Esti Hírlap, 1969. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

1969-08-01 / 178. szám

A drága bornak is híg a leve? MIKOR HALLGATNAK VÉGRE AZ ÉLELMISZER-KERESKEDELEM ILLETÉKESEI­­ AZ ILLETÉKESEKRE? Évtizedek óta ellenőrzi az élelmiszereket a főváros Vegyészeti és Élelmiszer­vizsgáló Intézete. A tapasz­talatok szerint azonban nem segít a bírság, nem fo­gadják meg az ésszerű in­dítványokat, marad minden a régiben: még mindig előfordul, hogy a kannatejet to­vább vizezik, a kenyeret máig is egészségre veszé­lyes módon szállítják, s az üzletekben tovább árusítják a rég lejárt szavatosságú konzerve­­ket. Néha egészen meghök­kentő tapasztalatokra tesz­nek szert. A Szeszipari Or­szágos Vállalat „Alma­vodka" elnevezéssel mű­anyag palackban szeszes italt hozott forgalomba. Több mint másfél éve a Vegyészeti Intézet szóvá tette, hogy a palackokban vodka helyett víz volt. A vállalatnál ezt azzal ma­gyarázták, hogy kimosták az üvegeket, s véletlenül a vízzel teli palackokat küldtek az üzletekbe. Ilyesmi elő­fordulhat egyetlen egy alkalommal­­, de most megint vizet találtak vodka helyett az ellen­őrök ... Sok tsz borkimérés sem törődik azzal, hogy a bor­minták vizsgálata során megállapították, rosszul kezelt, silány minőségű borokat árusítanak indo­kolatlan magas árért. Nincs magyarázat arra sem, hogy a szövetkezetek által gyár­tott hurka legtöbbje miért silány minőségű, s gyakran fogyaszthatatlan. A gyulai kolbásszal is sok a problé­ma: gyakori az előírtnál nagyobb zsírtartalom és az utóbbi időben túlfűszere­­zik. A sört néha gondatla­nul lámpázzák, ezért parafadugót, sőt legyet is találtak már benne. A vállalatokat figyelmeztet­ték a késztermék gon­dosabb ellenőrzésére. De mit csináljanak a ven­déglátóiparral? Tovább­ra is javában folyik — sok „egységben” — a vendégek becsapása: az intézet által vett sör­­m­inták 25 százalékánál térfogatcsonkítást észlel­tek. A rossz, gyenge presz­­szókávé javítására az in­tézet javasolta a vendéglá­tóiparnak, hogy előre cso­magolt, adagolt, őrölt ká­vét használjanak a presz­­szók. A Belkereskedelmi Minisztérium közölte, ha megfelelő csomagolópapírt és gépet tudnak beszerez­ni, az újítás bevezethető. A válasz akkor lenne igazán megnyugtató, ha sejtetné, hogy mennyi ideig kell még erre vár­ni ... És jogos a kérdés: med­dig kell még várni arra, hogy a sok éves, ismert és minduntalan visszatérő hi­bákat, szabálytalanságokat végre felszámolják? Pakots György MARI KONTRA ANIKÓ Utónév-anyakönyv A Nyelvtudományi Intézet munkatársai rövidesen be­fejezik az utónév szótár anyagának gyűjtését. A mű szoros értelmében hézagpót­ló, mert máig sincs hivata­los utónévjegyzék, amely rögzítené, hogy melyik név anyakönyvezhető, s melyik nem, melyik számít idegen utónévnek és mi az idegen név magyar megfelelője. Je­lenleg az sem tisztázott, ho­gyan írjuk helyesen az egyes utóneveket. A Nyelvtudományi Inté­zet állásfoglalása szerint idegen hangzású név csak magyar kiejtés szerint ír­ható be az anyakönyvbe. Azok a személynevek, ame­lyeknek van magyar megfe­lelőjük — például Gene­vieve — Genovává, Brigitte — Brigitta — csak a magyar változatban használhatók. Adható idegen név, ha nincs magyar megfelelője, de csak magyaros helyesírással, így tehát Boleslaw — Bole­szláv, Sylvia — Szilvia. Nem adható önálló utó­névnek az egyes nevek be­cézett, kedveskedő, finom­kodó, vagy más módon meg­rövidült, megváltozott for­mái, így többek között Ma­ri, Mariska, Ria, Józsi. Jó néhány becenév becéző jel­lege viszont az idő folyamán elhomályosodott, ezért, mint hivatalos utónév is elfogad­ható, például Kató, Anikó, Zsuzsa, Benő. Ügetőverseny szombat­ou, fél 3 órakor A Dunára épült falu Kihasználatlan lehetőségek ♦ Özek tanyája Nincs személyhajó-forga­­lom, megszüntették. Az autók tovahuss­annak az úton Pécs, Komló felé, nem állnak meg itt. Nincs is hol, s miért megállniuk: se bisztró, se halászcsárda Komlódig; itt van az első, s Pakson a második. NEVESINC­S