Esti Hírlap, 1969. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1969-10-09 / 236. szám
FEJLESZTÉSI VITÁK Kié a hegyvidék Beépülnek a budai lejtők ♦ Erdő fák nélkül Városházi állásfoglalás készül a budai hegyvidék átfogó fejlesztési terve. A Hazafias Népfront budai várospolitikai tanácskozása óta folyik a vita: kié legyenek a hegyek? Megőrizzék-e a budai lejtők mai arculatát, vagy építsenek itt több lakást ? Sokan kérték, hogy a tanács óvja meg a hegyvidék hagyományos jellegét, védje meg az erdőket, s ne engedélyezzen nagyobb építkezést. Hiszen több helyen máris szinte jóvátehetetlen sebeket ütöttek a hegyvidéki városképben. Természetes folyamat A városrendezési, építési főosztály úgy foglalt állást: a lejtők beépülése történeti-természetes folyamat, nem lehet megállítani. Az egyetlen lehetőség az építkezés szabályozása. Megállapítják, hol tervezhetnek lakóházat, hol nyaralókat, s hol marad érintetlen az erdő. Az építészek most dolgozzák ki a hegyvidék déli részére, a Tündér utca, a Fodor utca és a Költő utca környékére javasolt, mintegy ötezer lakásos új negyed tervét. A dél és kelet felé néző lakóházak lazán helyezkednek el, körülöttük nemcsak megvédik a növényzetet, hanem fásítanak is. De ez lesz az egyetlen nagyobb lakónegyed, másutt csak társasházat vagy családi házakat engedélyeznek. S olyan zsúfolt, erdőirtó lakótelep sem épülhet többé, mint a városkúti vagy az Eötvös úti. A hegyvidék nemcsak az ittlakóké, hanem az egész fővárosé. A hét minden napján, az év minden szakában sok pesti pihen a hegyek között, s valószínű, hogy a jövőben még többen keresnek itt felüdülést — autón negyedóra az út a Belvárosból. Ezért a tervben nagy helyet kap a turizmus. Olcsóbb vendéglátást javasolják az Üttörővasút környékének rendezését, erdőparkok tervezését; a fák között játszóterek várják majd a gyerekeket. Fontos a sí terület fejlesztése is, hiszen a kötélvasút átadása, s általában a közlekedés fejlődése a téli sportok sok , hírét vonza majd a János-hegyre és a Normafához. Sok vidéki is megfordul a hegyvidéken, s a legtöbb külföldi, aki Pestre látogat, a hegyi kilátókból ismeri meg a fővárosi panorámát. Ezért most elkészítik a vendéglátás fejlesztési tervét is. Az egyik legjelentősebb változás: az eddiginél jóval olcsóbb szállók és egyszerű vendéglők építését ajánlja a tanács. Több Laci-konyha is nyílik az erdőben. Még a külföldiek közül sem mindenki csak luxushelyet keres ... azzal kezdik, hogy minden fát kivágnak, s hosszú évek múltán sem ültetik be a kertet. Veszélyben van a hegyvidéki erdő állatvilága, s pusztul többi ősi, műemlékértékű erdő is. Sőt, vannak erdők, ahol csak sziklát, füvet és bokrot lát az ember. Erdők, melyek csak a városházi térkép papírján vannak. Erdők — fák nélkül... Az GYÁRAVATAL Az aranyérmes Unix TŰZHELYEK, GÁZÉGŐK, KONVEKTOROK Üzemet avattak Ócsán, a Fővárosi Gázkészülékgyártó új telepét. Az angyalföldi vállalat itt is márklin-rendszerű alkatrészeket gyárt. Az üzem vezetői a Fővárosi Tanács iparigazgatási illetékeseivel már tárgyalnak a következő esztendők programjáról. Az alap a Budapesti Nemzetközi Vásáron, díjat nyert, a kiváló áruk fórumán is kitüntetett különleges Unix gázkonvektor. Már kilenc változatban készítik. Az üzemben a negyedik ötéves terv végén évente 80 ezer fűtőkészüléket gyártanak. Az idén 47 ezer tűzhelyet, 30 ezer konvektort adnak át a kereskedelemnek. Sokan kérik a fürdőszobákban, a konyhákban, a kis szobákban kitűnően használható infra fali fűtőkészülékeket is. Ebből 1975-ben húszezret vásárolhatnak a lakástulajdonosok. A Fővárosi Gázkészülékgyártó Vállalat a belvárosi gázprogram gyorsítását 13 ezer, cserépkályhába való Héra-égével segíti. Csak papíron Az új elgondolások alapvető