Esti Hírlap, 1969. december (14. évfolyam, 281-304. szám)

1969-12-02 / 281. szám

A Sorbonne tanára Budapesten Szobor „Latyiról” Film­népmese Mi sem természetesebb ma már, mint hogy óvodás gyermekeink kezében ce­ruza van, ecset, gyurma, s pöttöm életük mesévé na­gyított képeit festik, rajzol­ják, mintázzák. Verset is szavalnak anyák napján, s ha nagyon ambiciózusak a szülők, már a hangszer sem idegen tőlük. Mindezek a művészetek már „nagykorúak”. Úgy lát­szik, a film is az less. Most fejeződött be Zalaegersze­gen az amatőr filmesek fesztiválja. Sok érdekes és néhány egészen kitűnő pro­dukciót láthattunk, a nagy- díjas Váltakozó áram bár­melyik profi bábfilmes­nek is becsületére vál­hatnék. A legszívmele­gítőbb érzést azonban A kolozsvári bíró sze­rezte. Ha nem is óvodások, de 12—13 éves gyerekek kaptak a kezükbe filmka­merát, és Mátyás király meg a gálád kolozsvári bí­ró históriájából — tanári vezetéssel ugyan, de a me­sét és a részleteket illetően teljesen önállóan — olyan ragyogó kis filmnépmeséi csináltak, mint ahogyan ezt a témát korábban csak raiz- ban vagy saját szavaikkal előadott szöveggel mondták el. Ebben a mesében a be­hajtani tilos KR ESZ-tábla alá került a felirat, hogy Kolozsvár, a királyi pár fo­gadását éljenző és transz­parenst hordozó gyerekek „szervezték meg?, a nagy­szabású vendéglátás alpak­ka tálcán málnaszörp volt A király koronája termé­szetesen papírból, de mind­ez együtt: a képekkel és a gyerekek által kitalált film- trükkökkel — varázsló szó­rakoztatta az „előkelősége­ket” — nem egyszerű gyer- mek-színielöadás volt, ha­nem film, ahol a kamera- mozgatás, a vágás, a zene, a szinkronszöveg és termé­szetesen, az „eredeti” hely­színek valóságos filmet te­remtettek. Ez a gyermekfilm még az első fecske Magyarorszá­gon, s az első köztudomá­súan nem csinál nyarat. Mégis azt lehet mondani: körülbelül mostantól a film Magyarországon is nagyko­rú művészet lett. Nemcsak politikai és társadalmi vi­ták középpontjában áll oly gyakran, nemcsak nemzet­közi hírű alkotóira figyel­nek, nemcsak amatőrjei vannak; de a gyerekek ke­zébe került, s talán éppen ettől vált végérvényesen felnőtté. —bel— ÚJ SZERVIZE MEGNYÍLT a XVII. (Rákos­keresztúr), Pesti út 177. sz. alatt Hibabejelentés a 481—860-as telefonon A XVII. (Rákosliget) VIII. utca 1. sz. alatti szervizünk változatlanul rendelkezésükre áll Hibabejelentés a 481—155-ös telefonon A romantika útját követik Hosszabb időt töltött Budapesten Jacques Voist- ne professzor, a Sorbonne tanára, két évvel ezelőtt járt először nálunk, azóta tartja a kapcsolatot a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia Irodalomtudományi In­tézetének összehasonlító irodalomtudományi osztá­lyával. — Hogyan lehet egy ilyen nagyszabású munkát elvé­gezni, mint az európai iro­dalom történetének megírá­sát? Mi is tulajdonképpen az összehasonlító iroda­lomtörténet? Budapest és Párizs — A nemzeti irodalom- történetek főként azt vizs­gálják, hogy az illető or­szág irodalmában mi a jel­legzetesen egyéni, s a kí­vülről érkező hatások ho­gyan válnak az illető nem­zet sajátjává. Az összeha­sonlító • irodalomtörténet- írás éppen ezért-nem tehe­ti egyszerűen csak egymás mellé az egyes nemzeti iro­dalmakról szóló fejezete­ket, hanem az irodalmat Nagy vállalkozás: megírják az európai irodalom történetét egységben kell vizsgálnia. Ez azt jelenti, hogy az el­különüléssel szemben az összetartozást keresi, a té­mák, a motívumok útját kutatja, azt tárja fel, ami közös a népek irodalmá­ban. Nagyon fontos ez az összehasonlítás, mert az egyes nemzeti irodalmakat a nyelvi elkülönülés sokkal jobban elválasztja egymás­tól, mint a többi művészeti ágat. A tudomány is ennek megfelelően nemzetenként nagyobb önállósággal fej­lődött, mint a többi művé- ■szeti ágat kutató tudomány. — A most készülő euró­pai irodalomtörténetet ter­mészetesen csak kezdetnek, kísérleti könyvnek szán­juk. amely további munká­ra ösztönzi az egyes kuta­tókat. A megírás elveit Vajda György