Esti Hírlap, 1968. november (13. évfolyam, 258-282. szám)

1968-11-01 / 258. szám

• A New York-i tőzsdén 1929-ben fekete péntek volt, amely megrengette az egész akkori kapitalista világgaz­daságot. Egy német doku­mentum-játékfilm Fekete péntek címmel azt mutatta be, hogy a Wall Street és az amerikai kormány mi­képp próbált bűnbakot ke­resni, s miként talált is a tőzsde egykori elnökében. (Curd Jürgens alakította igen jól.) A film kitűnő volt. Rendkívül élvezetes módon magyarázták meg benne, hogyan működik a tőzsde, mi a hossz és mi a bessz, miként lehet spekulációval, befektetés nélkül is, vagyo­nokat keresni. Egyetlen gyengéje volt a filmnek, az tudniillik, hogy ugyancsak beleesett a bűnbakelmélet­be, megfeledkezve a válsá­got előidéző közgazdasági tényezőkről. Ami nem je­lenti azt, hogy a tőzsdehié­nák kevésbé aljasak, csupán azt magyarázhatta volna meg, miként teremtődött le­hetőség az ilyenféle speku­lációra.­­ Az őszirózsás forrada­lom 50. évfordulója az el­múlt napokban természet­szerűleg rányomja bélyegét a televízió műsoraira. Ez eddig nem lenne baj, az azonban már igen, hogy a sok rendező között, úgy lát­szik, elveszett a műsor szín­vonala, már ami azt az ösz­­szeállítást illeti, amit a Ma­dách Színházból közvetítet­­tek. Vidéki amatőr irodal­mi színpadok igényesebb összeállításokkal próbál­koznak, mint amit itt lát­tunk, arról nem is beszél­ve, hogy ez a fajta irodal­mi összeállítás élő közvetí­tésben — enyhén szólva — alkalmatlan televízióra. Nem tudni, időben vagy pénzben volt-e nagyobb hiány, de az írótól, rende­zőtől és a kitűnő színészek­től sok nagyszerű dolgot láttunk már, fel kell hát té­teleznünk, nem rajtuk múlt, hogy ez a műsor ilyen gyengére sikerült. Ami an­nál bosszantóbb, mert a közönség azt hiheti, hogy ezek unalmas dolgok, ér­dektelenek, nem érdemes odafigyelni. Pedig csak a műsor volt unalmas. A tv szerencsére a megismételt Századunk ide vágó részével fényesen bizonyította, hogy néhány rendkívül izgalmas, a ma emberét is érdeklő, bizonyos tekintetben mai lé­tünket is meghatározó ese­ményekről volt szó 50 évvel ezelőtt. Ismételten meg kell állapítani, hogy a Száza­dunk sorozatnak talán ez a legjobban sikerült része. Filmet, dokumentumokat, kommentárt ennyire egysé­gesen alig használtak még fel a televízióban. Valóban ott éreztük magunkat az 50 évvel ezelőtti napok forga­tagában. — bel — „Lombhullás”. Őszi gálaest a margitszigeti Nagyszállóban M68. november 16-án. Neves művészek felléptével. Műsor­kezdés: 23 órakor. Műsor után tánc 5-ig. Tánczenét a Hr. Su­gár kvartett szolgáltat. Rész­vételi díj: 00 forint, mely az ünnepi vacsora és belépőjegy árát is tartalmazza; — a szál­lodát is igénybevevők számára tej forint, mely a vacsorán és belépőn kívül a szállodai el­helyezést és a 17­1 reggelit is magában foglalja. Rendeléseket írásban vagy telefonon a 111— 100 számon veszünk fel. (x) Aranykakas az Operában NEM LEHET BESKATULYÁZNI A mesebeli Aranykakast, aki nem hajnalban kuko­rékol, hanem akkor, ami­kor baj van, a ma­gyar közönség csak Puskin költeményéből ismerheti. Rimszikij Korszakov ope­ráját, amelynek szöveg­könyve a költeményből ké­szült, még nem játszották Magyarországon. Ez ideig másutt sem nagyon, a mű csak az utóbbi időben vált az operaházak kedvelt da­rabjává. Mi tulajdonkép­pen ez az opera? Mese fel­nőtteknek, szatíra vagy