Esti Hírlap, 1969. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)
1969-08-01 / 178. szám
KAPASZKODJ A FELLEGEKBE (2.) Terített asztal a trónteremben Terepszemlén Leningrádban ♦ Indul a forgatás Első riportunkban Szász Péter rendező elmondta, milyen személyes motívumok alapján született meg a gondolat, s a forgatókönyv, amelyből most, Kapaszkodj a fellegekbe címmel magyar—szovjet koprodukciós film készül. A forgatás a napokban kezdődik meg Leningrádban. A film szovjet gyártásvezetőjével, díszlettervezőjével, fővilágosítójával módunkban volt terepszemlét tartani a forgatás első helyszíneiről, gőzdugókkal lövöldöznek egymásra. (Ezek a belső jelenetek azonban Budafok pincéiben játszódnak majd.) A filmstáb mindent rendben talált, kezdődhet a forgatás. Bernáth László A car A személyautó mintegy fél óra alatt ér ki Leningrádból Puskinba, azaz Carszkoje Szelóba. Útközben az idegennek megmutatják, hol húzódott a front határa, meddig közelítették meg a németek a várost, és hol az a pont, ahonnan beljebb már három évi ostrom után sem kerültek. Carszkoje Szelóban németek állomásoztak, s ennek kegyetlen pusztítás volt a következménye. Lassan, fokozatosan, de most már helyreállítódnak az egykori épületeik. Mindenekelőtt Katalin cárnő gyönyörű palotája, csupa fehér színeivel, gazdag barokk pompájával, tornyainak aranykupoláival. A líceumot, ahol egykor Puskin tanult, kívülről még renoválják. A kastély belül már berendezett Puskin-múzeum. A kastély előtti parkban egy halom fára, deszkára, gerendára figyelmeztető táblát raktak: filmgyári dekoráció, ne nyúlj hozzá! A látogató coonortok nagy ívben elkerülik. Közvetlen a kastély előtti park tengelyében már áll a kis emelvény, de teljes pompájában csak a díszlettervező képzeletében létezik még. Pontosan elmagyarázza a jelenlevőknek: az erkélyről milyen drapériáik lógnak majd le, hogy kell elhelyezni a testőrséget a park útján, milyen lesz a trónszék. Itt kezdik el ugyanis a forgatást, méghozzá egy rendkívül látványos jelenettel. A történet szerint 1992 van, s légi parádét tartanak Carszkoje Szólóban. Az emelvényen II. Miklóst megszemélyesítő színész és kísérete ül majd. Az erkélyeken és a parkban az udvar. A pilóta — ő lesz a film egyik főhőse —, csodálatos légibravúrokat hajt végre. Például elkap egy, a levegőbe felhajított aranyrubelest, fejjel lefelé röpül el az udvar ijedt közönsége előtt és így tovább. (Ez a képsor azután mint mozihíradó folytatódik 1919-ben, s a nézőtéren ott ül a lerongyolódott, lecsúszott, egykori cári pilóta.) Katalin palotájának háta mögött már ott áll az egyik, Budapestről érkezett kis Neuport 10 márkájú régi repülőgép mása. Ezt majd a trükkfelvételekhez használják, mert a moszkvai stúdió nagyszerű trükkmesterei a szabad téren oldják meg a szükséges feladatokat, hogy a környezet és így a hatás minél hitelesebb legyen. a Puskinból percek alatt átér az autó Pavovszkba, a híres cári palotához, amit ugyancsak teljesen tönkretettek a németek. Egyes szárnyait kívülről még most is renoválják, de bent már teljesen helyreállították az épületet és a berendezést. Minden teremben, minden sarokban ott a hatalmas, kinagyított fotó, hogy nézett ki a palotának ez a sarka a németek kiűzése után. S most valóban ott pompázik a gyönyörűen rekonstruált múzeumi kastély, minden berendezésével. Ez a berendezés ugyan most némi gondot okoz a stábnak. Az egykori trónteremben ugyanis hatalmas félkörívű asztalon vagyont érő porcelánok, arany- és egyéb dísztárgyak sorakoznak úgy, ahogy azt egykor, a cári fogadásokon, vacsorán megteríthették. A látogatóik számára az asztal az egyik főattrakció a múzeumban. A film története szerint viszont ezen a helyszínen kellene lezajlani egy olyan sajtókonferenciának, ahol a fehér tábornok (Szász Péter szerint egy kicsit Gyenyikin a modellje) az elfogott magyar forradalmárt arra akarja kényszeríteni: vonja vissza homoszexualitásáról írt cikkeinek tartalmát. A sajtótájékoztató azután verekedésbe fullad — megérkeznek a magyar forradalmár barátai — s természetesen, ez a lehetőség nem nagyon vonzza a múzeum vezetőit, hogy átadják filmezés céljára a termet. Az asztalt sem akarják leszedni, mert