Esti Hírlap, 1970. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
1970-06-30 / 151. szám
ELSŐSEGÉLY HAVONTA NYOLCEZER BEHAJTÁSI ÜGY A vállalat nem fizet A partnerek terhére ♦ Kivétel az Aluminiumipari Tröszt ♦ Ritkán kérnek biztosítékot Hét megyében és kilenc budapesti kerületben mintegy 150 vállalat és szövetkezet fizetési fegyelmét, fizetőképességét vizsgálta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. — Az ellenőrzött vállalatok és szövetkezetek nagy része tartozásait csak késve, vagy egyáltalán nem tudja kiegyenlíteni — mondja Sándor István, a KNEB közgazdasági főosztályának vezetője. — Széles körben elterjedt a „nem fizetés”. Az adósok érve: nekik sem fizettek. A Központi Gazdasági Döntőbizottság havonta átlag nyolcezer behajtási ügyet intéz. Tavaly volt olyan hónap, amikor a vállalatok 129 ezer esetben egyenlítették ki késedelemmel számláikat. A vizsgálat idején csak a Lenin Kohászati Művek megrendelői 54,6 millió forinttal tartoztak. Az Egyesült Izzó 121,8 milliót követelt vevőitől, ugyanakkor azonban mintegy 154 millió volt az adóssága. — Milyen hatással voltak a fizetésképtelen vállalatok a velük kapcsolatban álló partnereikre? — Azok, amelyek értékesítési, készletgazdálkodási gondokkal küzdöttek és pénzügyi zavaraik voltak, „magukkal rántották” a fizetésképtelenségbe a velük kapcsolatban állók egy részét is, vagy partnereik terhére javították fizetőképességüket, miközben azok pénzügyi egyensúlyát rontották. Ilyen volt a többi között a Vörös Csillag Traktorgyár, a Vasbetonipari Művek és a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár. A BHG-nak például egy meghiúsult exportszállítás miatt jelentős készletfeleslegei maradtak, amelyből belföldön alig tudott értékesíteni. Bár tudta, vevőitől a szállított áru ellenértékeként csak 14,6 millióra számíthat, mégis 71 millió forintot költött. A hitelező partnerek általában a nem fizetés ellenére szolgálatkészen szállítanak, hiszen sikerült túladni az áru egy részén, s valamikor majd csak fizetnek érte. Volt olyan vállalat is — bár kevés —, amely nem tartozott senkinek sem. Például a Magyar Alumínium, Ipari Tröszt. A nehézipari és kohászati vállalatok egy része, vállalva a kockázatot, hogy saját, fizetőképességüket rontják, „áruhitelt” adtak fizetésképtelen vevőiknek, hogy segítsenek rajtuk, tudva, hogy egyelőre adósságaikat azok nem tudják törleszteni, így például az Alumíniumipari Tröszt 65, a Dunai Vasmű 72,5, s a Csepeli Acélmű 49,6 millió forint értékben adott áruhitelt. A vállalatoknak lehetőségük lett volna rá, hogy szállítás előtt biztosítékot kérjenek, van-e a vevőnek elég fedezete a bankban. Ezzel a lehetőséggel azonban ritkán éltek, mert féltek, hogy a bizalmatlanság miatt megszakadnak kialakult gazdasági kapcsolataik. — Hogyan hatott a vállalatok pénzügyi helyzete a lakosság ellátására? — A ruházati és a vegyescikk kereskedelmi vállalatok tavaly októberig 2,3 milliárddal, a termelőeszköz kereskedelem 3,4 milliárd forinttal csökkentette készletét, s ezzel értékesítési nehézségeket okozott. A termelő vállalatok — mert a kereskedelem kevesebbet rendelt — csökkentették a termelést, s ez esetenként a lakosság hiányos ellátását okozta. Tavaly például azért lett hiányzó cikk több idényjellegű áru — olyan is, mint a kályha és a festék —, mert a kereskedelem év közben nem vette át az ipar folyamatos termelését, mondván: minek tárolja. Az ipar sem akart fölösleges készleteket, ezért másutt értékesített, vagy csökkentette a termelést, s amikor egyszerre nagy mennyiségre lett volna szükség, nem tudták ellátni a kereskedelmet. Tőke Péter És a szárnyasok meggyógyulnak... Rozsdás vas az ivóvízben Éjfélkor tüzet gyújtottak • A Kisfaludyak gyűjteménye • Betegségre tyúkhúr, fagyöngy Szent István napján az emberek különféle füveket s giz-gazt gyűjtöttek egy teknőbe. Éjfélkor