Esti Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-16 / 217. szám

KENYÉRTŐL A TEJIG Házi sütés a gyárban Izom helyett automata ♦ Papírról a valóságba Száz-százhúsz új üzem: ennyit tervez évente Ma­gyarország legnagyobb élel­miszeripari és mezőgazda­­sági tervező vállalata, az ÉLTERV. Megrendelői kö­zött hat-nyolc állandó kül­földi partner is szerepel: a Szovjetunió konzerv- és ba­romfiipari üzemeket, hűtő-, tárolókat, vágóhidakat, az NDK tejüzemeket, Cseh- Szlovákia konzervgyárakat, Egyiptom és Irán főként vágóhidakat kér.­­ Most elkészült Berlin határában egy, a mi terve­ink szerint készített, napi 400 ezer liter kapacitású tejfeldolgozó — mondja Szalay Gábor főtechnoló­gus. — Nemrég baromfifel­dolgozó üzemet adtunk át a Szovjetuniónak, befejez­tük Iránban az első na­gyobb élelmiszeripari be­ruházást, üzembe helyeztük a berlini nagyvágóhidat és jelenleg tárgyalunk az NDK-val, mert újabb aján­latokat kértek. Két évvel ezelőtt Libanonban a ter­veink alapján épült kombi­nát libanoni—magyar sajt­részvénytársaságként mű­ködik. Most Algírral és Szí­riával tárgyalunk hasonló elképzelésekről. A LEGNAGYOBB Ami a hazai új létesít­ményeket illeti: kulcsátadás előtt áll az ország egyik legnagyobb tejüzeme, a miskolci. Itt naponta mint­egy 150 ezer liter tejből 75 ezer litert palackoznak majd, a többi zacskóban és kimérve jut a boltokba. A miskolci üzem termékvá­lasztéka igen gazdag lesz: csupán ebből az egy kom­­­­binátból naponta 700 liter joghurt és kefir, 1400 liter kakaó, 600­’ liter habtejszín, 7500 liter tejföl, 5000 kilo­gramm túró, 3200 kilo­gramm vaj kerül majd ki. A tejkombinátban — akár­csak a terveik szerint ké­szülő többi új üzemben — korszerű laboratóriumok is épülnek, a munkafolyama­tok jelentős részét gépek,­­ automaták végzik. A legújabb h­azai beru­házások iránt érdeklődőket a főtechnológus az Orszá­gos Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Kiállításra ka­lauzolja : az ÉLTERV ott ál­lította ki legfrissebb tervei­nek makettjeit és fotóit. A házigazdák elsőként az 1972-ben átadandó körmen­di gyógyszer- és tápszer­­gyárat mutatják be. Terve­ző mérnöke Szente László, az ÉL­TERV osztályvezető­je. GYEREKEKNEK — A tervezést az Egye­sült Gyógyszer- és Tápszer­gyár rendelésére tavaly kezdtük meg — mondta Szente László. — A gyár­ban főként csecsemőknek való, dúsított tehéntejet és gyermektápszereket készí­tenek majd. A berendezé­sek automatizáltak, az alapanyag a leghigiéniku­­sabb körülmények között, zárt rendszerben halad és készáruként távozik. A munkafolyamatokat táv­­kapcsolással, központi ve­zérlőteremből irányítják. Az aszeptikus feltételek biztosításához a feldolgozó üzemrészekbe úgynevezett csírátlanított, klimatizált levegőt fúvatnak be. Az itt készülő „humani­zált” tápszert eddig Ma­gyarországon nem gyártot­ták. Az első­ litereket Kör­mendről kapják majd a rá­szoruló kicsinyek. Az Egye­sült Gyógyszer- és Tápszer­gyár, a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat és az ÉLTERV szocialista együtt­működési szerződést kötött, ennek köszönhető, hogy a tervezéssel egyidőben