Esti Hírlap, 1969. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

1969-08-01 / 178. szám

KAPASZKODJ A FELLEGEKBE (2.) Terített asztal a trónteremben Terepszemlén Leningrádban ♦ Indul a forgatás Első riportunkban Szász Péter rendező elmondta, mi­lyen személyes motívumok alapján született meg a gon­dolat, s a forgatókönyv, amelyből most, Kapaszkodj a fellegekbe címmel magyar—szovjet koprodukciós film készül. A forgatás a napokban kezdődik meg Lenin­grádban. A film szovjet gyártásvezetőjével, díszletterve­zőjével, fővilágosítójával módunkban volt terepszemlét tartani a forgatás első helyszíneiről. A ear A személyautó mintegy fél óra alatt ér ki Lenin- grádból Puskinba, azaz Carszkoje Szelóba. Útköz­ben az idegennek megmu­tatják, hol húzódott a front határa, meddig közelítet­ték meg a németek a vá­rost, és hol az a pont, ahonnan beljebb már há­rom évi ostrom után sem kerültek. Carszkoje Szeló- ban németek állomásoztak, s ennek kegyetlen pusztítás volt a következménye. Las­san, fokozatosan, de most már helyreállítódnak az egykori épületeik. Minde­nekelőtt Katalin cárnő gyö­nyörű palotája, csupa fe­hér színeivel, gazdag ba­rokk pompájával, tornyai­nak aranykupoláival. Á lí­ceumot. ahol egykor Pus­kin tanult, kívülről még renoválják. A kastély be­lül már berendezett Pus- kin-múzeum. A kastély előtti parkban egy halom fára: deszkára, gerendára figyelmeztető táblát rak­tak: filmgyári dekoráció, ne nyúlj hozzá! A látogató coonortok nagy ívben elke­rülik. Közvetlen a kastély előtti park tengelyében már áll a kis emelvény, de teljes pompájában csak a díszlettervező képzeletében létezik még. Pontosan el­magyarázza a jelenlevők­nek: az erkélyről milyen drapériáik lógnak majd le, hogy kell elhelyezni a test­őrséget a park útján, mi­lyen lesz a trónszék. Itt kezdik el ugyanis a forgatást, méghozzá egy rendkívül látványos jele­nettel. A történet szerint 19X2 van, s légi parádét tartanak Carszkoje Szóló­ban. Az emelvényen II. Miklóst megszemélyesítő színész és kísérete ül majd. Az erkélyeken és a park­ban az udvar. A pilóta — ő lesz a film egyik főhőse —, csodálatos légibravúro­kat hajt végre. Például el­kap egy. a levegőbe felha­jított aranyrúbelest, fejjel lefelé röpül el az udvar ijedt közönsége előtt és így tovább. (Ez a képsor azután mint mozihíradó folytató­dik 1919-ben, s a nézőté­ren ott ül a lerongyolódott, lecsúszott, egykori cári pi­lóta.) Katalin palotájának háta mögött már ott áll az egyik, Budapestről érkezett kis Neuport 10 márkájú ré­gi repülőgép mása. Ezt majd a trükkfelvételekhez használják, mert a moszk­vai stúdió nagyszerű trükk­mesterei a szabad téren oldják meg a szükséges feladatokat, hogy a kör­nyezet és így a hatás mi­nél hitelesebb legyen. a Puskinból percek alatt átér az autó Pav'ovszkba. a híres cári palotához, amit ugyancsak teljesen tönkre­tettek a németek. Egyes szárnyait kívülről még most is renoválják, de bent már teljesen helyreállítot­ták az épületet és a beren­dezést. Minden teremben, minden sarokban ott a ha­talmas, kinagyított fotó: hogy nézett ki a palotának ez a sax’ka a németek ki­űzése után. S most valóban ott pompázik a gyönyörűen rekonstruált múzeumikas­tély, minden berendezésé­vel. Ez