Esti Hírlap, 1974. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1974-04-01 / 77. szám
HARC A GOLÁNFENNSÍKON Párhuzamos tárgyalások Damaszkuszban Damaszkusz, április 1. Tegnap óta két arab állam magas rangú képviselője tárgyal Damaszkuszban. Egyikük, Ahmed Iszmail egyiptomi hadügyminiszter, az októberi háború előtt egyesített, közös egyiptomi—szíriai front főparancsnoka Szadat elnöktől, a másik, Ahmed Makszabi, a líbiai elnök tanácsadója, Kadhafi államfőtől hozott üzenetet a Szíriai fővárosba. Szíriai politikai körökből származó értesülések szerint a két arab megbízott külön-külön tárgyal a szíriai politikai vezetőkkel, s hírek vannak arról is, hogy a szíriai-izraeli csapatszétválasztás kérdésében az egyiptomi és a líbiai kormány véleményének megfelelően különböző álláspontot fejtenek ki. A Golán-fronton tegnap sem szünetelt a harc. A késő esti órákban kiadott damaszkuszi katonai jelentés szerint a nap folyamán több órás tüzérségi és páncélos csata zajlott le a frontvonal teljes hoszszában. A szíriai fél — mint a közlemény hírül adja — tíz páncélos és aknavető üteget semmisített meg, harcképtelenné tett két tankelhárító állást, megrongált több katonai járművet és emberveszteségeket okozott az ellenségnek. A harcokban életét vesztette egy szíriai katona, két másik megsebesült. Az izraeliek a tegnapi ütközetben polgári településeket is lőttek, és súlyos anyagi kárt okoztak. Az egyiptomi fővárosban közölték, hogy a Szuezi-csatorna aknátlanítása április 1-én kezdődik. A munkálatok két-négy hónapot vesznek igénybe, s utána megkezdődhet a csatorna kikotrása, a roncsok kiemelése. Ezek a műveletek a tervek szerint hat hónapig tartanak. Iszmailiában tegnap megbeszélést tartottak a Szuezi-csatorna megtisztításának irányítására Egyiptomba érkezett szovjet és amerikai szakértők. Az izraeli hatóságok időközben azzal a kéréssel fordultak az egyiptomi kormányhoz, hogy hoszszabbítsák meg a Szuezicsatorna keleti partján elesett izraeli katonák holttestének felkutatására adott időt. PÉNTEKTŐL EGYHÁNYÚ FORGALOM AZ M-7-ES AUTÓPÁLYÁN SEBESSÉGKORLÁTOZÁS ♦ ELLENŐRZÉS Ma délelőtt a KPM közúti főosztályán az M—7-es út egyirányúsításával öszszefüggő forgalmi szabályozásokat ismertették. Péntektől, április 5-től ismét egyirányú forgalmat vezetnek be az M—7-es autóúton Zamárdi és Székesfehérvár 56., illetve 112. számú kilométer között. Az egyirányú forgalmi rend esetenként létál 22 óráig tart. Ezalatt az M— 7-es úton a Budapest felé haladó járműveknek az út teljes hosszában óránként 120 kilométeres sebességkorlátozást vezetnek be. Az autóúton csomóponti őrségeket szerveznek. A fontosabb helyeken rádiótelefonos szolgálatot állít fel a közlekedésrendészet. Az egyirányúsított autóút és az autópálya forgalmában URI-s járőrök teljesítenek majd szolgálatot, és újra lesz légi megfigyelés is. Az Országos Mentőszolgálat megerősített ügyeletet tart. A következő pontokon várhatók esetenként forgalmi elterelések: a 70-es számú főút forgalmát adott esetben a XXII. kerület, Bartók Béla út, Török út és Dózsa György út igénybevételével, a 6-os számú főút budapesti szakaszára terelik, hogy csökkentsék az Osztapenko-csomópont zsúfoltságát. Attól függően, hogy hol keletkezik forgalmi torlódás, forgalomterelés lehetséges az M—1—M—7-es autópálya budaörsi benzinkútjánál Budaörsön át a fővárosba, s várható az is, hogy esetenként az M—1 autóút forgalmát a törökbálinti csomóponton és Budaörsön át vezetik be az Osztapenko-szoborhoz. Az M—7-es autópályáról átterelés lehetséges még Érden át, a 90-es számú főútra. (b. a.) XIX. évfolyam, 77. szám 1974. április 1. hétfő ÁPRILIS 4. ELŐESTÉJÉN Biszku Béla ünnepi köszöntője Felszabadulásunk