meg­kezdődhetett az építkezés. A munka jó ütemben ha­lad, várhatóan a tervezett­nél korábban befejezik. Jó építési megoldás főként a könnyűborok hazájában, elsősorban Franciaország­ban és Jugoszláviában el­terjedt". Sokan, érdeklődnek a ve­gyes termelésű sütőüzemek iránt: a kis makett „élet­­nagyságú’’ megfelelője a Dunaújvárosi Sütőipari Vállalat egyik legfontosabb sütödéje lesz. Várhatóan 1971 első negyedében adják át rendeltetésének. A nehéz fizikai munkát igénylő technológiai folyamatokat gépesítették. Az üzemben a vidéken még­ közkedvelt hagyományos házikenyerei is süthetik — a legkorsze­rűbb körülmények között. Az Élelmezésipari Ter­vező Vállalat rajzasztalain született tervek értéke esz­tendőről esztendőre meg­haladja a 80 millió forin­tot, és segítségükkel több mint kétmilliárd forintos hazai és külföldi beruházás valósítható meg. (cs. benkő) HÁROM EPMLLET BOR A kiállításon egyebek mellett napról napra nagy sikert arat a háromemele­tes bortároló makettje is: a „valódit” a Magyar Állami­­ Pincegazdaság gyöngyösi telepén építik. A hatezer hektoliter befogadóképessé­gű bortároló vasbetonból lesz, belsejét üvegcsempe borítja. Az épület külső fa­lát különleges alumínium­lemez védi. Valamennyi bortechnológiai folyamatot gépesítik, s az ellenőrzést is műszerek végzik. A tervezők ezt a tároló­típust a könnyűboroknak ajánlják: három-négy fo­kos hőmérsékletingadozás mellett 18 fokos hőmérsék­leten tartja az italt. Hason­ SE DIPLOMA, SE ÖSSZEKÖTTETÉS Hatelcmis „doktor úr” LAKÁSMESE EZREKÉRT ♦ ÁTÍRTA AZ IGAZOLVÁNYÁT ♦ EDDIG HÉT ÉVET LEI A vádlott először dühön­gött és fenyegetőzött. Az­tán rosszullétet színlelt. Amikor meglátta az orvost, azt mondta: — Jobban vagyok, foly­tathatjuk a tárgyalást... A tanúk közül néhányan még úgy beszélnek róla: „a doktor úr”. És nem akarják elhinni, hogy mindössze hat elemije van. Ehhez képest egész sok mindent tudott elhitetni nemcsak naiv lakásigény­lőkkel, hanem hivatali szervekkel és munkaügyi előadókkal is. Igaz, hogy a 39 éves Németh László Ist­ván nemcsak jogi diplo­májára, hanem „magas összeköttetéseire” is hivat­kozott.­­— Rengeteg jó barátom van a kerületi tanácsnál — mondta az asszonynak, aki szövetkezeti lakást akart. — Csak egy szavamba k­e­­rül és ön lakástulajdonos lesz. Ezer, kétezer,­ háromezer forintokat kért. Csupán a reményért, hogy majd be­szél valakivel. Személyi igazolványába a dr. megjelölést saját ke­zűleg hamisította. A mun­­kakönyvszám rubrikálta pedig ezt: jogi tudomá­nyos kutató. Ezzel az iga­zolvánnyal jelentkezett munkára a Fővárosi Ta­nács Gyógyszertári Köz­pontjában, ahol a munka­ügyi előadó minden igazo­lás, oklevél, diploma nél­kül ezt írta be: Eötvös Lo­­ránd Tudományegyete­met végzett. A „doktor úr” egyéb­ként ügyes szélhámos volt. Nemcsak kért, kölcsönzött is. Ha valakinek éppen nem volt kéznél az az ösz­­szeg, amely a „protekció­hoz” kellett. Németh szá­zasokat vett elő a zsebéből, s azt mondta: — Addig majd a maga­méból ... Ezzel sikerült a legap­róbb gyanakvást is elosz­latnia. Amikor eszpresszó­ban tárgyalt egy asszony­nyal, arra kérte, ha­­valaki