Esti Hírlap, 1969. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1969-10-09 / 236. szám
• Furcsa dolog az idő. Különösen, ha műsorokról van szó. "Gyakran véget nem érőnek érzünk egyegy adást, máskor meg sajnáljuk, miért vet véget az idő az érdekes műsornak. Ez volt az érzésünk tegnap is, amikor Faragó Vilmos az írók, könyvek, kritikusok sorozatban Somogyi Tóth Sándorral beszélgetett. Érdekes volt, amit általában a fiatalokról, a gyerekekről mondtak, s tulajdonképpen a lényegnél tartottunk: Somogyi Tóth Sándor írói-alkotói módszereinél, a mai generáció peszszimizmusánál, illetve ennek indokolt vagy indokolatlanságánál, amikor közbeszólt az idő Reméljük, még lesz alkalom, amikor a beszélgetőpartnerekbe „fojtott” szavak elhangozhatnak a nyilvánosság előtt. Félix László nagy fába vágta a fejszét. Krúdyt filmre vinni olyan kísérlet, amivel a magyar filmgyártás évtizedek óta csak gondolatban próbálkozik, s az első, realizálásra szánt mű, a Szindbád is évek óta várja, hogy elkezdjék forgatását. Bravúr is kell ahhoz, hogy ezek a költőien gazdag, mégis prózai mondatok oly minimális cselekmény vázra rakodva, éljenek és hassanak. A bravúr majdnem megtörtént. Koncz Gábor mintha valamelyik mai lengyel történelmi film vásznáról sétált volna át. (Kitűnő volt Bata Ibolya jelmeze.) a felhevült szerelmes csipkés-harangvirágos-holdfényes mondatai behízelgően igazak és meggyőzőek voltak. Pap Éva is igazolta mindazt a bájos üdeséget, amit a szerelmes lovag mondott róla, de azt a fajta fejlődést, amit ez az asszony megtesz, talán a dramatizálás következtében is, kevéssé érezzük hitelesnek. Szilágyi Virgil operatőr a szűk tér adta lehetőségekben itten jól mozgott a kamerával, bár egy csipetnyivel több költészet a fotografálásban ez alkalommal talán nem ártott volna. (Az pedig nem először bosszanthatja a nézőket, hogy tv-játékaink díszletei zörögnek, nyikorognak.) —bel— RITKA LÁTNIVALÓ Európai kerámiaművészet A múlt negyedszázadban nemigen rendeztek hasonlóan nagyszabású bemutatót, mint amilyen Európai kerámiaművészet címmel október 18-án nyílik az Iparművészeti Múzeumban. Mintegy 240 ezer darabot számlál a múzeum kerámia- és üvegtára; ebből válogatták ki azt a kétezer darabot, amelyet 53 vitrinben tárnak a közönség elé. A magyar anyagon kívül a XIV. századtól a XX. századig szemléltetik az olasz kerámia történetét, bemutatják a francia kerámia legjobb termékeit ihlető nagy korszakának anyagát, bécsieket, a híres orosz műhelyek munkáit. A kiállítás három magyar keramikusművész: Kovács Margit, Gorka Géza és Gádor István munkáival zárul. □ HUNYADI JÓZSEF Hét tenger vándora című regénye lengyel fordításban is megjelent. ÍRÓNŐ A NEGYVENNYOLC HÁZBÓL Cifra leplek és kötények Kalocsai interjú Raffai Saroltával „Jó, kisváros. Jó, falu. jó Jó!? Ezerkilencszázhatvanötben?”. • Ez a kisváros — bárhogy nincs neve város ez, s az idézett Raffai Sarolta-vers címe is csak: Ezerkilencszázhatvanöt —: Kalocsa. A szülőhely. Verseiből, novelláiból, darabjaiból is csak * Kalocsa tűnik fel, a verssorokban, a dialógokban, a tettekben. Kalocsa a Duna menti nyugodt diákváros, a szorgalmas parasztok városa, a megszelídített paprika városa, a hímzett, pingált rózsák, virágok városa, de mindenképp az érsekség hajdan zárt, kiszínezett jámbor paraszti élet rezervátuma. Neméti előadásán volt először életében színházban. „Megírtam a darabot, de színházban még nem voltam.’ Mikor a minisztérium osztályvezetője ezt megtudta, tíz napra, Pestre, színházat nézni, meghívtak. „Akkor minden este színházban voltam, nem győztem vele betelni. Ez két éve volt.” A Új darab a legutóbbi mikor járt Pesten? — Egy éve, de csak gyors úton. Alkalmi kocsi felvitt, a Nemzetibe hívattak, az új darabomat beszéltük meg, kötöttünk szerződést. De színházba nem mehettem, estig haza kellett jönnöm. Két gyereket, férjet ellát, mind ez ideig kis falvakban tanítóskodott, most járási könyvtárat vezet, járási tanácstagként a járásban utazgat. „Prepakoromban nem jártam színházba, azóta meg hogyan, mikor?” De nem „vadon termő falusi virág”, őstehetség, éjjel kedvenceit, az új amerikai drámaírókat olvassa, nappal a könyvtár ügyeit intézi, s a Nyugat, a Válasz, a Kelet Népe évfolyamait bújja. — Az új darab? — Négy személyes kamaradarab. Egy család utolsó közös estéje. Ezekkel a szülőkkel együtt élni nem lehet, menekülni kell... A hímzett, cifra kendőket fel kell lebbenteni. (Kőbányai) Cselédsorról Csak egy esztendeje jött haza. A véletlen egybeesése: midőn Uszodon (ahol legutoljára tanítóskodott) eladták raktárnak a hajóállomást — végleg megszűnt a régi kor lassú közlekedése, a személyhajózás —, ekkor hívták be a város íróját, könyvtári állást adva a megye egyik legszebb könyvtárában. A tsz elnöke, Ramsics Sándor vezetett hozzá: gyerekkori pajtása, tanulótársa, mindketten a Negyvennyolcházból valók; ez volt a neve az egyforma 48 érsekuradalmi cselédháznak. Raffai apja bognár, nagyapja is az érsek cselédje, facsősz. — Kalocsai nyelven írok, mindig rajtakapom magam, így csak nálunk mondják, gondolják. — Hogyan? — Például az Egyszál magamban az anyós így szól: széles a kötényem, sok mindent eltakar. Sok mindent, ezeket a takargató lelkeleket akarja fellebbenteni. Van munka bőven, csak az idő! — Tegnap is éjfél felé jöttem haza a könyvtárból, a Katona István Társaság évadnyitó előadása volt. Életében először A könyvtár itt nem egyszerűen kölcsönző; 15 községi és több városi fiók irányítása tartozik hozzá. És a könyvtár Kalocsán kultúrközpont, rendezvények otthona, értelmiségi klub. S a könyvtár vezetője hónapok óta beteg, őt helyettesíti, ez a könyvtárosi állás nem szinekúra. Fellebbenteni a kihímzett, virágos kendőket, térítőket. Hallom, legutóbb Anouilh Euridyke kalocsai előadásán — a kecskemétiek jöttek — tizenhat fizető néző volt. De előfordulnak kiugrások is. Igaz, inkább csak a könyvtári rendezvényeken, felolvasó drámaesteken. A könyvhét megyei megnyitóját is itt tartották, még a lépcsőházban is álltak! De azt is megtudom, feljegyeznivaló: az Egyszál magam József Attila-díjas szerzője darabjának kecs Bécsi magyar program A bécsi Collegium Hungaricum októberben és novemberben igen érdekes magyar vonatkozású műsorokat ad az osztrák főváros érdeklődő közönségének. Ma este mutatkozik be a Néphadsereg Művészegyüttese Bécsben. Germanus Gyula professzor a mohamedán vallásjogról tart előadást október 15-én. Magyar játékfilmet vetítenek 23-án. Műszaki és tudományos napokat rendeznek 27—31. között, amit dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter nyit meg. Novemberben Kosáry Domokos tart előadást Az osztrák—magyar monarchia problémái a dualizmus korában címmel. Ugyancsak novemberben a Liszt Ferenc Kamaraegyüttes ad koncertet, majd a KISZ Központi Művészegyüttese, a Rajkó-zenekar és a népitánc-együttes lép fel. Végül a magyar Irodalomtörténeti sorozat negyedik előadására is novemberben kerül sor: Király István profeszszor a századfordulótól 1919-ig tartó időszakot mutatja be. D A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG építészete című kiállítás nyílik a Kulturális Kapcsolatok Intézetének kiállítótermében szombaton délben. A kiállítást az Országos Műemléki Felügyelőség és a Magyar Építészeti Múzeum rendezik. □ BÉKÉS ITALA estjét rendezik meg holnap a Fészek Klubban. Bevezetőt Devecseri Gábor mond. Az önálló est témája a nő. □ MONOSTORI-MOLLER PÁL festőművész kiállítása nyílik holnap délután a Hazafias Népfront VI. kerületi bizottsága helyiségében. Kristó Nagy István mond bevezetőt. TV-ESEMÉNY Film „kérdezz—felelek“ - - Pécsett Hétfőn kezdődik Pécsett az V. magyar játékfilmszemle, amelynek programját érdekes újdonsággal gazdagítja a televízió. Október 14-én, kedden délelőtt kérdezz—felelek-műsorra kerül sor Pécsett. Állami vezetők, film- és gazdasági