ünnepének előestéjén hangzik el a rádióban és a televízióban Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának ünnepi beszéde. A köszöntőt április 3-án 18.20-kor sugározza a Kossuthadó, a televízió pedig 19.15-kor közvetíti. (MTI) Ma délelőtt kiosztották a művészeti díjakat Ma délelőtt a Parlament Vadásztermében Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese adta át a Kiváló és Érdemes Művész kitüntető címeket. Az ünnepélyes díjátadáson jelen volt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, Orbán László művelődésügyi minisztériumi államtitkár, dr. Kornidesz Mihály, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának osztályvezetője. A Minisztertanács a szocialista kultúra terén elért eredményeik elismeréséül A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze címmel tüntette ki EGRI ISTVÁNT, a Nemzeti Színház színész-rendezőjét; FARAGÓ ANDRÁST, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekesét; II.OSVAY VARGA ISTVÁN festőművészt; LUKÁCS MARGITOT, a Nemzeti Színház Kossuth- és Jászai-díjas színművészét; MARK TIVADART, az Állami Operaház Kossuth-díjas vezető jelmeztervezőjét; MIHÁLY ANDRÁS Erkel-díjas zeneszerzőt, Liszt-díjas karnagyot, a Zeneművészeti Főiskola Kossuth-díjas tanárát; SINKOVITS IMRÉT, a Nemzeti Színház Kossuth- és Jászai-díjas színművészét. A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze címmel tüntette ki BOKOR PÉTER Balázs Béla-díjas filmrendezőt; CHIOVINI FERENC Munkácsy-díjas festőművészt; DR. CSERES MIKLÓST, a Magyar Rádió Jászaidíjas rendezőjét; CSOHÁNY KÁLMÁN Munkácsy-díjas grafikusművészt; DÓZSA IMRÉT, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas szólótáncosát; SORRAY GÁBORT, a Magyar Állami Operaház Erkel-díjas vezető díszlettervezőjét; GALLAY ERVINT, a Magyar Állami Operaház nyugdíjas magánénekesét; Z. GÁCS GYÖRGY Munkácsy-díjas festőművészt, az Iparművészeti Főiskola tanárát; GINK KÁROLY Balázs Béla-díjas fotóművészt; GIRICZ MÁTYÁST, a szegedi Nemzeti Színház Jászai-díjas igazgatóját; GÖRGEI GYÖRGYÖT, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese Liszt-díjas művészeti vezetőjét; GRÄBER MARGIT festőművészt; KERES EMIL Kossuth- és Jászai-díjas színművészt, az Irodalmi Színpad igazgatóját; KÉZDY LÓRÁNTOT, a Magyar Televízió Balázs Béla-díjas fődíszlettervezőjét; KISHEGYI ÁRPÁDOT, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekesét; KOHLT MAGDÁT, a Nemzeti Színház Jászai-díjas színművészét; LUKÁCS ERVINT, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas karmesterét; MARCZIS DEMETERT, a pécsi Nemzeti Színház Liszt-díjas magánénekesét; MÁRKUS LÁSZLÓT, a Madách Színház Jászai-díjas színművészét; MOLDOVAN STEFÁNIÁT, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekesét; NEPP JÓZSEFET, a Pannónia Filmstúdió Balázs Béla-díjas rajzfilm rendezőjét; PALCSÓ SÁNDORT, a Magyar Állami Operaház Lisztdíjas magánénekesét; PETRESS ZSUZSÁT, a Fővárosi Operettszínház Jászaidíjas színművészét; PÉCSI SEBESTYÉN Liszt-díjas orgonaművészt, a Zeneművészeti Főiskola tanárát; PONGRÁCZ PÉTER Liszt-díjas oboaművészt, a Magyar Állami Operaház zenekari művészét; RAJKAI GYÖRGYÖT, a Thália Színház díszlettervezőjét; SÁRA SÁNDOR Balázs Béla-díjas filmoperatőrt; SZABÓ VLADIMIR Munkácsy-díjas festő- és grafikusművészt; SZÖLLŐSY ANDRÁS Erkel-díjas zeneszerzőt, a Zeneművészeti Főiskola tanárát; TARJÁNI FERENC Liszt-díjas kürtművészt; VANCSA LAJOS Balázs Béla-díjas filmoperatőrt és VARGA MAGDÁT, a debreceni Csokonai Színház magánénekesét. „UGYANEZEK A BANKÁROK... Pravda-cikk a chilei hitelekről Moszkva, április 1. Konsztantyin Gervandov a mai Pravdában kommentálja a „párizsi klubnak” azt a