Mihállyal, az összehasonlító osztály ve- vezetőjével közösen dolgoz­zuk ki, A kutatási és a szervezési munkák központ­ja Budapest, illetve Párizs, -de már igen sok tudóst si­került toboroznunk Jugo­szláviából, a Szovjetunióból, Németországból, Hollan­diából. sőt, Kanadából és az USÁ-ból is. Izgalmas kor FESTETT EGEK Illés Endre Festett egek című drámájának első részét decemberi számában közli a Kortárs című folyóirat. A megjelenéssel egyidőben lesz a premier is a Madách Színházban; vasárnap este mutatják be a darabot Len­gyel György rendezésében. A három főszerepet Huszti Péter, Doniján Edit és Almássy Éva alakítja. Képünkön a szerző Huszti Péterrel beszélget. (MTl-fotó, Keleti Éva íelv.) Magyarok a Bábelben A Bábel, a Fordítók Nem­zetközi Szövetsége több­nyelvű folyóiratának utolsó száma három magyar szer­ző cikkét is tartalmazza. Karcsay Sándor francia nyelven megjelent írása az Országos Fordító és Fordí­tás Hitelesítő Iroda fenn­állásának századik és újjá­szervezésének huszadik év­fordulójával foglalkozik. Radó György angol nyelvű cikkének a magyarországi fordításelméleti irodalom fellendülése a . tárgya, míg a folyóirat „levelesládájá­ban” Tarnóczi Lóránt rész­letesen válaszol Aurélien Sauvageot nyugalmazott egyetemi tanárnak arra a célzatosan egyoldalú bírála­tára, amelyben az 1966-ban magyar nyelven megjelent A fordító kalauza című könyvét részesítette. Kis magyar blődológia Az Egyetemi Színpad Kis magyar blődológia címmel irodalmi estet tart decem­ber 10-én, amelyen — a műsor szerint — „a husza­dik század legrosszabb ver­seit” .mutatják be. — Mivel foglalkozik a most tervezett kötet? — Mivel a könyv nélja nem időben és térben egy­más után következő fejeze­tek összeállítása, hanem irányzatok és ízlésáramla­tok európai útjának vizsgá­lata, ez a kötet a történet egyik legérdekesebb szaka­szával, a XVI11. század második felével és a XIX. század elejével foglalkozik majd. A felvilágosodás utolsó periódusáról van szó, és a romantika terjed ' ' • ről. Azt keft majd megvizs­gálni, hogy ez a szellemi mozgalom milyen változá­sokat hozott Európában, hogy haladt végig a konti­nensen, s hogyan változott meg közben. Keleten a ro­mantika mmdig később T kezdődik. jellegzetességei :s változók. A romantika útját szeretnénk követni, az irodalmi áramlatok és az ízlés változásait az egyes országokban. Ez a munka nekem különösen érdekes, hiszen éppen ez a korszak saját kutatási területem is. Diákok, egyetemek — Voisine professzor itt- tartózkodása idején részt vett az Eötvös Lóra na Tu­dományegyetem bölcsész­karának oktatási munkájá­ban is. Előadásokat tartott, szemináriumokat vezetett. Milyen tapasztalatokat szerzett az egyetemen? — Nagyon érdekes volt a találkozás a diákokkal és az oktatási rendszerrel. Pá­rizsból jöttem, ahol először az előadások számának csökkentését a diákok kér­ték, s most, amikor ez meg­valósult, ismét elégedetle­nek, több előadást szeret­nének. Hasonló problémák­ról itt is. hallottam, de a helyzet sokkal kedvezőbb Budapesten. Nálunk na­gyon sok a diák, a hallga­tók kiválogatása sincs meg­oldva, ez pedig egyáltalán nem jó. Általában azt ta­pasztalom Budapesten és Párizsban is, hogy az elő­adás és a szeminárium he­lyes egyensúlyának megta­lálása a legfontosabb. Időt kell hagyni az olvasásra, az önálló készülésre, megadni azt a segítséget, amelyet a tanár adhat, vagyis a szük­séges eligazítást a könyvele között. (szekrénycsy) □ A NEMZETI MÚ­ZEUMBAN, a több mint száz évvel ezelőtti hagyo­mányoknak megfelelőn, ka­marahangversenyeket ren­deznek. A legközelebbi koncert december 7-én lesz. Címe: Bach Karácsonyi oratórium. □ A JÓZSEFVÁROSI MŰVELŐDÉSI HÁZ Cso­konai fotóamatőr klubja ki­állítást rendez a Déry Mik­sa utca 3-ban. A megnyí­lót december 7-én tartják.