firtatná, miért ülnek itt, mondja azt: a menyasszo­nya. Az ügyfélnek eszébe sem­ jutott, miért van szük­sége az „ügyvédnek” erre a családias indokra. Mire eszébe jutott, már több ezer forintja bánta. A „doktor úr” eddig hét évet ült hamisításért és hasonló ügyekért. Most mindent elkövet, hogy el­mebetegnek nézzék. Ügyé­ben elrendelték az elme­­szakértői vizsgálatot. (bende) CSAK AZ ARANYPÓKNÁL KAPHATÓ! Nagyobb mennyiségű, importált női-férfi kötöttáru érkezett az ARANYPÓK SZAKÜZLETEKBE! Szintetikus női pulóver 195 Ft Kardigán 220 Ft Szintetikus férfi ingpulóver 250 Ft Minden méretben, több színben kapható: VII. , Lenin tat. 28. VII., Rákóczi út 26. VI., Lenin­ krt. 14. VIII. , Rákóczi­­út fll. II., Mártírok útja 13. IV., Bajcsy- Zsilinszky út II. V., Szabadsajtó út 6. VII., Rákóczi út 8/a VI., Népköztársaság útja 15. figyelje az aranypók férfi- és női divatáru­üzletek KIRAKATAIT ! HIÚSÁG — Miért nem hordod a törzsgárdajelvényt? — Mert öregít. " Ha kisebb, kelendőbb­ re. Főleg az NDK-ban, Svédországban, az NSZK- ban és Franciaországban vásárolják szívesen a Kő­bányán készített kondenzá­torokat, de vásárlóik a vi­lághírű Ericsson-cég is. A további exportnövekedés feltétele: új, modern kon­denzátorokat kell gyártani. A Remix nem akar lema­radni, hozzáláttak a minia­türizáláshoz, az integrált áramkörök szériagyártásá­hoz. A hagyományosan ké­szülő ellenállások, konden­zátorok nagyságát akár egytizedére is képesek csökkenteni. A tervek sze­rint öt éven bel­ül a gyárt­mányok fele már a minia­­türizálási program szerint készül. Gyorsan nő a Remix Rá­diótechnikai Vállalat ex­portja: termékeiknek ta­valy 15, az idén már 20 százalékát küldik külföld­ Védelmet kapnak a nyulak Tízéves vadgazdálkodási terv készült Bács-Kiskun­­ban. A legutóbbi számlálás­kor ugyanis 75 ezer mezei nyulat, 80 ezer fácánt és 55 ezer foglyot vettek számba. Ennek azonban kétszeresét is eltarthat­nák a szántóföldek, me­zők.­­ A legsürgősebb feladat a mezei nyúl védelme. A szántóföldi növénytermesz­tés gépesítése, a kemizálás­ ritkítja az állományt. Ta­vasszal a legtöbb helyen riasztóberendezés nélkül dolgoznak a fűkaszák, s a gyorsan járó gépek elpusz­títják az újszülött nyula­­kat. Az állomány védelmé­re évről évre rövidül a va­dászati idény — a korábbi négy hónapról már kettőre —, ez azonban csak kis mértékben segít. A megyében ezért a kö­vetkező években tovább szigorítják a va­dászatot, hogy 1980-ig minden ezer­­holdnyi területen 130—140 nyúl tanyázásával számol­hassanak. A fácánállomány gyarapítását a vadmadarak mesterséges tenyésztésével úgy-ahogy megoldották. A fácánbok­erekből tavaly 13 ezer, az idén 20 ezer előne­velt fácáncsibét engedtek szét a vadászkörzetekben. Hasonló megoldást keres­nek a fogoly szaporítására is. Ugyancsak teljes védel­met élvez a vidéken fész­kelő „magyar strucc”, a tú­zok is. Jelenleg 150-et tar­tanak nyilván a kiskunsági pusztákon. (MTI) A Természettudományi Múzeum föld- és­­őslény­tárának kutatói ezen a nyáron is sikerrel folytatták az Ostromos-hegység ősi titkainak feltárását. A kutatásban segédkező