Esti Hírlap, 1968. december (13. évfolyam, 283-306. szám)

1968-12-02 / 283. szám

• Néhánysoros méltatás­ban aligha lehet másképp, jelzők tolakodnak előre, hogy egyszerre elmondhas­sanak mindent az élmény­ről: megrázóan szép volt Berek Kati szombati vers­műsora. Egy tömbből fara­gott, súlyos drámai vallo­más. A költő hivatott szó­szólóra talált ebben az acél­kemény, fehér izzású művé­szetben. Barátra és társra, aki igazul és szépen szólal­tatta meg szavát. És aki olyan igazul és szépen fo­galmazta meg azt a mélyen a húsába és vérébe ivódott szeretetet és fájdalmat, ami a költőt és a művészt össze­kapcsolja. Berek úgy mond verset, mintha önmagának mondaná, nem „másnak játssza”, hanem éli­­ agyá­val és szívével, megszen­vedve a teremtést. Így nem menti fel hallgatóját sem az együtt­ küzdés, az azonosu­lás vállalása alól, s talán éppen ezért jelent mindig katarzist, amikor verset mond. Hihettük, hogy a ver­sek után estjének már nem lehet több csúcsa. Tévedés volt: a Pszichoanalitikus napló és a Töredékek. Mindezt pedig a legegysze­rűbb, legbensőségesebb ké­pi megoldás teljesítette ki ritka élménnyé: egyetlen képváltás nélkül leste el a kamera az arcon tükröződő gondolatokat.­­ Befejeződött a köz­kedvelt bűnügyi műfaj an­gol példánya. Szerdán hosz­­szadalmasan, és ami ezzel jár, unalmasan kezdődött, vasárnapra megemberelte magát, volt benne félóra, amikor történt is némi bűn­ügyi filmre valló esemény. Aztán a végén kiderült, hogy nem is bűnügyet lát­tunk, hanem ennek álcájá­ban egy oktató célzatú pél­dázatot a szívtelen és érzé­sek nélküli atyáról. Ennek is hosszú volt. Lezajlott a második Sláger Kupa is, Kovács Kati megérdemelt győzelmével. A hét slágere most is sok mindent kevert a koktéljába, nem különö­sen jó minőségben, így ízet­lenebb is lett az egy héttel ezelőttinél. • Azt aligha lehet pontosan lemérni, hogy az Overallban, ünneplőben című riportfilmet követő beszélgetésből hányan jutottak gyakorlati tanácsok­hoz. Két megjegyzés azonban mindenképpen elgondolkodtat­hatja az­ érintetteket. Az egyik: emberre szabottan, azaz egyé­nekre méretezve kell meghatá­rozni a szocialista brigádok tagjainak kulturális vállalásait. A másik: a szocialista brigádo­kat megalakulásukkor nagyon gyakran nem látják el megfe­lelő tanácsokkal. Ezek a meg­jegyzések is bizonyítják — amit maga a riportfilm nem mondott ki nyíltan, de követ­kezik a látottakból —, hogy a szocialista brigádok kulturális vállalásai nagyon formálisak. Az első szót a tv kimond­ta. Ha kell, és minden ar­ra mutat, hogy kell, mondja ki a másodikat, sőt akár a harma­dikat is. Olyan téma ez, amelyről lehet, kell és érde­mes beszélni. (bársony) C SZÍNHÁZ ) Operaház Erkel Színháza: Magyar Állami Hangversenyze­nekar (vez.: Ferencsik János. Téli bérlet, D sorozat, fél 8). — A bűnbeesés után (7). — Kato­na József Színház: Tartuffe (7). — Madách Színház: Kaviár és lencse (7). — Madách Szín­ház Kamaraszínháza: Színház (7). — Vígszínház: A vörös pos­takocsi (H bérlet, 2. előadás, 7) . — Pesti Színház: Furcsa pár (7). — Thália Színház: Tigris és hiéna (7). — József Attila Színház: Thomson kapitány (7). — Fővárosi Operettszín­ház: Helló Dolly (7). — Bar­tók Gyermekszínház a Fővá­rosi Operettszínházban: Az utolsó padban (3). —■ Kis Szín­pad: Tizenévesek (fél 5 és fél 8) — Egyetemi