Esti Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-16 / 217. szám
Meglepetés a Révay utcában Meghívták az építőket • Klímaberendezés, isiórpad • Pénteken nyit az új Vidám Színpad Péntek este az ünnepélyes megnyitás után valamennyi építő ott fog ülni a nézőtéren Róna Tibor igazgató meghívottjaként, hogy végignézze az És mi lesz holnap? című politikai kabaré idei első előadását. Helyet foglalhatnak végre a kényelmes halványpiros zsöllyékben és teljesen jogos büszkeséggel nézhetik a remekbe sikerült újfajta vasfüggöny fölgördülését. . Minden elismerést megérdemelnek, mert igaz ugyan, hogy a színház átépítése — az építkezések általános szokása szerint — elhúzódott valamelyest, de az építők az utolsó hetekben olyan hajrát vágtak ki, ami ritkaság. Néhány hete még kevesen hitték volna, hogy itt 18-án valóban évadnyitás lesz — lehet, hogy van, aki ma sem hinné el, a Rávay utcában uralkodó rumli láttán. Nemrég még mindenki kinevette a színházban Lázár Egon gazdasági igazgatót, amikor fali öröknaptárára kitűzte a szeptember 18. feliratú zászlót. Nem vitás, az elhúzódásnak ezúttal az ismert okok mellett az is volt az előidézője, hogy számos váratlan akadály és nehézség adódott az öreg Révay utcai ház átépítésésekor. De vegyük sorra: milyen meglepetések várják a Vidám Színpad nézőit péntektől? Neontranszparens Mindenekelőtt az utca felett átívelő színes neontranszparenst mutatja dr. Révay Károly, a színház titkára. Ez a neon végre valóban méltó egy színházhoz,(nem úgy, mint elődje, amely inkább egy rossz hírű hongkongi mulató cégérének tűnt). Apróság, de még a járdát is rendbehozatták a színház előtt. Az épület maga, övön alul modern, felül szecesszió. Ám furcsa mód ez a kettősség, nem hat rosszul. Az előcsarnok kellemesen és elegánsan izzig-vérig mai — a látogató alig tudja elképzelni itt a régi Vidám nyomasztó hallját. — Mi volt®itt, ahol most állunk? — kérdezzük Rusznyák János főmérnököt, az emeleti büfé szép előterében, amelyhez még egy nagy erkély is csatlakozik. Új lépcsőház *— Lépcsőház! — feleli a főmérnök. — Valóban, a színház közönsége jól emlékezik még arra az időre, amikor a bérház lépcsője a színházon keresztül vezetett, s ha valamelyik lakónak éppen este hét után jutott eszébe szénért menni a pincébe, megjelent a közönség közt egy tréningruhás, vagy frottír köpenyes lakó, kezében vödörrel. A lakók most új lépcsőházat kaptak, s az ő lakásaikat is rendbehozatták. A lépcsővel szemben hatalmas, fából faragott díszítés fogadja a nézőket; az érdekes hatású mű Laborcz Ferenc szobrászművész munkája. A nézőtér állandó hőmérsékletét és páratartalmát egy holland cégtől vásárolt klímaberendezés biztosítja. Újdonság lesz a vasfüggöny, amely — ellentétben elődjével, amelyen tarifahirdetések ringatták a nézőt nem éppen színházi hangulatba — maga is mű-alkotás, Segesdy László szobrászművész tervei alapján készült a lemezdomborításhoz hasonló hatású hegesztéses eljárással, ő csinálta a mennyezetet tartó oszlopok fémbevonatát is. Hidraulikus szerkezet emeli a vasfüggönyt éppúgy, mint a díszleteket, mára egyáltalában nem közömbös: kitűnő modern öltözők és irodahelyiségek teszik kényelmessé a munkát. — És mi lesz az És mi lesz holnap? után? •— kérdezzük meg búcsúzóul a színház titkárát. — Egy fiúnak négy mamája címmel mutatjuk be Fényes Szabolcs zenés vígjátékát november 6-án Abdi József rendezésében. A librettót Bencsik Imre, a verseket Romhányi József írta, szereplői: Kabos László, Csala Zsuzsa, Lórán Lenke, Verebély Iván és sokan mások. Amikor a színház 1968- ban ideiglenesen bezárta kapuit, az utolsó jegyet váltó házaspárnak megígérték: