Esti Hírlap, 1969. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1969-03-01 / 51. szám

Vita a boszorkányról Tiszakécskén A higiénia is ragadós ♦ Kollégiumi diákéletforma — Zsuzsi néni boszor­kány! Ez a jneglepő mondat stílusosan egy leányhálóte­remben hangzott el, lefek­vés után. A lányok alatt — 10—14 éves kis kamaszokat kell érteni, akik éppen is­kolai bálból jöttek haza, s kedvükért kivételesen va­sárnap este is megnyitották a kollégiumot. Mert egyéb­ként szombat-vasárnap éj­szaka itt csönd van, a kis­diákokért szombat délután a tsz autóbusza jön, és két útvonalon hazaviszi a Ti- szakécske környéki tanyák­ra a gyerekeket. MAKACS A KISLÁNY Zsuzsi néni boszorkány­sága mindenesetre meglep­te az igazgató bácsit, aki az iskolabál és a lefekvés után éppen körbejárta a háló­termeket. Nem állhatta meg kérdés nélkül: miért boszorkány a Zsuzsi néni ? — A szomszédék tehene már hetek óta nem adott tejet, aztán elhívták Zsuzsi nénit, csak végighúzta a kezét a tehén tőgyén, s mindjárt lehetett fejni — hangzott a pontos válasz. Hiába hivatkozott az igaz­gató a televízióra, meg az iskolai tananyagra, a kis­lány makacs volt: — Anyuka is megmond­ta ...! Az anyukák — meg az apukák is — eleinte nem nagyon voltak elragadtatva attól, hogy gyerekeik reg­gelente már nem a tanyasi iskolába indulnak, hanem hétfőn elviszi őket a busz, és szombat délutánig nem •is látják őket. Sok /olt a kifogás: „Ne vegyék c-1 U szülőktől a gyerekeket!’, „Otthon is szükség van rá­juk!’,’ „Sokba kerül az: ha­vonta 100—150 forintot ki­adni, mikor itthon nem ke­rül semmibe!” Volt olyan környék is, ahol azt ter­jesztették: a kollégiumban nem Magyarország számúra képezik ki a gyereket. — Mostanában már a férőhellyel van hiba — mondja az igazgató. — Nem tudunk minden je­lentkezőt felvenni. Na, per­sze, a térítési díj körül mind:g akad vita, pedig 'a szülőknek egv évre átlag­ban 900 forintba kerül a gyerek, az államnak 6—7 ezerbe. Aztán mikor héttőn bejön egyik-másik kisdiá­kunk, nemritkán heti száz forint zsebpénzzel eresztik útra. NYITOTT SZEKRÉNYEK Délután négy óra, sza­badfoglalkozás az utca túl­oldalán, a kollégium másik épületében. A hálótermek ilyenkor üresek, a szekré­nyek nyitva: vasalt fehér­nemű a polcokon, a lányok­nál nylon hálóingek, nem­ritka a steppelt ágykabát sem, s van, ahol púder meg szépítőszer is lapul már a háttérben. — Egyszerűen nincs öl­tözködési problémánk — mondja az igazgató —, minden gyerek kitűnően van ruhákkal eleresztve ha­záiról. A fürdőszobákban fog­mosópoharak sorakoznak, az első hetek legfőbb kín­zóeszközei. Három-négy hó­nap, amíg az új kisnöven- dékek megszokják a fog­mosást, no meg a késsel- villával étkezést. De a hi­giénia is lehet ragadós. Egy anyuka egyszer, félig tré­fásan így panaszkodott: . Nem tudom, mit csináljak a lányommal, de hazajön szombaton,, s vasárnap dél­utánig mos, súrol, takarít. Aztán egész héten keres­hetjük, mit hová rakott el.” A szabadfoglalkozás ilyenkor, esős időben, elég­gé kötött: csak ülni lehet a padokban, ugyanazokban, amelyekben délelőtt az is­kolai osztályok ülnek, ját­szani, rejtvényt fejteni — nagy divat! — és, persze, olvasni. Van, olyan kis könyvmoly, aki már a fa­lusi könyvtál' kiolvasásánál tart. Hátul egy kis szakköri szobában csodálatos mese­világ: bábuk habszivacsból, papírból, seprűből, bakler- lámpából, szalmafonatból. A tiszakécskei tanyasi kol­légium bábjátszói Arany paraván díjat nyertek a ta­valyi tv-vetélkedőn. Az igazgató bácsi néhány gyereket kiszólít egy kis be­szélgetésre. Az egyik fiú hiányzik. »ILLÁMKÉRDÉSEK — A bankba ment — fe­lelték olyan természetes hangsúllyal, mintha azt mondanák: a disznókat ment etetni. A bank, per­sze, a helyi OTP-fiók, ahol a betétkönyvbe minden hé­ten bekerül a