Esti Hírlap, 1969. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1969-10-09 / 236. szám

• Furcsa dolog az idő. Különösen, ha műsorokról van szó. "Gyakran véget nem érőnek érzünk egy­­egy adást, máskor meg saj­náljuk, miért vet véget az idő az érdekes műsornak. Ez volt az érzésünk tegnap is, amikor Faragó­­ Vilmos az írók, könyvek, kritiku­sok sorozatban Somogyi Tóth Sándorral beszélge­tett. Érdekes volt, amit ál­talában a fiatalokról, a gye­rekekről mondtak, s tulaj­donképpen a lényegnél tar­tottunk: Somogyi Tóth Sán­dor írói-alkotói módszerei­nél, a mai generáció pesz­­szimizmusánál, illetve en­nek indokolt­ vagy indoko­latlanságánál, amikor köz­beszólt az idő Reméljük, még lesz alkalom, amikor a beszélgetőpartnerekbe „fojtott” szavak elhangoz­hatnak a nyilvánosság előtt.­­ Félix László nagy fába vágta a fejszét. Krúdyt filmre vinni olyan kísérlet, amivel a magyar filmgyártás évtizedek óta csak gondolatban próbál­kozik, s az első, realizálásra szánt mű, a Szindbád is évek óta várja, hogy elkezdjék for­gatását. Bravúr is kell ahhoz, hogy ezek a költőien gazdag, mégis prózai mondatok oly minimális cselekmény vázra ra­kodva, éljenek és hassanak. A bravúr majdnem megtörtént. Koncz Gábor mintha valame­lyik mai lengyel történelmi film vásznáról sétált volna át. (Kitűnő volt Bata Ibolya jel­meze.) a felhevült szerelmes csipkés-harangvirágos-holdfé­­nyes mondatai behízelgően iga­zak és meggyőzőek voltak. Pap Éva is igazolta mindazt a bá­jos üdeséget, amit a szerel­mes lovag mondott róla, de azt a fajta fejlődést, amit ez az asszony megtesz, talán a dramatizálás következtében is, kevéssé érezzük hitelesnek. Szilágyi Virgil operatőr a szűk tér adta lehetőségekben itten jól moz­gott a kamerával, bár egy csipetnyivel több költé­szet a fotografálásban ez al­kalommal talán nem ártott volna. (Az pedig nem először bosszanthatja a nézőket, hogy tv-játékaink díszletei zörög­­­nek, nyikorognak.) —bel— RITKA LÁTNIVALÓ Európai kerámiaművészet A múlt negyedszázadban nemigen rendeztek ha­sonlóan nagyszabású be­mutatót, mint amilyen Eu­rópai kerámiaművészet címmel október 18-án nyílik az Iparművészeti Múzeumban. Mintegy 24­0 ezer darabot számlál a múzeum kerámia- és üveg­tára; ebből válogatták ki azt a kétezer darabot, amelyet 53 vitrinben tár­nak a közönség elé. A magyar anyagon kívül a XIV. századtól a XX. szá­zadig szemléltetik az olasz kerámia történetét, be­mutatják a francia kerá­mia legjobb termékeit ihlető nagy korszakának anyagát, bécsieket, a híres orosz műhelyek munkáit. A kiállítás három magyar keramikusművész: Kovács Margit, Gorka Géza és Gádor István munkáival zárul. □ HUNYADI JÓZSEF Hét tenger vándora című regénye lengyel fordítás­ban is megjelent. ÍRÓNŐ A NEGYVENNYOLC HÁZBÓL Cifra leplek és kötények Kalocsai interjú Raffai Saroltával „Jó, kisváros. Jó, falu. jó Jó!? Ezerkilencszázhatvan­­ötben?”. •­ Ez a kisváros — bárhogy nincs neve város ez, s az idézett Raffai Sarolta-vers címe is csak: Ezerkilenc­­százhatvanöt —: Kalocsa. A szülőhely. Verseiből, no­velláiból, darabjaiból is csak * Kalocsa tűnik fel, a verssorokban, a dialógok­ban, a tettekben. Kalocsa a Duna menti nyugodt diákváros, a szorgalmas pa­rasztok városa, a megszelí­dített paprika városa, a hímzett, pingált rózsák, vi­rágok városa, de minden­képp az érsekség hajdan zárt, kiszínezett jámbor paraszti élet rezervátuma. Neméti előadásán volt elő­ször életében színházban. „Megírtam a darabot, de színházban még nem vol­tam.’ Mikor a miniszté­rium osztályvezetője ezt megtudta, tíz napra, Pest­re, színházat nézni, meg­hívtak. „Akkor minden es­te színházban voltam, nem győztem vele betelni. Ez két éve volt.” A Új darab a legutóbbi mikor járt Pesten? — Egy éve, de csak gyors úton. Alkalmi kocsi fel­vitt, a Nemzetibe hívattak, az új darabomat beszéltük meg, kötöttünk szerződést. De színházba nem mehet­tem, estig haza kellett jön­nöm. Két gyereket, férjet ellát, mind ez ideig kis falvak­ban tanítóskodott, most já­rási könyvtárat vezet, já­rási tanácstagként a járás­ban utazgat. „Prepakorom­ban nem jártam színházba, azóta meg hogyan, mikor?” De nem „vadon termő falusi virág”, őstehetség, éjjel kedvenceit, az új amerikai drámaírókat ol­vassa, nappal a könyvtár ügyeit intézi, s a Nyugat, a Válasz, a Kelet Népe évfo­lyamait bújja. — Az új darab? — Négy személyes kama­radarab. Egy család utolsó közös estéje. Ezekkel a szülőkkel együtt élni nem lehet, menekülni kell... A hímzett, cifra kendő­ket fel kell lebbenteni. (Kőbányai) Cselédsorról Csak egy esztendeje jött haza. A véletlen egybeesé­se: midőn Uszodon (ahol legutoljára tanítóskodott) eladták raktárnak a hajó­állomást — végleg meg­szűnt a régi kor lassú köz­lekedése, a személyhajó­zás —, ekkor hívták be a város íróját, könyvtári ál­lást adva a megye egyik legszebb könyvtárában. A tsz elnöke, Ramsics Sándor vezetett hozzá: gyerekkori pajtása, tanulótársa, mind­­­­ketten a Negyvennyolc­házból valók; ez volt a ne­ve az egyforma 48 érsek­­uradalmi cselédháznak. Raffai apja bognár, nagy­apja is az érsek cselédje, facsősz. — Kalocsai nyelven írok, mindig rajtakapom ma­gam, így csak nálunk mondják, gondolják. — Hogyan? — Például az Egyszál magamban az anyós így szól: széles a kötényem, sok mindent eltakar. Sok mindent, ezeket a takargató lelkeleket akarja fellebbenteni. Van munka bőven, csak az idő! — Tegnap is éjfél felé jöttem haza a könyvtárból, a Katona István Társaság évadnyitó előadása volt. Életében először A könyvtár itt nem egy­szerűen kölcsönző; 15 köz­ségi és­ több városi fiók irányítása tartozik hozzá. És a könyvtár Kalocsán kultúrközpont, rendezvé­nyek otthona, értelmiségi klub. S a könyvtár vezető­je hónapok óta beteg, őt helyettesíti, ez a könyvtá­rosi állás nem szinekúra. Fellebbenteni a kihím­zett, virágos kendőket, té­rítőket. Hallom, legutóbb Anouilh Euridyke kalocsai előadásán — a kecskemé­tiek jöttek — tizenhat fize­tő néző volt. De előfordul­nak kiugrások is. Igaz, in­kább csak­ a könyvtári ren­dezvényeken, felolvasó drámaesteken. A könyvhét megyei megnyitóját is itt tartották, még a lépcsőház­ban is álltak! De azt is megtudom, fel­­jegyeznivaló: az Egyszál magam József Attila-díjas szerzője darabjának kecs­ Bécsi­ magyar program A bécsi Collegium Hun­­garicum októberben és no­vemberben igen érdekes magyar vonatkozású műso­rokat ad az osztrák főváros érdeklődő közönségének. Ma este mutatkozik be a Néphadsereg Művészegyüt­tese Bécsben. Germanus Gyula professzor a moha­medán vallásjogról tart előadást október 15-én. Magyar játékfilmet vetíte­nek 23-án. Műszaki és tu­dományos napokat rendez­nek 27—31. között, amit dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter nyit meg. Novemberben Kosáry Domokos tart előadást Az osztrák—magyar monar­chia problémái a dualizmus korában címmel. Ugyan­csak novemberben a Liszt Ferenc Kamaraegyüttes ad koncertet, majd a KISZ Központi Művészegyüttese, a Rajkó-zenekar és a népi­­tánc-együttes lép fel. Végül a magyar Irodalomtörténeti sorozat negyedik előadásá­ra is novemberben kerül sor: Király István profesz­­szor a századfordulótól 1919-ig tartó időszakot mu­tatja be. D A TANÁCSKÖZTÁR­SASÁG építészete című ki­állítás nyílik a Kulturális Kapcsolatok Intézetének kiállítótermében szomba­ton délben. A kiállítást az­ Országos Műemléki Fel­ügyelőség és a Magyar Építészeti Múzeum rendezik. □ BÉKÉS ITALA estjét rendezik meg holnap a Fé­szek Klubban. Bevezetőt Devecseri Gábor mond. Az önálló est témája a nő. □ MONOSTORI-MOL­­LER PÁL festőművész ki­állítása nyílik holnap dél­után a Hazafias Népfront VI. kerületi bizottsága he­­­lyiségében. Kristó Nagy István mond bevezetőt. TV-ESEMÉNY Film „kérdezz—felelek“ - - Pécsett Hétfőn kezdődik Pécsett az V. magyar játékfilm­szemle, amelynek program­ját érdekes újdonsággal gazdagítja a televízió. Ok­tóber 14-én, kedden dél­előtt kérdezz—felelek-mű­sorra kerül sor Pécsett. Állami vezetők, film- és gazdasági szakemberek