Esti Hírlap, 1968. november (13. évfolyam, 258-282. szám)
1968-11-01 / 258. szám
• A New York-i tőzsdén 1929-ben fekete péntek volt, amely megrengette az egész akkori kapitalista világgazdaságot. Egy német dokumentum-játékfilm Fekete péntek címmel azt mutatta be, hogy a Wall Street és az amerikai kormány miképp próbált bűnbakot keresni, s miként talált is a tőzsde egykori elnökében. (Curd Jürgens alakította igen jól.) A film kitűnő volt. Rendkívül élvezetes módon magyarázták meg benne, hogyan működik a tőzsde, mi a hossz és mi a bessz, miként lehet spekulációval, befektetés nélkül is, vagyonokat keresni. Egyetlen gyengéje volt a filmnek, az tudniillik, hogy ugyancsak beleesett a bűnbakelméletbe, megfeledkezve a válságot előidéző közgazdasági tényezőkről. Ami nem jelenti azt, hogy a tőzsdehiénák kevésbé aljasak, csupán azt magyarázhatta volna meg, miként teremtődött lehetőség az ilyenféle spekulációra. Az őszirózsás forradalom 50. évfordulója az elmúlt napokban természetszerűleg rányomja bélyegét a televízió műsoraira. Ez eddig nem lenne baj, az azonban már igen, hogy a sok rendező között, úgy látszik, elveszett a műsor színvonala, már ami azt az öszszeállítást illeti, amit a Madách Színházból közvetítettek. Vidéki amatőr irodalmi színpadok igényesebb összeállításokkal próbálkoznak, mint amit itt láttunk, arról nem is beszélve, hogy ez a fajta irodalmi összeállítás élő közvetítésben — enyhén szólva — alkalmatlan televízióra. Nem tudni, időben vagy pénzben volt-e nagyobb hiány, de az írótól, rendezőtől és a kitűnő színészektől sok nagyszerű dolgot láttunk már, fel kell hát tételeznünk, nem rajtuk múlt, hogy ez a műsor ilyen gyengére sikerült. Ami annál bosszantóbb, mert a közönség azt hiheti, hogy ezek unalmas dolgok, érdektelenek, nem érdemes odafigyelni. Pedig csak a műsor volt unalmas. A tv szerencsére a megismételt Századunk ide vágó részével fényesen bizonyította, hogy néhány rendkívül izgalmas, a ma emberét is érdeklő, bizonyos tekintetben mai létünket is meghatározó eseményekről volt szó 50 évvel ezelőtt. Ismételten meg kell állapítani, hogy a Századunk sorozatnak talán ez a legjobban sikerült része. Filmet, dokumentumokat, kommentárt ennyire egységesen alig használtak még fel a televízióban. Valóban ott éreztük magunkat az 50 évvel ezelőtti napok forgatagában. — bel — „Lombhullás”. Őszi gálaest a margitszigeti Nagyszállóban M68. november 16-án. Neves művészek felléptével. Műsorkezdés: 23 órakor. Műsor után tánc 5-ig. Tánczenét a Hr. Sugár kvartett szolgáltat. Részvételi díj: 00 forint, mely az ünnepi vacsora és belépőjegy árát is tartalmazza; — a szállodát is igénybevevők számára tej forint, mely a vacsorán és belépőn kívül a szállodai elhelyezést és a 171 reggelit is magában foglalja. Rendeléseket írásban vagy telefonon a 111— 100 számon veszünk fel. (x) Aranykakas az Operában NEM LEHET BESKATULYÁZNI A mesebeli Aranykakast, aki nem hajnalban kukorékol, hanem akkor, amikor baj van, a magyar közönség csak Puskin költeményéből ismerheti. Rimszikij Korszakov operáját, amelynek szövegkönyve a költeményből készült, még nem játszották Magyarországon. Ez ideig másutt sem nagyon, a mű csak az utóbbi időben vált az operaházak kedvelt darabjává. Mi tulajdonképpen ez az opera? Mese felnőtteknek, szatíra vagy