Esti Hírlap, 1969. április (14. évfolyam, 76-99. szám)

1969-04-01 / 76. szám

ISMÉT Csárdáskirálynő Export fel­újítás az Operettszín­házban ...és újra csak Honthy! A premierek nem a nyi­tánnyal kezdődnek, hanem az előcsarnokban. Sokszor már ott megbuknak az új produkciók. Ha becsönge­­tés előtt nem vibrál valami­féle izgalom a ruhatárban és a büfében, azt hiszem, legalább kétszeres erőfeszí­tésbe kerül a színpadról a nézőtér hangulatát, él­ményhőfokát felszítani. Az újrarendezett Csárdáski­rálynő esetében ez a ve­szély nem fenyegetett. Min­denki, vagy majdnem min­denki nevetve érkezett. A gondtalan játéknak előre örülve. Mert ez nem világ­bajnoki válogatott meccs, nem a magyar film hosszú­­hullámának vitatni való eseménye, ez a vitathatat­lan és izgalommentes Csár­dáskirálynő. Itt semmi baj nem lehet, s ha mégis­­ még mindig ott van a Hon­thy! S különben is: export­ra készült, tehát venni kell belőle. TANULSÁGOS? Az operettek szöveg­könyvét nem illik komo­lyan venni. Rendszerint a legprimitívebb fogalmaz­ványok. Csak arra valók, hogy laza keretbe foglal­ják a muzsikát, a táncot, a látványos, érzelmes és vi­dám játékot. A Csárdáski­rálynő librettója mintha kivétel lenne. Minden újabb premierrel fejlődik, szép lassú metamorfózison megy át. A mostani változat egyenesen tanulságos. Fő­leg karrieristák számára. Arra tanít, hogy az érvé­nyesülés útján ne le­gyünk türelmetlenek és mohók! Mert lám, az a régi Csárdáskirálynő, a Ci­liké, vagyis a Honthy, a pesti orfeumból elősző csak egy bácskai földbir­tokoshoz ment. Aztán egy báróhoz, majd egy grófhoz, s végül egy idióta herceg­hez. Fokról fokra! így bárki zökkenőmentesen jut­hat a csillagkeresztes csá­szári udvarhölgyek kö­zé... De a türelmetlen új operáció?! Az utód-Csár­­áskirálynő, Sylvia telje­sen mellőzi a természetes fejlődésvonalat. hajadon orfeumtáncosnőként mind­járt Edwin herceggel kezd ki, s ha a legdrámaibb pil­lanatban le nem lepleződ­ik Cilike anyahercegnő múlt­ja, oda a házasságkarrier. Meg a happy end. Mindez eddig éppúgy nem derült ki a darabból, mint semmi egyéb. Most azért válik szembetűnővé, mert az új előadás felesle­ges jelentőséget tulajdo­nít a szövegnek. Ez a da­rab valóságos értékének, a zenének jelen­tőségét csök­kenti! A játék vontatott, terjengős, s a zene néha csak ráaggatott betétnek tűnik. A zenekar hangzása vérszegény, énekelni meg... Nos, ha a premier szerep­­osztását nézzük, érthetet­len, mi történik e téren: Petress, Baksai, Lehoczky néhány évvel ezelőtt még elragadó hangzással, báj­jal, könnyedén énekelték a legigényesebb operett­­szólamokat. A sok haszná­latban kopik a hang? De hát akkor hogyan lehetsé­ges, hogy a Honthyé még mindig ép?! HONTHY! Piros szőnyeges lépcsőn, lila ruhában, lila frizurá­val lejön a színpad köze­pére és zúg a taps. Min­denki meghatódna ennyi fel­éáradó szeretettől, ő is elkönnyezi magát — még nagyobb taps. Aztán kezdi a játékot, s néhány perc múlva Cilike­ hercegnő le­leplezi­­ Honthyt: egyko­ri orfeumbarátainak el­mondja, hogy mindenáron hazaviszi a fiát, ezért el is fogjaa sírni magát, mert bármikor könnyekre tud fakadni, technika kérdése az egész... A saját őszinte érzéseivel is játszik. A színpad oltár, ahol min­dent, mindenét boldogan „beveti" és feláldozza. Min­den