Esti Hírlap, 1968. október (13. évfolyam, 231-257. szám)
1968-10-01 / 231. szám
Elfogultság Szabó Ervin halálának 50. évfordulójára emlékezik az Élet és Irodalomban Major Ottó. Sok mindent örömmel olvastam, érdekesnek és meggyőzőnek éreztem cikkében. Céljával is egyetértek: a kiváló tudós életművét, emberi alakját eleven példává tehetjük. De mivel Szabó Ervin igazi érték, tévedéseit sem kell újrafelfedezése érdekében elhallgatnunk. Major Ottó mégis azt hiszi, hogy a korábbi mellőzés elfogultságát helyes lesz most már a kritikátlan lelkendező ellenkező előjelű, de semmivel sem hasznosabb elfogultságával helyettesíteni. Azt írja például, hogy Szabó Ervin 1912-es vitacikke — a marxizmust vulgarizáló Bresztovszky Ernőnek adott Népszava-beli válasza — „első, mindmáig érvényes megfogalmazása irodalom és politika viszonyának, alap és felépítmény kölcsönhatásának a művészetben.” Örülnék, ha így volna, de a tények alapján kénytelen vagyok közölni Paljor Ottó olvasóival, hogy nincs így. A Szabó Ervin és Bresztovszky Ernő közötti vitának ilyenfajta sommás elintézése elfogultságra vall. Valójában Szabó Ervin álláspontja sem volt minden tekintetben meggyőző. Az egykori vita értelmezésében persze többféle álláspont lehetséges, ahhoz azonban kétség sem fér, hogy irodalom és politika viszonyának mai bonyolult kérdéseire Szabó Ervin ötvenhat év előtti — részben problematikus — írása nem ad érvényes választ. Amiről még szólni, szeretnék: Szabó Ervin utolsó nagy művének, Társadalmi és pártharcok a 48—19-es magyar forradalomban című monográfiájának értékelése. Való igaz, hogy ez a könyv nagyszabású kísérlet a történelmi materializmus módszerének alkalmazására történetírásunkban. Ugyanakkor az is igaz, hogy elhibázott kísérlet. Révai József tévedett Szabó Ervin kritikájának egyik-másik kérdésében, bizonyos azonban, hogy a Társadalmi és pártharcokat illető bírálata helyes volt és az is maradt. Szabó Ervin az 1848— 49-es szabadságharc forradalmi jellegét és osztálytartalmát nem értette, nem ismerte fel.. Ez Révai József érdeme, akinek 1931-es — börtönben írt — Szabó Ervin-tanulmányát pamfletnek, ideológiai justizmordnak minősíteni: sértő igazságtalanság. (derei) Krúdy-, Kaffka-, Nagyvilág-matiné A KOSSUTII-KL UB IRODALMI PROGRAMJÁBÓL Á TIT Kossuth Klubjában az őszi évadban jó néhány érdekes irodalmi estet és matinét rendeznek. Eltérően az előző évektől, nemcsak a XX. század klasszikus és élő magyar szerzői szerepelnek a programban, hanem néhány XIX. századbeli klasszikus is. Október 6-án Vörösmarty-, november 3-án Arany-, december 8-án Petőfi-estet tartanak. Sor kerül néhány évforduló megünneplésére is; Krúdy Gyula születésének 90. évfordulója alkalmából (október 13-án), majd Kaffka Margit halálának 50. évfordulóján (december 1.) matinét rendeznek. Az irodalmi folyóiratok sikerrel szerepeltek a Kossuth Klub műsorában. Ebben az évben Nagyvilágmatinét tartanak. Az előadott egyfelvonásosok, elbeszélések, versek mind a Nagyvilág 1968-as évfolyamából valók. November második felében az írószövetség műfordítói konferenciát tart. Ebből az alkalomból a Kossuth Klub két estet tervez — november 20. és 24. —, Magyar költők oroszul és Magyar költők