vendég lesz az újjáépítés utáni első előadáson. A pontos dátumot is megadták — a hó■ nap és a , nap is egyezik, csupán az év tolódott el eggyel. S ezalatt elkallódott a házaspár neve és címe. A színház most lapunk nyilvánossága útján hívja meg őket: tiszteletjegyük a pénztárban várja őket. (f. f.) Egy fiúnak négy mamája A színház másik új büszkesége a zsinórpadlás, idáig ez se volt. Akárhol megállná a helyét az a fény- és hangberendezése, amelyet most építettek be. A menynyezeten szabályos geometriai alakzatokból komponált építmény vigyáz a jó akusztikára, ebben rejtették el a mozgó világító hidat is. S amit a közönség nem lát, de az ott dolgozók szá Százéves a képeslevelezőlap A Százéves a képeslevelezőlap című, a magyarországi képeslevelezőlap-kiadást a kezdettől máig bemutató kiállítás nyílik szeptember 25-én a Műcsarnokban. Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitja meg a bemutatót, amelynek megrendezését egyebek között az Országos Széchényi Könyvtár, a Kiscelli Múzeum, a Szerencsi Helytörténeti Múzeum és néhány magángyűjtő is elősegítette. • A művészet varázsa csapott meg tegnap este a képernyőről. (Ez a mondat közhelynek tűnne, ha a tévéműsor kapcsán nem ily ritkán adódna mód leírni.) Sodort magával a dráma — Anouilh-é talán a legszebb, a legnépibb, legkedvesebb, pátosztól legmentesebb feldolgozása a Jeanne-legendának —, féltünk a rettegővel és mertünk a bátorral, minden közel jött hozzánk, emberi lett, és csodásan egyszerű. Pedig szándékoltan csupasz kulisszadeszkák között rögtönözték színészeket játszó színészek, szemünk láttára magukra kapott jelmezekben, amelyek alól éppúgy kikandikált egy nyakkendő vagy egy napszemüveg, mint privát mai lényük. Ezzel a — ha úgy tetszik — „trükkel” mégsem meszszebbre kerültünk a drámától, hanem egyenesen a közepébe. Hála a kitűnő atmoszférájú és ritmusú rendezésnek, az elbűvölően lazán és egyszerűen játszó kiváló színészeknek — s a kiválók közül is legszebbet nyújtó Elisabeth Schwarznak meg a vele eggyé váló Káldy Nórának —, hála a nagyszerű produkciónak: úgy éreztük, a darab hő,seivel együtt magunk is megméretünk. Mi is választhatunk a szerepek között, úgy mint ők, megmérhetjük, mire telik erőnkből és elhivatottságunkból. (fencsik) Ember, zene, SZTANKÓ JUDIT KIÁLLÍTÁSA Nyugalom, tűnődés, csöndes délutáni beszélgetések, valóságos és a lélekben felfedezett élmények hangulata árad a képiekből. Sztankó Judit festőművész Csók Galériában rendezett tárlatán átgondolt, pontosan érzett élethelyzetek képpé szerkesztett élményével ismerkedhet a látogató. A művésznő világa rendkívül bensőséges. A zene szinte szervesen kapcsolódik ebbe a festészetbe. A két-három muzsikáló figurától , egészen az éneklő együttesig nemcsak az alakos kompozíció lehetőségét adja, hanem a zene iránti rajongásból, értéséből és élvezéséből is ad valamit a látogatónak. S ez a zenei élmény úgy hat viszsza a képekre — és itt nem csupán a muzsikáló figurákat bemutató festményekre gondolunk —, hogy ritmikus harmóniával gazdagítja, egy-egy színcsoport a zenei skála összhangzatát is adja. Munkát ábrázoló kompozícióin és a beszélgető nőfiguráin az ember és munka, az ember és ember közötti kapcsolatot avatja hangulatilag erőssé, érzelmileg kifejezővé. Egy-egy élethelyzet érzelmi telítettségét kitűnő színfantáziával fejezi ki. (Várakozás: Vasárnap reggel.) A legerőteljesebbnek csendéleteit érezzük. Szinte valamenynyiből derű, vibráló nyugalom árad, s egyértelműen fejezi ki az ember és a tárgyak eleven kapcsolatát. (Tulipános csendélet, Edények, Csendélet ébresztőórával.) Sztankó Judit először tárja munkáit a közönség elé. Az