Esti Hírlap, 1969. november (14. évfolyam, 256-279. szám)
1969-11-01 / 256. szám
Krisztina szerelmese okos fiú. Mint, ahogyan okos a többi fiatal, aki Esztergályos Károly forgatókönyvíró-rendező tegnap esti tv-játékában bemutatkozott. Ezek a fiatalok, bár aránylag keveset beszéltek, mindig valami okosat mondtak. Mintha a felvétel előtt valamennyien aranymondás-gyűjteményeket lapozgattak volna, amelyekben a nehéz percekre éppúgy találni megfelelően bölcs és mélyértelmű magyarázó mondatokat, mint az élet közhelyeire. Nemcsak a jelentősnek szánt megállapításokat, hanem a legártatlanabb összekötő mondatokat is bölcsen és mélyértelműen adták elő. Ezenkívül valamennyien mindent tudtak. Azt is tudták, amit nem tudtak. De legfőképpen azt tudták, mit vár tőlük a forgatókönyvíró-rendező. Az ő kedvéért hajlandók voltak saját húsvér alakjukról, cselekvésük logikájáról, érzelmeik természetes kiéléséről és természetes magatartásukról is lemondani. Jó ügyet akartak szolgálni: Esztergályos Károly arra használta fel szolgálataikat, hogy a fiatalok legsajátabb kérdéséről, a tartalmas szerelem utáni vágyról és az érzelmekben való önmagukra találás igényéről nyilatkozzanak. Ezek az okos fiatalok bármennyit tudtak is, egyet nem tudtak: hitelessé, drámaivá, valóságossá tenni saját történetüket. Tetteik, elhatározásaik mögött mindvégig érződött a mozdulataikat programszerűen irányító szerzői kéz. Esztergályos nem tudta élővé, természetessé tenni dialógusait, mint rendező pedig, mintha belemerevedett volna saját stílusába. Egy-egy hosszú képsorra elnyújtott mozzanat ezúttal nem a dráma sűrűsödését, feszültté válását közvetítette, mint előző filmjeiben, hanem egyszerűen üresjárat volt. Tulajdonképpen nem hiányzott más a tv-játék sikeréhez, csak egy jó író, s a tehetséges fiatal rendező kifejezőeszközeinek újrateremtésére való készsége. (bársony) Klasszikusok vidéken Klasszikusok bemutatóiról érkezett hír. A győri Kisfaludy Színház Gogol Revizorát mutatja be november 7-én, a pécsi Nemzeti Színház ugyanazon az estén Szophorolész Oidipus király című tragédiáját és Arisztophanész Lysistrate című komédiáját viszi egy előadásban színre. Az Operaház igazgatósága felhívja a közönség ügyelmét arra, hogy november 5-én az Operaház Erkel Színházában előadásra kerülő Fidelio nem 7, hanem fél 8 órakor kezdődik ! Smüvetesek és lakások Losarnói nagydíj után, hazai premier Mérnök mellett civil vasutas Szokatlan sajtóbemutató színhelye volt tegnap a Filmművész Szövetség Klubja. Simó Sándor Szemüvegesek című filmjét a közeli napokban mutatják be a mozik. A film főszereplője (Bujtor István játssza) fiatal építészmérnök, aki életében először kap nagy munkát, megbízást lakások tervezésére, egy új házra a készülő lakótelepen. A film ezután személyes és munkahelyi konfliktusairól szól. A szokatlan találkozó tegnap éppen ezeket a munkahelyi problémákat feszegette. Megnézte ugyanis a filmet Bartos István, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, Koltai Benő, a Fővárosi Beruházási Vállalat igazgatója, Dányi István, a BUVÁTI osztályvezetője és Sziklay Tibor, a II. ker. Tanács Építési Osztályának vezetője is.amről kikerült diplomások igen magas szakmai színvonalon tudnának foglalkozni a kérdésekkel. Csak hát mások a magyar ipar lehetőségei, mások az anyagok, s így mások az igények a fiatalokkcal szemben. Ha a magyar építészmérnökök például a finn nyersanyag-lehetőségekkel rendelkeznének, nem csinálnának rosszabbat, mint a finn építészek, pedig ez a kultúra most ott van a világ legjobbjai között. Klikkek harca Szó esett még klikkek harcáról, hagyományos igényekről, a magánépítkezések dzsungeléről, a film szakértőjének szerepéről, s még arról is, hogy a filmben szereplő civil vasutas miként került a szereplők listájára Befejezésül arról számolt be Simó Sándor, hogy Locarnóban — ahol a film nagydíjat nyert — nemcsak a szakemberek, hanem a közönség is megértéssel fogadta. Pedig ő attól félt, hogy a közönség számára