franciául címmel. Szép múltra tekint viszsza a Kossuth Klub felolvasószínpada. Több mű, amely később a színházakban sikert aratott, először itt hangzott el magyarul. Idén is több érdekes „bemutatót” terveznek. Elsőként José Triana kubai szerző Gyilkosok éjszakája című, a világ sok színpadán szereplő művét kívánják felolvasni a hallgatóságnak. A darabnak három testvér főszereplője van, akik azt tervezik, hogy meggyilkolják szüleiket. A Három főszerepet Békés Rita, Békés Itala és Bánffy György olvassa fel. Decemberben Albee új darabját, a Bizonytalan egyensúlyt készülnek felolvasni. Most fordítják Tom Stoppard Albert hídja című művét és Golding Sárgaréz pillangó című drámáját. Ezek is a felolvasószínpad bemutatótervei között szerepelnek. OKTÓBERBEN IS KELLEMESEN ÜDÜLHET A SIÓFOKI Hotel Európában Kétágyas, fürdőszobás szoba: napi 80 Ft (1 vagy 2 személy részére) Minden negyedik napon díjmentesen a vendégünk! Az Európa Étteremben nagy árengedmény - Penzió Reggeli igénybevétele nem kötelező Szórakozási lehetőségek Szobafoglalást V., Kígyó u. 4—6, T.: 38-91-38 KAJÁN EMBEREK Magyar karikaturistaelbüüak tizenhárom művész MA ül üA GELSENKIRCHENBEN Évek óta rajzolt már karikatúrákat, de csak a hatodik gimnáziumban bukott le. Tanára néhány másodperc alatt észrevette a nevetség tárgyát. Elborzadva szemlélte önnön karikatúráját, majd széttépte és a következő szavakkal dobta ki a fiút az osztályból: „Ilyen kaján emberekre itt nincs szükség!” ELISMERTÉK, HOGY MŰVÉSZET Attól kezdve ragadt rajta Kalász Tiboron a gúnynév: Kaján. És azóta ezt viseli művésznévként is, ezzel szignálja karikatúráit, amelyek — ha e sorok írójának szabad személyes véleményt nyilvánítania —, nemcsak Magyarországon, de nemzetközi viszonylatban is a karikatúraművészet élvonalába tartoznak. A karikatúrát végre Magyarországon is elismerik annak ami művészetnek. A Magyar Képzőművész Szövetségen belül megalakult a karikaturisták önálló szakosztálya. Igaz, e szakosztálynak még nem minden magyar karikaturista a tagja, a több tucat közül mindössze alig több mint egy tucat, de éppen ez a tény is dokumentálja, hogy azok a grafikusok, akik a Képzőművész Szövetség karikaturista szakosztályának tagjai lehettek, csakugyan nem egyszerűen újságrajzolóiparosok, hanem művészek. — Mi a célja, miből áll tevékenysége e szakosztálynak? Erre válaszol Kaján- Kalász Tibor, a Tükör című képes hetilap karikatúramunkatársa, a szakosztály vezetője. — Szakosztályunk fő feladatának azt tekintettük, hogy újból rendszeresen rendezhessünk karikatúrakiállítást. 1967 szilveszterén meg is nyitottuk, tizenegy év után először, a magyar karikaturisták kiállítását. KÉP SZÖVEG NÉLKÜL Magyar drámák hete A budapesti művészeti hetek eseménysorozatához kapcsolódva október 19-től 25-ig tartják a fővárosban a magyar drámák hetét. A Madách Kamaraszínházban mutatják be Szakonyi Károly Ördöghegy című darabját, a rákövetkező nap Eörsi István Hordók című művét láthatják a nézők a Pesti Színházban. Október 21-én az Irodalmi Színpadon mutatják be Jékely Zoltán lírai művét, az Angalit és a remetéket, majd a Nemzeti Színházban bemutatott Dobozy-művel, az Eljött a tavasz című darabbal zárul a magyar drámák hetének