SZIGET A rácalmási bekötő út hirtelen felbukkanó, észre­vétlen, mi is elvétjük, to­vábbfutunk. A falu ráépült a Dunára, szőlősök, gyü­mölcsösök, valaha gondo­zott angolkertek ereszked­nek a vízre. Itt volt a Jan­­kovich-kúria — sárga, népi barokk épületcsoport —, ma a Baromfiipari Orszá­gos Vállalat keltetőtelepe. Szemben, a 400 holdas, ne­­vesincs szigeten 150 ezer kacsát nevelnek. A tsz GAZ-kocsija óvatosan rá­­ereszkedik a fahídra, bevág a sziget cserjések, nyár­fák, magasra nőtt füvek között bukdácsoló földútjá­­ra. — Szerettük volna át­venni a régi hajóállomás épületét — mondja Bölcs­kei Pál, az ötezer holdas szövetkezet elnöke, mialatt tenyerében rángatózik a kormánykerék —, de a MAHART csak a tanács­nak adhatta át. A dunaúj­városi járási tanács pedig a szakszervezetnek juttat­ta, üdülőház lesz. Mi tsz­­vendéglőt szerettük volna nyitni benne. Valaha üdü­lőközpont volt a környék, minden természeti adottsá­ga megvan hozzá, ma még­is alig tudnak róla. A BŰVÖS KÖR Ez az úgynevezett „fe­hér Duna". Őzek élnek a szigeten, háborítatlan nyu­galomban. A kajakkalskies boot­tal érkező sátorosok sem állnak meg itt. Né­hány kilométerrel feljebb, Kulcs községben, rossz kocsma van csak, öregkon­­zerveket kapni, babgu­lyást, szalontüdőt. A rác­almási italbolt nagyobb,de nem sokkal különb.­­ Az Egészségügyi Mi­nisztérium csak akkor mondja ki az „üdülőjelle­­get”, ha van jó vendéglő, út, ellátás. De körbe megy a dolog, mert amíg nem mondja ki, addig nem ka­punk rá fedezetet — ma­gyarázza az el­söik. Kiterítjük az asztalra a húszéves regionális terv fénymásolatát. Adonytól Kisapostagig karikák sűrű egymásutánja jelöli a le­endő éttermek, bisztrók, borozók, benzinkutak, lo­vasiskolák, szanatóriu­mok, horgásztanyák, új utak helyét. ELKEZDŐDÖTT ? De hát addig még ... Egyelőre földművesszö­vetkezeti bolt sincs. Rácal­máson nincs építésügyi előadó, a rendezési terv sincs kooperálva. De vala­mi már elkezdődött ezen a sajátságos vidéken. A régi üdülőtelep környékén négyszáz hét végi házban laknak már. Dunaújváros­ból kezdenek felszivárogni a nyugalomra vágyók, az élelmesebbek. C-rendszá­­mú kocsik hűsölnek az ár­nyékban, míg a család fa­lat húz, vakol vagy éppen a szőlőlugast permetezi re­ménykedve. Lent, a kőgá­ton türelmes pecázók. Par­celláz a tsz, parcelláz a járási tanács. Ma még har­minc forint egy négyszög­öl ára ... (simonffy) Pecázók a kőgáton (Farkas Tamás felv.) Megjárta a poklot Nguyen Thy Nhan és Huynh Thy Kien viet­nami partizánnők há­rom hónapja hazánk­ban tartózkodnak, az V. kerületi társadalmi szervezetek és vállala­tok vendégeként. A szobába besüt a délutá­ni napfény és megvilágít­ja a hatalmas csokor égő­vörös kardvirágot. A lány hellyel kínál és gyümölcsöt tesz az asztalra. Megigazít­ja fekete hajfonatát. Hal­kan, dallamosan mondja: tessék! Kiveszek egy barackot, lassan hámozom, mosolyog­va követi minden mozdula­tomat. Az első percekben nem is hinném, hogy ő, aki ilyen kedvesen, ilyen mele­gen tud mosolyogni, annyit szenvedett. De elég egyet­len pillantást vetni a lábá­ra, hogy a béke, a nyuga­lom, a derű mögött felraj­zolódjék a háború, a kér­lelhetetlen harc sötét kon­túrja. Huynh Thi Kien onnan jött, ahol az emberségért és az emberiségért vívja har­cát egy hős nép. — Harcoltam és megse­besültem — mondja. — Nem vittem véghez hőstet­teket. Huszonegy éves. Tizen­három éves kora óta harcol. Amikor fegyvert kért, azt mondták neki: a forrada­lom, a szabadságharc útja nehéz, ahhoz felnőttnek kell lenni. — Én azt válaszoltam: igaz, hogy kicsi vagyok, de gyereket is megbízhatnak könnyebb feladatokkal. Hírvivőt tett, röplapokat szállított egyik partizán­­csoporttól a másiknak. Egy alkalommal néhány fiatal társával együtt elfogták. A teremben, ahol kihallgat­ták, vallatói az asztal egyik oldalára cukrot és pénzt tettek, a másik oldalára pedig botot. Megkérdezték, melyiket választja. Ami­kor azt mondta, semmiről sem tud­v­a bothoz nyúl­tak ... Ez volt