ismeretlen kérdésekre szól a speciálisan magyar lakáshelyzetről számot adó film. Nem így történt. Mindent megértettek, s talán az volt a legnagyobb elismerés, amikor egy vendég azt mondta: ez a film izgalmas információt ad számára a mai Magyarországról. —bel— Odaszólni telefonon Bár a filmben ezek a kérdések csak annyi szerepet kapnak, amilyen mértékben egy kezdő mérnököt foglalkoztatnak, a vetítés utáni beszélgetés szakmai ügyekre terelődött. Bartos István megjegyezte: nem is a szakproblémák miatt — amelyeket egyébként igaznak tart —, tetszett neki a film, hanem a „telefonok” miatt. Az „odaszólnak telefonon” tipi-kusan pesti társadalmi jelenség, és sokkal súlyosabb probléma, mintsem első hallásra feltételezhető. — Mindnyájan ismerjük ezt — mondta Bartos Ist- ván, majd derűsen hozzá-] tette, a Fővárosi Beruhá-zási Vállalat igazgatójához fordulva: — Én talán még nem szóltam oda neked a telefonon? Virginia Zeani, A NEW YORK-I METROPOLITAN OPERAHÁZ MŰVÉSZNŐJE november 2-án OPERAHÁZBAN a PILLANGÓKISASSZONY - Jegyek már válthatók címszerepét énekli Bemutató a PESTI SZÍNHÁZBAN november 1-én XHITRZO GÁBOR: Meddig lehet angyal valaki? Színjáték ! részben - Rendezte: Marton László Bitekey Tibor - Bőd Teréz - Bulla Elma - Farkas Antal - Petites Sándor - Páger Antal - Prókay István - Szegedi Erika - Tábori Nóra Ipari kultúra Érdekes, általánosítható észrevételek is elhangzot- tak. Ugyancsak Bartos Ist-ván mondta, hogy a közvé-lemény igen gyakran az építőipart szidja, mint amelyik elsősorban maradt el a követelményektől. Pedig valójában nincs is olyan, hogy „építőipar”.. Csak ipar van. Úgy lehetne inkább általánosítani: Mutasd meg az építőiparod, és megmondom milyen az, iparod egésze! Az építőipar színvonala ugyanis mindig egy ország általános ipari kultúráját jelzi. Szó esett még a magyar építőipar és a magyar szakemberek műszaki kultúrájáról, ami a szakemberek véleménye szerint nem rossz, különítem az egyet" A „BEÁT RABJA“ Vidám történetek Párbeszéd egyik színházunk igazgatói irodájában: " Az igazgató: (kedvesenmosolyog az előtte álló színészre) ... Azért hivattam,mert rájöttem, arra, hogy • Maga olyan színész, aki igazán több fizetést érdemel,mint amennyit most kap ... A színész, ön igazán kedves, igazgató úr ... Az igazgató: ... Éppenazért ajánlom, hogy keressen egy színházat, ahol több fizetést adnak. A múlt hétfőn Borán.Lenke vidéken vendégszerepelt és a nagy köd miattelakadt éjjel autójával az országúton. Szerencsére aközeli kis tanyán sikerült szállást kapnia, meleg szobát és puha ágyat. A házigazdák — fiatal házaspár — kedvesen érdeklődtek, hogy mivel kínálhatnák meg a váratlan vendéget? Lenke kicsit szabadkozott ,majd kibökte: — Hát... ennék egy párfriss tojást. De a tyúkok ilyenkor este már alusznak, ugye?... A Rátkay klubban két főiskolás beszélget Az ember tragédiája tévé-közvetítése után. A fiú: Én Téged jobban szeretlek, mint Adám szerette Évát... A lány: Honnan tudhatod, hogy Ádám kevésbé szerette Évát, mint Te, engem? A fiú: Hát... neki nem volt olyan választéka, mint nekem!... Ahogy körülnézek a klub fiatal hölgylátogatói között egy pillanat alatt megállapítom, hogy a fiú véleménye kétségkívül megalapozott! ... Lehoczky Zsuzsa kislánya Zizi, a My fair Lady vasárnap délutáni előadása alatt váratlanul betoppan apukájával Tichy Lajossal Lehoczky öltözőjébe. — Amíg Te itt a színházban játszol anyuci, én mindig takarítok a hálószobádban ... Lehoczky összecsókolja Zizit. — Jól van Zizikém, szereretem ha szorgalmas vagy... Zizike teli szájjal moso-lyog. — Most sok helyed lesz az öltözőasztalodon a háló- szobában... az összes jó- szagú üveget összeöntöttem egy nagy üvegbe!!! Rátonyi Róbert *■ * # Papucshős Címszerepben: Pécsi Sándor lettgyel György szereti és érti is a magyar drámairodalmat. Kiváló érzéke van a hagyományőrző újításhoz. Ahhoz a tapintatot és tehetséget igénylő tolmácsoláshoz, amely nem akarja a színpadot múzeumnak berendezni, ám azt sem tartja megoldásnak, ha a