most első ízben rendeznek önálló gyűjtemé­nyes magyar karikatúra- kiállítást külföldön. Októ­ber 5-én Gelsenkirchenben. Tizenhárom művésztől fe­jenként tíz munkát láthat majd a nyugatnémet közön­ség a gelsenkircheni mú- zeumoan. Kaján, Sajdik, Vasvári, Balázs-Firi, Hege­dűs István, Réber László, Várnai György, Szűr-Szabó József, Kassowitz Félix, Pusztai Pál, Mészáros And­rás, Brenner György és Zorád Ernő gúnyrajzai vesznek részt az októberben nyíló kiállításon. Barabás Tamás VÁLLALATOK! A BOY-SZOLGÄLA RENDSZERESEN ÉS ESETENKÉNT VÁLLALJA: g napi posta kézbesítését fiókhálózatba és egységekhez, adatok eljuttatását és visszaszállítását gépi adat­feldolgozáshoz, valamint rendkívüil körlevelek, Írásos anyagok és kisebb csomagok továbbítását! BOY-SZOLGALAT Budapest. VII., Thököly út II. • Telefon: 21»-535 • Aki látta o Kolozsvá­ri Állami Magyar Színház előadásában Az ember tra­gédiáját, annak különleges élményben volt része. Ezt az élményt kívánta a tévé megosztani százezrekkel, pénteken este. Természete­sen, nem vállalkozhatott a lehetetlenre: a színházi est minden szépségének bemu­tatására — erre tán a mű­sor idejének kétszerese is kevés lett volna —, de a legjobban sikerült három szín kiválasztásával meg­értette a teljesen új ren­dezői elképzelés lényegét, Lucifer és Ádám kapcsola­tának minden korábbi ér­telmezéstől eltérő, baráti­nevelői jellegét. S noha a két prágai és a párizsi szín Kovács György nagyszerű játékából éppen csak íze­lítőt adhatott, némileg kár­pótolta a nézőt a neves szí­nésszel és a színház veze­tőivel folytatott érdekes beszélgetés. Bosszantó volt azonban a bevett operatő­ri fogás mechanikus alkal­mazása, nevezetesen az, hogy a színpadkép változá­sakor ezúttal is teljesen összemosódott a kép. • Peti bohóc semmit sem öregedett. A kivégző osztag előtt elcsetlctt-botlott „világ- számát”, meghatóan esett kis figuráját ma is szívből meg­mosolyogjuk. Pedig ml azért idősebbek lettünk másfél év­tizeddel és egy sor kacagtató Latabár-alakítással. Nehéz Is lehetett a sok közül kiválasz­tani azt a néhányat, ami be­lefért a „Melyik a kedvenc szerepe?” című Latabár Kál- irán-est műsorába. A nézők bizonyára még vagy egy fél­tucat film egy-egy jelenetét felírták volna a kívánságlistá­ra, s ezek közül egyet min­denképpen nagy kár volt ki­hagyni: a Mágnás Miskát, azaz a két Latyi emlékezetesen iitődött grófjainak mókázását. A jól kiválasztott színpadi sze­repek, s köztük mindenekelőtt Frosch a Denevérből, sok de­rűs percet szereztek, Latabár Kálmán gazdag komikust egyéniségének legjellegzete­sebb színeit villantották fel. Volt ennek a műsornak egy kitűnően sikerült elődje, a Mi­ét néni harmadik élete. Akkor Kiss Manyi, most Latabár szí­nész-estje meggyőzhetett min­denkit, hogy ez a -műfaj tévé­re termett. Most már csak to­vább kell művelni. Érdemes. • Egy alkalommal szó- vátettük, hogy az írók, könyvek, kritikusok című műsor nem él eléggé a lát­vány adta illusztrációs le­hetőséggel. A tegnapi adás ebből a szempontból bősé­gesen kielégítette az igé­nyeket, nemcsak a teríték­re került könyvek külső képét mutatta be, hanem néhányat a köteteket dí­szítő rajzokból is. Most már csak egy kívánságunk: lenne: ha a műsor szer­kesztői az illusztrációkat érdemesnek ítélik a tévé nyilvánosságára, a művé­szek nevét is tartsák emlí­tésre érdemesnek. És még- agy: nagyon sajnálnánk, ha abból az amúgy sem túl hosszú, 15 perces műsor­időből máskor is elcsip- pentődne öt perc, mint most. Az új könyvek két­hetenként megérdemelnek egy rövidke negyedórát. Két dolgot az Első ének című verses összeállításról. Az egyik tartalmi: jó, hogy a tévé, ha kissé megkésve is, de ily módon beleszólt a fiatal költők verseskötetéről kirob­bant vitába — a fiatal költők oldalán; jó, hogy az ügyesen szerkesztett adással a pálya­kezdőket szóhoz, nyilvánosság­hoz juttatta; s ha nem is tart­ja elsődleges feladatának, de segít a tehetségek felfedezésé­ben. A másik látszólag for­mai: jó volt, hogy a pálya­kezdő költők verseinek tolmá­csolását pályakezdő színészek­re bízták, s hogy a rendező nem ijedt meg a kihajtott gal­léroktól, a pulóverektől, a kockás ingektől. A fiatalok saját gondolatukkal és saját képükben léphettek nyilvá- nosság elé. (bársony) Modern Táncok Iskolájában kezelő beat-tanfolyamok októ­ber 3-án este 7-kor, 6-án va­sárnap du. fél 5-kor. Diákok­nak 7-én és 10-én du. 5-kor. Vezető: Gyenes Rudolf. Maja­kovszkij u. 58. Tel.: 138-716* 423-615. (x)

Next

/
Thumbnails
Contents