megfelelő összeg. Az igazgatói irodában mód nyílik néhány villám­kérdésre. — Mit csináltok otthon, amikor hazamentek a Hét végén? — Segítek anyámnak . .. Olvasok ... Segítek ... Van egy barátom, ahhoz me­gyek át, és bemegyünk a központba ... Olvasok ... Tévét nézek ... — Van villany? — Most vezettük be hoz­zánk. — Ha nem lenne muszáj hazamenni, ki szeretne itt maradni a kollégiumban a hét végén is? — Én itt maradnék... Én nem... Maradnék ... Én is... Hazamennék ... Szí­vesen lennék itt.., — Ki mi szeretne lenni, ha végez? — Gimnáziumba szeret­nék menni... Tanár sze­retnék lenni... Ipari ta­nuló leszek, szerelő... Kö­zépiskolába megyek... — Kit mikor látogattak meg a szülei, itt bent a kollégiumban? — Engem a múlt héten... Engem is, pénteken... En­gem szerdán ... Engem csütörtökön... Nem nagyon van idő to­vább kérdezni. A tiszakécs­kei kollégiumban fél 5-től fél 7-ig a másnapi leckével kell foglalkozni a gyere­keknek. Bemáth László MA: Jancsó-ankit a tv-ben • Érdekes programmal je­lentkezik ma 16 óra 50 perckor a televízió: a Kör­kép című adás hozzászól a Jancsó Miklós új filmje körül kialakult szenvedé­lyes vitához. A Sobók Fe­renc szerkesztő és Szálkái Sándor rendező közremű­ködésével készült műsor­ban részleteket láthatunk a Fényes szelekből, majd a kamera ellátogat a Haza­fias Népfront filmvitájá­ra. A megütköző vélemé­nyekhez Jancsó Miklós is hozzászól. Mint vendég... „Boldog vágyóit, hogy végre hazai közönség előtt is bemutatkozhatom” — ír­ja levelében Mére Ottilia, a berni Stadttheater kitűnő drámai koloratúr énekesnő­je. Mére Ottilia esztendők óta tagja a berni Operá­nak. Január végén a Lammer- moori Lucia címszerepében lépett a berni közönség elé. A premierről így írt a Ber­ner Tagblatt: „Az est kö­zéppontja Mére Ottilia Lu­ciája. A közönség már a befejezés elölt beletapsolt az őrülési jelenetbe, és olyan ünneplésben részesí­tette, amely rácáfolt a berni közönség tartózkodó maga­tartására.” A magyar énekesnőt két estére hívta meg vendégsze­replésre a budapesti Ope­raház. Március 26-án Mo­zart Szöktetés a szerájból című operájában, Conslan- zát énekli, egy későbbi idő­pontban pedig a Traviata címszerepére látogat haza. Mininyelv A Goethe nevét viselő né1' met nyelvtudományi intézet megbízta a tudósok egy cso­portját, hogy dolgozzon ki kereskedelmi használatra olyan német szótárt, amely legfeljebb 3200 szót tartal­maz. A tudósok ezt a fel­adatot egy elektronikus be­rendezésre bízták, amelynek 347 000 szó közül kellett ki­választania a leggyakrabban hasznúit 3200-at. Most a nyelvtudományi intézet az­zal a gondolattal foglalko­zik, hogy kidolgozza a tudo­mányok területén leggyak­rabban használt szavak szó­tárát. így akarnak kialakí­tani olyan nyelvet, amelyet az idegenek könnyen elsajá­títhatnak. □ AZ NDK KULTU­RÁLIS CENTRUMA már­cius 10-én kisfilmeket mu­tat be a Rátkai Márton Klubban. Egyebek között a VI. drezdai képzőművésze­ti kiállításról és Goethe Weimar járói készült filmet is vetítenek. Az Opernház igazgatósága lcüzli: a március 4-i, Nürn­bergi mesterdalnokok Hans Sachs szerepében a megbete­gedett vendégművész, Heinz Imdahl helyett Herbert Grabe, a hamburgi Operaház müvé- 1 sze lép lel. Sukö 1 Mihá’y A kívülálló című drámáját próbálják a Vígszínházban. A március 18-án bemutatásra kerülő művet Várkonyi Zoltán rendezi. Címszereplő: Bitskey Tibor. Könyvajánlás szobakulccsal ERKEL FERENC KÖNYVESBOLT ♦ FOLYÓSZÁMLA ÉS IRODALOM Tágas, modern könyves­bolt nyílt a Körúton, a Ro­yal Szállóval szemben. Az átalakítás előtt főként mű­szaki könyvekre specializá­lódott a bolt, ma ezeken kívül árusít szépirodalmi, ismeretterjesztő műveket, hanglemezeket és kottákat is. Az Erkel Ferenc Köny­vesbolt másik újdonsága az önkiválasztó módszer, amely, természetesen, nem