ko­moly erkölcsi tanítás? Mi a véleménye erről a rendező­nek, Békés Andrásnak? — A mesés, fantasztikus elemek, a szatirikus moz­zanatok ellenére egyik ska­tulyába se lehet az operát begyömöszölni. A hasznos, de végül is meglehetősen egyszerűsített erkölcsi ta­nulság levonásával se me­hetünk sokra. Himszkij Korszakov korszerű operát írt, a mesét, a szatírát, a fantasztikusba, a groteszk­be oldva fel. Irreális vilá­got tár a néző és a hallga­tó elé, és ebben a közeg­ben sok érvényes igazsá­got, ha úgy tetszik, „tanul­ságot” tud érzékeltetni.­­ A mű középpontjában Dodon cár alakja áll, az öregedő férfié, aki tevé­keny ifjúsága után teljes tespedésben tölti napjait. Azért kell az Aranykakas, hogy figyelmeztesse, ha baj van. A baj be is követke­zik, de a csak álmaival tö­rődő, az önálló cselekvés­ről lemondó uralkodónak el kell buknia. Erre a cselek­ményvázra épül sok bi­zarr, komikus elem is. Békés András nemrég tért vissza az NDK-ból, ahol a berlini és a lipcsei­­ Aranykakas előadásokat nézte meg. Változtat-e az valamit a már kész rende­zői koncepción? — Nem, a két előadás ta­nulságos volt, de csak meg­erősített abban, hogy a da­rabot úgy kell előadni, ahogy eredetileg elgondol­tuk. Mivel az operát eddig nem játszották sokszor, nem alakultak ki tradíciók, így minden együttes egyedi produkciót nyújt. A berli­niek előadása a szatirikus elemre helyezte a hang­súlyt, a lipcsei pedig oro­szos, népies hangulatot árasztott, A and Aranykaka­­sunk mindkettőtől külön­bözni fog. Irreális világ lesz az Aranykakasé, így akar­juk érzékeltetni a felnőttek­nek szóló mesén túl a belső történéseket, a legemberibb momentumokat, amelyek sokszor ilyen groteszk áb­rázoláson keresztül tudnak felszínre törni. Az Arany­kakas mese ugyan, de na­gyon furcsa és szomorú me­se. — Milyen lesz az előadás színpadi megvalósítása? — Az Aranykakas Opera­­házunk legnagyobb létszá­mú és leglátványosabb elő­adása lesz. Kelet szokatlan világát visszük színpadra. A díszleteket és jelmezeket vendégművész, Köpeczi Bócz István, a Madách Színház művésze tervezte. A zenekart Komor Vilmos és Kerekes János vezényli. Dodon cárt a kettős sze­reposztásban Melis György és Radnai György alakítja. A szépséges keleti her­cegnőt Ágai Karola és Dobrászki Zsuzsa énekli. Szekrény­esy Júlia FŐISKOLÁSOK VIETNAMBAN Ezt a képeslapot kapta szerkesztőségünk Vietnam­ból. Sipos István és Pintér György a Színház- és Film­­művészeti Főiskola két vég­zős hallgatója a filmrende­zői, illetve az operatőri tan­szakon. A magyar—vietna­mi kulturális egyezmény adott lehetőséget arra, hogy több mint egy hónapot Vi­etnamban töltsenek, s ott filmet forgassanak. A két főiskolás a napokban­­— majdnem a levelezőlappal együtt — hazaérkezett, most várják a filmanyagot s hamarosan hozzákezdenek a munkához, hogy Vietnam­ról készült produkciójukat főiskolás vizsgaalmként el­készítsék. Mint az elmúlt években már jó néhány al­kalommal, mód nyílhat ar­ra, hogy ha a film megfelelő színvonalú lesz, akkor a nagyközönség számára is vetíteni fogják majd. Képeslevelezőlap A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata a Műcsar­nokban rendez a második nemzetközi képes­levelező­lap-kiállítást. A kultúrtör­téneti érdekességű tárlat november 8-án, délután nyílik. A kiállítás al­kalmából megjelentették August Schwartz Olden­burg­ könyvkereskedőnek, a