döntését, amely a chilei katonai juntának 1977-ig haladékot ad adósságai nagy részének törlesztésére, és újabb sokmilliós hitelt nyújt számára. A „párizsi klubhoz” 14 vezető kapitalista ország bankárai tartoznak. — Minél több idő telik el azóta a nap óta, hogy lezajlott a fasiszta államcsíny, annál világosabbá válik az a tény, hogy a chilei nép hóhérainak kezét a nemzetközi tőke irányította — írja a hírmagyarázó. — Még frissen élnek az emlékezetben azok az idők, amikor ugyanezek a bankárok, hogy megfojtsák a chilei népi egységkormányt, megtagadták tőle a hitelt. Most magatartásuk — természetesen nem önzetlenül — gyökeresen megváltozott. Nagylelkűségükért cserébe az imperialista monopóliumok azt követelték a katonai juntától, hogy vagy adja vissza az államosított társaságokat, vagy fizessen az ő szempontjukból „igazságos kompenzációt”. A chilei nép hóhérai engedelmesen teljesítették a nemzetközi tőkének ezt és a többi követelését — mutat rá a Pravda. ANGOL LAPVÉLEMÉNY A DCW-es óriásgép katasztrófája után KÜLÖNÖS ÖSSZEFÜGGÉS POLITIKA ÉS REPÜLÉSBIZTONSÁG London, április 1. Stanley Levinson telefonjelentése: Milyen összefüggés lehet az amerikai politikai életben folyó manőverezés és a repülés biztonsága között — ezt a kérdést fejtegeti a török légitársaság gépének múlt havi, párizsi katasztrófája nyomán egy angol újságíró. A Sunday Times washingtoni tudósítója, Paul Eddy a távoli múltba nyúl vissza: Nixon hatalomra kerülése után, 1968- ban ugyanis a nagy hatalmú Szövetségi Légügyi Hivatal élére politikai vezető került, akit a Fehér Házból küldtek oda. Nem sokkal a személyi változás után az új főnök különféle engedményeket tett a repülőgépgyártóknak : az addig alkalmazott központi ellenőrzést feloldva megengedte, hogy saját belátásuk szerint alkalmazzanak módosításokat és hogy általában, a korábbinál jóval önállóbban tervezzék gépeiket. A cél — írja az angol újságíró — nyilvánvalóan az volt, hogy Nixon és általában a republikánus vezérkar megnyerje magának a nagy cégek támogatását. Az angol laptudósító természetesen nem állítja, hogy az átszervezés és a DC—10-es óriásgép katasztrófája között egyenes összefüggés lenne. Idézi azonban az eddigi vizsgálati eredményeket, amelyek szerint a csaknem 350 áldozatot követelő szerencsétlenség oka az volt, hogy a gép csomagterének ajtaja — egy fontos biztonsági berendezés hiánya miatt — leszakadt. TÖMEGMOZGALMAK JAPÁNBAN NAGYGYŰLÉS TOKIÓBAN Tegnap Japán 270 ipari központjában 1 300 000 ember tüntetett a Tanakakormány és a nagytőke inflációs politikája ellen. A gyűlésekkel egybekötött tüntetéseket az infláció megállításáért küzdő országos tanács szervezte. A tanács tevékenységében többek között részt vesz a japán szakszervezeti főtanács, a szocialista párt, a kommunista párt és a komeito párt. A tokiói Yoyogi parkban negyedmillió ember vett részt a központi nagygyűlésen, amelyet több órás felvonulás követett a japán főváros utcáin. A nagygyűlésen mondott beszédében Oki Sogo, a japán szakszervezeti főtanács titkára bejelentette, hogy körülbelül hat és fél millió munkás és alkalmazott vesz részt az április közepén sorra kerülő általános sztrájkban, amely a tavaszi offenzíva betetőzése lesz. Milyen lesz a varsói metró . EVarsó, április 1. 1976-ban megkezdik a varsói földalatti gyorsvasút első, 23,5 km hosszú, észak—déli szakaszának építését. A munkában széles körű dokumentációs és műszaki segítséget nyújt a Szovjetunió. A felszín alatt 7—10 méter mélységben haladó metróvonal megnyitását 1983-re irányozták elő, de az első nyolc kilométeren már 1980-ban megindul a forgalom. A földalatti gyorsvasút a városközpontban a Marszalkotyska sugárút alatt halad majd át.