Esti Hírlap, 1971. november (16. évfolyam, 257-282. szám)

1971-11-01 / 257. szám

Üdvözlő táviratok .Moszkva, november 1. Leonyid Brezsnyev, Nyi­­kolaj Podgornij. Alekszej Koszigin táviratban üdvö­zölte Huari Bumedient, az­ Algériai Forradalmi Ta­nács elnökét, az ország nemzeti ünnepe, a forrada­lom kezdetének 17. évfor­dulója alkalmából. Tito Kaliforniában Tito jugoszláv elnök tegnap repülőgépen a ka­liforniai Palm Springs­­be érkezett, ahol Leonard Firestone nagyiparos ven­dége lesz. Tito a tervek szerint holnapig marad Kali­forniá­ba­n, program­j­a szerint ma beszédet mond a Los Angeles-i ,,Világpo­litikai tanács" előtt. Komszomol küldöttség Kubában Havanna, november 1. Kéthetes kubai látogatá­sát befejezve tegnap Ha­vannából hazautazott a Komszomol küldöttsége, amelyet Borisz Pasztuhov, a Központi B­zottság titká­ra vezetett. ,,A barátság és a szolidaritás szelleme meghatározó elem a Ku­bai Ifjúkommunisták Szö­vetsége és a Lenini Kom­szomol kapcsolatá­ban. Az együttműk­ödést a jövőben tovább fejlesztjük” — je­lentette ki a TASZSZ tudó­sítójának Jaime Crom­bel, a Kubai Ifjúkommunisták Szövetsége országos bizott­ságának első titkára. M­a­r­a • Tin­pmuaj Új-Delhi, november 1. Az indiai fővárosból ér­kezett jelentések szerint több mint négyórás tűz­­párbaj volt az indiai és pa­kisztáni csapatok között a két ország hattárán. A pa­kisztáni tüzérség lövedékei súlyos károkat okoztak a kamal­pori rendőrparancs­nokság épületében. MA REGGEL ÚJABB BOMBA ROBBANT LONDON SZÍVÉBEN Stanley Levinson jelen­tése: Hatalmas robbanás tör­tént ma reggel London­ban, a királyi harckocsi­páncélos ezred west­mins­ter­i főhadiszállása előtt. Közelebbi részletek még nem ismeretesek, nem tudni, hogy a rob­banást mi okozta és mi­lyen károk keletkeztek. H­uszonnégy órával ko­rábban az angol főváros központjában, a Totten­ham Court Road-on történt robbanás a postaépület 190 méter magas tornyának 31. emeletén. (Itt étterem van, ahonnan igen szép kilátás nyílik a városra, a tornyot naponta sok ezer külföldi turista keresi fel.) A rob­banás súlyos károkat oko­zott, s egy időre a külföld­del is megszakadt több tá­volsági telefonösszekötte­tés. A ma reggeli angol la­pok feltűnő tálalásban is­mertetik a robbanások hí­rét, amely kiválóan alkal­mas rá, hogy elterelje a közvélemény figyelmét a tegnapi londoni nagygyű­lésről. Ezen legalább 25 ezren vettek részt, s tiltakoztak az észak-írországi inter­nálások ellen. Ma reggeli sajtójelenté­­sek szerint Észak-Írország­ban az idén 750 bombarob­­banás történt. Tavaly egész évben 179 robbanást je­gyeztek fel. XVI. évfolyam, 257. szám 1971. november 1., hétfő Elér t­ni­k satát Brezsnyev tárgyalásairól Berlin, november 1. Pinczési Pál jelenti: Leonyid Brezsnyev NDK- beli látogatásának idejét megtoldották, hiszen erede­tileg Brezsnyev már teg­nap délután hazautazott volna. Már önmagában ez a tény is aláhúzza, meny­nyire rossz helyen tapoga­tózik a nyugatnémet és a nyugat-berlini sajtó, amely ezt a látogatást, az ,,egy­szerű politikai gesztus" ka­tegóriába igyekezett sorol­ni. Brezsnyev NDK-ben­ út­ja ennél sokkal­­ nagyobb jelentőségű. Erre utal egyébként az Erich Klo­­n­eckerrel való első talál­kozásról kiadott kommü­niké is, hiszen ebből ki­derül, hogy a megbeszélé­sen a kétoldalú problémá­ikon kívül a tárgyaló partnerek vé­leményt cseréltek a nem­zetközi helyzetről, külö­nösen az európai bizton­ságot érintő kérdések­ről. I.Donyid Brezsnyev NDK- beli látogatása elsősorban politikai és nem gazdasági jellegű, de ami a Szovjet­unió és a Német Demokra­tikus Köztársaság kétoldalú kapcsolatait illeti, nyilván­való, hogy ennek megtár­gyalása során szóba kerül­tek gazdasági problémák is. S ez egészen természetes, hiszen a Szovjetuniónak az NDK, s az NDK-nak is a Szovjetunió a legnagyobb külkereskedelmi partnere. A Szovjetunió és az NDK árucsere-forgalma 