Színpad: Mű­vészek és dilettánsok (fél 8). — Állami Bábszínház: Angyal szállt le Babilonba (fél 8). — Zeneakadémia Kisterem: Inté­zeti mélyhegedű hangverseny (fél 7). — Kamaraterem: A Szépirodalmi Figyelő: Irodalmi és zenei beszélgetések (fél 8). Kilencven költő fordítója Pesti beszélgetés Franyó Zoltánnal Ady Endre egykori barát­ját, harcostársát, a Romá­niában élő kiváló költőt, nemzeti kultúránk egyik nagy öregjét, a 81 esztendős Franyó Zoltánt ismét itt köszönthetjük Budapesten. Jelenlétét három alkalom­nak is köszönhetjük... ADYUL IS TUDNI KELL — Az első feladatot már teljesítettem — kezdi a be­szélgetést pesti törzshelyén, a körúti kávéház már­ványasztalánál — részt vet­tem a magyar irodalom kül­földi fordítóinak konferen­ciáján. Felszólaltam, val­lottam legfontosabb műfor­dítói elveimről. Itt is el­mondom a lényeget: aki műfordításra vállalkozik, is­merje meg az adott nép nyelvét, kultúráját, a tol­mácsolásra kiszemelt köl­tő teljes életét, teljes mun­kásságát. Mert például Ady fordításához a magyar nyelv ismeretén kívül ady­­ul is tudni kell! Éppen ezért a nyersfordítást csak kivételes esetben tartom megengedhetőnek, csak anyanyelvük igazán nagy művészei képesek egy-egy költeményt torzítás, cson­kítás nélkül lefordítani. Jó­magam azért bátorkodtam például Ady Endre verseit németre fordítani, mert né­metül éppen olyan fokon beszélek, írok, mint anya­nyelvemen. — Emlékezni is jöttem — folytatja. — Ötven esz­tendeje indult meg a Vörös Lobogó című lap, amely az 1919-es forradalom győzel­me után a Tanácsköz­társaság kultúrpoliti­kai hetilapja lett. Én vol­tam a Vörös Lobogó fő­szerkesztője. S hogy kik voltak a lap munkatársai? Csak emlékezetből néhány nevet: Nagy Lajos, a Szov­jetunióban élő Mácza Já­nos, Uitz Béla, akinek ép­pen kiállítása van Buda­pesten, Hevesy Iván, Kö­bér Leó, Páll József, Les­­tyán Sándor... Kassák Lajos, szintén — bár ak­kor is volt folyóirata, a MA —, szívesen írt la­punknak. Az egyik szám vezércikkét Vox alezredes címen én írtam. A törté­nelemből ismert hírhedt francia tiszt a letartóztatá­somat követelte utána, adóval, a maga nemében egyedülálló antológiának a kéziratát adom át. Kilenc­ven magyar költő 280 ver­sét ültettem át németre. Íme, itt a tartalomjegyzék vázlata: Gellért Oszkár, Dutka Ákos nemzedékénél kezdődik, s magában fog­lalja majd a legfiatalabb költőgeneráció verseit is. Ezt az antológiát életem egyik fontos alkotásának tekintem. Beszélgetésünk végére új vendég érkezik asztalunk­hoz. A másik asztalnál pe­dig egy egészen pályakez­dő fiatal költő várakozik rá. Ez a zsúfoltság jellemzi Franyó Zoltán Budapesten töltött napjait. Találkozik a régi barátokkal, harcos­társakkal, fiatal költőkkel barátkozik. Így tudja mű­fordítói elvét valóra válta­­ni: a legfiatalabb költő életét is megismerni. Simon Lajos CELLÉRT OSZKÁRTÓL NAPJAINKIG — Harmadik feladatom igen nagy: Bécsbe utazom tárgyalni egy müncheni ki­ i Katolikus kritika: igen, bíróság: nem Pier Paolo Pasolinit, a Teorema című film rende­zőjét Velence város ügyé­sze bíróság elé idézte a múlt hó közepén. A rende­zőt és a film többi alkotó­ját a büntetőtörvénykönyv 528. paragrafusa értelmé­ben a közerkölcs, a társadal­mi és családi morál meg­sértésével vádolják. Az ügyész főképp azt kifo­gásolta, hogy a film — a szerzőnek eme