a berendezés ugyan most némi gondot Okoz a stábnak. Az egykori trónte­remben ugyanis hatalmas félkörívű asztalon vagyont érő porcelánok, arany- és egyéb dísztárgyak sorakoz­nak úgy, ahogy azt egykor, a cári fogadásokon, vacso­rán megteríthették. A láto­gatóik számára az asztal az egyik főattrakció a mú­zeumban. A film története szerint viszont ezen a helyszínen kellene lezajlani egy olyan sajtókonferenciá­nak, ahol a fehér tábor­nok (Szász Péter szerint egy kicsit Gyenyikin a mo­dellje) az elfogott magyar forradalmárt arra akarja kényszeríteni: vonja vissza homoszexualitásáról írt cik­keinek tartalmát. A sajtó- tájékoztató azután vereke­désbe fullad — megérkez­nek a magyar forradalmár barátai — s természetesen, ez a lehetőség nem nagyon vonzza a múzeum vezetőit, hogy átadják filmezés cél­jára a termet. Az asztalt sam akarják leszedni, mert ez nagy veszélyekkel járna a porcelántárgyak épségét illetően. Egyelőre abban egyeztek meg, hogy gyü­mölcseket és egyéb nya­lánkságokat raknak az asz­talokra. mintegy előkészít­ve a sajtótájékoztató utáni fogadást. Ám, ha- mégsem sikerül itt forgatni, egy gyönyörű, zöld márvány- oszlopos, úgynevezett gö­rög terem is a filmesek rendelkezésére áll. Pezsgős csetepaté Végül a terepszemle egy romos épületcsoportnál fe­jeződik be (ugyancsak a második világháborúban ment tönkre). Itt lesz a filmbeli pezsgőgyár pincé­je, ahol Budapestről érke­zett Lenin-fiúk őrzik a készletet, mint ők mond­ják: tartalék a világforra­dalom győzelmére. Ide ér­keznek a fehérek, s az_ ud­varban nagy csetepaté zaj­lik majd le, s természete­sen a pincében is, ahol jobb híján a végén pezs­gősdugókkal lövöldöznek egymásra. (Ezek a belső jelenetek az. inban Buda­fok pincéiben játszódnak majd.) A filmstáb mindent rendben talált: kezdődhet a forgatás. Bernáih László A muzsika tudósa SZABOLCSI BENCE HETVEN EVES Bölcsesség és szorgalom, tisztánlátás a mélységben, rejtett és eltemetett ér .ékek felismerése, a tehetség és a műremek tévedhetetlen megítélése sugárzik eddigi életművéből. Csaknem fél évszázada gazdagítja isme­reteinket, és nyújt biztos eligazodást a zene világá­ban. Kutató szenvedélyé­nek köszönhetjük a ma­gyar muzsika elfelejtett év­századainak, s azok félreis­mert és elnémult alkotásai­nak újrafelfedezését; éles­látása az új magyar zene számos értékének nyitott Ma este tartják Szegeden Bizet Carmen című operájának bemutatóját a szabadtéri színpadon. Az előadás karmes­tere Roberto Brnzi, a párizsi Nagyopera dirigense. Meglepő fordulat FIGARO IDEGG YÓG YINTÉZETBEN Különös esemény tanú­ja volt legutóbb a dubrov- niki ünnepi játékok közön­sége. Rossini A sevillai bor­bély című operáját ját­szották. szabadtéren, Fi­garo szerepében Folando Pcrieraival, a palermói Teatro Massimo baritonis­tájával. Penerai elkezdte híres belépőjét, de néhány tak­tus után abbahagyta, majd így kiáltott a közönség felé: — Buona sera! — azaz, jó estét! Ezután méltóságteljesen elhagyta a színpadot. A közönség, a zenekar s a többi közreműködő hiába várta, hogy visszajöjjön. Erre nem került a sor, mi­vel Penerai idegösszerop­panással, teljesen egyked­vűen ült öltözőjében és nem vett tudomást semmi­ről. Az igazgatóság tűvé tet­te