fontosságú része a növényzet, az erdők megőrzése és felújítása. Az építkezés nem feltétlenül irtás is — hangoztatják a Városházán. A Rózsadombon az építők a múltbansok kopár telket fásítottak. Ma viszont az építkezést Megjósolták a kávét SOK A KALÓRIA ♦ TÚLTENG A ZSÍR Milyen lesz a lakosság élelmiszerfogyasztása Magyarországon 1985-ben? A Belkereskedelmi Kutató Intézet kidolgozta az élelmiszerfogyasztás prognózisát. A vitaanyagot ankéton tárgyalják meg. A feltételezések és számítások alapján a lakosság várható fogyasztása élelmiszerekből és élvezeti cikkekből 1985-ben a következő: az 1 főre jutó — változatlan, 1987 évi árakon számított — fogyasztás átlagban évi 4,3 százalékkal emelkedik és 1985-re 2,1-szerese lesz a tavalyelőttinek, eléri a személyenkénti 16— 17 ezer forintot. Ez idő alatt az 1 főre jutó összes fogyasztás 141 százalékkal, az élelmiszerek fogyasztása 80, az élvezeti cikkeké pedig 177 százalékkal emelkedik, így az összes fogyasztásból az élelmiszerekre eső rész 5,9 százalékkal csökken. A lakosság 1 főre jutó kalóriafogyasztása évek óta eléri a telítettséget, meghaladja a napi 3000-et. A távlati prognózis abban bízik, hogy a kulturáltabb étkezés nyomán, ha csak kevéssé is, de csökken a kalóriafogyasztás. Reméljük, a jelenlegi 91—96 grammos fehérjefogyasztás 15 év alatt 199—192 grammra emelkedik. A legértékesebb fehérjehordozók közül a húsok, a baromfi és a hal fogyasztása együttesen a mostani 54 kilogrammról 82—84 kilóra emelkedhet. Ezen belül a sertéshús 27 kilogrammról 40-re, a marhahús 8,7-ről 13,5-re, a baromfi 12,2-ről 18-ra, a hal fogyasztása pedig 2,3-ről 5 kilogrammra személyenként és évenként. A tej és tejtermékek fogyasztása ma még alacsony. Jelenleg 105 kiló az 1 főre jutó évi fogyasztás. A prognózis szerint 1985-ben legfeljebb 180—200 kilóra nőhet, de még ez is kevesebb az optimálisnál. Az egészséges táplálkozáshoz tartozik a cukor és a zsírfogyasztás csökkentése, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelése. Remélhetőleg a jelenlegi 20 kilós zsiradékfogyasztás 20—22 kilóra csökken és a mostani 153 kilogrammos zöldség-, gyümölcsfogyasztás 205—215 kilóra emelkedik. És 1985-ben minden magyar állampolgár 5800 forintot — a jelenleginek 2,8- szeresét — költi majd kávéra, teára, sörre és különféle italra. Megfontolásra késztet, hogy borból jelenleg 34 liter, sörből 50 liter, égetett szeszesitalokból 3,7 liter a „fejadag”. Másfél évtized múlva 55 liter bor, 13 liter sör és 6 liter egyéb szeszesital-fogyasztásra számíthatunk. 1 Felöltő, átmeneti és télikabát • az ERKEL FÉREIR UHAHÁZBAN Budapest, VIII., Rákóczi út 57/b különlegességek nagy választékban a Ősszel is ,télen is Egy grunddal kevesebb ... Nemrég ezen a helyen — a Váci út és a Bessenyei út által határolt területen — forgatták a Pál utcai fiúk grundjeleneteit. Akkor még itt találtak a regénybéli grundhoz illő helyszínt. A filmesek után építők jöttek a területre, lebontottak néhány házat és a téren felépítették Angyalföld legmagasabb lakóépületét. MEGJEGYEZZÜK NAGYON FÁJ... Tavaly három és fél millió fogkefét és 20 millió tubus fogkrémet vásároltak Magyarországon . 1961-ben 1 millió 200 ezer fogkefét adtak el a boltokban, fogkrémből pedig a tavalyi mennyiségnek alig a felét. Vitathatatlan tehát, hogy többet költenek, nagyobb gondot fordítanak a fogápolásra. Többet — de nem eleget. A kulturált ember életéhez hozzátartozik a fogápolás. De, sajnos — ez tény — sokkal többen helyeslik a fogápolást, mint amennyien meg is tartják a legelemibb higiéniai előírásokat. Ideális körülmények között — például — egy esztendőben 14 millió fogkefe találhatna gazdára, s ettől a tavalyi három és fél millió igen-igen meszsze van. A Belkereskedelmi Kutató Intézet