jellegzetes alkotása — a művészi kife­jezés szabadságán túllépve ábrázolja a természetes és a természetellenes szerelem számos jelenetét. A tárgya­lásokon eddig szinte csak formális kihallgatások foly­tak, és a bíróság úgy dön­tött, hogy a vád tárgyát képező fil­met levetítik a Man­bran moziban, és csak ezután folytatják a pert, amelynek gyors le­folytatását maga a véde­lem kérte. A Teorema című Pasoli­­ni-filmet először Rómában tiltották be obszcenitás mi­att, de szeptember 5-én mégis levetítették a Velen­cei Fesztiválon (a filmet a tüntetések első fázisában ugyan Pasolini visszavon­ta). A film groteszk kar­rierjére jellemző, hogy a fesztiválon elnyerte az OCIC (Organizzazione Cinematografica Catto­­lica) díját. A katolikus kritikusok 4 igenlő és 2 nemleges szava­zattal fogadták el a filmet díjazásra. A filmre szava­zott a zsűri elnöke és egy belga pap is. A Vatikán lapja, az Osservatore Ro­mano sem helyeselte ezt a döntést, durva istenkárom­lást vélt benne felfedezni. Jelenleg a római szent­szék is eljárást akar in­dítani az OCIC ellen. A Teorema-ügy tárgyalása a közönség körében is igen nagy érdeklődést váltott ki, a hallgatóság zsúfolásig megtöltötte a tárgyalóter­met. Egy másik díj is fűző­dik a filmhez, Lauro Betti, az egyik legkiválóbb olasz filmszínésznő, aki a film egyik fontos szerepét játsz­­sza, ezzel az alakítással nyerte el a Premio Volpit. A színésznő különben nagy rajongója Pasolininek. A legutóbbi hírek szerint kö­zösen szándékoznak színhá­zat nyitni. (sz. j.) A LEGHASZNOSABB AJÁNDÉK az NDK-ban gyártott BARKÁCS szerszámdoboz Tartalma: egy elektromos kézi fúrógép és 25 db különböző kézi szerszám Ára: 1880 Ft Sokoldalúan alkalmazható (fúrásra, köszörülésre, csiszolásra, polírozásra stb.) Világítási árammal működik Vásárolja meg a felsorolt üzleteink egyikében: 1. sz. Á­ruház VI., Lenin krt. 86. tel.: 120—789 24. sz. bolt VII., Rákóczi út 59. tel.: 135—853 19. sz. bolt V., Tanács krt. 28. tel.: 182—245 35. sz. bolt VII., Thököly út 26. tel.:424-936 38. sz. bolt IX., Üllői út 61. tel.: 141—409 29. sz. bolt XI., Karinthy F. u 4. tel.: 259—629 FŐVÁROSI VAS- ÉS EDÉNYBOLT VÁLLALAT Magyar művészek Kubában A magyar—kubai kultu­rális együttműködési mun­­katerv alapján december­ben Kubában vendégszere­pel Káté László hegedűmű­vész és Lukács Ervin kar­mester. Több hangverse­nyen mutatkoznak be a ku­bai közönségnek, műsoru­kon Bach, Beethoven, Brahms, Mozart és Csaj­kovszkij művei szerepelnek. Osztrovszkij Jövedelmező állás című komédiájával vizs­gáztak a Színművészeti Főiskola negyedéves hallgatói az Ódry Színpadon. Rendezőtanáruk: Szinetár Miklós. Ké­pünkön: Jobba Gabi és Valcz Péter. Tom Jones­­ magyar lemezen A Hanglemezgyártó Vál­lalat megvásárolta a Decca hanglemezcégtől T­om Jones négy számának fel­vételét, és december 15-én bocsátja forgalomba saját sokszorosításában a két kis­lemezt, melyeken az I’m going home, a The lovely one, a Smile és a Delilah című számok szerepelnek. Ugyanekkor kerül a bol­tokba Szörényi Levente és Bródy János két új szerze­ménye az Illés együttes előadásában, ezek néhány hete, a Halló,,fiúk, halló, lányok című tv-műsorban, hangzottak el először. A műfaj kedvelőinek szánt harmadik meglepetés: az Omega együttes Qualiton­­nagylemeze, amely körül­belül egy időben kerül for­galomba a Deccánál