Esti Hírlap, 1970. május (15. évfolyam, 101-125. szám)

1970-05-03 / 101. szám

XV. évfolyam, 191. szám 1970. május 3., vasárnap Súlyos és veszélyes amerikai akciók Indokínában Agresszió Emkedzsáben, bombázták a VDK-t Felháborodott tiltakozás világszerte A kettős ünnepek alatt drámai és veszélyes fejlemé­nyekre került sor, a Globus egyik legneuralgikusabb pontján, Indokína térségében. Amerikai és dél-vietnami csapatok hatoltak be Kambodzsa területére, ahol nagy­szabású hadműveletekbe kezdtek. „Valami volt a levegő­ben’’ már akk­or, amikor a Fehér Ház szóvivője bejelentette, hogy Nixon elnök beszédet mond Kambodzsáról. A beszéd elhangzott, és az agresszió kiterjesztésének egyértelmű beismerése, be­jelentése volt. Az elnök azzal vádolta a VDK-t és a DNA­F-et, hogy „biztos menedéket alakított ki Kambodzsában" és hogy ez „tarthatatlan katonai helyzetet teremtett. Ne­m válaszolhatunk a fenyege­tésre puszta diplomáciai tiltakozással” — mondta, majd azt állította, hogy „észak-vietnami erők a múlt két hétben a mene­dékhelyekről kiindulva, fo­kozták akcióikat, és gyűrű­be akarták fogni a kam­bodzsai fővárost is. A kor­mány segítséget kért az Egyesült Államoktól, és más országoktól’’ — jelen­tette ki Nixon, majd azt próbálta elhitetni, hogy „ez nem Kambodzsa elleni in­vázió’’. Az elnök legfurcsább megállapítása ebben a be­szédben az volt, hogy „az akció célja nem a háború kiterjesztése, hanem annak gyorsabb befejezése”. Az elnök nyilvánvalóan tisz­tában van lépése nemcsak kül-, hanem belpolitikai horderejűvel is. Ezért tar­totta szükségesnek a kö­vetkező furcsa mondatot: „Inkább leszek nyolc év he­lyett csak négy évig elnök, semmint megengedtem, hogy az Egyesült Államok másodosztályú hatalom le­gyen és elszenvedje törté­nelmének első vereségét.” Mint Kis Csaba, az MTI washingtoni tudósítója je­lenti, az elnöki beszéd után a Pentagon is bejelentette az indokínai háború újabb eszkalációját. Nemcsak a kambodzsai behatolást is­mertette, hanem azt is kö­zölte, hogy a múlt napokban ameri­kai harci repülőgépek, légitámadásokat hajtot­tak végre a VDK ellen. Laird hadügyminiszter teg­napi sajtókonferenciáján kilátásba helyezte a VDK elleni totális légiháború fel­újítását is, ha a Vietnami Demokratikus Köztársaság, az USA kambodzsai inter­venciójáért valamiféle „megtorlást” alkalmaz. Nixon propagandafőnöke ehhez valamivel később „megnyugtató” kommentárt fűzött, mondván, hogy a hadügyminiszter csak elméleti síkon mozgott, és nincs szó újabb döntés bejelentéséről. Jaird egyébként az említett sajtókonferencián arra is utalt, hogy a kambodzsai inváziót, amely jelenleg há­rom körzetben folyik, újabb térségekre is kiterjesztik. Elsősorban a kambodzsai— laoszi—dél-vietnami határ közelében levő területek, valamint a Mekong-deltája jöhet számításba. Néhány megfigyelő a miniszteri nyi­(Folytatás az 5. oldalon.) JÚLIUS 3—10: Finn—magyar barátsági hét A július 3 és 10. között megrendezendő finn—ma­gyar barátsági hét előké­születeiről tartott ma sajtó­­tájékoztatót a Hazafias Népfront Országos Taná­csának székházában Mátyás László titkár. A sajtótájé­koztatón részt vett Rónai Rudolf, a Magyar Népköz­­társaság helsinki nagykö­vete. Háromszáz ember utazik Finnországba, illetve érke­zik hazánkba, egy-egy cso­port ebből a két ország fő­városának lakója, a testvér­főváros vendége lesz. A Budapestre látogató finn csoport házigazdája a Bu­dapesti Népfrontbizottság. Az előkészítő munkában részt vesz a Fővárosi Ta­nács, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa és a bu­dapesti KISZ-bizottság képviselője. ­yi egyszázezer budapesti a Felvonulási téren, szír­ia pompás menetben, a párt, a nemzetközi mun­kásmozgalom forradalmi jelszavai alatt, négyszázezer budapesti hitvallása: béke, munka, szolidaritás, interna­cionalizmus — ez volt az idei május elseje lényege, tar­talma, ezt láttuk az ünnepen reggel tíztől déli fél egyig. Bár hűvös volt a délelőtt, s esőt ígértek a felhők, bár heves szél feszítette a zászlók selymét, s a májusfák mil­liónyi szalagját, hagyományaihoz híven most is meg­mozdult a város, hallatta szavát, félreérthetetlenül állást foglalt a világ dolgozó millióinak ügyeiben, a párt, s a nemzet céljait szolgáló politika mellett. Ilyen volt, ezt hirdette — bizonyította május elseje. Vele és általa lezárult nagy tavaszi ünnepeink sorozata. Köszöntöttük a szabad negyedszázadot, emlékeztünk Le­ninre, s nagy művére, a leninizmusra, seregszemlére gyűltünk az alkotó munka és a munkával alkotó ember ünnepén: jelentős események összefüggő, eggyé kapcso­lódó folyamata emelte egyszeri, s különleges rangra a múlt heteket, hónapokat. S e rövid időszak voltaképpen átfogta a világ legújabbkori történelmét. Nyolc évtizede, hogy először bontotta ki