Esti Hírlap, 1969. december (14. évfolyam, 281-304. szám)

1969-12-03 / 282. szám

SZEGÉNYEN KEZDTÉK Rákos menti sonkagyár Évente nyolcszázezer kiló hús Saját erő, állami segítség Huszonöt ember kezdte húsz esztendeje, harminc hold földön: így indult a XVII. kerületi Rákosvölgye Termelőszövetkezet. Hosszú évekig kísértett a szegény­ség, csak állami dotációval tartották fenn úgy, ahogy magukat, s 1961-ben volt a mélypont: 1 millió 200 ezer forintos mérleghiánnyal zárt a gazdaság. S egy évre rá az első siker: 45 forintos átlagm­unkaegységet fizet­tek, túljutottak a nehezén, s ezután minden esztendő eredményesebb volt a ko­rábbinál. Már elkészült Ma 2100 tagja, dolgozója van a szövetkezetnek, s a budapesti tsz-ek versenyé­ben tavaly az első helyre kerültek. Kétezer holdon gazdálkodnak, ebből 200 hold gyümölcsös, sárga- és őszibarackot, köztesként pe­dig földsepret termesztenek, háromszáz holdon kertész­kednek, a többi földterüle­ten pedig lucernát, abrakta­karmányt termelnek. Az idén mintegy 300 vagon zöldséget és gyümölcsöt ad­­tak el. Évek óta dédelgetett terv: egy modern sertéstenyésztő­­telep. Tavaly kezdték az építkezést, s már elkészült a korszerű önitatós, központi fűtéses tenyésztelep. A 70 millió forintos beruházás felét az állami hozzájárulás fedezi, 15 milliós hitelt vet­tek fel, s 20 millió forintot kellett a saját kasszából ad­ni. Ebben a szalonna- és sonkakombinátban 800 anyakocát tartanak majd, s 8—10 ezer hízott sertéssel számolnak. A szapora fajta észt—lapáj hússertés te­nyésztésével foglalkoznak. A lakosság ellátására éven­ként­­800 ezer kiló sertés­húst ad a tsz: személyen­ként 50 kilogramm húst számítva 16 ezer ember — egy kisebb város — egész évi hússzükségletét fedezik. — Nekünk már sok veze­tőnk volt. Nagyon jól tud­tak összeadni, kivonni meg szorozni , de osztani nem... A jó gazdálkodásnak kö­szönhető, hogy ma már van miből osztani: tavaly 230 millió forint volt a bevétel, az idén 300 milliót várnak. Nyolc év alatt huszonhá­romszorosára növelték a kö­zös jövedelmet; az idén a tavalyi 32 millióról 64 mil­lióra emelkedett a tiszta jö­vedelem. Körülbelül annyit fizetnek, mint a budapesti tsz-átlag, nem azért, mert rosszabbul gazdálkodnak a többinél, hanem, mert gon­dolnak a jövőre: sokat ál­doznak beruházásokra. Most például — egyebek között — egy 200 vagonos hűtőház építését tervezik, 15 millió­ba kerül. A kereset Tízórás munkanapra 143 forint fizetés jut egy-egy dolgozónak. S egy év alatt 250 tízórás munkanapot kell dolgoznia, aki háztáji földet, fizetett szabadságot, táppénzt akar. Aki csak egy nappal is kevesebbet dol­gozik, elesik a kedvezmé­nyektől. Ilyen azonban ke­vés akad. Kérdésünkre, mi teszi vonzóvá a termelőszövetke­zetben a munkát, Czerván Márton elnök így válaszolt: — Sok embert vonz hoz­zánk a magas színvonalú anyagi érdekeltség: szövet­kezetünkben világos és egy­értelmű teljesítménybér­rendszer van, amelynek elő­nye, hogy mindenki kiszá­míthatja, mennyi munkáért mennyi bért kap. Nem ke­vés nálunk a kereset, de a reális ítélethez figyelembe kell vennünk, hogy dolgo­zóink a fizetési borítékban kapják meg azt az összeget is, amelyet az ipari munká­soknak béren kívüli jutta­tás címén adnak. S mert ezt sokan nem kalkulálják jö­vedelmükbe, vélekednek úgy, hogy a parasztságnak ma jobban megy, mint a városiaknak. Valachi Anna Van miből , hogyan élnek az embe­rek ebben a termelőszövet­kezetben? Az új elnököt, Czerván Mártont, annak idején, 1992-ben így fogadta Zol­­csák János sertésgondozó: Új pincében a badacsonyi A 900 holdas Badacsonyi Állami Gazdaságban hol­danként 52 mázsa szőlőt szüreteltek. A rendkívüli termést már a most elké­szült pincei kombinátban he­lyezik el. Itt a betonhordó­tér négyezer hektoliter fo­gadására alkalmas. Eddig 42, egymástól távol eső ré­gi pincében tárolták a bo­rokat Az újban 28 ezer hektoliter bor helyezhető el. A szőlő feldolgozása