ké­szült lemezükkel. A Hanglemezgyártó Vál­lalat folyamatosan adja ki a Slágerkupa legsikeresebb számait, és album formájá­ban megjelenteti komplett felvételét a Csárdáskirály­nő teljes előadásából. MÉLABÚS HIPPIBÁR Lehoczky Zsuzsa judózni tanul. Új főszerepében lesz rá szüksége, amelyben ké­sőbb sok váratlan dolog derül ki róla. Egyébként majdnem mindenki okoz valami meglepetést, még a díszletrendezők is akik bokszolónak öltözve a nyílt színen alakítják át a szín­padot. — Krimi a divat, mi sem akarunk elmaradni az áramlattól — mondja Se­regi László az Operettszín­ház most készülő musical­jének rendezője. — Ezért mutatjuk be a Knock out­­ot, amelyben minden lesz, amit egy becsületes krími­től a néző elvár. A Színe­­­tár György—Szenes Iván konstruálta amerikai törté­nethez Lendvai Kamilló komponált zenét, a tánco­kat Bogár Richárd tanítja be a többi között egy hippi­bár kissé mélabús tagjai­nak. — Hosszú idő óta ez lesz a legantipatikusabb alakí­tásom — újságolta Hadics László, aki egy hidegvérű gengszerfőnök szerepében borzongatja majd a közön­séget. Most másodszor lesz menyasszony a színpadon Felföldi Anikó, méghozzá milliós hozománnyal. Pa­gonyi János bokszolóme­nedzsert alakít? A Knock outban mutat­kozik be első ízben Kertész Péter a szolnoki Szigligeti Színház volt tagja, s első szerepe mindjárt kettős: egy ökölvívó és egy abszt­rakt festőművész.­­ Az Operettszínház a pró­bák finisénél tart, bemuta­tó: december 7-én. (b. i.) MOSZKVAI SZÍNHÁZI SIKER: RETTEGETT IVÁN Dobozy, Darvas, Gyurkó színművei vándorúton Az irodalmi kávéházban találkoztunk Miszlai István­nal, a békéscsabai Jókai Színház rendezőjével. Moszkvából érkezett, s a következő nap már indul is vissza. — Csak egy kis „Hungá­­ria-levegőt” jöttem szívni — mondja. Egy készülő televíziós műsor miatt kel­lett megszakítanom féléves szovjet ösztöndíjas tartóz­kodásomat. A gyulai Várjá­tékokról készült filmössze­állítás vágásánál segédkez­tem, s a kamerák előtt el­mondtam néhány gondola­tot a műsorról, amelyet nemsokára sugároz a tele­vízió. — Eddigi moszkvai tar­tózkodásának mérlege? — Két hónap alatt meg­néztem harmincöt színház negyvennégy előadását. Láttam az idei évad nagy sikerét, Tolsztoj Rettegett Ivánról szóló drámáját. Kellemes meglepetés volt számomra, hogy Rozov és társainak befutott nemze­déke mellett szóhoz jutottak a még fiatalabbak is: izgal­mas, ízig-vérig mai problé­mákat feszegető darabjaik sok vitát kavartak. Elolvas­tam huszonnégy színdara­bot, közülük nyolcat ma­gammal hoztam. Valószínű­leg akad közöttük olyan, amely nálunk is sikert arat. Hazalátogatásom azért is szerencsés volt, mert módot adott moszkvai színházi kollégáim kéréseinek telje­sítésére: már nálam vannak Dobozy Imre, Darvas Jó­zsef, Gyurkó László sikeres drámááiak kéziratai, ame­lyek iránti érdeklődés a magyar színházkultúra szovjetunióbeli megbecsü­lését fémjelzi. — A további négy hóna­pot is a szovjet fővárosban tölti? — Nem. A többi között Leningrádba és Tallinnba is ellátogatok. Az utóbbi helyre azért, hogy beszéljek Ligeti Károly özvegyével. Az 1919 nyarán Omszkban kivégzett magyar interna­cionalista életéről szeretnék néhány dokumentumot sze­rezni Hubay Miklós szántá­ra, aki darabot készül írni Ligetiről. .. Hurutos, vagy ég a gyomra? SALIN ÉS GYÓGYVÍZ MEGGYÓGYÍTJA.

Next