gesztusát, minden ne­vetését, minden hangját ta­nítani kell! A humor vezérképviselői: Németh Sándor fiatal, friss, táncos Boni grófja. Pago­nyi János remek kabinet­­alakítása a szenilis her­ceg szerepéb­en és Rátonyi Róbert, akinek nem a leg­testhezállóbb szerepe a fő­­pincér-plakáj, de személyi varázsával végeredmény­ben mindent áthidal A díszleteket Fábri Zol­tán tervezte, optimálisan kiaknázva a tenyérnyi ideiglenes színpad lehető­ségeit; a ruhák is mutató­sak, kivéve Lehoczky előnytelen és szegényes egyetlen kosztümjét. A lát­ványhoz tartozik néhány tánckép, amelyek közül az utolsó felvonás csárdása kis ,,népiegyüttes" produk­cióval fokozza az export le­hetőségeit. Fuiler Lajos Magyar könyv párizsi sikere A párizsi Editions du Seuil a Szerzői Jogvédő Hi­vatal kildföldi osztályán lekötötte Szabó Magda Pilá­tus című regényének negye­dik kiadását. Ez az első eset, hogy magyar könyv ilyen sikeres Franciaor­szágban és egymás után négy kiadást ér meg. GINGER ROGERS CS­IA­BAKUS „Idős hölgyek új hulláma" Pszichológusok és szak­emberek tanulmányozzák — és vitatják — az érde­kes jelenséget. Emlékeztet­nek arra, hogy Franciaor­szágban az idős sztárok kultusza és töretlen ün­neplése igen régi hagyo­mány: egy Mistinguette, egy Sarah Bernhardt évti­zedeken­­ át megszakítás nélkül uralkodott a színpa­don. A lélektan számos bú­várának az a véleménye, annak, hogy ez a kultusz most átcsapott a La Manche-csatornán, nem más az oka, mint a kultúr­­lények reakciója a hosszú hajú fiatalemberek és mi­­niszoknyás lányok kakofo­­nikusan harsogó világára. Ginger Rogers, aki hosz­­szabb szünet után a Drury Lane Theatre színpadán a „Marie” című amerikai mu­sical sztárja, 57 évével va­lóságos bakfisnak számít. Hermione Gingold, aki egy új show főszereplője , 71 esztendős. Anna Neagle, aki a húszas évek második felének revü- és a negyve­nes évek filmcsillaga volt, most, túl az Óperencián, il­letve a hatvanon, befutott az operett élvonalába. A Charlie és Girl diadalmas primadonnája lett. Ez a da­rab immár két éve fut és Anna Neagle-nek pillanat­nyilag egyetlen riválisa van benne: Evelyn Laye. Igaz, Miss Evelyn is csak 68 esz­tendős. A londoni színházi világ­ban különös és eddig a kö­dös Albionban szokatlan jelenség hódít: az idős höl­gyek új hulláma. Nagypa­pák ifjúkorának kedvenc sztárjai, általában maguk is nagymamák, diadalmas come-back-kel vonulnak be a színházba, illetve ki a vi­lágot jelentő deszkákra. Film készül Malraux regényéből Nemrég jelent meg új kiadásiban a magyar könyv­piacon André Malraux francia művelődésügyi mi­niszter, a kiváló író híres, régi nagy regénye, a húszas évek Kínájában játszódó Emberi sors. Most hír ér­kezett az Egyesült Álla­mokból, hogy Fred Zinne­mann, a kitűnő rendező — akinek Egy ember az örökkévalóságnak című, Oscar-díjas filmjét mosta­nában hazánkban is nagy sikerrel vetítették —, filmre kívánja vinni Mal­raux regényét. Az író­miniszter mintegy fél mil­lió dollárt kapott a filmjo­­gokért. A forgatókönyvet Han Suyin írta, a film producere Carlo Ponti. Zinnemann részben Sin­­gapore-ban kívánja forgat­ni a filmet, mert ott talált olyan helyszíneket, ame­lyek a leginkább hasonlíta­nak a négy évtizeddel ez­előtti Sanghajra. A belső felvételek a Metro Gold­­wyn Mayer cég angliai