auto­matikusan történik, s he­lyet kap a szintén új pa­lackozóüzem is. Éva napra Éva LIKŐRÖK PALACKBAN ÉS MINIBEN Kőfalvi Bertalan, a vállalat kereskedelmi igazgatója. Az ajándékozásra többfé­le italt díszkartonban árusítanak majd, a fütyülős barackpálinká­hoz pedig 6 poharat és szép díszdobozt adnak. Kevert és törköly szép pa­lackokban, de még mini­üvegekben is kapható lesz. Új ital, az „Éva pomme vermouth” két ízben, szá­razban és félszárazban. A félszáraz természetesen a hölgyeknek való, alacsony gresztolkitartalma miatt — 17,5 — üdítő és frissítő ha­tású. Az Évák olcsók: 25 forintba kerülnek. A vállalat ezekben a na­pokban kanadai exportról is tárgyal. Eddig Kanadába csak két italunk „tört be”: a pecsétes barack és a csá­szárkörte. Most egy nagy vendéglátóipari objektu­mokat építő és berendező tröszt a turistaforgalomba ma­gyar italokat szeretne be­vezetni, így az eddigiek mellett a Hubertusunkat, a Bwe­­raga Billért (ez valójában a mi unicumunk, de ezzel a névvel a tengeren túl nem szerepelhet, mert Zwack még él, s az Ú­jvilágban még gyárt), fütyülős barackot és még két italt, mai A színes szeszekről, tö­ményekről, édesekről volt ma délelőtt szó az Ipar ut­cában, vagyis a Magyar Li­kőripari Vállalatnál. A szo­kásos, ünnepek előtti „ital­­beszámolót” tartotta dr. Mi- HÁROMFÉLE k­ávéból Össze­á­llított KÁVÉ­KÜLÖN­LEGESSÉG 20 dkg ára: 26 Ft orient MOKKA MAGYAR SZABADALOM Itt az idegmec­ ­hezredmásodpercnyi pontossággal mér Automatikusan méri az ember reagálásának és cse­lekvésének idő­tar­tamát az az új magyar készülék, amelyet dr. Csinády Jenő egyetemi tanár és Sebes­tyén Ferenc elektromérnök több országban szabadal­maztatott találmánya alap­ján a Villamos Automatika Intézetben készítettek. A berendezés tízezred másod­perces pontossággal méri az úgynevezett reakcióidőt, amely a parancs kiadásától a végrehajtásra irányuló mozdulat megkezdéséig te­lik el, s ugyanígy az elren­delt cselekvésre felhasznált időtartamot. A műszerrel egyebek kö­zött az idegrendszer pilla­natnyi, illetve átlagos telje­sítőképességét és a paran­csokat végrehajtó szer­vek munkavégzésének sebessé­gét lehet rendkívül nagy pontossággal mérni, a leg­különbözőbb fizikai, vagy szellemi tevékenységek ide­jén A berendezés híre hamar túljutott határainkon, s már a prototípus elkészülte előtt sok külföldi érdeklő­dés futott be az intézethez. Tanulóvezető NAGYOBB KÖVETELMÉNYEK, JOBB OKTATÁSI MÓDSZEREK AZ MHSZ GÉPKOCSIVEZETŐ ISKOLÁJÁN Eredményesen teljesíteti feladatait a Magyar Hon­védelmi Szövetség buda­pesti gépjárművezető-képző iskolája. Az idén ősszel is több ezer sorköteles fiatalt képeztek ki — kedvezmé­nyes feltételekkel — hiva­tásos gépjárművezetőnek. Ugyancsak több ezer azok­nak a száma, akik a nem hivatásosok tanfolyas­­mán tanultak és szereztek jogosítványt. A gépjárművezető-képzés és vizsgáztatás reformjáról az MHSZ budapesti vezető­ségében elmondták: iskolá­juk megfelel az új rendel­kezések követelményei­nek. Jelentős anyagi áldoza­tokkal, másrészt társadalmi munkával szerzik be vagy készítik elő a magasabb­­szintű oktatáshoz előírt, a gyakorlati követelmények­nek jobban megfelelő se­gédeszközöket. Megterem­tették a közlekedésrendé­szet audiovizuális oktatásá­nak bázisát. Most ugyanezt a módszert a szerkezettan oktatásában szeretnék meg­valósítani. A gyakorlati vezetés ok­tatását is javították. Most készítik elő a vizsgapálya megépítését. A gyakor­lati vezetés oktatását újabb típusú tanulógépkocsikkal is segítik. Magasabb köve­telményeket állítanak az oktatókkal szemben, s gon­doskodnak jobb anyagi megbecsülésükr­ől: felemel­ték az oktatók fizetését. Az erőfeszítések nyomán remélhető, hogy a jövőben a kulturált közlekedés gya­korlati követelményeinek az eddigieknél jobban meg­felelő gépjárművezetők ke­rülnek ki az MHSZ-iskola padjaiból. (b. a.) Folyik az oktatás a korszerűen felszerelt tanteremben. • (Wormser felvétele) ARCOK