képes levelezőlap feltalá­lójának egyik első lapját, amely 1875-ben készült. Frappáns válaszok — Mennyit kellene ke­resnie önnek ahhoz, hogy igazán gazdag és elégedett legyen? — kérdezték egy­szer Bernard Shaw-tól. — Annyit, amennyit a szomszédaim szerint kere­sek — válaszolt Shaw. * Egy fiatal drámaíró fel­olvasta Voltaire-nek szín­művét és megkérte, mond­jon róla véleményt. — Nézze fiatalember — szólalt meg Voltaire hosz­­szú szünet után —, ilyen dolgokat majd csak akkor írhat, ha öreg és híres em­ber lesz. Addig sokkal jobb műveket kell alkotnia. 50 TEXTÍLIA — több szál mintásaiban Gondos gyártás — kiváló minőség Divatcsarnok Lotz Terem november 2—14-1* KIÁLLÍTÁS — ÁRUSÍTÁS □ SZABOLCSI MIKLÓS egyetemi tanár Új elemzé­si módszerek az irodalom­­tudományban címmel tart előadói konferenciát no­vember 5-én, délután a TIT irodalmi-nyelvi szak­osztályában, a Kossuth Klubban. □ JOHANNES R. BE­CHER emlékére rendezett kiállítás nyílt a Deák té­ren, az NDK Kulturális és Tájékoztató Központjában. □ CLAUDIO VELIZ pro­fesszor, a chilei egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének igazgatója tart ma délután előadást a Kul­turális Kapcsolatok Intéze­tében. □ ARISZTOPHANÉSZ Békák című komédiájának Kokoschkas által illusztrált kiadványa volt az idei majna-frankfurti könyvvá­sár legdrágább könyve. Mindössze 120 példányban készült és 6800 német már­kába került. □ GYÖNGYÖSSY IMRE Virágvasárnap című film­jében a magyar szereplőkön kívül Frantisek Veleczky csehszlovák színész is ját­szik. □ JEVTUSENKO is sze­repel azon a nyolc névből álló listán, amelyből az Oxfordi Egyetem poétikai tanszéke kiválasztja új ven­dégelőadóját. □ NAGY MAGYAR ÍRÓK címmel az olvasók széles körére számító új sorozatot indít a Gondolat Kiadó. Első kötete Czine Mihály Móricz Zsigmondról szóló tanulmánya. A mű Móricz bemutatásán és élet­műve megismertetésén kí­vül a prózairodalom meg­­kedveltetésének ügyét is szolgálja. □ BRAVÚROS BEUG­RÁSSAL mentette meg a Thália Színház tegnapi elő­adását a fiatal Jobba Gab­riella: néhány órai felké­szüléssel ugrott be a hir­telen megbetegedett Dra­­hota Andrea szerepébe, Babel: Mária című színmű­vében. □ A FIGARO és a France Soir igen elismerő kritikát írtak a Magyar Rádió és Televízió zenekarának pá­rizsi hangversenyéről. Di­csérik a zenei együttes ki­váló kvalitásait, Lehel György nagyszerű vitalitá­sát és a szólista Kovács Dé­nes tökéletes játékét. MEGHALT SZENTPÁL OLGA Tegnap, 73 éves korában elhunyt Szentpál Olga ér­demes művész, a ma­gyar táncművészet fél év­századon át kimagasló egyénisége, fáradhatatlan, útkeresője. A Tanácsköztársaságot megelőző szellemi moz­galom idején alapította mozgásművészeti iskoláját, majd országszerte ismert művészcsoportját. A Sze­gedi Fiatalokkal, Radnóti Miklós, Buday György ha­ladó körében részt vett a Dóm téri szabadtéri játé­kok megalapozásában és első produkcióiban, ké­sőbb a budapesti munkás­­mozgalom kulturális ese­ményeinek lett állandó sze­replője. A felszabadulás után egyik elindítója és szerve­zője volt a népi tánckul­túra kibontakoztatásának. Művészi törekvéseit „Tánc’* (A mozgásművészet köny­ve) című munkájában fej­tette ki, majd könyvet írt a csárdásról és a néptánc elemzéséről. Élete végéig lelkesen és fáradhatatla­nul szolgálta világrangra emelkedett balett- és nép­tánckultúránkat. PARK PRESSZÓ A XI. kerületi