élete első nagy megpróbáltatása. Azután megjárta a poklot. Tizenhét évesen látta százötven sza­badságharcos­­ e m­észá­rlá­sát. — Ekkor éreztem igazán, hogy bosszút kell éllnem, ekkor fogtam fegyvert. Először a kezén sérült meg, majd egy heves csa­tában a bokáján. Társai mentették, de az ameri­kaiak bekerítették őket. Fogságba esett. Vallatták, kegyetlenül kínozták. Az amerikaiak szolgálatába szegődött tolmácsok késsel döfték a lábát, majd bárk­it­al — combközéptől le­vágták. Életét annak kö­szönhette csupán, hogy a haldoklókkal teli kórte­remben is segítettek a sza­badságharcosok : ápolták, kiszabadították. — Én kétszer születtem. Először édesanyám hozott a világra, másodszor a DNFF. Most már nem elkesere­dett. Érzi, hogy jó itt neki, barátok között van, de még mindig gyakran jár otthon a gondolata. Azokat idézi, ak­­i­ket Vietnamban hagyott. Szüleit, testvé­reit, vőlegényét. Nyolcan voltak testvérek, egyik húga éhenhalt, két bátyja elesett az amerikaiak elle­ni háborúban; egy 16 éves öccse ma is harcol és itt van ő, aki nem szenvedett és nem szenvedhet veresé­get. — Dolgozni, tanulni sze­retnék. Két elemit végez­hettem csak el, de talán érek azért majd még vala­mit. A hősiesség emberien szép hangját érzem sza­vaiból. Amikor elbúcsú­zom, kikísér a lépcsőházba. Már szépen, egyenletesen jár. Búcsúzásként kemé­nyen kezet fog és megcsó­kolja az arcomat, mintha nagyon régi barátnők len­nénk ... Harangozó Márta JON A TORNADO GÉPESÍTETT TAKARÍTÓNŐ EGYÉVES GARANCIA , SZERVIZ ÉS ALKATRÉSZ Mind nagyobb gondot okoz az üzemekben, a vál­lalatoknál és az egészség­­ügyi intézményekben, hogy kevés a takarítónő. Egyetlen lehetséges meg­oldásnak a nagyüzemi takarítás gépesítése lát­szik. Ezt elősegítendő érdekes, állandó bemutató nyílt ma meg a MEKOFÉM-MŰ­­ÁRT Bajcsy-Zsilinszky úti minta­termében. Bemutatták a nagyüzemi takarításhoz kiválóan al­kalmas legújabb típusú padlósúroló, kefélő- és szennyvízfelszedő gépe­ket. A MEKOFÉM Kisz új termékei közé tartozik a „Tornádó” család, a kü­lönböző nagy teljesítmé­nyű porszívók. A Tornádó III. a porelszíváson kívül az üzemekben keletkező apróbb hulladékok eltaka­rítására is alkalmas. Kü­lönösen a textilgyárakban és faipari üzemekben ve­hetik jó hasznát. A bemutató után megvá­sárolhatók a mindentu­dó gépek. A gyártó szövetkezet az egyéves garancia mellett gondoskodik a szervizről és az al­ka­trés­zu­tá­npó­tlásról is. Felfújható raktár Felfújható műanyagból készült raktárt állítottak fel Algyőn. Az óriási, léghajó­ra emlékeztető hófehér szí­nű, betonalapú raktár a Győri Vagon- és Gépgyár készítménye. 700 négyzet­méteres területen helyezik el ideiglenesen a mintegy 200 millió forintos beruhá­zással épülő algyői gáz­üzem berendezéseinek el­ső szállítmányát, amely rö­videsen megérkezik Fran­ciaországból. Importgáz Az ország néhány vidé­kén kisebb zavar keletke­zett a propán-bután gázel­látásban, mivel Százha­lombatta a szükséges mennyiségnél valamivel kevesebbet termelt. Az Or­szágos Kőolaj- és Gázipari Trösztnél arról tájékoztat­tak, hogy szovjet import­tal enyhítik az időleges el­látási zavarokat. Félkész disznótoros Félkész ételek gyártását tervezi a Budapesti Hús­ipari Vállalat. A minták már készülnek: disznóto­­rostál hurkából és­ ízes kol­bászból, sertésfej saláta és sertéskocsonya. Alufólia és műanyag tálkákba, poli­­sztirol poharakba csoma­golják majd az árukat. Az újfajta termékek gyártása egyelőre még csak idény jellegű lehet, mert a hőke­zelés után fagyasztott ter­mékek szállításához kevés hűtőkocsi áll, az üzletek­ben pedig kevés hűtőszek­rény áll rendelkezésre. S­ör 9 majd! A növekvő sörfogyasztást a söripar nem tudja ki­elégíteni, ezért az idén is import sörről kellett gon­doskodni. Hernádnémeti mellett, Bocs községben jó ütemben épül az ország egyik legnagyobb és leg­modernebb sörgyára. Jö­vőre még csak félmillió hektoliter sört készítenek, de egy-két év múlva már egymillióra emelik a gyár kapacitását.

Next