-m Uj zenélő képeslapok A Képzőművészeti Kiadó gondos szerkesztésben, új Colorvox képeslevelezőlap- hanglemezeket bocsátott ki. A képek általában harmo­nizálnak a rájuk préselt dallal, így például a Par­lamentet és a Rákóczi- szobrot ábrázoló képen Liszt XV. rapszódiájának Rákóczi-induló részlete hallható; egy karácsonyi hangulatot idéző képre Presser—Adamis Kiskará­csony című számát préseU (Enclródl. János felv.) — Olyan kedveseket mon­dott, miközben -mintáztam, hegy alig tudtam dolgozni a nevetéstől — mondja Kis- faludi Strobl mester, aki szobrot készített Latyiról. Latabár Kálmán a Me- nelsőst mondja egyik leg­kedvesebb szerepének. El­gondolkodva teszi hozzá, hogy talán azért, mert a Szép Helénát annak idején, több minit 100 éve. dédap­ja, Latabár Endre, akkori színigazgató, a magyar szí­nészet egyik úttörője, ek- hós szekéren hozta be Pá­rizsból Magyarországra. ö fordította, ő rendezte, ő tanította be. ő dirigálta a darabot. Híres zenés dara­bok egész sorát fordította Latabár Endre magyarra, ezek közül többet a Széche­nyi Könyvtár őriz. Déryné naplójában áradozva ír ér­demeiről. Menelaos eredeti­leg epizódszerep volt. Lata­bár Kálmán többet látott benne, s kibővítette. Ár­pád öccsével Berlinben Reinhardtnál játszották a Szép Helénában a két Aiax szerepét. A két testvér be­járta együtt az. egész vilá­got. Felléptek Európa fővá­rosainak minden nagy szín­padán. Afrikában. A szobor. Latabár Kál­mán magas kormánykitün- tetése alkalmából készült. B. R. Zs. LÖVIK—GOZSDU—SÁRKÖZI Térkép, könyvekből ÉRDEKES MŰVEK A MAGYAR ELBESZÉLŐK SOROZATBAN „Egyebütt az ilyen - re­génygyűjtemény pusztán mulattató olvasmányok tá­ra, de ez a mi gyűjtemé­nyünk egyszersmind a nem­zeti élet mappája — térkép, könyvekből összerakva”. Mikszáth Kálmán a Magyar Regényírók sorozat szer­kesztőjeként írta le ezeket a sorokat, A Szépirodalmi Ki­adó, amikor 1967-ben meg­indította a Magyar Elbeszé­lők sorozatát, ezt a mlkszá- thi elvet kívánta követni. Célja az volt. hogy értékes műveket népsze­rűsítsen, a közönség ol­vasmányigényét igazi iro­dalommal elégítse ki. A Magyar Elbeszélők ka­rakterét egy-két újdonság is kiegészíti: nem választja külön a klasszikus és az élő irodalmat. Az évenként megjelenő hat kötet arányo­san osz.lik meg a régmúlt) a közelmúlt és a jelen al­kotói között. Az idén pél­dául ebben a sorozatban je­lent meg Szabó Pál Talpa­latnyi földje. A századfor­ték, s ugyancsak ők a szer­zői a Ha én szél lehetnék című táncszámnak, ame­lyen egy Balatonon suhanó vitorlás képe látható. Ugyancsak stílusos képek csatlakoznak azokhoz a dalokhoz, amelyekkel a magyarnóta-kedvelő jóba­rátokat és rokonokat ör­vendeztethetik meg a fel­adók. Összesen 18 új Color- vox-lapot bocsátolt forga­lomba a Képzőművészeti Kiadó. dúló kissé elfeledett próza- irodalmát Gozsdu Elek Köd című kötete képviselte. Ki­adták Oláh Gábor Táltosfiú című könyvét is. Ebbe a sorba tartozik még az idén megjelenő Juszth Zsig- mond-könyv. A pénz legen­dája, Gányó Julcsa, és a Fuimus című regények egy­kötetes kiadása. Közeli terv: Eötvös József regénye, a Falu jegyzője Sőtér István tanulmányával. A nemrég megjelent kötet Bródy Sán­dor három kisregényét tar­talmazza. közöttük A nap lovagját. A jövő esztendőben újra kiadják a múlt századi író Lovíl; Károly egy regényét és válogatott elbeszéléseit A kertelő agár címmel. Egy másik, évtizedek óta kiadat­lan mű Sárközi György Mint oldott kéve című tör­ténelmi regénye. Ugyancsak jövőre olvashatjuk Pap Ká­roly főművét, az Azarelt. A kevésbé ismert müve­ken kívül — a terv sze­rint — .jövőre néhány közkedvelt kötetet is megjelentetnek. Ezek közül: Gárdonyitól az Isten rabjai, Füst Milán legjelentősebb regénye: A feleségem története és a magyar irodalom első hábo­rúellenes regénye, a Vi­szontlátásra, drága, Ter- sánszky Józsi Jenő hásonló eszmeiségű másik regényé­vel, a Margarétás dallal együtt. A felsorolásból is kiderül a sorozat másik újítása: nem határolja el a regényt és a novellát sem, abból az elgondolásból, hogy elbeszé­lő irodalmunkat csak e ket­tő együtt mutathatja be hí­ven. , Sas. J.---------------------------------— ÉRTESÍTJÜK a t. közönséget, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents