Esti Hírlap, 1971. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-23 / 45. szám

LAKÁSÜGYBEN Jogcím nélkül Sokan kérdezik hogyan rendezik azoknak az ügyét, akik jogcím nélkül használják a lakásokat? Ki a rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasz­náló? Rosszhiszemű, akinek a lakásbérleti, albérleti jogvi­szonyát neki felróható okból felmondás, vagy bírói íté­let alapján szüntették meg; aki meghatározott időre szó­ló szerződést kötött, és nem hagyta el a lakást a határ­idő lejárta után; aki annak tudatában költözött a lakás­ba, hogy a bérlő abból rövid időn belül elköltözik, illet­ve hamarosan meghal; az olyan eltartó, aki nem tett ele­get tartási kötelezettségeinek, aki a lakásügyi hatóság félrevezetésével szerezte meg a lakást, emiatt a kiutaló határozatot visszavonták, illetve megsemmisítették. Rosszhiszemű lakás­használó az is, aki szolgálati lakás­ban lakik, de a munkaviszonya, s így bérleti jogviszo­nya is a munka- és lakásadóval bírósági ítélet vagy fe­gyelmi határozat alapján szűnt meg. • Hová helyezik el a rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználókat? Elhelyezésükről intézményesen nem gondoskodnak. Ezek a személyek maguk kötelesek lakásról gondoskod­ni. Ha ezt nem teszik meg, visszaköltöztethetők korábbi lakásukba, vagy szükséglakásba, albérleti szobába, ágy­bérletbe, munkásszállásra. Kilakoltathatók. Egy év után emelkedő összegű bírsággal is sújthatók, s ezzel ösztön­zik őket a jogcím nélkül használt lakás vagy helyiség elhagyására. • Hogyan járnak el a jóhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználóval? A jóhiszemű, de jogcím nélküli lakáshasználónak — kérelmére — a tanács többnyire kiutalja a lakást, kü­lönösen, ha a lakás nagysága nem haladja meg a jogos igény mértékének felső határát. Egyes esetekben, például, ha a bérlő halála után visszamaradt személy legalább öt éve együtt lakott az elhunyttal, a lakásügyi hatóság nem­csak jogosult, hanem köteles is kiutalni a lakást. Más esetekben, amikor a kiutalás nem indokolt, a tanács kö­teles megfelelő másik lakásról gondoskodni.­­ A TÓ VÉDELMÉBEN Rába-vizet a Balatonba * Új üdülőcentrum gondolata ♦ Nagyobb lesz a tó? A kandidátus egyetemis­ta korára emlékezik: — Még ma is látom, amint a Szentgyörgy-hegy­­ről körültekintve profesz­­szorunk szavaira elképzel­tük a Tapolcai medence ősföldrajzi képét. Hegyünk sziget volt, körülölelte a Balaton... Góczán László, az MTA Földrajztudománya Kuta­tóintézetének tudományos főmunkatársa egy évtize­de járja a Balatontól a Rá­báig terjedő vidéket. Rész­letes területi és laborató­riumi vizsgálatok alapján a geográfia komplex táj­érzékelő módszerével ku­tatja — társaival — a ter­mészeti adottságokból kö­vetkező legkedvezőbb fej­­lesz­tési lehetőségeket. — A Tapolcai medence öböllé alakítása, amit két éve dr. Debreczy Zsolt fel­vetett, nem irreális elkép­zelés. A Siófok—Almádi— Füred üdülőkörzet túlzsú­foltságát ellensúlyozhatná a Keszthely—Révfülöp üdülőkörzet, amelyet a nyugatról érkező fürdő­vendégek rövidebb úton közelítnek meg. Ennek ki­­fejlesztése végső állomása lehetne a tó védelmi mun­kálatainak. A védelem feladata: a legkedvezőbb vízszint tar­tása minél kevesebb inga­dozással, a Keszthelyi-öböl iszaposodásának visszaszo­­rítása, valamint az, hogy minél kevesebb mérgező növényvédő- és rovarirtó­szer kerüljön a tó vízébe. Védeni kell a tavat a kör­nyező földekre szórt műtrá­gya bemosódásától is, mert — mint kiderült — a mű­trágya fokozza a partsze­­gély elmocsarasodását. A Sió révén korlátozni lehet a vízszint magassá­gát. De mi a teendő, ami­kor kevés a víz? Egyik el­gondolás szerint zsiliprend­szeren keresztül a Sión át a Dunából kell felhozni a vizet a tóba. Ez azonban nagyon költséges. Más el­gondolás szerint a Drávából kellene — csatornán át, vízemeléssel — pótolni a Balaton vízveszteségét. Ám a hosszú csatorna megépí­tése igen nagy befektetést igényelne. Góczán László elgondo­lása az, hogy a Rábá­ból a Sorok torkolata kör­nyékén egyszerű osztózsi­lippel, vízemelés nélkül lehetne elegendő vizet le­csapolni — a Kemeneshát egyik keresztvölgyében építendő, csak mintegy hat kilométeres csatornán át — az Oszkó alatti, kibővítendő Sió, majd a Vema patakba, amely Győrvárnál a Sárvi­zet vezető tágas ősfolyó­völgybe torkollik, és a Zalába vezet. Az Alpok­ban eredő Rába bő vízho­zamú és éppen a nyári hó­napokban van egy másod­lagos maximuma. A Zala okozna ugyan né­mi iszaposodást, de ettől egyszerű agronómiai mód­szerrel védhető a Balaton. A Földrajztudományi Kuta­tó Intézet mesterséges esőz­­tetőberendezéssel végzett helyszíni mérések segítsé­gével térképezi fel, jelöli ki a csapadékvíz visszatar­tására alkalmazandó agro­technikát Ennek beveze­tése a Zala mentén nem­csak a környékbeli gazda­ságoknak, hanem a Bala­tonnak is javára válik. A kevesebb csapadékvízzel kevesebb hordalék kerül a lejtőkről a Zalába, s onnan a tóba. A távolabbi fejlesztés során a Tapolcai-medence mintegy 40 millió köbmé­ternyi tőzegével a Belső- Somogy háromezer négy­zetkilométernyi savanyú homoktalaját lehetne fel­javítani. A tőzeg alatt hú­zódó homok- és kavicstö­­meget házgyár építésével helyben felhasználhatnák. Az így keletkező öblöt — vízszintjének csökkenése nélkül — betöltené a Rábá­ból is táplált Balaton. A nagy távlatú elgondo­lásoknak bizonyára vissz­hangja lesz a Balaton-ta­­nácskozáson is, amelyet a nyáron nálunk rendeznek a Nemzetközi Földrajzi Unió regionális konferen­ciáján. Németh Ferenc Középiskolások! Már most gondoljatok a nyárra! Pihenés, szórakozás, üdülés nyáron az Express táboraiban: a Dunakanyarban és a Balatonon 1 hétre 250 Ft . Jelentkezés és felvilágosítás: EXPRESS UTAZÁSI IRODA V., Szabadság tér 16. VIII., Rákóczi út 57/a. ELKÉSZÜLT A PROGRAM Soproni ünnepi hetek Június 25. és július 12. között — immár tizenne­gyedszer — rendezik a sop­roni ünnepi heteket. A mű­sor különösen a komolyze­ne kedvelőinek ígér gazdag élményt. A megnyitó­ nap­ján kerül sor a soproni szimfonikusok Liszt Ferenc emlékhangversenyére. A továbbiakban pódiumra lép a szombathelyi szimfonikus zenekar és oratórikus kóru­sa, a győri filharmonikus zenekar és oratórikus kó­rusa. Július 8-án Kovács Endre ad orgonahangver­senyt. A fertőrákosi bar­langszínházban Szophoklész „Antigoné” és „Oidipusz király” című drámáit ad­ják elő több alkalommal. Itt mutatkozik be a Pécsi Balett és az építők központi művészegyüttese is. CSINOSODIK EGER Szépítik a leányka, a me­let hazáját, műemlékekben egyik leggazdagabb váro­sunkat, Egert. Csaknem egymilliárd forintos költ­séggel felfrissítik a törté­nelmi városmagot. Négy­száz szükséglakást szanál­nak, elavult épületek egész sorát bontják le, s helyük­be a műemléki adottságok­hoz alkalmazkodó házakat emelnek. Nem minden sza­baddá tett térséget építe­nek be: a tervek szerint pi­henőparkok, rózsaligetek is hozzájárulnak majd a han­gulatos városkép kialakítá­sához. A munkákat megelőző feladatok nagy