meggyújtották, az istállóajtó elé tették, úgy, hogy a füst kifelé szálljon. A tüzet a szertartás után valamelyik búcsújáróhely kútjának szent vízével oltották el. Ezzel — hitük szerint — egy esztendőre elijesztették állataiktól a betegségeket. A POSTAMESTER HAGYATÉKA — Ez volt az első „gyógymódok” egyike, amellyel őseink az állatbetegségek ellen védekeztek — mondja dr. Bencze József orvostörténész, az „Adatok a magyar népi empirikus állatgyógyításhoz című, nemrég megjelent tanulmány szerzője. Ebben elsőként összegezi a hazai állatgyógyítás történetét a honfoglalás előtti időktől napjainkig. A szerző csaknem negyven évet töltött állatorvosként Vas megyében, s összegyűjtötte a népi állatgyógyítás tapasztalatait, megfigyeléseit. Később, a századok folyamán mind több, helyes megfigyelésen alapuló tapasztalat halmozódott fel, bár a mágia sem szorult végképp háttérbe. A népi bölcsesség azonban mindig megtalálta azokat az eszközöket, amelyekkel eredményesen gyógyította jószágait. A Vas megyei Répcelakon az első világháború utáni években különös írásokra bukkantak egy Süttöné nevű özvegy postamester hagyatékában. A 250 oldalas, tintával írott kötet a Kisfaludy család gyógyítókönyve volt, s utolsó bejegyzése 1792. januárjából származott. Az értékes művelődéstörténeti emléket ma dr. Bencze József őrzi szombathelyi lakásán. Az állatbetegségeket és gyógymódokat felsoroló gyűjteményt a Kisfaludyak négy nemzedéke — köztük a költő Sándor és a drámaíró Károly — vezette évtizedeken át. BÉKOLÁSRA ZÖLD ÍR — A tizenhatodik századtól az addig apáról fiúra szálló gyógymódokat kéziratos és nyomtatott könyvekbe foglalták. Ezekből megismerhetjük a magyar történelem első öt-hat századának népi ember- és állatgyógyító eljárásait. Mélius Juhász Péter herbáriuma, amely az első magyar botanikus könyv volt, 1578- ban jelent meg. 1578-ból való Bornemissza Péter kézirata Az ördögi kísérletekről is. Egyetlen ép példányát — valószínűleg ez is csak másolat — a pápai református kollégiumban őrzik. Ez a tizenhatodik és az előző századok állatbetegségeit ismerteti. Szent Antal tüze: daganat az állat torkán; bókolás: a ló patája gyulladásba jön, ezt ma is zöld írral, azaz rézgálickenőccsel kezelik; érgelyva: a ló vagy a szarvasmarha nyakán kitágulnak az erek; farkasfog: a ló fogai hegyes végűre kopnak, emiatt nem tud rágni... A Kisfaludy-féle gyógyítókönyv minden betegségre füveket, fákat ajánl: ördög harapta füvet, ebnyelvű és egérfül füvet, tyúkhúrt, fagyöngyöt, borsfenyőt, szurokfát, borzátsző szarvasmarhák gyakran kapnak napszúrást, ezen érvágással segítenek, amelyet többnyire a nyakon végeznek el. Tavaszszal, amikor az állatokat először hajtják ki a legelőre, veszettül futkároznak, keringenek, „bántja őket a vér”, ilyenkor takarmányvagy cukorrépába rejtett kígyófű-gyökeret adnak nekik. Szárnyas állatoknál a „vész” a legveszedelmesebb. Gyógyírként rozsdás vasdarabokat tesznek ivóvizükbe, de Bak Kálmánná uraiújfalui asszony elbeszélése szerint jó a hipermangán is. Ma már csökkent a népi állatgyógyítás jelentősége: a parasztemberek bizalommal fordulnak az állatorvosokhoz. A régi gyógymódokat, orvosló szokásokat a kéziratos és nyomtatott könyvek őrzik. K. L. MÁR CSAK A KÖNYVEKBEN Néhány jellemző betegség és gyógymód, amelyeket dr. Bencze József jegyzett fel negyvenéves orvosi gyakorlata alatt. Ha a ló vagy a szarvasmarha étvágytalan, ecettel, borral, vagy pálinkával elkevert köménymaglevet itatnak vele. Nyáron a tömött gulyákban legelé PEST HATÁRÁBAN Hotel Wien Az M 7-es út mellett az Osztapenko-szobornál épülő Hotel Wien első szintjét a napokban befejezték. A 240 személyes szállót korszerű, alagútzsaluzásos módszerrel rekordidő alatt kívánják felépíteni, az átadás előreláthatóan jövő márciusban lesz. A vendégek kényelmét étterem, presszó és nagyszerű kilátást nyújtó 60 személyes