a környéket egy éneke­sért, aki átvenné Figaro szerepét. Szerencsére ott volt a nézőtéren Peter Glossop, a londoni Covent Garden tagja, aki hamar beöltözött s noha - másnap Verdi Simoné Boccaneg- i áriát is neki kellett éne­kelnie, vállalta a beugrást. Félórás szünet után foly­tatták az előadást, Pene- rait pedig ideggyógyinté­zetbe szállították. A HOLDBÉLI CSÓNAKOS A Thália Színház új szezonjának egyik érde­kessége lesz Weöres Sán­dor A holdbéli csónakos című mesejátékénak be­mutatása. A költő a ma­gyar folklórból és a világ mondakincséből merített. A kérői elől menekülő Pá­vaszem királylányt az is­merős bábalak. Vitéz Lász­ló szökteti meg, Bolond Istók és Paprika Jancsi se­gédkezik. Pávaszem a holdbéli csó­nakost szereti, akiről ki­derül, hogy földi, lány számára megközelíthetet­len. A sok országon, me­setájakon át kanyargó tör­ténet végén Pávaszem a lapp királyfi, Medvefia felesége lesz. A történet hősei valamennyien bá­bok, ezért énekelhetik a darab végén: „Véget ért a bujdosás / és a galibák. / Ki se bírta volna más, / csak mi, fababák. A vígszínház uj évad­jára eddig húsz százalékkal többen váltottak bérletet, mint tavaly. Róna László gazdasági igazgató ma délelőtt köszóntöt- te a színház tizenötezredik bér­lőjét, Darvas István tisztvise­lőt, aki felesége és a maga ré­szére vásárolt bérletet. A bér- lctezés természetesen tovább folytatódul. szabad utat, biztosított köz- megbecsülést. A művészet tudósa: tudo­mányának művésze. Nem­csak gondos kereső- és fel­táró, elrendező és értékelő tudós, de igazi művész, szenvedélyes elhitető erő­vel kelti fel érdeklődésün­ket és a megismerés vágyát a muzsika megszámlálha­tatlan értéke iránt. A távo­li népek és a távoli múlt hagyatékában ugyanolyan jártas, mint a közelebbi eu­rópai kultúra mérhetetlen kincsei között. Saját hagyo­mányaink helyét ennek megfelelő igényességgel je­löli ki a népek szellemi tárházában. Kodály tanítványa, fia­talkori munkásságának je­lentős részét szentelte Ko­dály és Bartók, valamint a nyomdokaikba lépő muzsi­kusok elismertetésének és népszerűsítésének. Mai ze­neéletünk kialakításában oroszlánrészt vállalt. Köz­vetve, vagy közvetlenül mindnyájan tanítványai vagyunk, akik, példamuta­tása szerint, szenvedéllyel szegődünk a zene szépsé­geinek nyomába. Illő, hogy tanítványi tisztelettel kö­szöntsük hetvenedik szüle­tésnapján, egészséget és erőt kívánva, hogy mind­azt közkinccsé tehesse, amit alig mérhető ismeretkészle­te még tartogat számunkra, (fodor) Augusztusi kaland cím­mel Illés Béla Ég a TiSza című regényéneik egyik részletéből K at'kó István írt, Kazán István rendezett tv-filimet. Prenn Ferenc, a pesti vagány és Fors, a rettenthetetlen kiskatona után most 1919 újafcib ka­landos hajlamú hősével is­merkedhettünk, mindenek­előtt egy sz'nész személyé­ben. Nem is történik, más a filmben, mint az. hogy ez a színész és a kibonta­kozóban levő ellenforrada­lom elől vele együtt me­nekülő laka'os, miként szokik városról városra, míg eljutnak Becsbe, Az alkotóknak nem is volt egyéb céljuík, mint az, hogy változatossá, helyen­ként izgalmassá tegyék az egy és negyedórás játék­időt. Ez többé-kevésbé si­került is. Találkozunk ál- szakállal. átöltözéssel, szí­nészi