szakemberek válaszolnak a megjelent nézők helyszínen feltett vagy előzőleg beküldött kérdéseire. Mindent lehet kérdezni, ami a filmmel kapcsolatos. A Dunántúli Naplóban közzétették a felhívást, s az első írásos kérdések már meg is érkeztek. A fesztivál szervezői azonban szívesen veszik, ha az ország minden részéből jelentkeznek kíváncsi kérdezők: 14-én reggel 9 órától telefonon hívni lehet az 55—63-as számot, Szepesi György, a műsor vezetője, a telefonon érkezett kérdések egy részét is felteszi majd. A műsort a tv rögzíti és október 29-én sugározza. KORTÜNETEK A VÁSZNON programjáról beszélgettünk Bálint Lehel igazgatóval. — A gondot valamenynyien ismerjük: a magyar rövidfilmek a nemzetközi fesztiválokon magas művészi rangot vívtak ki, itthon méltánytalanul háttérbe szorulnak. A fővárosnak nincs olyan mozija, amely a legfrissebb alkotásokat bemutatná. Ezért határoztunk úgy, hogy az őszi népművelési évad slágereként a fesztiválokon díjat nyert rövidfilmeket, a legjobb és legérdekesebb animációs montázs- és trükkfilmeket rendszeresen bemutatjuk. A filmvetítéseket vita követi a klubban, ezen részt vesznek az alkotók is. — Mikor kerül sor az első fórumra ? — Október 12-én délelőtt 11 órakor, ezt követően minden hónapban jelentkezünk. A filmeket egy-egy központi téma köré csoportosítjuk. Így első alkalommal napjaink problémái, kortünetei foglalják tartalmi egységbe a bemutatott kisfilmeket. Ezt a gondolatot jelzi Vadász János Nyitány, Schiffer Pál Tiszazug, Gémes József Concertissimo, Kárpáti György Kortünet és Nepp József Öt perc gyilkosság című kisfilmje. ■— További program? — November 16-án az emberi felelősséget, a közösség erejét dokumentálják többek között Sára Sándor Cigányok, Fehéri Tamás Valamit tenni kell, Zolnay Pál Kelj fel és járj és Huszarik Zoltán Elégia című kisfimijeivel. Decemberben a magyar falu, a puszta élete elevenedik meg a vásznon, Basilides Ábris Ének a pusztán, Moldován Domokos Valkóné, Dudás Júlia, Imre István Somogyi lakodalmas című filmjeiben. . Bízunk abban, hogy ezt a kezdeményezést azok a kultúrházak is átveszik — s nemcsak a fővárosban —, amelyek jobb lehetőségekkel rendelkeznek, mint mi, Csepelen. (völgyi) A csepeli Radnóti Miklós Művelődési Ház létrehozta a Rövidfilmek Budapesti Fórumát. Céljáról. A Nemzeti Színház holnap este mutatja be Shakespeare Athéni Timon című drámáját, Majos Tamás rendezésében. Képünkön: a címszereplő Iglódy István. (MTI fotó : Keleti Éva felv.) Nem nézünk meg mindent STATISZTIKA A TV-NÉZŐKRŐL A televízió műsorai iránt érdeklődnek a statisztikusok is. Kiderült például, hogy ma már nálunk is a televíziótulajdonosoknak csak kis hányada — mindössze 4,3 százaléka — néz meg minden műsort. Érdekes, hogy ez az arány Budapesten és a városokban nagyobb, mintegy 9 százalék és a tévével rendelkező, kevéssé iskolázottak körében még 20—22 százalékot is eléri. KEDVELTSÉGI ANÁNY A népszerűségi arány tekintetében változatlanul elől állnak a színházi közvetítések; kedveltségi arányuk 39 százalék, s megelőzi a sportközvetítéseket, amelyeket a készüléktulajdonosok 30 százaléka néz csak meg rendszeresen. Az ifjúsági témákat a nézőknek alig 10 százaléka jelöli meg kedvelt műsoraként. ISKOLA SZERINT A budapestiek játékfilmek vetítését igénylik leginkább, utána színház- és sportközvetítések, valamint tévéhíradók állnak. A vidéki városok lakossága az első helyre a színházi közvetítéseket teszi, s csak utánuk következnek a játékfilmek. Az iskolázottság szerinti megoszlásnál az a jellemző, hogy az egyetemi végzettségűeknél kiemelkedik a tájékoztatás, az ismeretterjesztés műsorai iránti érdeklődés. WEST SIDE STOIW - A FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZBAN Műsoron van még: PÉNTEK RÉZI - MY FAIR LADY - HELLO DOLLY! - KNOCK OUT! - CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ A jegypénztár nyitva: naponta, de: 10 órától - Telefon: 120—535