bemutatósorozata. (MTI) Voznyeszenszki fiatalokkal Andrej Voznyeszenszki, aki feleségével két hétig az írószövetség vendégeként Budapesten tartózkodik, október 6-án, délután fél 4-kor az Egyetemi Színpadon találkozik magyar fiatalokkal. Filmdíjak Etiópiából Az Etiópia fővárosában, Addisz Abebában rendezett ötödik nemzetközi filmfesztiválon két magyar alkotás nyerte a rövidfilm-kategória első díjait. A nyertesek: Herskó Anna filmje, a Kézenfogva és Czigány Tamás produkciója, a Máté passió. Műsorváltozás! A József Attila Színház igazgatósága közli, hogy 1968. október 3-án (csütörtökön) Berkesi András Thomson kapitány c. színműve kerül bemutatásra. A Mont Maria mosolya c. előadásra váltott jegyek nem érvényesek! A váltás helyén cserélhetők vagy visszaválthatók. (x) HÁROMSZOR HOSSZABBÍTOTTÁK És milyen sikerrel! Háromszor kellett meghoszszabbítani a tekintélyes Műcsarnokban a csakugyan rendkívül színvonalas és élvezetes kiállítást, amelynek mintegy hetvenezer nézője volt. Mármint Budapesten. Mert utána Miskolcra, Veszprémbe, és Győrbe is elkerült a kiállítás, és már gyűlik a határidőnaplóban a sok új városnév az őszi szezonra. Egyelőre Debrecen, Hajdúszoboszló és Szentendre következik. Külföldön jó néhány alkalommal nyertek díjakat Daumier mai magyar tanítványainak művei. Maga Kaján például kétszer is nyert az olaszországi Bordigerában. (Ez a város a karikatúrafesztiválok őse.) Bordigera dicsőségét megirigyelte egy másik olasz kisváros, Tolentino. Kaján innen is díjat hozott haza. Bordigerában egyébként még egy magyar karikaturistát jutalmazott díjjal a zsűri: Vasvári Annát. Két ízben nyert díjat Montrealban a karikatúrafesztiválon Balázs-Piri Balázs — egyszer egy első, egyszer egy negyedik díjjal jutalmazták. Ugyancsak Montrealban kapott egyszer díjat Hegedűs István, és most Pusztai Pál. Idén ősszel újabb város lesz nemzetközi karikatúrakiállítás színhelye: Brüszszel. AZ ELSŐ GYŰJTEMÉNYES KIÁLLÍTÁS KÜLFÖLDÖN Ennél is nagyobb — alighanem az eddigi legnagyobb — eseménye azonban a magyar karikatúraművészetnek, hogy most első ízben rendeznek önálló gyűjteményes magyar karikatúrakiállítást külföldön. Október 5-én Gelsenkirchenben. Tizenhárom művésztől fejenként tíz munkát láthat majd a nyugatnémet közönség a gelsenkircheni múzeumban. Kaján, Sajdik, Vasvári, Balázs-Firi, Hegedűs István, Réber László, Várnai György, Szűr-Szabó József, Kassowitz Félix, Pusztai Pál, Mészáros András, Brenner György és Zorád Ernő gúnyrajzai vesznek részt az októberben nyíló kiállításon. Barabás Tamás VÁLLALATOK! A BOY-SZOLGÁLA RENDSZERESEN ÉS ESETENKÉNT VÁLLALJA: a napi posta kézbesítését fiókhálózatba és egységekhez, adatok eljuttatását és visszaszállítását gépi adatfeldolgozáshoz, valamint rendkívüli körlevelek, írásos anyagok és kisebb csomagok továbbítását! BOY-SZOLGALAT Budapest, VII., Thököly út II. • Telefon: 210-535 • Aki látta a Kolozsvári Állami Magyar Színház előadásában Az ember tragédiáját, annak különleges élményben volt része. Ezt az élményt kívánta a tévé megosztani százezrekkel, pénteken este. Természetesen, nem vállalkozhatott a lehetetlenre: a színházi est minden szépségének bemutatására — erre tán a műsor idejének kétszerese is kevés