középiskolai diákok új, eddig ismeretlen csonthalmazra bukkantak. A leletek a pliocénban — három-négy millió éve — élt állatvilág maradványait tartalmazzák. Megtalálták a csonth­alom­ban egyebek között a mai hörcsögök régebbi megjelenési formáinak maradványait és az akkori denevérek csontjait is. A ku­tatók bizonyosra veszik, hogy az ostromosi hasadék­­ban vannak még csontfelhalmozódások. Ezért tervezik, hogy a kutatást jövőre folytatják. SPOR­TSZER­ŰEN Tulajdonképpen min­­­dent a sportnak kö­szönhetek — mondta Bo­rax Elemér igazgató, ami­kor nyugalomba vonulása alkalmából az egész válla­lat vezetősége ünnepélye­sen elbúcsúztatta. — Tudomásom szerint te soha nem sportoltál — szólt közbe Pléh Vince, a helyettese. — Az igaz — folytatta Bórax —, de húsz évvel ez­előtt, akkor még mint szür­ke segédiktató, egyszer kint voltam a PAFC—ZU MM focimeccsen. — És mi történt azon a meccsen? — érdeklődött özvegy Csótányosné, a fő­könyvelő. — Semmi különös, győ­zött a PAFC 2:1 arányban, és a II. félidőben Zamek II. úgy felrúgta Mimózát, hogy az a fél pályát feltörölte. Amikor szegény Mimóza feltápászkodott, Zamek II. odament hozzá, és legna­gyobb meglepetésemre ke­zet nyújtott neki. A tribü­nön zúgott a taps, csak én ordítottam, ahogy a torko­mon kifért! Te csibész, még te nyújtod a kezed? — És aztán? — kérdezte Pléh Vince. — Megdöbbenésemre kö­rülöttem mindenki lehur­rogott engem. Csodálkozá­somra megmagyarázták, hogy a küzdelem hevében előfordulhat egy-két sza­bálytalanság, a lényeg, hogy utána sportszerűen kezet kell nyújtani. Hát ezt köszönhetem én a sportnak. Megtanultam, hogy sza­bálytalanság után nekem is mindig sportszerűen ke­zet kell nyújtanom. — De hiszen te soha nem fociztál — mondta Libling Jenő, a személyzetis. — Nem is a pályán. Az iktatóban, az osztályon, majd a főosztályon. Em­lékszem, először Igmándi­­val, a főiktatóval szabály­talankodtam. Amikor el­vesztette az egyensúlyát ki­rúgták,­­és én lettem az utóda, a búcsúzásnál sport­szerűen a kezemet nyújtot­tam. Ugyanúgy megtapsol­tak, mint annak idején Zá­rnok N­.-t, mert mindenki tudta, hogy a küzdelem he­vében előfordul az ilyesmi. A lényeg a baráti kézfogás volt. Amikor az igazgatási osztályvezető, Mohai is el­bukott, rögtön nyújtottam baráti jobbomat, és Parádi főosztályvezető sérülése után is egy sportszerű kéz­fogással csitítottam a kedé­lyeket. Mondanom sem kell, hogy amikor Hunya­di igazgató utódjának kine­veztek, az első voltam, aki a kezemet nyújtottam neki, és ti, akik most itt vagy­tok, akkor valamennyien önfeledten tapsoltatok ne­kem. — Hihetetlen — mondta özvegy Csótányosné. — Lehet, hogy hihetet­len, de így igaz. Mindent a sportnak, illetve egyetlen­egy labdarúgó-mérkőzés­nek köszönhetek. Sajnálom, hogy most nyugdíjba kell mennem, mert szívesen maradtam volna még né­hány évig. De úgy látszik, kellett a helyem Pléh Vin­cének, mert különben nem javasolta volna a központ­ban a nyugdíjazásomat. Így van, kedves Vince? — Pontosan — mondta mosolyogva Pléh Vince, és a kollégák vastapsa köz­ben sportszerűen kezet nyújtott Bórax Elemérnek. Miklósi Ottó

Next