tetőbár szolgálja. Az új hotel az átutazó vendégek fogadásán kívül a hazai vidéki csoportok két-háromhetes budapesti elhelyezésére is alkalmas lesz. Touring-hotelek épülnek Dobogókőn és Visegrádon is. A két szálló tervezése befejeződött, s nemsokára megkezdődik az építés. Működik a kaposvári malomban felépített ezer vagonos gabonasiló. A modern épületet a NYÍTERV mérnökei tervezték. (MTI Fotó : Pálffy felv.) CIKKÜNK NYOMÁN Az Igazságügyminisztérium válaszol Lapunk május 20-i számában cikk jelent meg ,,Tolvaj az ágyneműtartóban” címmel. A cikk Fehér László 37 éves foglalkozás nélküliről szólt, aki több mint tíz évet ült már börtönben és legutóbb 1970. május 12-én kellett volna jelentkeznie a bíróság által kiszabott újabb büntetésének letöltésére. Cikkírónk szóvá tette, hogy a kétévi szabadságvesztés kiszabása ellenére a többszörösen büntetett bűnöző miért maradhatott szabad lábon, s ezáltal módja volt újabb bűncselekmény elkövetésére. Az esettel kapcsolatban levélben tájékoztatta szerkesztőségünket dr. Böőr Péter, az Igazságügyminisztérium illetékes főosztályvezetője: „Az ügyet megvizsgáltuk. Fehér László ellen — akit főleg vagyon elleni bűncselekmények miatt korábban már hétszer elítéltek — azért indult büntető eljárás, mert hozzátartozója ágybérlőitől 1400 forint értékű ingóságokat lopott el. A bűncselekmény elkövetése után Fehér László ismeretlen helyre távozott. Ezért a Budapesti IX. kerületi Rendőrkapitányság 1969. október 18-án országos körözését rendelte el. Ez eredményre vezetett, és Fehér László 1969. október 21-én kézre került. A nyomozó hatóság azonban nem rendelte el az előzetes letartóztatását, s így Fehér László továbbra is szabadlábon maradt. Nem rendelkezett az előzetes letartóztatás elrendelése iránt a Budapesti IX. kerületi Ügyészség sem, amikor 1969. november 27- én vádiratot nyújtott be, de a Pesti Központi Kerületi Bíróság sem rendelte el azt, annak ellenére, hogy a folyó évi február hó 25-én Fehér Lászlót — nem jogerősen — kétévi szabadságvesztésre ítélte. Amikor az ítélet jogerőre emelkedése után a bíróság arra hívta fel Fehér Lászlót, hogy május 12-én jelentkezzék büntetése letöltésére, ennek nem tett eleget, hanem megszökött. A nyomozók egyik volt lakóhelyén, a rekamié ágyneműtartójában elrejtőzve találták meg. A büntető eljárási törvény rendelkezése szerint előzetes letartóztatást kell elrendelni, ha a terhelt megszökött, a hatóságok elől elrejtőzött vagy a terhére rótt bűntett büntetésének súlyosságánál fogva vagy egyéb okból szökésétől vagy elrejtőzésétől lehet tartani. Megállapítottuk, hogy ezek a feltételek már a nyomozás során, de különösen akkor fennforogtak, amikor a bíróság a többszörösen büntetett előéletű és körözés útján kézre került Fehér Lászlót kétévi szabadságvesztéssel sújtotta. Ha az ügyben eljárt hatóságok a törvény e rendelkezésének megfelelően jártak volna el, nyilvánvalóan nem kerülhetett volna sor arra, hogy a szökésben levő Fehér László újabb bűncselekményt kövessen el.” SZÖVETKEZETÜNK ELCSERÉLNE több, 50-től 200 négyzetméterig terjedő alapterületű, kiemelt főútvonalon levő ÜZLETHELYISÉGET mellékútvonalon fekvő, udvari, műterem vagy üzem céljára alkalmas, nagyobb helyiségért. Nagyon jó szuterénhelyiség is számításba jöhet. BUDAPESTI FÉNYKÉPÉSZ SZÖVETKEZET Telefon: 122—869 Konferencia a számítógépekről * Ma délelőtt a Technika Házában sajtótájékoztatón ismertették: július 6-a és 11-e között „COMPCONTROL ’70” címen nemzetközi konferenciát rendeznek a miskolci egyetemi városban. A tanácskozáson részt vevő hazai és külföldi szakemberek megvitatják a számítógépek alkalmazásának problémáit az iparvállalatok vezetésében. 13 ország képviselője összesen 129 előadást tart ötszáz hazai és kétszáz külföldi részvevő előtt. A konferenciával egyidőben számítógép-bemutatót és alkalmazástechnikai kiállítást rendeznek.