1870- ben 15,5 milliárd márkára (csaknem 05 milliárd fo­rintra) rúgott, s ezzel fe­lülmúlta az NDK 1950-C­S egész külkereskedelmét. A két ország a termelés spe­­cializálására eddig 39 meg­állapodást kötött. A Szovjetunió és a Né­met Demokratikus Köz­társaság több mint száz Intézete végez együttes kutatómunkát a legkü­lönfélébb kiadtványos­­műszaki problémák meg­oldására. , Ami a politikai együtt­működést illeti, a skót­ bará­ti állam és a két testvér­párt már sokszor megmu­tatta, mennyire szívén vise­li az európai béke megőr­zését és földrészünk biz­tonságának megszilárdítá­sát. Ismeretes, hogy az NDK — a Szovjetunióval tartott állandó konzultá­ciók sorain és más módon — milyen tevékeny részt vállalt a Nyugat-Berlinről szeptember 3-án aláírt négyhatalmi szerződés megkötésében. Ahogy ezt Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt első titkára a Központi Bizott­ság nemrég tartott máso­dik plénumán hangsúlyoz­ta, az NDK továbbra is kész konstruktív módon közreműködni, hogy mi­előbb megszülessék „az il­letékes német hatóságok” megállapodása, azaz egy­részt az NDK és az NSZK kormánya, másrészt az NDK kormánya és a nyu­gat-berlini szenátus meg­bízottjai is minél gyorsab­ban megegyezzenek a négy­hatalmi egyezményből fa­kadó, rájuk kirótt kérdé­sekben. Erre a Német De­mokratikus Köztársasá­got nem kell unszolni, nincs szükség semmiféle sürgetésre. Az egyezmény késleltetőit a másik, tehát a nyugati oldalon kell keresni, hi­szen köztudomású, hogy az NDK kormányának javaslatai már szeptem­ber 6 óta ott fekszenek a bonni kormány és a nyu­gat-berlini szenátus asz­talán, anélkül, hogy a nyugati tárgyaló felek a maguk ré­széről érdembeni javasla­tokkal éltek volna. Ami az NDK-nak az eu­rópai biztonsági értekezle­ten való jelenlétét illeti, Leonyid Brezsnyev már az NSZEP június közepén tar­tott VIII. kongresszusán kijelentette, hogy ez az ér­tekezlet elképzelhetetlen az NDK teljesen egyenjogú részvétele nélkül. Brezs­nyev mostani baráti, láto­gatása csak aláhúzta, mi­lyen nagy jelentőséget tu­lajdonít a Szovjetunió az európai biztonság rendsze­rének megteremtés­ben, a német történelem első bé­keállamának. AZ IDÉN jelentősen növekszik a külkereskedelem forgalma Mai tanácskozás a KKM-ben Ma délelőtt a Külkeres­kedelmi Minisztériumban aktívaértekezletet tartot­tak, amelyen részt vettek a minisztérium vezetői, a külkereskedelmi vállala­tok igazgatói és párttitká­rai, vezető kereskedelmi és pénzügyi szakemberek. Bí­ró József külkereskedelmi miniszter vitaindító beszé­dében egyebek között meg­állapította, hogy Magyar­­ország részvétele a nem­zetközi munkamegosztás­ban az idén minden tekin­tetben nőtt. A minisztérium azzal számol, hogy a külkereskedelmi forga­lom 11—1,­1 százalékkal emelkedik, a behozatal 14—16 százalékkal fejlő­dik, a kivitel viszont csak öt-hat százalékkal. A külkereskedelmi egyen­súly megbomlását részben tartós, részben időleges té­nyezők okozták. Az inten­zív struktúraátalakítás és a belföldi fogyasztás meg­növekedett igénye például jelentősen fokozta az im­portot. Éleződött a verseny, növekedtek a minőségi kö­vetelmények. A tavalyi kedvezőtlen mezőgazdasá­gi terméseredmények csökkentették­ az export árualapját. A jövő év fontos felada­ta a fizetési mérleg javítá­sa. Ezért az export tíz százalékon felüli növelése, a beho­zatalnak pedig ennél ki­sebb ütemű emelkedése lenne kívánatos. Ennek eredményeként a szocialista forgalomban enyhe aktív egyenleg, a nem szocialista viszonylat­ban pedig a passzívum szinten tartása, illetve né­mi javulása lenne elérhe­tő. Ez feszített feladat, s megköveteli, hogy a köz­ponti irányító szervek megfelelő lépéseket tegye­nek a belső piaci egyensú­lyért, az exportkínálat fo­kozásáért és a behozatal növekedési ütemének mér­séklésére. A miniszter beszédében azt kérte, hogy a külkeres­kedelmi vállalatok