utóbbi három év gondosan szelektált anyagát mutatja be, de ezt tíz év kemény munkája előzi meg. Olyan munka, amely ennek a tehetségnek és eredeti látásmódnak megkereste a legszerencsésebb festői kifejezési formáját. A kiállítás érettségről, megfontoltságról, tudatosságról tanúskodik. Várjuk a folytatást. (h. m.) Stívt naplót a mozikban TRILÓGIA Bodrossy Félix hosszabb ideje kísérletezik — eredménnyel — a „polanimation” eljárással. Ennek az a lényege, hogy a rajzolt figurák bábukként mozognak a háttér előtt. Az eljárás technikailag tökéletes, , kitűnőek a színek, semmi nem zavarja az illúziót. Korábban már az egyiptomi istenekről is készített Bodrossy ilyen módszerrel filmet, majd több részletet a görög mitológiából. Ezeket most Trilógia címmel, ismeretterjesztő előadással egybekötve mutatják be a filmszínházak. A Hellasz istenei, a Trójai háború és az Odüsszeusz átfogja a görög mitológiát; aki végignézi a filmet, gazdag képet kap a mondakör leglényegesebb mozzanatairól, jelentős alakjairól. Élvezetesek és érdekesek a kis előadások is: a film kitűnően szolgálja ismeretterjesztő céljait. Egy ponton azonban vitatkozni lehet a rendezővel, s ez éppen a mozgatás problémája. Azok a görög vázaképek, amelyek alapján a film figurái készültek, mozdulatlanságukban megkomponáltak, s megdermedt mozdulataikban adnak klasszikus harmóniát, illeszkednek a görög művészet egységet és nyugalmat sugárzó, hatalmas egészébe. Bodrossy módszere megmozgatja ezeket az alakokat, amelyek így karikatúraszerűek lesznek. Kilépnek saját stílusukból, s egészen mást sugallnak, mint eredetileg, s mint amit a rendező is közvetíteni akart velük. Más stílusú képekhez valószínűleg jobban alkalmazható ez az eljárás. BOSZORKÁNYPER Otakar Vávra csehszlovák rendező egy regény nyomán maga írta a Boszorkányper forgatókönyvét, amelynek filmváltozata 1969-ben készült el. 250 —300 évvel ezelőtti históriát elevenít fel. Gyenge jellemű grófnő birtokára hivat egy jogi tanulmányait be sem fejezett inkvizitort, aki a kicsinyke gyanúból olyan méretű pert kovácsolt amelyben szinte mindenki elvesz. A szerző a koncepciós perekre is utalni kíván. Ebben az összefüggésben azonban vitatható a film: nem tud újat mondani, sőt, leegyszerűsíti a bonyolult történelmi anyagot, amit nem lehet szimbólumokkal ábrázolni. -—bel-“ HÉT LEVÉL A Lettres Francaises Paul Eluard ismeretlen magyar vonatkozású leveleit közli. A dokumentumokhoz Szabó Anna írt előszót. A levelek Eluard magyarországi látogatásainak élményeiből keletkeztek. Először 1948-ban, majd 1949 júniusában járt Budapesten. Harmadik látogatásaugyanabban az évben hozta Magyarországra, amikor ő is Petőfi halálának 100. évfordulójára emlékezett. Részt vett a világifjúsági találkozón is. Ezután még két hetet töltött Magyarországon, s ez alatt hozzákezdett József Attila verseinek fordításához. Meghívjuk önt a Centrum Csepel Áruházba, ahol a Szeptember 17-én, C • ■ „ , Férfi Fehérneműgyár SS’KHr Férfi Fehérneműgyar . . . * megismerni _ t w , árusítássá! egybekötött kiállításán az Ön kívánságait Centrum CsCOCl ArilktUJ a legszebb polieszter-pamutingek közül válogathat, és észrevételeit. * A 7 VTTTÁ rníTrTT Főszereplők: SZEPTEMBER 18-ÁN TARTJA MEGNYITÓ ELŐADÁSÁT, UTÁNA MINDEN ESTE: Kazal László, Alfonzó, Kabos virlíim r _ _ _ László, Kibédi Ervin, Lórán Lenke, lípdö 17' r, |y] 1PC7 VlIYI nn n ^ Faragó Vera, Verebély Iván, Csala IJO 1111 HUlllíIM • Zsuzsa, Viola Mihály, Gyurkovics VI., Révay utca 18. .... 1 Zsuzsa Politikai kabaré rendezte: zsudi József Telefon: 311—311 írta: Róna Tibor - Litványi Károly - Romhányi József jegyek válthatók: 10-19.30 óráig