komoly erkölcsi tanítás? Mi a véleménye erről a rendezőnek, Békés Andrásnak? — A mesés, fantasztikus elemek, a szatirikus mozzanatok ellenére egyik skatulyába se lehet az operát begyömöszölni. A hasznos, de végül is meglehetősen egyszerűsített erkölcsi tanulság levonásával se mehetünk sokra. Himszkij Korszakov korszerű operát írt, a mesét, a szatírát, a fantasztikusba, a groteszkbe oldva fel. Irreális világot tár a néző és a hallgató elé, és ebben a közegben sok érvényes igazságot, ha úgy tetszik, „tanulságot” tud érzékeltetni. A mű középpontjában Dodon cár alakja áll, az öregedő férfié, aki tevékeny ifjúsága után teljes tespedésben tölti napjait. Azért kell az Aranykakas, hogy figyelmeztesse, ha baj van. A baj be is következik, de a csak álmaival törődő, az önálló cselekvésről lemondó uralkodónak el kell buknia. Erre a cselekményvázra épül sok bizarr, komikus elem is. Békés András nemrég tért vissza az NDK-ból, ahol a berlini és a lipcsei Aranykakas előadásokat nézte meg. Változtat-e az valamit a már kész rendezői koncepción? — Nem, a két előadás tanulságos volt, de csak megerősített abban, hogy a darabot úgy kell előadni, ahogy eredetileg elgondoltuk. Mivel az operát eddig nem játszották sokszor, nem alakultak ki tradíciók, így minden együttes egyedi produkciót nyújt. A berliniek előadása a szatirikus elemre helyezte a hangsúlyt, a lipcsei pedig oroszos, népies hangulatot árasztott, A and Aranykakasunk mindkettőtől különbözni fog. Irreális világ lesz az Aranykakasé, így akarjuk érzékeltetni a felnőtteknek szóló mesén túl a belső történéseket, a legemberibb momentumokat, amelyek sokszor ilyen groteszk ábrázoláson keresztül tudnak felszínre törni. Az Aranykakas mese ugyan, de nagyon furcsa és szomorú mese. — Milyen lesz az előadás színpadi megvalósítása? — Az Aranykakas Operaházunk legnagyobb létszámú és leglátványosabb előadása lesz. Kelet szokatlan világát visszük színpadra. A díszleteket és jelmezeket vendégművész, Köpeczi Bócz István, a Madách Színház művésze tervezte. A zenekart Komor Vilmos és Kerekes János vezényli. Dodon cárt a kettős szereposztásban Melis György és Radnai György alakítja. A szépséges keleti hercegnőt Ágai Karola és Dobrászki Zsuzsa énekli. Szekrényesy Júlia FŐISKOLÁSOK VIETNAMBAN Ezt a képeslapot kapta szerkesztőségünk Vietnamból. Sipos István és Pintér György a Színház- és Filmművészeti Főiskola két végzős hallgatója a filmrendezői, illetve az operatőri tanszakon. A magyar—vietnami kulturális egyezmény adott lehetőséget arra, hogy több mint egy hónapot Vietnamban töltsenek, s ott filmet forgassanak. A két főiskolás a napokban— majdnem a levelezőlappal együtt — hazaérkezett, most várják a filmanyagot s hamarosan hozzákezdenek a munkához, hogy Vietnamról készült produkciójukat főiskolás vizsgaalmként elkészítsék. Mint az elmúlt években már jó néhány alkalommal, mód nyílhat arra, hogy ha a film megfelelő színvonalú lesz, akkor a nagyközönség számára is vetíteni fogják majd. Képeslevelezőlap A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata a Műcsarnokban rendez a második nemzetközi képeslevelezőlap-kiállítást. A kultúrtörténeti érdekességű tárlat november 8-án, délután nyílik. A kiállítás alkalmából megjelentették August Schwartz Oldenburg könyvkereskedőnek, a képes