stú­diójában készülnek majd. Ez lesz Zinnemann első filmje a három évvel ez­előtt készült Egy ember az örökkévalóságnak óta. A Malraux-film női főszere­pét Ingmar Bergman ked­­v­enc színésznőjére, a nor­vég Liv Ullmanra bízza, míg a férfi főszerepet a ja­pán Éji Okidának adja, akit a magyar közönség leg­utóbb a Szerelmem, Hiro­simában láthatott. Egyéb­ként André Malraux elége­dett a forgatókönyvvel és megígérte, amennyire ideje engedi, tanácsaival segíti majd a rendezőt a forgatás ideje alatt is. Yehudi Menuhin jelzik Ismeretes, hogy a hege­dűművészek könyökének és csuklójának rugalmasnak kell lennie. Yehudi Menu­hin 15 évvel ezelőtt, amikor az egyik repülőtéren egy késéssel érkező gépre vára­kozott, a jógáról szóló fo­lyóiratban lapozgatott, és ez felkeltette az érdeklődé­sét. Egy indiai ,„guru” ta­nította őt meg a jóga gya­­korataira még jóval az­előtt, hogy a Beatles-együt­­tes tagjai a jóga hívei let­tek volna. És amikor Yehudi Me­nuhin a közelmúltban Bom­­bayben járt — ahol há­rom hangversenyt adott —, megragadta ezt az alkal­mat arra, hogy felkeresse guruját, B. K. Jyengart, ahol talán a leghíresebb jóga­oktató Indiában. A Svájcban élő hegedű­­művész azt állítja, hogy a jóga jó fizikai és szellemi kondícióban tartja és meg­őrzi kiegyensúlyozottságát és lelki egyensúlyát, ami rendkívül fontos minden előadóművésznek. Zenei hét Fertődön A zenei világ ebben az évben emlékezik meg Haydn halálának 160. év­fordulójáról. A XV111. szá­zad nagy zeneszerzőjének emlékére világszerte meg­rendezendő ünnepségsoro­zatba hazánk is bekapcso­lódik. Fertődön — ahol a mester az egykori Eszter­­házy-kastélyban, 17(i1 -től több mint negyed évszáza­don át élt és alkotott — jú­nius 14-től 22-ig zenei he­tet rendeznek. A zenei hét első­­napján tudományos ülést tartanak, majd koncertet rendeznek a kastély zenetermében, ahol Haydn harmóniamiséjét ad­ják elő a soproni szimfoni­kus zenekar és a­z ertődi Haydn-kórus közreműködé­sével. Másnap, június 15-én nyílik meg Fertődön a ze­nei tábor, ahol az ifjú mu­zsikusok fesztiváljának győztesei tartózkodnak majd egy héten át. A megnyitó után fáklyákkal vonulnak az egykori zeneház falában elhelyezett Haydn-emlék­­műhöz, és megkoszorúzzák. 13 SZOMBAT ESTÉN 13 KRIMI Nyomozók társasága * Mint két tojás ♦ Nemzetközi színes tv­­produkció Pesten Mint két tojás. Két fé­nyes krumpliorr, két tűz­piros paróka, két ormótlan kockás bohócruha, két ki­meszelt bohócarc. Állnak a porondon, a reflektorok fé­nyében, két nagy üres tü­körkeret előtt, szemben egymással, s egymás moz­dulatait ismétlik, mintha saját tükörképükkel állná­nak szemben. A Moulin Rouge közönsége nagyot ka­cag , azután csapó csattan, a reflektor megkönnyebbül­ten kialszik és mindenki föllélegziik: ezúttal végre tö­kéletesen sikerült minden; az Eastmancolor nyers­anyagra hibátlanul került a jelenet, a két bohóc, Pop és Smithy világszámának fel­vétele. A mulató közönsége — azaz a statisztéria — téli­­kabátot borít a hátára a délelőttien borzongó Buda­pest Táncpalota asztalainál; a két bohóc is rágyújt vég­re, és csak amikor megszó­lalnak, akkor, hangjukról ismerni meg őket: Garas Dezső az egyik bohóc, Ta­hi Tóth a másik. S a jele­net, amelyet most vettek föl, kulcsjelenete egy készülő kriminek. A két