Esti Hírlap, 1974. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1974-04-01 / 77. szám

HARC A GOLÁN­­FENNSÍKON Párhuzamos tárgyalások Damaszkuszban Damaszkusz, április 1. Tegnap óta két arab ál­lam magas rangú képvise­lője tárgyal­ Damaszkusz­ban. Egyikük, Ahmed Isz­­mail egyiptomi hadügymi­niszter, az októberi hábo­rú előtt egyesített, közös egyiptomi—szíriai front főparancsnoka Szadat el­nöktől, a másik, Ahmed Makszabi, a líbiai elnök ta­nácsadója, Kadhafi állam­főtől hozott üzenetet a Szí­riai fővárosba. Szíriai politikai körök­ből származó értesülések szerint a két arab megbízott külön-külön tárgyal a szíriai politikai vezetők­kel, s hírek vannak arról is, hogy a szíriai-izraeli csa­patszétválasztás kérdésé­ben az egyiptomi és a lí­biai kormány véleményé­nek megfelelően különbö­ző álláspontot fejtenek ki. A Golán-fronton tegnap sem szünetelt a harc. A ké­ső esti órákban kiadott damaszkuszi katonai jelen­tés szerint a nap folya­mán több órás tüzérségi és páncélos csata zajlott le a frontvonal­ teljes hosz­­szában. A szíriai fél — mint a közlemény hírül adja — tíz páncélos és aknavető üteget semmisített meg, harcképtelenné tett két tankelhárító állást, meg­rongált több katonai jár­művet és embervesztesége­ket okozott az ellenségnek. A harcokban életét vesz­tette egy szíriai katona, két másik megsebesült. Az iz­raeliek a tegnapi ütközet­ben polgári településeket is lőttek, és súlyos anyagi kárt okoztak. Az egyiptomi fővárosban közölték, hogy a Szuezi-csatorna aknát­­lanítása április 1-én kez­dődik. A munkálatok két-négy hónapot vesznek igénybe, s utána megkezdődhet a csa­torna kikotrása, a roncsok kiemelése. Ezek a művele­tek a tervek szerint hat hónapig tartanak. Iszmailiában tegnap meg­beszélést tartottak a Szue­zi-csatorna megtisztításá­nak irányítására Egyip­tomba érkezett szovjet és amerikai szakértők. Az izraeli hatóságok időközben azzal a kéréssel fordultak az egyiptomi kormányhoz, hogy hosz­­szabbítsák meg a Szuezi­­csatorna keleti partján el­esett izraeli katonák holt­testének felkutatására adott időt. PÉNTEKTŐL EGYHÁNYÚ FORGALOM­ AZ M-7-ES AUTÓPÁLYÁN SEBESSÉGKORLÁTOZÁS ♦ ELLENŐRZÉS Ma délelőtt a KPM köz­úti főosztályán az M—7-es út egyirányúsításával ösz­­szefüggő forgalmi szabá­lyozásokat ismertették. Péntektől, április 5-től ismét egy­irányú forgalmat vezet­nek be az M—7-es autó­úton Zamárdi és Szé­kesfehérvár 56., illetve 112. számú kilométer között. Az egyirányú forgalmi rend esetenként lé­tál 22 óráig tart. Ezalatt az M— 7-es úton a Budapest felé haladó járműveknek az út teljes hosszában óránként 120 kilométeres sebesség­korlátozást vezetnek be. Az autóúton csomóponti őrsé­geket szerveznek. A fonto­sabb helyeken rádiótelefo­nos szolgálatot állít fel a közlekedésrendészet. Az egyirányúsított autó­út és az autópálya for­galmában URI­-s jár­őrök teljesítenek majd szolgálatot, és újra lesz légi megfigye­lés is. Az Országos Men­tőszolgálat megerősített ügyeletet tart. A következő pontokon várhatók esetenként forgal­mi elterelések: a 70-es szá­mú főút forgalmát adott esetben a XXII. kerület, Bartók Béla út, Török út és Dózsa György út igény­­bevételével, a 6-os számú főút budapesti szakaszára terelik, hogy csökkentsék az Osztapenko-csomópont zsúfoltságát. Attól függő­en, hogy hol keletkezik forgalmi torlódás, forgalomterelés lehetsé­ges az M—1—M—7-es autópálya budaörsi ben­zinkút­jánál Budaörsön át a fővárosba, s várható az is, hogy ese­tenként az M—1 autóút forgalmát a törökbálinti csomóponton és Budaörsön át vezetik be az Osztapen­­ko-szoborhoz. Az M—7-es autópályáról átterelés le­hetséges még Érden át, a 90-es számú főútra. (b. a.) XIX. évfolyam, 77. szám 1974. április 1. hétfő ÁPRILIS 4. ELŐESTÉJÉN Biszku Béla ünnepi köszöntője