azt jelenti, hogy a vásárló magára marad a válogatás­ban. Segítik, sőt, egy kicsit befolyásolni is szeretnék, nemcsak a jobb forgalom hanem inkább a jó iroda­lom kedvéért. A vevőtobor­zás egyik módszere a fo­lyószámlarendszer, vagyis kedvezményes fizetési fel­tételek az állandó vásárlók részére. NÉGYHAVI RÉSZLETRE — Nemcsak fizetési ked­vezményről van szó — mondja Zsigray Róbertné, a bolt helyettes vezetője. — A folyószámlára 100 forin­tos készpénzvásárlás után négyhavi részletre lehet könyvet vásárolni. Állandó vevőinket a jövőben rend­szeresen tájékoztatjuk az újonnan megjelenő érdeke­sebb művekről, évenként négyszer-ötször pedig kör­levélben fogjuk értesíteni őket a bolt raktárkészleté­ről. Időnként írókat is meghívnak, hogy itt dedi­kálják műveiket. — Külföldről is rendel­nek tőlünk könyveket, fő­ként magyar kiadványokat. Négynyelvű könyvajánló kártyát is nyomatúink, és ezt a szemben levő Royal Szállóban a szobakulccsal együtt minden külföldi vendég megkapja. LISTA A ZENEAKAD'MIÁRÓL — Legkedvesebb vevői rk közé tartoznak az egyete­misták. Viszonylag többet vásárolnak, mint a jóval nagyobb jövedelemmel ren­delkezők. A sovány ösztön­díjak jelentős része vándo­rol hozzánk. Nekik csukák­kor tudunk folyószámlát nyitni, ha valaki kezessé­get vállal értük. Mivel ez sokszor nehézkes, nem min­denki juthat hozzá ehhez a kedvezményhez. A Zene- akadémia éppen ezért egy listát küldött nekünk, amely azoknak a diákok­nak a nevét tartalmazza, akikért az Akadémia vál­lal felelősséget. Kotlafor- galmunk fellendült, a diákok pedig hozzájutnak ahhoz, ami tanulmányaik­ban feltétlenül szükséges. Szekrényessy Júlia HOLNAP ESTE A KÉPERNYŐN A hamisítatlan hamis Néró Feuchtwanger regényé­ben „Néró bosszúállói” éj­szaka megrohanják az ál- császár legnagyobb ellen­ségét, a művész Patmosi Jánost, cafatokra tépik könyveit, tekercseit, perga­menjeit. A szellem, a hu­mánum, a szabadság gon­dolatának hirdetőit. A regényből készült té­véjáték kezdő képsora erre a jelenetre rímel: könyvet láthatunk elpusztulni itt is, a lángok közé vetett A ha­mis N érót. U gyan ú gy, ahogy a valóságban tör­tént: Lion Feuchtwanger művei is ott égtek Hitler könyvmáglyáin. A nagy hatású indítás egyértel­műen utal a mű lényegére, arra, hogy a megelevenedő történelmi kor köntösében a XX. század barbarizmu­sa, a fasizmus lép elénk, s hogy az adaptálok a szer­ző szenvedélyes leleplező szándékának világos és pontos tolmácsolására vál­lalkoztak. A forgatókönyvíró Lend- vai György érdeme, hogy egy pillanatig sem kétsé­ges Feuchtwanger törté­nelmi analógiája és mon­danivalója. Marton Endre gazdag színpadi tapasztalatait nagyszerűen alkalmazta a televízió műfajára és ehhez értő társat talált Kocsis Sándor operatőrben. Szen­vedélyes darabot láthatunk nemesen klasszikus stílus­ban, Kezdi Lóránt kitű­nően eltalált díszletei kö­zött. Marton tévészínpadán mesteri egységben jelenik meg a kétféle idő és kétféle történelmi szituáció, de úgy, hogy a ma újraéledő fasizmus fenyegető árnya is rávetődik az eseményekre. Ábrázolásmódját az egy­szerre reális és stilizált já­ték, a merész aktualizálás és az árnyaltan kidolgozott gondolati-pszichológiai mö­göttes tartomány teszi szuggesztívvé. Ritkanehéz színészi feladat megoldását kísérhetjük majd figyelem­mel öze Lajos alakításá­ban. Három figurát játszik egyszerre: a sunyító faze­kast, aki Nérót adja, de aki tulajdonképpen a véreske­zű szobafestő. Egyetlen ha­mis pillanat nélkül, szinte hibátlanul viszi végig sze­repeit. Mellette Básti La­jos, Iglódi István, Kállai Ferenc és Egri István játé­ka szerez művészi élményt a holnap esti tévéközönség- nek- Bársony Lva rS/SSSSSSs.'SSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSJ

Next

/
Thumbnails
Contents