trükkel, . különféle félrevezétési manőverek­kel. Hitelesítésük nem volt nehéz; 1919 augusztusának zűrzavarosán fenyegető napjaiban a leglehetetle­nebb helyzetek is elképzel­hetők. Kazán István ren­dezése igyekezett kilépni a tévéjátékok és tévéfilmek gyakorta - szűk távlataiból. A változatosság érdekében sok helyszínre viszi el hő­seit. Kálmán György és Szabó Gyula semmi újat nem bányászott elő színészi eszköztárából, s a két fi­gura sémáia nem is nagyon kívánt tőlük ilyesmit. Amit ezen belül színesíteni, egvé- níteni lehetett,, mird meg­tették. —bel— NÉGY FESTMÉNY A FALON Vendégségben Chagallnál A CORVINA-KIADVÁNYOK NIZZAI SKERE Franciaország kedveli a fesztiválokat. Hagyományo­san megrendezik a filmek versenyét Cannes-ban, a balettművészekét Párizs­ban. Idén első ízben hirdet­ték meg a nizzai könyvfesz­tivált, amelyen Magyaror­szágot a Corvina Könyvki­adó képviselte. Tíz napon át a könyvek birodalma volt a Palais des Exposi­tions. A könyvek sereg­szemléje alkalmat adott a kiadók, nyomdászok, keres­kedők és olvasók találkozá­sára. Dr. Tarisznyás Györ­gyi, a Corvina Könyvkiadó művészeti osztályának he­lyettes vezetője, a magyar kiállítás igazgatója a Cor­vina régi partnereivel tár­gyalt. Rendszeresítik a könyv, fesztivált? — A rendezők hagyomá­nyossá kívánják tenni a ki­állítást, ahol könyvet csak bemutatni lehet, eladni nem. Arról még nem dön­töttek, hogy milyen időkö­zökben rendezik meg. Niz­za ma a Cote d’Azur leg­népszerűbb kulturális köz­pontja. A modern képző­művészet alkotásaival büsz­kélkedő múzeumai a kül­földiek ezreit vonzzák ide. Mint megtudtuk, iparmű­vészeti főiskolát is építe­nek, és fölélénkítik a város zenei életét — mondja dr. Tarisznyás Györgyi. — A könyvek első nemzetközi fesztiválja nagyszabású so­rozat első rendezvénye. ÉJSZAKAI MUNKA Hogyan fogadták a Cor­vina kiadványait? — Százhetven könyvvel mutatkoztunk be; képző- és iparművészeti, politikai, is­meretierjesztő, idegenfor­galmi, zenetudományi és if­júsági könyvekkel, vala­mint a Művészeti Kis- Könyvtár néhány, francia nyelven megjelent köteté­vel. A francia szállítóit ké­sedelme miatt a nyitás elő­estéjén érkezett meg Bu­dapestről a kiállítás anya­ga. s ez nem kis izgalmat akozott. Egész éjszaka dol­goztunk az ösztöndíjjal Franciaországban tartóz­kodó magyar újságírókkal és a Francia—Magyar Ba­ráti Társaság tagjaival, Ki­állításunkat érdeklődéssel tagadta a nemzetközi szak­mai közönség. Azóta is szin­te naponta érkeznek a gra­tuláló levelek. ÉLETREGÉNY Úgy tudjuk, járt Chagall­nál is. — Zuhogó esőben, némi késéssel érkeztünk a világ­hírű művész Saint-Paulban levő Les Gardettes nevű villájába. A fogadószobá­ban, ahol beszélgettünk, négy festménye függött a falon. Tárgyalásunk ered­ményes volt. Chagall hoz­zájárult, hogy a Corvina megjelentesse elhunyt első feleségének, Bella Chagall­nak regényét, amely kettő­jük életéről szól. Beszél­tünk arról is, hogy csatla­koznánk az angol—francia —amerikai—olasz kopro­dukcióban készülő Chagall- album kiadásához. A mű­vész igen örült annak, hogy Magyarországon jól isme­rik művészetét, s hogy a műveinek reprodukcióival megjelent kis album sikert aratott. (sebes)

Next

/
Thumbnails
Contents