külső piaci munkájukban töre­kedjenek az importigénye­ket a népgazdaságnak leg­kedvezőbb relációkból ki­elégíteni. Hatékonyabb piackutató munkával, jobb propagandával segítsék elő az elhelyezési piacok bőví­tését, a kedvezőbb piacok­ra irányuló forgalom nö­velését, mozdítsák elő a termelők versenyképessé­gének fokozását. Az ed­digieknél nagyobb figyel­met kell fordítani a szo­cialista országokban foly­tatott marketingtevé­kenységre. Széles körű ku­tatást kell folytatni a koo­perációk létrehozására, nagyobb hangsúlyt kell kapnia a szocialista part­nerekkel való együttmű­ködésnek. Kívánatos a szocialista kontingensek mielőbbi le­kötése, az áruszállítások egyik évről a másikra tör­ténő átcsúszásának elkerü­lése. H. Gy. GRENADA l DER L A RA CIO ÍJ ÁLLAM ALAKUL A KARIB-SZIGETVILÁGBAN A nyugat-indiai (karibi) szigetvilág hat­, Nagy-Bri­tanniával társult, teljes ön­­korm­ányzattal bíró kis állami: Dominica, Grena­da, Guyana, St. Kitts és Nevis. St. Lucia, St. Vin­cent ma bejelentette: 1973. .márciusa táján új nyugat­­indiai államot szándékoz­nak alakítani. Az erre vo­natkozó dokumentumot, az úgynevezett grenadai dek­larációt az idén júliusban írták alá az érintett kor­mányfők. Tárgyalások­­ban tömökért Két ülést tartott vasár­nap az izraeli kormány. Az elsőn külpolitikai és kato­nai kérdésekkel, a másodi­kon a költségvetés problé­máival foglalkoztak. A külpolitikai kérdések közül a legfontosabb: mire lehet számítani az Egyesült Államoktól? Izraelben valóságos sors­csapásnak fogták fel az amerikai szenátusnak a külföldi segélyprogramot teljes egészében elutasító döntését, amely 300 millió dollártól foszthatja meg a Tel Aviv-i vezetőket. Er­re vonatkozóan Meir mi­niszterelnök és Eban kül­ügyminiszter ma felvilá­gosítást fog kérni Barbour­­tól, az Egyesült Államok iz­raeli nagykövetétől. Vár­hatóan megmondják Bar­­bournak azt is, milyen fel­tételek mellett hajlandó Iz­rael elkezeni a „Waldorf Astoria-tárgyalásokat". Amerikai elképzelések sze­rint a Szuezi-csatorna meg­nyitásáról tárgyalások kez­dődhetnek Izrael és Egyip­tom között. (A színhely a New-York-i Waldorf Asto­ria Szálló lenne, amely mindkét küldöttségnek ott­hont adna; a közvetítő pe­dig Sisco államtitkár, aki az egyik rezidenciáról a má­sikra továbbítaná a javas­latokat. — A szerk.) A nyugati hírszolgálati irodák — tájékozott izraeli forrásokra hivatkozva — bizonyosra veszik, hogy az izraeli kormány a tárgya­­lások felvételének fejében a megígért, de mindmáig visszatartott Phantom-min­­tájú harci repülőgépek szállítását követeli majd. GENFBEN A MUNKAPÁRT GYŐZÖTT Választások Svájcban Bern, november 1. Svájc választásra jogo­sult 3,6 millió állampolgára közül tegnap alig kétmil­­lióan járultak az urnák elé, hogy megválasszák a Nem­zeti Tanácsból és az Állam­tanácsból álló úgynevezett szövetségi gyűlést, Svájc parlamentjét. A tegnapi vá­lasztások érdekessége, hogy először szavazhattak a nők, akiknek eddig nem volt vá­lasztójoguk. Ugyanakkor a svájci nők ötven száza­léka élt ezzel a joggal. Többen kijelentették, azért nem szavaznak, mert ,,nem tudnak eligazodni" a bo­nyolultnak tűnő pártviszo­nyok és választási előírások között. A választások végeredmé­nyét valószínűleg csak ma este hozzák nyilvánosságra. Az eddigi, korántsem vég­leges adatokból az tűnik ki hogy a választások eredménye­­ként nem történik sem­miféle lényegesebb vál­tozás. Az AP szerint a Nemzeti Tanácsban a szociáldemok­raták egy mandátumot nyertek, s ezzel összesen huszonnéggyel­­ rendelkez­nek. A Radikális Demokra­ta Párt viszont egy mandá­tumot veszített, a Nemzeti Tanácsban tehát csak húsz helyet birtokolhat. A genfi kantonban a t­­eg­­napi választások a kommu­nisták győzelmét hozták. a helyi parlamentben a Sváj­ci Munkapárt a legerősebb politikai párt, s a koráb­biakhoz képest mandátu­mainak számát eggyel gya­rapította.

Next