levelezőlap feltalálójának egyik első lapját, amely 1875-ben készült. Frappáns válaszok — Mennyit kellene keresnie önnek ahhoz, hogy igazán gazdag és elégedett legyen? — kérdezték egyszer Bernard Shaw-tól. — Annyit, amennyit a szomszédaim szerint keresek — válaszolt Shaw. * Egy fiatal drámaíró felolvasta Voltaire-nek színművét és megkérte, mondjon róla véleményt. — Nézze fiatalember — szólalt meg Voltaire hoszszú szünet után —, ilyen dolgokat majd csak akkor írhat, ha öreg és híres ember lesz. Addig sokkal jobb műveket kell alkotnia. 50 TEXTÍLIA — több szál mintásaiban Gondos gyártás — kiváló minőség Divatcsarnok Lotz Terem november 2—14-1* KIÁLLÍTÁS — ÁRUSÍTÁS □ SZABOLCSI MIKLÓS egyetemi tanár Új elemzési módszerek az irodalomtudományban címmel tart előadói konferenciát november 5-én, délután a TIT irodalmi-nyelvi szakosztályában, a Kossuth Klubban. □ JOHANNES R. BECHER emlékére rendezett kiállítás nyílt a Deák téren, az NDK Kulturális és Tájékoztató Központjában. □ CLAUDIO VELIZ professzor, a chilei egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének igazgatója tart ma délután előadást a Kulturális Kapcsolatok Intézetében. □ ARISZTOPHANÉSZ Békák című komédiájának Kokoschkas által illusztrált kiadványa volt az idei majna-frankfurti könyvvásár legdrágább könyve. Mindössze 120 példányban készült és 6800 német márkába került. □ GYÖNGYÖSSY IMRE Virágvasárnap című filmjében a magyar szereplőkön kívül Frantisek Veleczky csehszlovák színész is játszik. □ JEVTUSENKO is szerepel azon a nyolc névből álló listán, amelyből az Oxfordi Egyetem poétikai tanszéke kiválasztja új vendégelőadóját. □ NAGY MAGYAR ÍRÓK címmel az olvasók széles körére számító új sorozatot indít a Gondolat Kiadó. Első kötete Czine Mihály Móricz Zsigmondról szóló tanulmánya. A mű Móricz bemutatásán és életműve megismertetésén kívül a prózairodalom megkedveltetésének ügyét is szolgálja. □ BRAVÚROS BEUGRÁSSAL mentette meg a Thália Színház tegnapi előadását a fiatal Jobba Gabriella: néhány órai felkészüléssel ugrott be a hirtelen megbetegedett Drahota Andrea szerepébe, Babel: Mária című színművében. □ A FIGARO és a France Soir igen elismerő kritikát írtak a Magyar Rádió és Televízió zenekarának párizsi hangversenyéről. Dicsérik a zenei együttes kiváló kvalitásait, Lehel György nagyszerű vitalitását és a szólista Kovács Dénes tökéletes játékét. MEGHALT SZENTPÁL OLGA Tegnap, 73 éves korában elhunyt Szentpál Olga érdemes művész, a magyar táncművészet fél évszázadon át kimagasló egyénisége, fáradhatatlan, útkeresője. A Tanácsköztársaságot megelőző szellemi mozgalom idején alapította mozgásművészeti iskoláját, majd országszerte ismert művészcsoportját. A Szegedi Fiatalokkal, Radnóti Miklós, Buday György haladó körében részt vett a Dóm téri szabadtéri játékok megalapozásában és első produkcióiban, később a budapesti munkásmozgalom kulturális eseményeinek lett állandó szereplője. A felszabadulás után egyik elindítója és szervezője volt a népi tánckultúra kibontakoztatásának. Művészi törekvéseit „Tánc’* (A mozgásművészet könyve) című munkájában fejtette ki, majd könyvet írt a csárdásról és a néptánc elemzéséről. Élete végéig lelkesen és fáradhatatlanul szolgálta világrangra emelkedett balett- és néptánckultúránkat. PARK PRESSZÓ A XI. kerületi Tanács