Esti Hírlap, 1974. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-30 / 25. szám
Március 10. és 17. között rendezik meg a hagyományos lipcsei vásárt, négyzetméternyi területen kilencezer kiállítóra számítanak. A 350 ezer Felhőkarcoló Kairóban Kairó, január 30. Az egyiptomi sajtó jelentése szerint hamarosan 75 emeletes felhőkarcoló építését kezdi meg Kairóban a Nílus partján egy francia vállalat. Az építési munkálatok a tervek szerint három évig tartanak. Lengyel műbőrgyár Varsó, január 30. A kielcei vajdaságban, Pionkán felavatták a „Pokorlam” lengyel műbőrgyárat, amelynek gépeit és berendezéseit amerikai és brit cégek szállították. A gyár jelenleg évi egymillió négyzetméter műbőrt készít — 30 különböző színben. Teljesen ez év végén készül el, s 1975. évi kapacitása már 3,6 millió négyzetméter lesz. Zord időjárás Ankara, január 30. Hatalmas hótorlaszok mintegy ötezer falut és kisebb várost szigeteltek el a külvilágtól Törökország keleti részében. Egyes térségekben fogytán vannak az élelmiszerkészletek. Katonai repülőgépekről próbálják ellátni a nélkülöző lakosságot. A Kelet-Törökországban hetek óta tomboló zord időjárás eddig több mint harminc halálos áldozatot követelt. Emberrablás Acapulco, január 30. Három ismeretlen fegyveres elrabolta Vicente Rueda Saucedo gazdag mexikói képviselőt. Néhány órával a tett elkövetése után a „forradalmi fegyveres erők” nevű gerillacsoport vállalt felelősséget az emberrablásért. A csoport a helyi lapokhoz eljuttatott két közleményében egyrészt ötmillió peso (400 ezer dollár) váltságdíjat kért túszának szabadon bocsátásáért, másrészt felhívással fordult a lakossághoz, hogy nyújtson segítséget a kormány megdöntéséhez. Egyidejűleg követelte, hogy a legnagyobb napilapok hozzák nyilvánosságra e közleményeket. Folytatódnak a szovjet-kubai tárgyalások (Folytatás az első oldalról) Havannában tegnap, a Forradalom Palotájában, Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára tárgyalásokat folytatott Fidel Castróval, a Kubai KP KB első titkárával, a forradalmi kormány miniszterelnökével. A megbeszélések kezdetén Castro tolmácsolta Brezsnyevnek a kubai nép és a KP Központi Bizottságának mélységes örömét, amellyel Brezsnyevet és a kíséretében levő szovjet személyiségeket fogadták. Hangsúlyozta a látogatás nagy jelentőségét a szovjet—kubai kapcsolatok további fejlődése szempontjából. Brezsnyev kérte Castrót, tolmácsolja saját maga és kísérete mély háláját a kubai népnek, Havanna lakosságának és a kubai kommunistáinak azért a testvéri forró fogadtatásért, amelyben őket részesítették. Mint mondotta, ez a fogadtatás is kifejezte azt a testvéri barátságot és szolidaritást, amelyet a kubai nép a Szovjetunió és annak népe iránt táplál. A megbeszélés során Brezsnyev beszámolt azokról a hatalmas feladatokról, amelyeket a szovjet nép az ötéves terv negyedik évében megold, az SZKP által a mezőgazdaság fellendítése, a legújabb tudományos-műszaki vívmányoknak az iparban és a népgazdaság egészében történő felhasználása terén szerzett tapasztalatokról. Tájékoztatást adott arról, hogyan valósítják meg az SZKP KB decemberi plénumának a munka termelékenységének emelése, a társadalmi termelés hatékonyságának növelése érdekében hozott fontos határozatait Szólt a pártépítésnek az SZKP XXIV. kongresszusa óta végbement fejlődéséről, a párttagok számának növekedéséről, azokról az intézkedésekről, amelyek célja, hogy a pártszervezetekben fokozódjék a párt és a nép egységének még erőteljesebb megszilárdítására irányuló tevékenység. A szívélyes, testvéri légkörben zajló megbeszéléseket folytatják. TÖBB MUNKÁT KEL Buzgó dolgozó Genova, január 30. „Napi nyolcórás munkaidőmet csaknem teljes semmittevéssel töltöm el, s ezért havonként 350 ezer líra (550 dollár) fizetést kapok” — ezzel a panasszal fordult a munkaügyi bírósághoz Ciro Villano olasz segédépítész, aki egy távolsági autósztráda egyik állami telephelyén dolgozik. A buzgó dolgozó kérte, hogy adjanak neki több munkát. A szokatlan ügy tárgyalását az észak-olaszországi kikötőváros bírósága megkezdte. MI TÖRTÉNT