Felszabadulásunk ün­nepének előestéjén hangzik el a rádióban és a televízióban Biszku Bélának, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tag­jának, a Központi Bi­zottság titkárának ün­nepi beszéde. A köszön­tőt április 3-án 18.20-kor sugározza a Kossuth­­adó, a televízió pedig 19.15-kor közvetíti. (MTI) Ma délelőtt kiosztották a művészeti díjakat Ma délelőtt a Parlament Vadásztermében Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese adta át a Kiváló és Érdemes Művész kitüntető címeket. Az ün­nepélyes díjátadáson jelen volt Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, Orbán László művelődésügyi minisztériumi államtitkár, dr. Kornidesz Mihály, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának osztályve­zetője. A Minisztertanács a szo­cialista kultúra terén el­ért eredményeik elisme­réséül A Magyar Népköztársa­ság Kiváló Művésze cím­mel tüntette ki EGRI ISTVÁNT, a Nem­zeti Színház színész-rende­zőjét; FARAGÓ AND­RÁST, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas ma­gánénekesét; II.OSVAY VARGA ISTVÁN festőmű­vészt; LUKÁCS MARGI­­TOT, a Nemzeti Színház Kossuth- és Jászai-díjas színművészét; MARK TI­VADART, az Állami Ope­raház Kossuth-díjas veze­tő jelmeztervezőjét; MI­HÁLY ANDRÁS Erkel-dí­­jas zeneszerzőt, Liszt-díjas karnagyot, a Zeneművésze­ti Főiskola Kossuth-díjas tanárát; SINKOVITS IM­RÉT, a Nemzeti Színház Kossuth- és Jászai-díjas színművészét. A Magyar Népköztársa­ság Érdemes Művésze cím­mel tüntette ki BOKOR PÉTER Balázs Béla-díjas filmrendezőt; CHIOVINI FERENC Mun­kácsy-díjas festőművészt; DR. CSERES MIKLÓST, a Magyar Rádió Jászai­­díjas rendezőjét; CSO­­HÁNY KÁLMÁN Mun­­kácsy-díjas grafikusmű­vészt; DÓZSA IMRÉT, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas szólótáncosát; SORRAY GÁBORT, a Ma­gyar Állami Operaház Er­kel-díj­as vezető díszlet­­tervezőjét; GALLAY ER­VINT, a Magyar Állami Operaház nyugdíjas ma­gánénekesét; Z. GÁCS GYÖRGY Munkácsy-díjas festőművészt, az Iparmű­vészeti Főiskola tanárát; GINK KÁROLY Balázs Béla-díjas fotóművészt; GIRICZ MÁTYÁST, a szegedi Nemzeti Színház Jászai-díjas igazgatóját; GÖRGEI GYÖRGYÖT, a Magyar Néphadsereg Mű­vészegyüttese Liszt-díjas művészeti vezetőjét; GRÄ­BER MARGIT festőmű­vészt; KERES EMIL Kos­suth- és Jászai-díjas szín­művészt, az Irodalmi Szín­pad igazgatóját; KÉZDY LÓRÁN­TOT, a Magyar Te­levízió Balázs Béla-díjas fődíszlettervező­jét; KIS­HEGYI ÁRPÁDOT, a Ma­gyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekesét; KOHLT MAGDÁT, a Nem­zeti Színház Jászai-díjas színművészét; LUKÁCS ERVINT, a Magyar Álla­mi Operaház Liszt-díjas karmesterét; MARCZIS DEMETERT, a pécsi Nem­zeti Színház Liszt-díjas magánénekesét; MÁRKUS LÁSZLÓT, a Madách Szín­ház Jászai-díjas színmű­vészét; MOLDOVAN STE­FÁNIÁT, a Magyar Álla­mi Operaház Liszt-díjas magánénekesét; NEPP JÓ­ZSEFET, a Pannónia Film­stúdió Balázs Béla-díjas rajzfilm­ rendezőjét; PAL­­CSÓ SÁNDORT, a Magyar Állami Operaház Liszt­­díjas magánénekesét; PET­­RESS ZSUZSÁT, a Főváro­si Operettszínház Jászai­­díjas színművészét; PÉCSI SEBESTYÉN Liszt-díjas orgonaművészt, a Zene­­művészeti Főiskola taná­rát; PONGRÁCZ PÉTER Liszt-díjas oboaművészt, a Magyar Állami Operaház zenekari­ művészét; RAJ­KAI GYÖRGYÖT, a Thália Színház díszlettervezőjét; SÁRA SÁNDOR­­ Balázs Béla-díjas filmoperatőrt; SZABÓ VLADIMIR Mun­­kácsy-díjas festő- és gra­fikusművészt; SZÖLLŐSY ANDRÁS Erkel-díjas ze­neszerzőt, a Zeneművészeti Főiskola tanárát; TARJÁ­­NI FERENC Liszt-díjas kürtművészt; VANCSA LAJOS Balázs Béla-díjas filmoperatőrt és VARGA MAGDÁT, a debreceni Cso­konai Színház magánéne­kesét. „UGYANEZEK A BANKÁROK... Pravda-cikk a chilei hitelekről Moszkva, április 1. Konsztantyin Gervandov a mai Pravdában kommen­tálja a „párizsi klubnak” azt