ez nagy veszélyekkel járna a porcelántárgyak épségét illetően. Egyelőre abban egyeztek meg, hogy gyümölcsöket és egyéb nyalánkságokat raknak az asztalokra, mintegy előkészítve a sajtótájékoztató utáni fogadást. Ám, ha mégsem sikerül itt forgatni, egy gyönyörű, zöld márványoszlopos, úgynevezett görög terem is a filmesek rendelkezésére áll. Pezsgős csetepaté Végül a terepszemle egy romos épületcsoportnál fejeződik be (ugyancsak a második világháborúban ment tönkre). Itt lesz a filmbeli pezsgőgyár pincéje, ahol Budapestről érkezett Lenin-fiúk őrzik a készletet, mint ők mondják: tartalék a világforradalom győzelmére. Ide érkeznek a fehérek, s az udvarban nagy csetepaté zajlik majd le, s természetesen a pincében is, ahol jobb híján a végén pezs A muzsika tudósa SZABOLCSI BENCE HETVEN ÉVES Bölcsesség és szorgalom, tisztánlátás a mélységben, rejtett és eltemetett értékek felismerése, a tehetség és a műremek tévedhetetlen megítélése sugárzik eddigi életművéből. Csaknem fél évszázada gazdagítja ismereteinket, és nyújt biztos eligazodást a zene világában. Kutató szenvedélyének köszönhetjük a magyar muzsika elfelejtett évszázadainak, s azok félreismert és elnémult alkotásainak újrafelfedezését; éleslátása az új magyar zene számos értékének nyitott szabad utat, biztosított közmegbecsülést. A művészet tudósa, tudományának művésze. Nemcsak gondos kereső- és feltáró, elrendező és értékelő tudós, de igazi művész, szenvedélyes elhitető erővel kelti fel érdeklődésünket és a megismerés vágyát a muzsika megszámlálhatatlan értéke iránt. A távoli népek és a távoli múlt hagyatékában ugyanolyan jártas, mint a közelebbi európai kultúra mérhetetlen kincsei között. Saját hagyományaink helyét ennek megfelelő igényességgel jelöli ki a népek szellemi tárházában. Kodály tanítványa, fiatalkori munkásságának jelentős részét szentelte Kodály és Bartók, valamint a nyomdokaikba lépő muzsikusok elismertetésének és népszerűsítésének. Mai zeneéletünk kialakításában oroszlánrészt vállalt. Közvetve, vagy közvetlenül mindnyájan tanítványai vagyunk, akik, példamutatása szerint, szenvedéllyel szegődünk a zene szépségeinek nyomába. Illő, hogy tanítványi tisztelettel köszöntsük hetvenedik születésnapján, egészséget és erőt kívánva, hogy mindazt közkinccsé tehesse, amit alig mérhető ismeretkészlete még tartogat számunkra. (fodor) Ma este tartják Szegeden Bizet Carmen című operájának bemutatóját a szabadtéri színpadon. Az előadás karmestere Roberto Brazi, a párizsi Nagyopera dirigense. Meglepő fordulat FIGARO IDEGGYÓGYINTÉZETBEN Különös esemény tanúja volt legutóbb a dubrovniki ünnepi játékok közönsége. Rossini A sevillai borbély című operáját játszották, szabadtéren, Figaro szerepében Folando Penneraival, a palermói Teatro Massimo baritonistájával. Penerai elkezdte híres belépőjét, de néhány taktus után abbahagyta, majd így kiáltott a közönség felé: — Buona sera! — azaz, jó estét! Ezután méltóságteljesen elhagyta a színpadot. A közönség, a zenekar s a többi közreműködő hiába várta, hogy visszajöjjön. Erre nem került a sor, mivel Peneras idegösszeroppanással, teljesen egykedvűen ült öltözőjében és nem vett tudomást semmiről. Az igazgatóság tűvé tette a környéket egy énekesért, aki átvenné Figaro szerepét. Szerencsére ott volt a nézőtéren Peter Glossop, a londoni Covent Garden tagja, aki hamar beöltözött s noha másnap Verdi Simone Boccanegi áriát is neki kellett énekelnie, vállalta a beugrást. Félórás szünet után folytatták az előadást, Penerait pedig ideggyógyintézetbe szállították. A HOLDBÉLI CSÓNAKOS A Thália Színház új szezonjának egyik érdekessége lesz Weöres Sándor A holdbéli csónakos című mesejátékénak bemutatása. A költő a magyar folklórból és a világ mondakincséből merített. A kérői elől menekülő Pávaszem királylányt az ismerős bábaiak, Vitéz László szökteti meg, Bolond Istók és Paprika Jancsi segédkezik. Pávaszem a holdbéli csónakost szereti, akiről kiderül, hogy földi, lány számára megközelíthetetlen. A sok országon, mesetájakon át kanyargó történet végén Pávaszem a lapp királyfi, Medvefia felesége lesz. A történet hősei valamennyien bábok, ezért énekelhetik a darab végén: „Véget ért