ÚTKÖZBEN DECEMBERI SZÉL Svájcisapkát visel, vé­kony kék munkaka­bátot. Fázik, de titkolja. Csak akkor dörzsöli össze a kezét amikor senki sem látja. Cementes zsákokat hor­danak a keverőhöz. Ne­hézkesen felemeli a súlyos papírcsomagot, magához öleli, belekapaszkodik. Fúj­tatva viszi, erejéből éppen­­csak addig telik, míg nagy dobbanással le nem rakja a zsákot. Felegyenesedik, na­gyot roppan a dereka. A társa fütyürészve kö­zeledik. Vállán hozza a zsá­kot a fiú, mint a pelyhet. A kezét csípőre teszi, ügye­sen egyensúlyoz. Valami­kor ő is így vitte a zsáko­kat, régen volt. Most sze­retne egy pohár forró teát inni. Kapna is odabenn a bódéban csak szégyell be­menni. Van ott egy asszony, mindig azt kérdi: nagypapa miért nem megy már nyug­díjba? Mindenki erről ér­deklődik, az is aki semmit se szól csak bámul a sapka alól kilógó csupafehér ha­jára. A hajára mindig büsz­ke volt. Gondosan vizezte, fésülte. Mostanában viszont ráhúzza a sapkát, le sem veszi fekvésig. Az Italbolt­ban rá se ismernének estéi­kül. Ott, ha egy nap nem látják, aggódnak, hogy be­teg. Pedig soha nincs sem­mi baja. Nem is volt Egy­­szer-kétszer erősen köhö­gött, olyankor az asszony hagymateával itatta, el­múlt. Jó asszony volt a felesé­ge. Egyszercsak megbo­londult. Valaki megbolon­dította harminchárom év után. Be se engedték a la­kásba. Aznap éjjel egy pa­don húzta meg magát. Más­nap elment az becséhez. A válóperes tárgyaláson kije­lentette: — nem tartok igényt semmire. — Nagy mafia vagy — mondta a barátja, ő nem bánta. Később megismerkedett egy rendes özvegyasszony­­nyal, odaköltözött. Az as­­szonynak kis szobája van pár bútorral. Már vett neki olajkályhát, televíziót. Ad­dig nem akar nyugdíjba menni, míg a szobához konyhát nem ragaszt. Kő­művesek mellett dolgozott mindig, ismeri a mestersé­get. És ennyi jár az özvegy­­asszonynak amiért befo­gadta. Az italért se szól. Az asztal mindig terítve, mikor hazamegy. Az új asszony csak akkor haragudott, amikor megtudta, hogy be­szélgetett a volt feleségé­vel. Pedig nem történt sem­mi. Találkoztak, meghívta a régit egy korsó sörre. Az asszony nehezen búcsúzott. Beszélik, megbánta amit tett. Mindegy, önérzet is van a világon. Hálával tar­tozik ennek a másiknak aki a meszes ruháját csuta­kolja. Most már így élnek. A konyhát felépíti, ki­festi, bútort is vesz. Muszáj hát dideregni a vacogtató decemberi szélben. Ki­egyenesíti a derekát. Nagy léfekzetet vesz, emeli a kö­vetkező zsákot. A társa már kétszer fordult azóta, sző­ke fején hetykén ül a ka­lap. Bende Ibolya FASOR AZ EMSÖS MENTÉN Erdős Kiskunság Folytatják a fásítási prog­ramot a Duna—Tisza kö­zén, a kiskunsági homok­hátságon. 450 hektár új er­dőt telepítenek. Elkészült az 1970. évi telepítési terv. Jö­vőre a kiskunsági erdő gaz­dasági területén további 1800 hektáron ültetnek fa­csemetéket. A kiszélesített E—5-ös főközlekedési utat fasorokkal szegélyezik. A juhar-, platán-, nyír- és nyárfákat az út szélétől 4— 5 méterre telepítik. MEDICOR-BEMUTATÓK Budapesttől Bogotáig A Medicor Művek ter­mékeit — a tervek szerint — jövőre a plovdivi, az osakai, a barcelonai, a nairobi, a bogotai vásáron és a prágai, varsói nemzet­közi kiállításon láthatják majd az érdeklődők. Belg­­rádban önálló kiállítást rendeznek, Pakisztánban, a Szovjetunióban, Indiában, Egyiptomban, Nigériában árubemutatókat. Magyarországon május­ban Siófokon, az V. Magyar Radiológiai Kongresszuson, szeptemberben Budapesten a Magyar Sebész Társaság nemzetközi konferenciá­ján, Balatonfüreden a ma­gyar kardiológiai rendezvé­nyen, októberben a fővá­rosban, a II. magyar orvos­­tudományi konferencián rendeznek a szakcikkekből bemutatót. A novai freskók Több millió forintos költ­séggel a Műemléki Felügye­lőség restauráltatja Nován Zala egyik legszebb műem­lék templomának freskóit A göcseji táj központjában több száz évvel ezelőtt épí­tett templom freskói .Dorf­meister alkotásai.

Next