a döntését, amely a chi­lei katonai juntának 1977-ig haladékot ad adósságai nagy részének törlesztésé­re, és újabb sokmilliós hitelt nyújt számára. A „párizsi klubhoz” 14 vezető kapitalista ország bankárai tartoznak. — Minél több idő telik el az­óta a nap óta, hogy le­zajlott a fasiszta állam­csíny, annál világosabbá válik az a tény, hogy a chi­lei nép hóhérainak kezét a nemzetközi tőke irányítot­ta — írja a hírmagyarázó. — Még frissen élnek az emlékezetben azok az idők, amikor ugyanezek a bankárok, hogy megfojtsák a chilei népi egységkormányt, megtagadták tőle a hi­telt. Most magatartásuk — természetesen nem önzet­lenül — gyökeresen meg­változott. Nagylelkűségü­kért cserébe az imperialis­ta monopóliumok azt kö­vetelték a katonai juntá­tól, hogy vagy adja vissza az államosított társaságo­kat, vagy fizessen az ő szempontjukból „igazsá­gos kompenzációt”. A chi­lei nép hóhérai engedel­mesen teljesítették a nem­zetközi tőkének ezt és a többi követelését — mutat rá a Pravda. ANGOL LAPVÉLEMÉNY A DC­W-es óriásgép katasztrófája után KÜLÖNÖS ÖSSZEFÜGGÉS POLITIKA ÉS REPÜLÉSBIZTONSÁG London, április 1. Stanley Levinson tele­fonjelentése: Milyen összefüggés lehet az amerikai politikai élet­ben folyó manőverezés és a repülés biztonsága között — ezt a kérdést fejtegeti a török légitársaság gépének múlt havi, párizsi kataszt­rófája nyomán egy angol újságíró. A Sunday Times washingtoni tudósítója, Paul Eddy a távoli múltba nyúl vissza: Nixon hata­lomra kerülése után, 1968- ban ugyanis a nagy hatal­mú Szövetségi Légügyi Hi­vatal élére politikai vezető került, akit a Fehér Házból küldtek oda. Nem sokkal a személyi változás után az új főnök különféle en­gedményeket tett a repü­lőgépgyártóknak : az addig alkalmazott köz­ponti ellenőrzést feloldva megengedte, hogy saját be­látásuk szerint alkalmazza­nak módosításokat és hogy általában, a korábbinál jó­val önállóbban tervezzék gépeiket. A cél — írja az angol újságíró — nyilván­valóan az volt, hogy Nixon és általában a republiká­nus vezérkar megnyerje magának a nagy cégek tá­mogatását.­­ Az angol laptu­dósító természetesen nem állít­ja, hogy az átszervezés és a DC—10-es óriásgép ka­tasztrófája között egye­nes összefüggés lenne. Idézi azonban az eddigi vizsgálati eredményeket, amelyek szerint a csaknem 350 áldozatot követelő sze­rencsétlenség oka az volt, hogy a gép csomagterének ajtaja — egy fontos bizton­sági berendezés hiánya miatt — leszakadt. TÖMEGMOZGALMA­K JAPÁNBAN NAGYGYŰLÉS TOKIÓBAN Tegnap Japán 270 ipari központjában 1 300 000 em­ber tüntetett a Tanaka­­k­ormány és a nagytőke inflációs politikája ellen. A gyűlésekkel egybekötött tüntetéseket az infláció megállításáért küzdő orszá­gos tanács szervezte. A ta­nács tevékenységében töb­bek között részt vesz a ja­pán szakszervezeti főtanács, a szocialista párt, a kom­munista párt és a ko­­meito párt. A tokiói Yoyogi parkban negyedmillió ember vett részt a központi nagy­gyűlésen, amelyet több órás felvonulás követett a japán főváros utcáin. A nagygyűlésen mondott be­szédében Oki Sogo, a japán szakszervezeti főtanács tit­kára bejelentette, hogy kö­rülbelül hat és fél millió munkás és alkalmazott vesz részt az április közepén sorra kerülő általános sztrájkban, amely a tavaszi offenzíva betetőzése lesz. Milyen lesz a varsói metró . EVarsó, április 1. 1976-ban megkezdik a varsói földalatti gyorsvasút első, 23,5 km hosszú, észak—déli szakaszának építését. A munkában szé­les körű dokumentációs és műszaki segítséget nyújt a Szovjet­unió. A felszín alatt 7—10 méter mélységben haladó metróvonal megnyitását 1983-re irányozták elő, de az első nyolc kilométeren már 1980-ban megindul a forgalom. A földalatti gyorsvasút a városközpontban a Marszalkotyska sugárút alatt halad majd át.

Next