Kosztolányi Dezső téri irodalmi presszójának novemberi műsorában József Attila-estet, Radnóti-estet és Illés Béla-estet terveznek. November 5-én, Gobbi Hilda, Major Tamás és Devecseri Gábor közreműködésével emlékeket, epizódokat idéznek a két világháború közötti irodalmi műsorok történetéből. Dallal indított vonat Gilbert Bécaud, a híres francia sanzonénekes egyik dalának refrénje így hangzik: Az ember mindig megy valahova. Egyes francia vasúti állomásokon ez a refrén helyettesíti a forgalmista sípjelzését. A pályaudvar készüléke rákezd a dalra és a vonat elindul. Haláltánc a Pesti Színházban November 28-án mutatkozik be új társulatában Básti Lajos. Edgar szerepét játssza a Pesti Színház következő premierdarabjában, August Strindberg Haláltánc című drámájában. A művet Strindberg 1901- ben írta, s még abban az évben bemutatták Németország negyven városában. Azóta megjárta a legnagyobb világszínpadokat, 1913 májusában Magyarországra is eljutott, amikor Reinhardt társulata a Vígszínházban vendégszerepelt. Magyarul 1921-ben mutatta be a Renaissance Színház, Somlay Artúrral a főszerepben. Most a darabot Horvai István rendezi, s a bemutatóra készülődök között van Sulyok Mária, Benkő Gyula, Venczel Vera és Kovács István. Emlékirat Vorosilov emlékiratainak első kötetét tervezi megjelentetni a Kossuth Kiadó. A memoárnak ez a része Vorosilov gyermekkoráról és ifjúkori emlékeiről, valamint az 1905-ös forradalmi eseményekről szól. Gyermaművészek, figyelem! " Több mint tíz esztendeje szerepelnek, s évről évre értékes díjakat nyernek a magyar fiatalok az indiai Shankar Nemzetközi Gyermekrajz-pályázaton. A Kulturális Kapcsolatok Intézetéhez az idén is megérkezett a meghívó Új-Delhiből: azok a gyerekek, akik részt kívánnak venni a pályázaton, november 15-ig küldhetik be munkájukat a név, lakcím és a születési év angol nyelvű feltüntetésével a Kulturális Kapcsolatok Intézetének címére. (MTI) Elektronikus könyvtár Brüsszelben elektronikus könyvtár nyílt meg. A teljesen automatizált könyvtár kizárólag atomenergiával összefüggő anyagokkal rendelkezik. Több mint 400 ezer anyagát elektronikus számítógépbe programozható rendszerben dolgozták fel. A gép pillanatok alatt keresi ki és adja át az olvasónak az őt érdeklő könyvet vagy dokumentumot. C SZÍNHÁZ ) Operaház: Spartacus (D bérlet, 2. előadás. — Operaház Erkel Színháza: Bohémélet (4. bérlet 3. előadás, 7). — Nemzeti Színház: A bűnbeesés után (7). — Katona József Színház: Tartuffe (7). — Madách Színház: A mi kis városunk (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: A bolond lány (7). — Vígszínház: Spanyolul tudni kell ( bérlet, 1. előadás, 7). — Pesti Színház: Egy őrült naplója (7). — Thália Színház: Isteni Színjáték (7). — József Attila Színház: A kaktusz virága (Ganz-MÁVAG 1. előadás, 7) . — Fővárosi Operettszínház: Havanna ritmusai. Kubaiegyüttes vendégjátéka (fél 8). — Bartók Gyermekszínház a Fővárosi Operettszínházban: Halhatatlan őrjárat (du. 3). — Kis Színpad: Urak és elvtársak. (fél 8). — Mikroszkóp Színpad: Fő a fejünk (fél 9). — Állami Bábszínház: Fordított esztendő (de. 10); A gyáva kistigris (du. 3). — Zeneakadémia: MÁV Szimfonikusok (vez.: Friedrich Schall, közr.: Varsányi László, MÁV-bérlet, 3, fél 8) . — Kamara Varieté: Folytassa, Hacsek (6 és fél 9).