szakemberei azt is kiszámították: a fogkrémfogyasztás egy főre jutó évi normája 8,6 tubus, országosan minden esztendőben 46 millió tubus ... Ide tartozik: Magyarországon napjaimkban a legelterjedtebb népbetegség a fogszuvasodás. A felnőttek 95, az iskolások 85, az óvodások 50 százalékának rossz a foga. Az ártalom világszerte „civilizációs betegség”. Ma már az emberek kevesebbet rágnak, a táplálkozásban mindenütt több a főtt, pépes, darált étel, az édesség Ugyanakkor gyengül a fogat védő zománcréteg, a romlás gyorsabb. Különösen, ha a zománcrétegre „támadó” anyagok rakódhatnak. S ha létezik megelőzhető népbetegség — a fogszuvasodás valóban az. S ha létezik kínzó gyötrelem — a fogfájás valóban az. Az okos, kulturált ember nemcsak akkor gondol a fogára, amikor már késő, amikor már fáj. (sárdi) Seregély a Rókarántón : K' it csősz is ügyködik a ^ A határban, egyik keletinek, a másik nyugatnak. Az egyik ott üldögél az erdős Antal-hegy alatt; öbölös flintát szorongat kezében s akkorákat durrant a párás balatoni őszbe, hogy áthallatszik a Buda- csonyra is. A madarakat ^ riasztaná vele — ha riadnának. ^ A másik csősz a Róka^ rántó körül tevékenyke- X dik, mondhatnák, a Ki- X rályné szoknyája körül X kujtorog. Nem érdekli őt X sem az öböl opálos vize, sem a hajladozó jegenye- i sor, sem a megannyi kó- i bor kutya most. Nagy gallérú esőköpenyében fázó- X san húzza össze magát, $ hol üldögél, hol mendegél. Kezében bojtos végű X ostor, flinta helyett az a ^ fegyvere, pattogtat retten- t tőket. De a seregély mohó s bátor madár, nincs ide- X se ostorheggyel törődni. ^ fontosabb dolga akadt a dombokon, a szőlőszemekminőségét ellenőrzi. A szorgos meózát annyira elfoglalja, hogy a csattanásra szárnya vége se billen. Ám, az Aranykagyló csőszének pihent elméje vagyon, mérnöki tudománya edisoni magasságokra hág. Abbahagyja hát a pattogtatást, egy széles kőre telepszik a romtemplom fölötti barlang mély zsebéből botra szögezett duplaméretű üres konzervdobozt kotor elő. — Mi ez a skatulya? — kérdem. — Ágyú. Robbanik. — És félnek is tőle a seregélyek? — Mint az igazitól! Rámveti szemét, szakértőnek látszom-e a fegyvertényhez, megforgatja az ágyút. Homment, bólint, határoz. Lassan emeli le a doboz tetejét, babszemnyi karbidot pöttyent a skatulyába. Pörgeti, zörgeti, rázza, közel emeli szájához. Gondosan rápök a karbidra. Egyet. Kettőt. Hármat. Végezetül még nagyobb figyelemmel nyomja vissza a földet. És vár. A kiválóan nedvesített karbid duruzsolva gázosodik, zeng-zúg, döngicsél a dobozban halkan. A csősz időnkint füléhez illeszti az ágyút s oly áhítattal hallgatja a zúgást, mintha zenélő dobozt érintene füle cimpájához, mozarti muzsikával. A zümmögés most éri fortisszimóját. A hegyitüzér elégedetten bólint, hirtelen gyufát ránt lángra s illeszti a doboz alsó, gombostűnyi nyílásához. Még egy pillanatnyi zúgás, aztán a doboz döbbenetes pukkanással vágódik ketté. Ügyesen van megszerkesztve, mert a födél nem repül el, drót rögzíti a doboz aljához. Kis híján belesiketültem. A fülem zúg, de csuda kedvem kerekedik, elnevetem magam, az esemény oly váratlan s oly rettenetes. Csak a csősz marad szomorú. Bánatosan pillog szerte a tájon, az eredményt figyelné. Az eredmény azonban elmarad. Nem akad seregély a széles Kámonkő alatt és a Rókarántóban, amely felrebbenne, elijedne, menekülne tova. Lakmározik bizony tovább a csevegő seregélysereg, az ínyenc, a mohó. Mintha meg se szólalt volna a szőlőhegyi ágyú. Sóhajt a kámoni csősz, földre teszi az ágyút, messziről becsmérli: — Már ez se elég nekik, ezeknek a bitangoknak, ez a hang, uram, már ezt is csekélyük a szégyentelenek. Pedig tessék elhinni, amit mondok, dupla volt a karbid, uram és tripla a nyál! Szombathy Viktor