bohóc-vi­lágsztár ugyanis a forgató­­könyv szerint életveszélyes fenyegető leveleket kapott, s a négytagú nyomozótár­­saság ezért mindenütt a nyomukban van. — Emlékszik a Szegény Dánielre? Nos, ennek a ra­gyogó kriminek a szerzője, Robert Thomas írta a Nyo­mozók társasága című nem­zetközi krimit — mondja Rényi Tamás. — Nemzetkö­zi a téma: bűntények, ame­lyek különböző országokban esnek meg, s melyeket egy négytagú, két nőből és két férfiből álló nyomozótársa­ság göngyölít föl. S nemzet­közi a produkció is: fran­cia, kanadai, nyugatnémet, japán és magyar tv-filme­­sek közreműködésével ké­szül. — Ki volt a kezdeménye­zője a közös sorozatnak? — A Gaumont francia vi­lágcég, az ő nevük meg a négy főszereplőé és a híres krimiszerzőé megtette a há­láját: rengeteg ország tele­víziója vásárolta meg világ­szerte a filmet, amelyet ősz­től 13 szombat estén fognak a magyar televízióban is játszani, színes és fekete-fe­hér változatban. Tizenhá­rom este, tizenhárom gyil­kosság, tizenhárom fordula­tos bűnügyi film. — Kik az állandó szerep­lők? — A Nyomozók társasá­ga, két francia filmsztár: Maria­ Pacomé és Maria La­tour; valamint Richard Darbois, egy 18 éves kana­dai fiú és Bruno Dietrich nyugatnémet­ filmszínész, ők mind a 13 filmben ját­szanak. — És a magyar szerep­lők? — A 13 részből három játszódik Magyarországon. Ennek a most forgatott filmnek a címe: Ne bohóc­kodj! Szereplői Garas és Tahi Tóth mellett Bárdy György és Moór Mariann. A másik film címe: Szeren­csétlen házastársak, szerep­lői Tolnay Klári, Tordai Te­­ri, Rádai Imre és Kon­cz Gá­bor. A harmadik film címe: Egy nőstényfarkas halála. Szereplői Sulyok Mária, Vá­rádi Hédi, Major Tamás és Márkus László. A három, egyenként félórás magyar vonatkozású tv-filmet én rendezem, társrendezőm Gilles Grangier, egy sor Jean Gabin-film rendezője. (fencsik) A két bohóc ... ( SZÍNHÁZ ) Operaház: Lammermoori Lu­cia (A bérlet, 8. előadás, 7). — Operaház Erkel Színháza: Don Carlos (7. bérlet, 7. előadás, 7). — Men­zett Színház: A vezér­­kar­i főnök (7). — Katona .Jó­­zsef Színház: A kegyelmes asz­­szony portréja (7). — Madách Színház: III. Richard (IV. elő­­adás, 1.. — Madách Színház Ki­­mm­a színháza: I­éni néni (7) — Vígszínház: Angliai Erzsébet (1) — Pesti Színház: Arzén és levendula (7). — Thália szín­ház: Akiért a harang szól (7). — József Attila Színház: Thom­son kapitány (7). — Fővárosi Operettszínház­: Csárdáskirály­nő (7). — Bartók Gyermekszín­ház a Fővárosi Operettszínház­ban: Twist Olivér (3). — Kis Színpad: Urak és elvtársak (fél 8 órakor). — Irodalmi Színpad: Szendrő József szerzői estje (7). — E­gyetemi Színpad: „Vi­rágnak virága........Régi magyar dallamok és táncok korabeli hangszereken (Ómagyar Mária­­siralomtól a XVIII. sz. virág­­énekekig( fél 8). — Állami Báb­színház: A három kövér (3). — Zeneakadémia: Sebestyén Já­nos cembaló- és orgonaestje (fél 8). — Zeneakadémia Kis­terem: Intézeti zongorahangver­seny (fél 7). — Kamara Varie­té: Amerikából jöttünk (1 és fél 9). Vas­ műszaki boltok! NEMEZFÉLÉK, SZITA ÉS DRRASELYMEK, NEMEZKORONGOK, KÜLÖNFÉLE MŰSZAKI SZÖVETEK, MOLINÓK nagy választékban, előnyös árakon kaphatók a TEXÉRT VÁLLALAT műszaki textilosztályán Budapest, V., Guszev utca 20—22. Telefon: 319—190. VÁRJUK SZEMÉLYES LÁTOGATÁSUKAT!

Next