válaszolnak a megjelent nézők helyszínen feltett vagy előzőleg beküldött kérdéseire. Mindent lehet kérdezni, ami a filmmel kapcsolatos. A Dunántúli Naplóban közzétették a felhívást, s az első írásos kérdések már meg is érkeztek. A fesztivál szervezői azonban szívesen veszik, ha az or­szág minden részéből je­lentkeznek kíváncsi kérde­zők: 14-én reggel 9 órától telefonon hívni lehet az 55—63-as számot, Szepesi György, a műsor vezetője, a telefonon érkezett kér­dések egy részét is felteszi majd. A műsort a tv rög­zíti és október 29-én sugá­rozza. KORTÜNETEK A VÁSZNON programjáról­­ beszélget­tünk Bálint Lehel igazga­tóval. — A gondot valameny­­nyien ismerjük: a magyar rövidfilmek a nemzetkö­zi fesztiválokon magas művészi rangot vívtak ki, itthon méltánytalanul hát­térbe szorulnak. A­ fővá­rosnak nincs olyan mozi­ja, amely a legfrissebb al­kotásokat bemutatná. Ezért határoztunk úgy, hogy az őszi népművelési évad slágereként a fesztiválo­kon díjat nyert rövidfil­­meket, a legjobb és leg­érdekesebb animációs mon­tázs- és trükkfilmeket rendszeresen bemutatjuk. A filmvetítéseket vita kö­veti a klubban, ezen részt vesznek az alkotók is. — Mik­or kerül sor az első fórumra ? — Október 12-én dél­előtt 11 órakor, ezt köve­tően minden hónapban je­lentkezünk. A filmeket egy-egy központi téma köré csoportosítjuk. Így első alkalommal napjaink problémái, kortünetei fog­lalják tartalmi egységbe a bemutatott kisfilmeket. Ezt a gondolatot jelzi Vadász János Nyitány, Schiffer Pál Tiszazug, Gémes Jó­zsef Concertissimo, Kár­páti György Kortünet és Nepp József Öt perc gyil­kosság című kisfilmje. ■— További program? — November 16-án az emberi felelősséget, a kö­zösség erejét dokumen­tálják többek között Sára Sándor Cigányok, Fehéri Tamás Valamit tenni kell, Zolnay Pál Kelj fel és járj és Huszarik Zoltán Elégia című kisf­imijeivel. De­cemberben a magyar falu, a puszta élete elevenedik meg a vásznon, Basilides Ábris Ének a pusztán, Moldován Domokos Valkó­­né, Dudás Júlia, Imre Ist­ván Somogyi lakodalmas című filmjeiben. . Bízunk abban, hogy ezt a kezde­ményezést azok a kultúr­­házak is átveszik — s nem­csak a fővárosban —, ame­lyek­ jobb lehetőségekkel rendelkeznek, mint mi, Csepelen. (völgyi) A csepeli Radnóti Mik­lós Művelődési Ház lét­rehozta a Rövidfilmek Bu­dapesti Fórumát. Céljáról. A Nemzeti Színház holnap este mutatja be Shakespeare Athéni Timon című drámáját, Majos­ Tamás rendezésé­ben. Képünkön: a címszereplő Iglódy István. (MTI fotó : Keleti Éva felv.) Nem nézünk meg mindent STATISZTIKA A TV-NÉZŐKRŐL A televízió műsorai iránt érdeklődnek a statisztiku­sok is. Kiderült például, hogy ma már nálunk is a televíziótulajdonosoknak csak kis hányada — mind­össze 4,3 százaléka — néz meg minden műsort. Érde­kes, hogy ez az arány Bu­dapesten és a városokban nagyobb, mintegy 9 száza­lék és a tévével rendelkező, kevéssé iskolázottak köré­ben még 20—22 százalékot is eléri. KEDVELTSÉGI AN­ÁNY A népszerűségi arány te­kintetében változatlanul elől állnak a színházi köz­vetítések; kedveltségi ará­nyuk 39 százalék, s meg­előzi a sportközvetítéseket, amelyeket a készüléktulaj­donosok 30 százaléka néz csak meg rendszeresen. Az ifjúsági témákat a nézőknek alig 10 százaléka jelöli meg kedvelt műsoraként. ISKOLA SZERINT A budapestiek játékfil­mek vetítését igénylik leg­inkább, utána színház- és sportközvetítések, valamint tévéhíradók állnak. A vidé­ki városok lakossága az el­ső helyre a színházi közve­títéseket teszi, s csak utá­nuk következnek a játékfil­mek. Az iskolázottság sze­rinti megoszlásnál az a jel­lemző, hogy az egyetemi végzettségűeknél kiemelke­dik a tájékoztatás, az isme­retterjesztés műsorai iránti érdeklődés. WEST SIDE STOIW - A FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZBAN Műsoron van még: PÉNTEK RÉZI - MY FAIR LADY - HELLO DOLLY! - KNOCK OUT! - CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ A jegypénztár nyitva: naponta, de: 10 órától - Telefon: 120—535

Next