lett volna —, de a legjobban sikerült három szín kiválasztásával megértette a teljesen új rendezői elképzelés lényegét, Lucifer és Ádám kapcsolatának minden korábbi értelmezéstől eltérő, barátinevelői jellegét. S noha a két prágai és a párizsi szín Kovács György nagyszerű játékából éppen csak ízelítőt adhatott, némileg kárpótolta a nézőt a neves színésszel és a színház vezetőivel folytatott érdekes beszélgetés. Bosszantó volt azonban a bevett operatőri fogás mechanikus alkalmazása, nevezetesen az, hogy a színpadkép változásakor ezúttal is teljesen összemosódott a kép. • Peti bohóc semmit sem öregedett. A kivégző osztag előtt elesetlett-botlott „világszámát”, meghatóan esett kis figuráját ma is szívből megmosolyogjuk. Pedig mi azért idősebbek lettünk másfél évtizeddel és egy sor kacagtató Latabár-alakítással. Nehéz is lehetett a sok közül kiválasztani azt a néhányat, ami belefért a „Melyik a kedvenc szerepe?” című Latabár Kálmán-est műsorába. A nézők bizonyára még vagy egy féltucat film egy-egy jelenetét felírták volna a kívánságlistára, s ezek közül egyet mindenképpen nagy kár volt kihagyni: a Mágnás Miskát, azaz a két Latyi emlékezetesen ütődött grófjainak mókázását. A jól kiválasztott színpadi szerepek, s köztük mindenekelőtt Frosch a Denevérből, sok derűs percet szereztek, Latabár Kálmán gazdag komikusi egyéniségének legjellegzetesebb színeit villantották fel. Volt ennek a műsornak egy kitűnően sikerült elődje, a Miét néni harmadik élete. Akkor Kiss Manyi, most Latabár színész-estje meggyőzhetett mindenkit, hogy ez aműfaj tévére termett. Most már csak tovább kell művelni. Érdemes. • Egy alkalommal szóvátettük, hogy az írók, könyvek, kritikusok című műsor nem él eléggé a látvány adta illusztrációs lehetőséggel. A tegnapi adás ebből a szempontból bőségesen kielégítette az igényeket, nemcsak a terítékre került könyvek külső képét mutatta be, hanem néhányat a köteteket díszítő rajzokból is. Most már csak egy kívánságunk lenne: ha a műsor szerkesztői az illusztrációkat érdemesnek ítélik a tévé nyilvánosságára, a művészek nevét is tartják említésre érdemesnek. És mégúgy: nagyon sajnálnánk, ha abból az amúgy sem túl hosszú, 15 perces műsoridőből máskor is elcsippentődne öt perc, mint most. Az új könyvek kéthetenként megérdemelnek egy rövidke negyedórát. Két dolgot az Első ének című verses összeállításról. Az egyik tartalmi: jó, hogy a tévé, ha kissé megkésve is, de ily módon beleszólt a fiatal költők verseskötetéről kirobbant vitába — a fiatal költők oldalán; jó, hogy az ügyesen szerkesztett adással a pályakezdőket szóhoz, nyilvánossághoz juttatta, s ha nem is tartja elsődleges feladatának, de segít a tehetségek felfedezésében. A másik látszólag formai: jó volt, hogy a pályakezdő költők verseinek tolmácsolását pályakezdő színészekre bízták, s hogy a rendező nem ijedt meg a kihajtott galléroktól, a pulóverektől, a kockás ingektől. A fiatalok saját gondolatukkal és saját képükben léphettek nyilvánosság elé. (bársony) Modern Táncok Iskolájában kezelő beat-tanfolyamok október 3-án este 7-kor, 6-án vasárnap du. fél 5-kor. Diákoknak 7-én és 10-én du. 5-kor. Vezető: Gyenes Rudolf. Majakovszkij u. 58. Tel.: 138-716* 423-615. (x)