színház csupán ötletei ürügyének tekinti az írót és művét. A Papucshőst is úgy rendezte meg a Madách Kamaraszínházban, hogy kettős tükröt tart Németh László színműve fölé. Amikor ez a darab született, a hősére vetett hurkot a háború előtti társadalom és Holly Sebestyén családja együtt markolja. Az írót az értelmiségi sors sárarany példázata izgatta. A méltatlan robotban vergődő elhivatottság fájdalmát is meg akarta szólaltatni Mégsem korrajz vagy vádirat született a tolla alatt, mivel a kisvárosi polihisztor elsősorban mégis csak önmagát áldozta. Oldhatatlan kötés — a feltétlen kiszolgáltatottság — fűzi Lonka asszonyhoz, a feleségéhez. Szerelem, szánalom, vagy csupán a felelősség póza teszi lehetetlenné a kitörést? Németh többféle válaszhoz nyitott utat ebben a sejtelmes színműben. Lengyel György a korrajzot, a harmincas évek magyar világának jelzéseit is kirakja, de inkább a háttérben tartja. Pontosabban szólva, a két főalak környezetében hagyja csakérintetlenül. Pubi, a pökhendi házifiú, Hollyné és leánya közös udvarlója, Hollyék szolgálója, a kisvárosi zsúr botrányhősei, de még az orvos-barát és az igazságában könyvszagú Viola is arra a világra emlékeztet, amelyet magunk mögött hagytunk. Vass Éva, Ujlaky László és Rákosi Mária ennek megfelelően értelmezte feladatát. Játékuk jó, néhol azonban talán kissé halványabb, mint lehetne. Az előadás Tenyétrangját a két főszereplő: Psota Irén és Pécsi Sándor adja. Velük és bennük emeli a rendező Németh László darabját a közvetlen valóság fölé, szinte meglepően új közegbe. A felújítás arra figyelmeztet, hogy Németh dramaturgiája, amelyet a magyar irodalom realista, Móricz Zsigmond-i vonalának egyenes folytatásaként szokás jellemezni, mennyi lappangó értéket, fel nem fedezett lehetőséget kutat a színház művészeinek. Holly Sebestyén és felesége ebben a tolmácsolásban túlemelkedik kisvárosi környezetén. Szilárd talaj marad a talpuk alatt, egyéniségük, lélekrajzuk azonban általánosítható jelképpé tágul. Hiszen sorsukban, héjanászházasságukban, Sebő önmarcangoló erőtlenségében, Lonka tehetetlen vergődésében XX. századi embertípusok ismerhetnek magukra. Lengyel György az eddig vélt választási lehetőségek után egy harmadikat realizált. Ez az előadás nem csinál hőst Holly Sebestyénből, s nem stilizál tragikomédiát a Papucs hősből. Két jól megfigyelt lélek pontos rajzát adja, némi részvéttel s némi gúnnyal, de főleg nagy tárgyilagossággal, a valóságszomjas, kiváncsi író igazságszeretetével. így lett Holly Sebestyén igazi alkotásra képtelen, kibúvókat kereső, gyengeségét önáltatással leplező értelmiségi, aki a végén már maga is komolyan hiszi, hogy lelkiismeretének, kötelességtudatának áldozata. Pécsi Sándor nagyszerűen oldotta meg szerepfeladatát. Esettségében szánalmat is kelt, hogy azután — a történet kibomlásakor, hamvába holt szállítási kísérletének kudarca után — ellentmondást, sőt tiltakozást ébresszen a nézőkben. Ha ilyen szerkezetű jellegű darab esetében szabad használni a kifejezést: Pécsi Sándor valóságos antihőst formál. A legnehezebbre vállalkozik, sikerrel. Psota Irén nem zsörtölődő feleség, vagy kisvárosi démon. Egy élet kudarcát, asszonysorsok tragédiáját sejteti. Mintha Strinbergvagy Ibsen-darabokból lépne át Németh László színpadára. Komiszsága, keménysége önvédelem. Számára már csak egyetlen lehetséges út maradt: élete maradék szabadságának védelme. Bármi áron. Lonka asszony szomorú győzelmet arat Sebőn. Psota Irén éreztetni tudja, hogy Hollyné élete — hiába lejt látszólag diadalmasan a zsúrfiú. Pubi karján — reménytelen csődbe torkollik. Dersi Tamás A SZOVJET Hadsereg Központi Színháza Alekszej Tolsztoj Golgota című trilógiájának színrevitelére készül. A Vahtangov Színházban Kornyejcsuk új darabját próbálják. □ REMBRANDT halálának 300. évfordulója alkalmából emlékkiállítás nyílt az Iparművészeti Szakközépiskolában. □ SALZBURGBAN az ünnepi játékok kezdetének 50. évfordulóján, 1970-ben, az öt Mozart-n nagyoperát mutatják be.