Tanács Kosztolányi Dezső téri iro­dalmi presszójának no­vemberi műsorában József Attila-estet, Radnóti-estet és Illés Béla-estet tervez­nek. November 5-én, Gob­bi Hilda, Major Tamás és Devecseri Gábor közremű­ködésével emlékeket, epi­zódokat idéznek a két vi­lágháború közötti irodalmi műsorok történetéből. Dallal indított vonat Gilbert Bécaud, a híres francia sanzonénekes egyik dalának refrénje így hang­zik: Az ember mindig megy valahova. Egyes francia vasúti állomásokon ez a refrén helyettesíti a forgal­mista sípjelzését. A pálya­udvar készüléke rákezd a dalra és a vonat elindul. Haláltánc a Pesti Színházban November 28-án mutatko­zik be új társulatában Bás­­ti Lajos. Edgar szerepét játssza a Pesti Színház kö­vetkező premierdarabjában, August Strindberg Halál­tánc című drámájában. A művet Strindberg 1901- ben írta, s még abban az évben bemutatták Német­ország negyven városában. Azóta megjárta a legna­gyobb világszínpadokat, 1913 májusában Magyar­­országra is eljutott, amikor Reinhardt társulata a Vígszínházban vendégszere­pelt. Magyarul 1921-ben mutatta be a Renaissance Színház, Somlay Artúrral a főszerepben. Most a darabot Horvai István rendezi, s a bemutatóra készülődök kö­zött van Sulyok Mária, Benkő Gyula, Venczel Ve­ra és Kovács István. Emlékirat Vorosilov emlékiratainak első kötetét tervezi megje­lentetni a Kossuth Kiadó. A memoárnak ez a része Vorosilov gyermekkoráról és ifjúkori emlékeiről, va­lamint az 1905-ös forradal­mi eseményekről szól. Gyermaművészek, figyelem! " Több mint tíz esztendeje szerepelnek, s évről évre ér­tékes díjakat nyernek a magyar fiatalok az indiai Shankar Nemzetközi Gyer­mek­rajz-pályázaton. A Kul­turális Kapcsolatok Intéze­téhez az idén is megérkezett a meghívó Új-Delhiből: azok a gyerekek, akik részt kívánnak venni a pályáza­ton, november 15-ig küldhe­tik be munkájukat a név, lakcím és a születési év angol nyelvű feltüntetésével­­ a Kulturális Kapcsolatok Intézetének címére. (MTI) Elektronikus könyvtár Brüsszelben elektronikus könyvtár nyílt meg. A tel­jesen automatizált könyv­tár kizárólag atomener­giával összefüggő anyagok­kal rendelkezik. Több mint 400 ezer anyagát elektro­nikus számítógépbe progra­mozható rendszerben dol­gozták fel. A gép pillanatok alatt keresi ki és adja át az olvasónak az őt érdeklő könyvet vagy dokumentu­mot. C SZÍNHÁZ ) Operaház: Spartacus (D bér­let, 2. előadás. — Operaház Erkel Színháza: Bohémélet (4. bérlet 3. előadás, 7). — Nem­zeti Színház: A bűnbeesés után (7). — Katona József Színház: Tartuffe (7). — Madách Szín­ház: A mi kis városunk (7). — Madách Színház Kamaraszín­háza: A bolond lány (7). — Vígszínház: Spanyolul tudni kell (­ bérlet, 1. előadás, 7). — Pesti Színház: Egy őrült nap­lója (7). — Thália Színház: Isteni Színjáték (7). — József Attila Színház: A kaktusz vi­rága (Ganz-MÁVAG 1. előadás, 7) . — Fővárosi Operettszínház: Havanna ritmusai. Kubai­­együttes vendégjátéka (fél 8). — Bartók Gyermekszínház a Fővárosi Operettszínházban: Halhatatlan őrjárat (du. 3). — Kis Színpad: Urak és elvtár­sak. (fél 8). — Mikroszkóp Színpad: Fő a fejünk (fél 9). — Állami Bábszínház: Fordított esztendő (de. 10); A gyáva kis­tigris (du. 3). — Zeneakadé­mia: MÁV Szimfonikusok (vez.: Friedrich Schall, közr.: Varsá­nyi László, MÁV-bérlet, 3, fél 8) . — Kamara Varieté: Folytas­sa, Hacsek (6 és fél 9).

Next