részét a földtani feltárások teszik ki. Eger, ugyanis szinte teljes egészében alápincé­zett, évszázadok alatt több szintes pincerendszereket vájtak itt a kőbe. A felmé­rések eddig 100 kilométeres föld alatti labirintust álla­pítottak meg. Ebből 70 ki­lométernyit már feltártak. A negyedik ötéves terv vé­gére egyebek mellett egy négyezer lakásos lakótele­pet is felépítenek — ebből az idén 320 lakást adnak át —, ezért a következő évek építkezéseinek fontos része a feltárás és az azzal pá­rosuló más, Eger talaját és szerkezetét elemző mun­ka. Az eddigi vizsgálatok és tapasztalatok sok helyütt omladozó, mikrorepedések­­kel átszelt útszakaszokat mutattak ki. Ezek a részek nem alkalmasak arra, hogy föléjük épületeket húzza­nak. A belvárosban lesz majd a kereskedelmi üzletközpont is. Ide, a házak közé is virágokat, bokrokat, rózsalugast ültetnek — pihenőpark várja majd a sétálókat (Bozsán felv.) FELHASZNÁLTÁK A FORMATERVET Tisztességtelen kisautóverseny A Villamosipari Kutató­s beperelte: Kétszázötven­ Intézet tisztességtelen verő ezer forint kártérítést kért. sennyel vádolta a Szolnok­i perlekedés most ért vé­­megyei Vasipari Vállalatot. get a Fővárosi Bíróságon. SAJÁTJUKKÉNT HIRDETTÉK A kutatóintézet a Buda­pesti Nemzetközi Vásáron bemutatott egy elektromos kórházi kisautót, a beteg­­szállítás korszerű eszközét. A vasipari vállalat képvise­lői felkeresték az intézet munkatársait. Egyezked­tek: közösen továbbfejlesz­tik a kisautó terveit, s az autót a vasipari vállalat gyártja majd. Az intézet át­adta a vállalatnak a mű­szaki adatokat, rajzokat. A szerződés tervezetéből azonban nem lett szerző­dés. A vasipari vállalat so­kallta a pénzt, amelyet az intézet a tervekért kért. A rajzokat visszaadta. Időköz­ben azonban a vállalat el­készített egy továbbfejlesz­tett típust, a Tisza-beteg­­szállítót. Az egyik országos hetilapban erről közle­mény jelent meg: a válla­lat úgy tüntette fel: a kis­autó terve a vállalat szelle­mi alkotása. Az intézet sze­rint ez tisztességtelen ver­seny. KÁR NÉLKÜL — A peres ellenfelek versenytársak — mondotta az indokolásban a bíróság. — A törvény szerint üzleti versenyt nem szabad az üz­leti tisztességbe vagy a jó­erkölcsbe ütköző módon folytatni. A vasipari válla­lat a Tisza kisautó gyártá­sakor felhasználta a kutató­­intézet műszaki megoldá­sát, formaterveit is. A be­tegszállítót mégis saját ter­mékeként propagálta. Ez tisztességtelen verseny. A Fővárosi Bíróság a Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalatát eltiltot­ta hasonló elektromos kis­autók gyártásától. A vál­lalat az elkészült prototí­pust sem értékesítheti. A bíróság azonban a kártérí­tési igényt elutasította, az intézetnek a tisztességtelen verseny miatt kára nem keletkezett. (k. a.) Munkaiskola Pesterzsébeten Pesterzsébeten a túlko­ros tanulók száma évről év­re csökken, de oktatásuk­­nevelésük, munkába állítá­suk változatlanul gondot okoz. Ezért a XX. kerületi Tanács elhatározta, hogy az „öreg” diákok képzésére munkásiskolát létesít. Itt nemcsak a kötelező tan­anyagot sajátíthatják majd el a fiatalok, hanem szak­­­­mát is kapnak, hogy a ta­nulmányok befejezése után könnyebben tudjanak ál­lást találni. A túlkoros tanulók elhe­lyezésének gondjait a ta­nács azzal is enyhíteni akarja, hogy felkéri a pesterzsébeti gyárak és üzemek veze­tőit, nyújtsanak segítsé­get azoknak a munkahe­lyeknek, munkaköröknek a felkutatásához, ahol megfelelően foglalkoz­tathatják a túlkoros fiata­lokat.

Next