a bujdosás / és a galibák. / Ki se bírta volna más, / csak mi, fababák. A vígszínház új évadjára eddig húsz százalékkal többen váltottak bérletet, mint tavaly. Róna László gazdasági igazgató ma délelőtt köszöntötte a színház tizenötezredik bérlőjét, Darvas István tisztviselőt, aki felesége és a maga részére vásárolt bérletet. A bérletezés természetesen tovább folytatódns. Augusztusi kaland címmel Illés Béla Ég a Tisza című regényének egyik részletéből Ratkó István írt, Kazán István rendezett tv-filmet. Prenn Ferenc, a pesti vagány és Fors, a rettenthetetlen kiskatona után most 1919 újabb kalandos hajlamú hősével ismerkedhettünk, mindenekelőtt egy színész személyében. Nem is történik, más a filmben, mint az, hogy ez a színész és a kibontakozóban levő ellenforradalom elől vele együtt menekülő lakatos, miként szokik városról városra, míg eljutnak Bécsbe. Az alkotóknak nem is volt egyéb céljuk, mint az, hogy változatossá, helyenként izgalmassá tegyék az egy és negyedórás játékidőt. Ez többé-kevésbé sikerült is. Találkozunk álszakállal, átöltözéssel, színészi trükkel, különféle félrevezetési manőverekkel. Hitelesítésük nem volt nehéz; 1919 augusztusának zűrzavarosan fenyegető napjaiban a leglehetetlenebb helyzetek is elképzelhetők. Kazán István rendezése igyekezett kilépni a tévéjátékok és tévéfilmek gyakorta szűk távlataiból. A változatosság érdekében sok helyszínre viszi el hőseit. Kálmán György és Szabó Gyula semmi újat nem bányászott elő színészi eszköztárából, s a két figura sémája nem is nagyon kívánt tőlük ilyesmit. Amit ezen belül színesíteni, egyéníteni lehetett,a mird megtették. —bel— NÉGY FESTMÉNY A FALON Vendégségben Chagallnál A CORVINA-KIADVÁNYOK NIZZAI SKERE Franciaország kedveli a fesztiválokat. Hagyományosan megrendezik a filmek versenyét Cannes-ban, a balettművészekét Párizsban. Idén első ízben hirdették meg a nizzai könyvfesztivált, amelyen Magyarországot a Corvina Könyvkiadó képviselte. Tíz napon át a könyvek birodalma volt a Palais des Expositions. A könyvek seregszemléje alkalmat adott a kiadók, nyomdászok, kereskedők és olvasók találkozására. Dr. Tarisznyás Györgyi, a Corvina Könyvkiadó művészeti osztályának helyettes vezetője, a magyar kiállítás igazgatója a Corvina régi partnereivel tárgyalt. Rendszeresítik a könyv, fesztivált? — A rendezők hagyományossá kívánják tenni a kiállítást, ahol könyvet csak bemutatni lehet, eladni nem. Arról még nem döntöttek, hogy milyen időközökben rendezik meg. Nizza ma a Cote d’Azur legnépszerűbb kulturális központja. A modern képzőművészet alkotásaival büszkélkedő múzeumai a külföldiek ezreit vonzzák ide. Mint megtudtuk, iparművészeti főiskolát is építenek, és fölélénkítik a város zenei életét — mondja dr. Tarisznyás Györgyi. — A könyvek első nemzetközi fesztiválja nagyszabású sorozat első rendezvénye. ÉJSZAKAI MUNKA Hogyan fogadták a Corvina kiadványait? — Százhetven könyvvel mutatkoztunk be; képző- és iparművészeti, politikai, ismeretterjesztő, idegenforgalmi, zenetudományi és ifjúsági könyvekkel, valamint a Művészeti Kis Könyvtár néhány, francia nyelven megjelent kötetével. A francia szállítóit késedelme miatt a nyitás előestéjén érkezett meg Budapestről a kiállítás anyaga, s ez nem kis izgalmat okozott. Egész éjszaka dolgoztunk az ösztöndíjjal Franciaországban tartózkodó magyar újságírókkal és a Francia—Magyar Baráti Társaság tagjaival. Kiállításunkat érdeklődéssel tagadta a nemzetközi szakmai közönség. Azóta is szinte naponta érkeznek a gratuláló levelek. ÉLETREGÉNY Úgy tudjuk, járt Chagallnál is. — Zuhogó esőben, némi késéssel érkeztünk a világhírű művész Saint-Paulban levő Les Gardettes nevű villájába. A fogadószobában, ahol beszélgettünk, négy festménye függött a falon. Tárgyalásunk eredményes volt. Chagall hozzájárult, hogy a Corvina megjelentesse elhunyt első feleségének, Bella Chagallnak regényét, amely kettőjük életéről szól. Beszéltünk arról is, hogy csatlakoznánk az angol—francia —amerikai—olasz koprodukcióban készülő Chagallalbum kiadásához. A művész igen örült annak, hogy Magyarországon jól ismerik művészetét, s hogy a műveinek reprodukcióival megjelent kis album sikert aratott. (sebes)