OLASZORSZÁGBAN ? A baloldal nem tartja kielégítőnek a magyarázatokat Róma, január 30. Gino Pallotta telefonjelentése: A kommunista és szocialista parlamenti képviselők továbbra is magyarázatot kérnek az olasz parlamenttől azokkal a híresztelésekkel kapcsolatban, amelyek szerint a szombatról vasárnapra virradó éjszaka készenléti állapotot rendeltek volna el a kaszárnyákban és néhány fontos kormányhivatalban. A Corriere della Sera a következő kérdést teszi fel: „Mi történt Olaszországban az utóbbi napokban?” Nagy vihart kavart az Unitának egy, a készenléti állapottal foglalkozó cikke is. Tanassi, a hadügyminiszter a feltett kérdésekre adott válaszában úgy nyilatkozott, hogy „csak a terrorista merényletek megelőzése céljából foganatosított intézkedésről volt szó”. A kommunista képviselők azonban megújították kérdéseiket s nem tartják kielégítőnek a választ — így a parlamenti vita folytatódik. Gyermekszemészet Moszkva, január 30. A Szovjetunióban különleges óvodákat nyitottak látási zavarokban szenvedő gyerekeknek. A szemorvosok véleménye szerint ez az intézkedés több betegség, köztük a kancsalság gyógyításának hatékonyságát fokozza. A gyermekek szembetegségei állandó kezelést igényelnek, a rendszeres rendelőintézeti kezelés kimerítő lehet a kicsinyeknek. Az óvodában azonban csak rövid időre vonják el őket a játéktól. A folyamatos ellenőrzés lehetővé teszi, hogy a gyógyítást a gyermekek iskolába kerülésének idejére befejezzék. Népszavazási kérdőjelekkel Lesz-e válás olasz módra? Most már csaknem bizonyos, hogy a laikus pártok minden erőfeszítése s a kereszténydemokraták balszárnyának kompromisszum iránti készsége ellenére, április és június közepe között megtartják Itáliában a válásról döntő népszavazást. A referendum azzal szólítja majd az urnák elé Olaszország több mint 30 millió választópolgárát — köztük mintegy 800 ezer ifjút, akik most először élhetnek szavazati jogukkal —, hogy döntsenek: továbbra is érvényben maradjon-e az 1970 decemberében elfogadott Fortuna-Bassini-törvény. (Ez rendkívül indokolt esetekben, például ötévi különélés után lehetőséget adott a házasság felbontására.) Vagy helyezzék hatályon kívül a törvényt és — az 1929-ben kötött vatikáni konkordátum szellemében — térjenek vissza az egyházi dogmák jegyében fogant szigorú törvényhez, a házasság felbonthatatlanságához? Az úgynevezett laikus pártok — a kommunisták, a szocialisták, a szociáldemokraták, a republikánusok és a liberálisok — mindent elkövettek, hogy a középbal kormányt és az ország vallásbékéjét egyaránt veszélyeztető frontális összecsapást elkerüljék. Hasztalan volt minden próbálkozás, amelyhez pedig a kereszténydemokraták balszárnya is — a pártfegyelem keretei között — igyekezett támogatást nyújtani. Nem titok, hogy a Vatikán erőteljes nyomást gyakorolt a kereszténydemokratákra a kétszer már — különféle belpolitikai okokból — elhalasztott népszavazás megrendezése érdekében. Alessandrini, a Szentszék szóvivője nemrég kijelentette: rossz szemmel nézik az olasz állam és a Vatikán közötti konkordátumot sértő Fortuna-Bassini-törvényt. Különös kortesek Homályosan ugyan, de azt is érzékeltette, hogy az egyház „nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a katolikus állampolgárok lelkiismeretét befolyásolja”, ha az alkalmas pillanat elérkezett. Más szóval: a küszöbönálló népszavazás korteshadjáratából a papság is részt kér. Annál is inkább könnyűszerrel teheti ezt, mert — a Corriere della Sera szerint — az olasz püspöki kar hetven százaléka kezdettől fogva a referendum mellett foglalt állást. De vajon miként vélekedik az olasz választópolgár? Tekintettel arra, hogy a döntés nem nélkülözi a valláserkölcsi elemeket — miután a választók többsége hívő katolikus, vagy legalábbis egyházi nevelésben részesült, s ennek befolyását nem szabad lebecsülni —, a legutóbbi általános választások végeredménye legfeljebb némi eligazodásra ad alkalmat. Nézzük tehát az 1972. évi választások adatait. Eszerint a válásellenes blokk — milyen furcsa játéka a sorsnak, hogy a kereszténydemokraták mellett ide sorolható