vörös lobogóját a munkásszoli­daritás, e zászló alatt vezette győzelemre Lenin az orosz proletariátust, s éppen ma negyedszázada, hogy egy gyil­kos rendszer és életének-pusztulásának jelképe: a Reichstag romja felett Jegarov és Kantarija kitű­rte a nemzetköziség lángszínét. E dátumokat idézte meg nekünk, maiaknak az idei tavasz. Ünnepeink sorozata véget ért. Hétköznapok követ­keznek, egyszerű, munkába hívó reggelek, a világban ható, küzdő roppant erők mozgástörvényei szerint olykor feszültebb, máskor nyugalmasabb, egyszer örömtelibb, máskor gondokkal terhesebb hétköznapok. De most va­lahogy gazdagabbak vagyunk érzésben is, értelemben is: visszük magunkban, s őrizzük idei tavaszunk szép emlé­keit. Emlékeket és gondolatokat viszünk tovább, amelyek erősítenek és köteleznek , elindítanak és bátorítanak, cselekvésre buzdítanak, tettekre késztetnek egyént és társadalmat, alkotásra hívnak, s ettől a belső fénytől új értelmet, új hangulatot nyer minden munkába szólító hétköznap. Három órán át tartott a budapestiek színes, derűs, lelkes felvonulása. (Tudósítás a 3., 5. oldalon.) SZOVJET PÁRT­­ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG ÉRKEZIK PRÁGÁBA A közeli napokban szov­jet párt- és kormánykül­döttség érkezik Prágába a CSKP KB, Ludvik Svobo­­da köztársasági elnök és a csehszlovák kormány meg­hívására. A delegációt — mint arról a Rudé Právo beszámolt — Leonyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtit­kára vezeti. A küldöttség­nek többek között Koszigin és Gromiko is tagja. A küldöttség látogatása idején írják alá a két or­szág közötti barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szer­ződést. A HÉT KÖZEPÉRE: ENYIÜL AZ IDŐ Lassú felmelegedés hétvégi hideghullám legfa­gyosabb napja köszöntött szombaton reánk. Mi volt ennek az oka? A Meteoro­lógiai Intézet a hűvös, majd a hideg­front pontos érke­zését jelezte, de a sarkvi­déki eredetű levegő,­­ amely felváltotta az élénk széllel már a hét első felé­ben megérkezett óceáni hű­vös levegőt — nem tartotta meg a „menetrendet”, nem haladt tovább kelet felé, hanem elcsendesedve itt maradt. Ez az óceáni szár­mazású légtömeg előbb hét fokos hőmérséklet­­esést okozott és sokfelé nagy kiterjedésű, hosz­­szantartó esőzéseket ho­zott. Az esőzések szűnésével kedvezőbbre fordult ugyan az időjárás Budapest térsé­gében, de a levegő rendkí­vül hideg maradt. Ez a hideg a Duna víz­gyűjtő területét is érintet­te, ezért az Alpokban, a Kárpátokban a még meg­levő hótömegek olvadását késlelteti. Ezzel javult a vízvédelem helyzete, a fagyok időt adnak az ár­hullámok levonulásának. A továbbiakban igen las­sú felmelegedésre számít­hatunk. A hét közepén vá­lik majd csak fokozottabbá az enyheség, ekkor tér majd vissza időjárásunk az évszaknak megfelelő hő­mérsékletre. Ha nem is gyors, de las­sú felmelegedést ígértünk május elsejétől, ehelyett a MA REGGEL Továbbindult Budapestről a szovjet hadihajóral Ma reggel — négynapos budapesti vendégeskedés után — felszedték horgo­nyaikat a szovjet hadiha­jók, s továbbvonultak fő­városunkból Csehszlová­kia felé. A búcsúztatásnak nagy nézőserege volt, mint a fogadtatásnak. A ma reggeli búcsúzta­táskor F. E. Pahalcsuk el­lentengernagy, a Szovjet­unió hőse, a fekete-tengeri szovjet flotta folyami rajá­nak parancsnoka köszönt el egységének tisztjei és le­génysége nevében a házi­gazdáktól, akiknek képvi­seletében Kovács Pál ve­zérőrnagy, honvédelmi mi­niszterhelyettes, Gyenes András külügyminiszter­helyettes, továbbá a Fővá­rosi Tanács és a budapesti társadalmi szervezetek több képviselője jelent meg a búcsúztatón. Ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykö­vete és V. K. Gvozd, altábornagy, a nagy­­követség katonai és lég­ügyi attaséja. Csehszlová­kia magyarországi nagykö­vetsége részéről megjelent V­iliam Golgovic ezredes, katonai attasé. Végig, a magyar határig terjedő Duna-szakaszon a magyar flottilla naszádjai adtak kíséretet a barátsági úton levő szovjet haditen­gerészeknek. Hajóépítés London, május 3. A Lloyd hajózási regisz­ter most nyilvánosságra hozott adatai szerint bár a világ hajógyáraiban sokkal több hajó áll építés alatt, mint bármikor, a gyárak­nak juttatott megrendelé­sek csökkennek. Március végén — a Szovjetunió és Kína kivételével — 18 mil­lió 417 ezer tonna űrtar­talmú, 1944 hajó állt épí­tés alatt, egymillió tonná­val több, mint az előző ne­gyedév végén. Új munkatörvény­­könyv Líbiában Tripoli, május 3. Líbiában új munkajogi törvénykezést vezettek be, amely engedélyezi a szak­­szervezetek működését, de tiltja, hogy a dolgozók a békéltető tárgyalások és a döntőbírósági eljárás előtt sztrájkba lépjenek. A szep­temberi fordulat előtt Id­­risz király rendszere a szakszervezetek működését sem engedélyezte.

Next