az úgynevezett nemzeti jobboldal, vagyis az MSZ, a neofasiszták pártja együttvéve csaknem 16 millió szavazatot mondhatott magáénak. Velük szemben állnak a laikus pártok, a válás védelmezői, akik 1972-ben 17,2 millió voksot kaptak. Az akkori arány 51,5:47,5 — a válás javára. A fennmaradó 1 százalék olyan kis csoportosulásokból adódik, amelyek még nem döntöttek, a referendum esetén milyen álláspontra helyezkedjenek. Ez a statisztika persze csak hozzávetőleges tájékozódásra alkalmas. Miként ugyanis a kereszténydemokraták soraiban bizonyára sokan a laikus álláspontot támogatják, úgy az sem kelthet meglepetést, hogy a kommunisták kilencmillió szavazójából lesznek, akik vallási meggyőződésüknek engedve, esetleg a válás ellen foglalnak állást. Már a fentiekből is kiderül, milyen éles ellentétek állítják majd szembe a két tábort. Elképzelhető, hogy minden eddiginél hevesebb korteshadjárat bontakozik majd ki a következő hónapokban. Külön pikantériája ennek, hogy a kereszténydemokrata párt — bármennyire kényelmetlen is ez neki, s bármiként is elhatárolták magukat a múltban minden esetben a neofasisztáktól — a válás kérdésében egy gyékényen árul, kényelmetlen blokkot alkot az MSZ-vel. Veszélyben a koalíció Rumor jó előjelekkel indult és kedvező folytatással kecsegtető középbal kabinetje fennállásának legnehezebb akadálya elé érkezett. Ahelyett, hogy minden erejét a még függőben levő reformok megvalósításának, a déli országrészek fejlesztésének már mozgásban levő, végre sikeresnek ígérkező programja végrehajtásának szentelné, kénytelen lesz figyelmét a népszavazásra fordítani. Közben vésztjósló jelek arra mutatnak, hogy Itáliában a vallási erőpróba ürügyén egyes zavarosban halászó elemek politikai döntést szeretnének kicsikarni. Milánóban, Cagliariban, Cataniában, Nápolyban és Palermóban szélsőjobboldali suhancok összetűzéseket provokáltak a közelmúltban. Rárímel ezekre a rendbontásokra az MSI elnökének beszéde, amelyben világosan célzott rá, hogy 1974-ben a nemzeti jobboldalnak — vagyis a neofasisztáknak — döntő fordulatot kell kivívniuk Olaszországban. Ha kézzelfogható bizonyságok nem igazolnák a szavak és a tettek közötti összhangot, demagóg szónoki fogásnak minősíthetnék az MSI elnökének kijelentését. Csakhogy Padovában öt főtiszt ellen eljárás indult. A vád: felforgatás, államellenes összeesküvés. Hasonló vádak alapján indult nyomozás a múlt év októberében a La Speziában leleplezett szélsőjobboldali csoport ügyében, Lombardia székhelyén, Milánóban éppúgy, mint több más olasz nagyvárosban gyakoriak a merényletek és a támadások baloldali pártok tisztségviselői és helyiségei ellen. Bankrablások, banditatámadások mögött gyakran ultrajobboldali csoportok állnak. Az olasz közvéleményben is széles körű visszhangra talált emberrablás és csonkítás ügyében — amelynek szenvedő alanya Paul Getty—Hr. a milliomosunoka volt —, a nyomozás szálai a Paese Sera értesülése szerint egy szélsőjobboldali terrorista csoporthoz vezetnek. Nem meglepetés, hogy a csoport összeköttetésben állt az MSI-vel . Kétes kimenetelű konfrontáció Itáliában jelenleg egymillióra becsülik azoknak a házaspároknak a számát, akiket a válás lehetősége közvetlenül érint. Vagy úgy, hogy szeretnék házasságukat felbontani, vagy oly módon, hogy az egyik fél már mással él, s szeretné ezt a kapcsolatot valamilyen módonörvényes alapokra helyezni, nem utolsósorban az utódok miatt. Ennek ellenére 1971- ben és 1972-ben mindössze 50 ezer házasságot bontottak fel a bíróságok, élve a Fortuna-Bassini-törvény adta lehetőségükkel. Szakértők becslése szerint a jövőben sem foglalkoztatná több megalapozott válókereset a bíróságokat, mint évi 30 ezer. Kívülállónak — még valamennyi valláserkölcsi tényező mérlegelése után is — érthetetlen, miért bocsátkoznak akkor ilyen kétes és veszélyes kimenetelű konfrontációba Olaszországban? Jogos aggodalom tükröződik az OEP vezetőségének állásfoglalásából, amely a lényegre tapint, amikor a többi között megállapítja: a referendum felkavarja ez ország vallásbékéjét és megbontja a nemzet egységét. Gyapay Dénes